Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

GAZDASÁGI HÍREK - KÉPZÉS 2000 JÚLIUS 7. • GAZDASÁG - KAMARA ♦ /<T>n rxicm ^^7 CÉGSOROK A TRANSACT - 60 Kft. évek óta a közúti árufuvarozás és mélyépí­tési tevékenységek üzleti szereplője. A cég jó referenciát szerzett a Mátravidéki Cukorgyárnál, ahol is karbantartási és javítási munkálato­kat végzett. A visszatérő partnerek újabb és újabb ügyfeleket hoznak. A kis bolti mérlegektől egészen az ikermérlegekig minden területen ott­honosan mozog a társaság. A jó kapcsolatnak köszönhetően az OMH hitelesítő szakemberei folyamatosan biztosítják a kijavított mérlegek és mérősúlyok hitelesítését. A szakszerű és pontos javítást az idén meg­épült mérleghitelesítő laboratóriummal tette hatékonyabbá a társaság. Az 1995-ben alapított, Lőrinciben működő INTER-KWINT KFT. profilja a fenyőfűrészáru-forgalmazás és a különböző fémek porszórós festése. A cég előbbi tevékenységén belül igény szerint gyalulást, mé­retre vágást vállal. Az úgynevezett szinterezés kapcsán pedig kül- és beltérre tetszőleges színárnyalatban fogad el megrendeléseket, a többi között fest homlokzati elemeket, csatornákat és ajtókat. Több mint 30 millió forintos ráfordítással létesített a HEVES ME­GYEI VÍZMŰ RT. hevesvezekényi bázisán új víztisztító üzemegységet. A beruházás jelentékeny részét Heves megye „testvére”, a franciaorszá­gi Loire Atlantique önkormányzata teremtette elő, de a fejlesztést tá­mogatta még a területfejlesztési tanács, a helyi önkormányzat és ter­mészetesen a vízmű is. A víztisztítást a beépített speciális szűrőmemb­rán biztosítja, mely Magyarországon még különleges technológiának számít - mondta lapunknak Bánhidy Péter, a vízmű vállalat ügyvezető igazgatója. Várhatóan a General Electric (GE) ózdi gyárában helyezkedhetnek el a szeptemberben leálló Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Rt., azaz a BÉCEM dolgozói. A GE hamarosan állásbörzét tart a cementgyárban. Főként a felsőfokú, valamint a képzett szakemberek jelentkezésére szá­mít a multinacionális vállalatbirodalom. Minderről lapunkat Sós Ta­más, a Heves megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta, aki a napokban járt a GE-nél, és a vállalat igazgatójával tárgyalt a munkaerő-felvételről. Megkezdődtek az egri INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZ­PONT kivitelezési munkálatai, a létesítményt idén novemberben adják át. A beruházás összköltsége eléri a 330 millió forintot, az egri ipari parkon belül megvalósuló fejlesztéshez pályázat útján 200 millió forin­tos PHARE-támogatást kapott a központot menedzselő Inntek Kht. A több mint 40 hektárnyi egri ipari parkon belül olyan innovációs és tech­nológiai központot hoznak létre, amely elősegíti a fiatal, innovatív vál­lalkozások létrehozását és megerősítését a támogatott környezetben. Mindezt tanácsadói és irodai szolgáltatásokkal, valamint a piaci árak­tól kedvezőbb bérleti díjjal fogják biztosítani. Profilváltás közben az egri főiskola Hozzávetőleg tizenöt eszten­dőbe telik, míg az egri Eszterházy Károly Főiskola tanárképző intézményből ál­talános főiskolává „alakul át”, vagyis a profilváltás idő­szakában van a hírneves fel­sőoktatási intézmény, amely idén ezerhétszáz diplomást bocsátott ki. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) célja, hogy az eddigieknél is szélesebb képzési kínálatot nyújtson az ide je­lentkezőknek, en­nek érdekében mó­dosul gyakorlatilag az intézmény struk­túrája. Az évekkel ezelőtt elindult fo­lyamat tulajdonkép­pen nem bővülést jelent, hanem átcso­portosításokat, mi­nimális lesz tehát a tanári kar létszámá­nak az emelkedése, pusztán az informa­tikai, a kommuniká­ciós és a gazdasági képzés területeire várunk új kollégákat - mondta la­punknak Palcsóné dr. Zám Éva főigazgató. A főiskola az Oktatási Minisz­tériumhoz áprilisban adta be fej­lesztési koncepcióját, amelyben a következő időszak stratégiai ele­meit vázolta fel. A terv lényege, hogy az egri intézmény általános főiskolává váljék, természetesen megőrizve tanárképző funkcióját is. Ebben a folyamatban egy 100 millió forintos Phare-forrásra szá­míthat az EKF, valamint különbö­ző pályázati pénzekre. Az egri főiskola a jövő évben bocsátja ki az első közgazdásza­it, idén szeptembertől pedig to­vábbi szakirányokat is indít az intézmény. A közgazdászképzé­sen belül lesz mód a marketing, az európai gazdasági kapcsola­tok, a turizmus és a vállalkozói szakirányok felvételére, míg a kommunikáció szak keretében újdonság lesz a nyomtatott sajtó, az elektronikus sajtó, a média­marketing és a szóvivői special- izáció. A földrajz szakos tanári képzés viszont a területfejleszté­si ismeretekkel fog bővülni, és je­lentős szerepe lesz a felsőfokú szakképzésnek (pl. idegenforgal­mi szakmenedzser) is. A főiskola életében kiemelt jelentőségű lesz a pedagógiai szakvizsgára való felkészítés is - hangsúlyozta Palcsóné dr. Zám Éva. Idén egyébként hétszáz első évfo­lyamos hallgató fel­vétele várható a nappali tagozatra, míg az esti és leve­lező képzés kerete­in belül háromszáz­ötvenen kezdhetik meg tanulmányai­kat. Több mint ki­lencezer felvételi kérelem érkezett az EKF-re. Az egri főiskola immár évtizedes kapcsolatokat ápol az országban műkö­dő tanárképző intézményekkel (Juhász Gyula Főiskola Szeged, szombathelyi és nyíregyházi fő­iskola), de hatékony a szakmai kapcsolat az észak-magyarorszá­gi régió felsőoktatási központjai­val (miskolci, debreceni és gö­döllői egyetem) is. Lassan megszokottá válik az is a hevesi megyeszékhelyen, hogy az idegen nyelvi képzést külföldi oktatók vállalják - fűzte hozzá a főigazgató. Az EKF júniusban kapta meg a gazdasági-szakmai nyelvvizsga akkreditációjának jogát, a követ­kező félévben pedig remélhetőleg általános nyelvvizsgahelyként is működhet a főiskola. Az intéz­mény több szakindítási kérelmet is benyújtott, vagyis tovább bővül a képzési kínálat. Szajlai Csaba Minősített vállalkozói rendszer Az ÉMÁSZ Rt. 2000. november 1- jével vezeti be ellátási területéhez a minősített vállalkozói rend­szert, melyet a gazdasági kama­rákkal - így a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamarával - és az Elektromos Magánvállalkozók Or­szágos Követségével együtt dolgo­zott ki. Az újítás lényege, hogy a kisfeszültségű fogyasztói berende­zések közcélú elosztóhálózatra va­ló kapcsolását csak azok a szerep­lők végezhetik és adhatnak le „sze­relési igazolást”, akik az ÉMÁSZ Rt. és a HKIK által szervezett tan­folyamot elvégezve eredményes vizsgát tesznek és bekerülnek a minősített vállalkozói regisztrációs rendszerbe. A vállalkozók, illetve a vállalkozások dolgozói részére szervezett oktatásra első alkalom­mal Egerben került sor júniusban. Felvételünkön az oktatásban ré­szesülő szakemberek láthatók. Gyöngyösi telepengedélyeztetési tapasztalatok A telepengedélyezési eljárások ütemesen folynak Gyöngyösön. Ámbár megállapítható, hogy a 9/2000- es kormányrendelet a vállalkozásokat kissé kényel­messé tette, hiszen az engedélyeztetés végső határ­idejét kitolta 2001. június 30-ig. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy tipikus hiá­nyosságok fordulnak elő, a vál­lalkozások tevékenységétől függetlenül. A cégeknek tulaj­donlap- és térképmásolatot kell mellékelniük a beadott kére­lem mellé. Nagyon gyakran előforduló hiányosság: a térké­pen bizonyos épületek, épít­mények nincsenek feltüntetve. Ezek valószínűleg engedély nélkül épültek, vagy építési en­gedéllyel, csak éppen a hasz­nálatbavételi engedély nem született meg, és így a térképre sincs átvezetve. Tehát a cégnek az engedély beadása előtt fon­tos ezeket a régi iratokat meg­keresni, ületve a hiányosságo­kat pótolni. Amennyiben enge­dély nélkül épült épületben fo­lyik a gazdasági tevékenység, a következő az eljárás: egy terve­zővel el kell készíttetni az épít­mény terveit, és a polgármeste­ri hivatal építési hatóságához kell fordulni fennmaradási en­gedélyért. Ezen eljárás lefolyta­tása után érdemes a telepenge­délyeztetésnek nekifutni. Elő­forduló eset, hogy a földhiva­talnál a teljesen jogszerűen épített telephely nincs a tulaj­donjogi lapra átvezetve, ezt is érdemes megtenni. A vízügyi hatóság minden engedélyezési eljáráson részt vesz (más hatósági szereplők­ről ez nem mondható el min­dig). Fontos kérdések között szerepel a csapadékvíz elveze­tésének módja - valószínűleg a tavalyi esős időjárás hatására is. A környezetvédelmi hatóság általában nem vesz részt az en­gedélyeztetési eljáráson, ellen­ben egy többoldalas forma- nyomtatvány kitöltését követe­li meg a vállalkozástól. Sajnos, ez a dokumentum nem veszi figyelembe a vállalkozások sa­játosságait, és így előfordulhat olyan eset, hogy egy fogtechni­kai vállalkozás, esetleg egy var­roda á környezetbe kibocsátott zajterhelésére kíváncsi a kör­nyezetvédelmi hatóság. Ha la­kóövezetben található a telep­hely, akkor fontos a jó szom­szédság is, hiszen az engedé­lyeztetési folyamatot akár meg vétózhatják a szomszédok. Er­re több helyen volt példa, főleg nagy zajjal járó, illetve festék­vagy oldószer-felhasználással járó tevékenységeknél. Megállapítható, hogy a vál­lalkozások komolyan veszik az engedélyeztetési eljárást, sok­szor feleslegesnek tűnő hatósá­gi kérések az eddig rendezetlen ügyeket előreviszik, és a vállal­kozások átnézik irataikat, en­gedélyeiket megújítják, és ez néha nem is olyan felesleges. A kamara (HKIK) képviselő­je minden engedélyeztetési el­járáson részt vesz, feladata a vállalkozások érdekképviselete és az eseüegesen túlzó hatósá­gi igények semlegesítése. Lokálpatrióta „érzelmű” beruházás Megszépül az egri színház Augusztus végén adják át az új­jáépített egri Gárdonyi Géza Színházat, amelynek rekonstruk­ciója 1,3 milliárd forintba kerül. A beruházás generálkivitelezője az egri székhelyű Imola Bau Kft. Az Országgyűlés 1998 májusában döntött úgy, hogy az egri színház fel­újítási költségeinek közel 90 száza­lékát biztosítja, míg a fennmaradó hányadon a két érintett önkormány­zat osztozik. A hozzávetőleg 1,3 mil­liárd forintba kerülő beruházásból a „Thália templomát” üzemeltető He­ves megyei önkormányzat 82 milli­ót, míg az egri 40 milliót vállalt ma­gára. A hevesi megyeszékhely köz­pontjában található épületegyüttes átépítésére azért volt szükség, mert annak stílusa nem illeszkedett a ké­ső barokk Eger városképébe, vala­mint a berendezések, különböző ki­szolgáló létesítmények is elavultak, több színházi egység pedig szűkös­nek bizonyult. A közbeszerzési eljárás keretében folyó beruházás lebonyolításával az egri székhelyű Imola Bau Kft.-t bízták meg a pályázat kiírói, amely generál­kivitelezőként tavaly nyáron kezdett a munkálatokhoz, számos alvállalko­zó bevonásával. A rekonstrukció, va­lamint az ingatlankomplexum bővíté­se keretében gyakorlatilag teljesen új külsőt kap a Gárdonyi Géza Színház. Az új homlokzat Eger építészeti ha­gyományaihoz harmonikusabb képi megjelenést mutat majd. Szállítmányozás és fuvarozás Egyelőre még folyik a vita arról a kormányrendelet-terve­zetről, amely szerint megszűnne az alanyi jogú szállítmá­nyozói tevékenység. Erről és még sok aktuális kérdésről kapnak információt az olvasók a nemrégiben megjelent Gyakorlati szállítmányozási és fuvarozási kézikönyvből. A fuvarozási szerződések fő szabályait a polgári törvény- könyv, míg a részletszabá­lyokat belföldi fuvarozás esetén fuvarozási áganként külön jogszabályok tartal­mazzák. A nemzetközi egyezményeket is alkalmaz­ni kell - olvasható a nemrég megjelent Gyakorlati szállít­mányozási és fuvarozási ké­zikönyvben, amely aktuális tanácsokat tartalmaz szállít­mányozóknak, fuvarozók­nak és fuvaroztatóknak. A könyvet a Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. adta ki. A szállítmányozó tevé­kenység Magyarországon korlátozás nélkül gyakorol­ható. A megbízó és a szállít­mányozó közötti elszámolás módja szerint a szállítmá­nyozó működhet bizomá­nyosként, illetve saját szám­lás vállalkozóként. Áz előbbi esetben a megbízó a szállít­mányozó tételes költségel­számolása alapján térít, az utóbbi forma esetében a szállítmányozó egy összegű díj ellenében vállalja és telje­síti a szolgáltatást. A kilencvenes évek máso­dik felében, részben a szállít­mányozási piac nemkívána­tos jelenségei alapján, rész­ben más szakmai területeken végrehajtott sikeres piacsza­bályozás tapasztalatait hasz­nosítva napirendre került a szállítmányozási tevékeny­ség korszerű, újbóli szabá­lyozása. A kormányrendelet­tervezet célja, megbízható anyagi érdekei védelmében, a szállítmányozók piacra lépé­sének szabályozása. Eszerint az alanyi jogú szállítmányo­zói tevékenység megszűnik, csak az MKIK illetékes terüle­ti szerve által kiadott tevé­kenységi engedély birtoká­ban lehet szállítmányozói te­vékenységet gyakorolni. Az engedélyt a kamara abban az esetben adja ki, ha a kérelme­ző igazolni tudja a megsza­bott személyi, tárgyi és pénz­ügyi feltételek meglétét. Fi­gyelemre méltó, hogy a szál­lítmányozók nemzetközi szervezete, a FIATA 1998-ban tűzte napirendre a piacra lé­pés szabályozásának orszá­gonkénti formáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom