Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

2000. Július 29., szombat hírlap MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Kádban darabolta fel kedvesét a szabósegéd Életpálya-idéző Alexander Deák wuppertali bűnügyi főtanácsossal- Bár a korom miatt már nem dol­gozom rendszeresen, azért még gyakran megkérnek egy kis segít­ségre. Ilyen volt legutóbb egy ma­gyar rablógyilkos esete is Wuppertalban - meséli a beszél­getés nyitányaként az idős kora ellenére is fiatalos dr. Alexander Deák. - Éjjel két órakor hívtak fel telefonon, hogy menjek, mert egy magyar származású súlyos bűn- cselekményt követett el. Kiderült, hogy előzőleg tizenkét évet ült. Amikor kiszabadult a fegyintézet­ből, pár nap múlva kiirtott egy öt­tagú családot. Ebben az ügyben kellett segédkeznem. Végül is tel­jesült a kívánságunk: a bíróság életfogytiglani szabadságvesztés­sel sújtotta az illetőt, azzal a zára­dékkal, hogy élete végéig szabad­lábra nem bocsátható. Deák úr a németországi Wuppertalban bűnügyi főtaná­csos. Ám annak idején rendőrként dolgozott Magyarországon is. Nem véletlen tehát, hogy nagy ér­deklődéssel viseltetik a tar- namérai Magyar Rendőrmúzeum iránt. Dr. Francsics Ottó, a Hevesi Rendőrkapitányság vezetője kala­uzolta végig a kiállítóhelyen a vendégét, aki egyébként nem jött üres kézzel, hiszen német egyen­ruhát és pénzadományt is átnyúj­tott vendéglátóinak. Ezt az alkal­mat ragadtuk meg arra, hogy munkájáról kérdezzük a német belügyi személyiséget.- Miként lehetséges, hogy ha­zánkban és Németországban is a bűn üldözésével foglalkozott, il­letve foglalkozik?- Az édesapám német, a buda­pesti német nagykövetség taná­csosa volt. Ám váratlanul - a szo­kásoktól eltérően - a második vi­lágháború alatt behívták katoná­nak, és sajnos, Harkovnál 1943 januárjában, 44 évesen elesett. Magam 1948 nyarán Budapesten kezdtem a rendőri szolgálatot nyomozóként. Egészen századosi Alexander Deák (balra) a hevesi kapitány társaságában a rendőrmúzeumban FOTÓ: PERL MÁRTON rendfokozatig vittem Magyaror­szágon.- Megkérhetem, hogy vesse össze az akkori magyar rendőrsé­get a maival?-Az a több mint ötven évvel ez­előtti rendőrség jobb volt, mint a mostani! - jelenti ki határozottan, s mindjárt indokol is: - Hatáso­sabb volt, nagyobb eredményt ért el. Sokszor gondolkoztam rajta, miért van ez. Talán nem értenek annyira a munkájukhoz a maiak, tisztelet a kivételnek, vagy nem elég tapasztaltak. Sokszor épp­hogy kikerülnek a fiatalok a rend­őrtiszti főiskoláról, s máris bűn­ügyi nyomozásokat folytatnak. Én kezdetben a bűnügyi helyszí­neken csak ismerkedtem ezzel a munkával. Amikor már kellő tu­dást gyűjtöttem, csak akkor bíz­ták rám a tényleges nyomozást.- Milyen érdekesebb esetekre emlékszik magyarországi mun­kája idejéből?- Ugye, ismeri a Budapesten ta­lálható, Baross Gábort ábrázoló szobrot? Nos, annak a talapzatán golyók nyomai voltak felfedezhe­tők sokáig. Abban az időben a mai Baross téren állt, s éppen a környékén keveredtünk tűzpár- bajba román csempészekkel. Ez volt az első igazán emlékezetes akcióm a magyar rendőrségen.- S az első nagyobb saját ügye?- Egy fiatal lány fej nélküli holt­testét találták meg horgászok a Dunában. Eredményes volt a vizsgálatunk, hiszen kiderítettük, hogy a még gyermeklányt (14-15 éves lehetett) egy lakatossegéd gyilkolta meg brutálisan, úgy, hogy a fejét is levágta. Még ma is visszaidézem a Taraba Viola­ügyet. A Margit híd pesti hídfőjé­nél sétált egy férfi, s egyszer csak meglátta, hogy a Duna vizéből egy comb áll ki. Ázonnal értesítette a közelben lévő belügyminisztériu­mi ügyeletet, ahonnan szóltak ne­künk. A helyszínt alaposan átku­tatva, a viszonylag sekély vízben megtaláltuk a női holttest vala­mennyi darabját. Az orvos szak­értőkkel együtt két dologból in­dultunk ki: valószínűleg hentes vagy orvos lehet a tettes, hiszen annyira szabályszerűen szabdalta fel a nőt, másrészt a bűnténynek valahol a közelben kellett történ­nie, hiszen Kiskunmajsáról még­sem cipekedik valaki ilyen „szál­lítmánnyal". Ki is derült, hogy a helyszíntől nem messze lévő Ká­dár utca 8.-ban lakott az áldozat. Volt egy barátja, egy szabósegéd, akit Erdélyinek hívtak. Az adat­gyűjtésnél a házmesterné el­mondta, emlékszik rá, hogy ez az Erdélyi egyik nap feldúltan távo­zott a hölgytől, s közölte: Végez­tem Violával, többé nem akarom látni! Hát, igazat is mondott. Igen ám, de a szabósegéd eltűnt! Nem sokkal később a cseh rendőrség­től kaptuk az információt, hogy a cseh-német határon nyakon csíp­tek egy magyart. Ő volt az. Haza­hozták, bebizonyítottuk a bűnös­ségét, elismerte, hogy a kádban darabolta fel kedvesét. Ám nem találtunk nyomokat, mert min­dent gondosan feltakarított. Végül bírósági ítélet nyomán fel is akasztották.- Miként jutott ki Németor­szágba, hogyan került az ottani rendőrség kötelékébe?- Mint már említettem, apai ágon német va­gyok. így 1949 augusztusában költöztem ki Dortmundba, ahol azonban csak hat hónap múlva kaptam engedélyt arra, hogy a rendőrsé­gen dolgozhas­sak. A német precizitás ott is bebizonyoso­dott: mindent szinte jobban tudtak rólam, mint én magam. Magyarországon elvé­geztem a jogi egyetemet, ám ezt a diplomát kint nem ismerik el, ezért részt kellett vennem különböző át­képzéseken is. Odakint is életelle­nes ügyekkel foglalkoztam.- Bizonyára ezek közül is tud említeni olvasóinknak néhány különösen izgalmas esetet.- Nem könnyű a választás - gondolkodik el hosszasan -, hi­szen az elmúlt évtizedekben ren­geteg érdekes ügyben dolgoztam. Azért megemlítem annak a két 14-15 éves lánynak az esetét, akik beültek egy taxiba, vittek egy kris­tályvizes üveget. Máig nem tudni, milyen ötlettől vezérelve, az egyik lány hirtelen fejbe vágta a sofőrt, aki utóbb bele is halt sérülésébe. Az egyik lány a volán mögé ült, s megpróbált elhajtani az autóval, ám pár kilométer megtétele után nekimentek egy fának. így sikerült elfogni őket. A minősítés rablással párosult gyilkosság volt. A kiseb­bikkel szemben azonban meg kel­lett szüntetnünk a büntetőeljárást, mivel gyermekkorú volt, s nem te­hettünk egyebet, mint hogy átad­tuk az apjának „leltár szerint”. Már Wuppertalban szolgáltam, amikor egy ápolónő a helyi kór­házban 14 idős nőt tett el láb alól méreggel. Hogy miért? Ennek má­A bűnügyi főtanácsos szolgálati jelvénye ig sem tudtuk megtalálni az okát. Amikor a néniket eltemették, min­denki azt hitte, természetes halál­lal haltak meg. Egy kórházi alkal­mazottnak azonban feltűnt, hogy valamennyien ugyanazon az osz­tályon hunytak el. Mi is elgondol­koztunk ennek gyanús voltán, ezért exhumálást rendeltünk el. Történetesen épp az orvos felesé­gem boncolta a tetemeket. Mond­tam is Juditnak, amíg be nem feje­zi ezt a munkáját, addig haza ne jöjjön, mert bűzlik a lakás a for­maimtól...- Mi lett a következménye a bűnténysorozatnak?- Az ápolónő bíróság elé került, el is ítélték. Nagyon sok évet ka­pott, de mostanában úgy hallot­tam, már kiszabadult. Egyébként nekem az az elvem, hogy a nyo­mozás befejezése után ha egy gyilkos Kossuth-díjat vagy kötelet kap, egyik sem tartozik rám. Nemigen foglalkozom ezzel.- On sokszor megfordul Ma­gyarországon is, hiszen kitűnőek a kapcsolatai az itteni rendőri vezetőkkel, magával a belügymi­niszterrel is. Véleménye szerint miben van eltérés a két ország bűnüldöző szervezete között?- Kétségtelenül leginkább a technikai felszereltségben. Jobb, ha meg sem próbáljuk összeha­sonlítani a kettőt. Néhány éve épp a Parlamentbe igyekeztem Buda­pesten. A XIV-es kapunál meglát­tam egy rendőrautót igencsak el­kopott gumikkal. Akkor hoztam is magammal a következő utamon négy téli és négy nyári gumit, azo­kat a rendőrségnek adományoz­tam. Többször is igyekeztem segí­teni, amennyire tőlem tellett. Ot éve például hétmillió forint értékű felszerelést hoztam a magyar rend­őrségnek. Köztük volt hat olyan fényképezőgép is, amellyel korom­sötétben is lehet felvételeket készí­teni. Egy ízben még ŰZI géppisz­tollyal is átléptem a határt, persze, ezt nem szabad papírok nélkül hozni. A feleségem komplett rönt­genkészüléket adományozott a Corvin Ottó Kórháznak, magam pedig gyógyszereket szállítottam az egészségügyi létesítménynek... SZALAY ZOLTÁN A gazdaságpolitika 22-es csapdája A megszorítás hatásai nyomban érzékelhetők, a fejlődésé csak később Hazánkban 17 településen működnek vállalkozói szalonok. Azokban első kézből tájékozód­hatnak a vállalkozók a makrogazdaságot, a saját szférájukat érintő kérdésekről. Segítségük­kel beleszólhatnak a gazdaságpolitika alakulásába is, hiszen olyanokat is meghívnak, akik a Parlamentben meghatározhatják az ország gazdasági stratégiáját. A kezdeményezés a Ma­gyar Vállalkozói Szalon nevet viseli, országos elnöke Zwack Péter. Hatvanban márciusban nyílt meg. Az érintettek megkedvelték, hiszen a rendezvények teltházasak. A Guba Józsefné vezetésével működő szalon legutóbbi vendége dr. Fazakas Szabolcs volt. Az előző kormányzati ciklus idején ipari, kereskedelmi és idegenforgal­mi miniszterként is ténykedő dr. Fazakas Szabolcs a találkozó kezde­tén a gazdaság átfogó elemzése so­rán a változások évének nevezte az elmúlt esztendőt. A nagy változások elsősorban a világ- gazdaság helyze­tét jellemezték, hi­szen a latin-ameri­kai és az orosz gazdaság nagy vál­ságon ment át. Mindez a magyar gazdaságot is befo­lyásolta, hiszen je­lentős piacokat vesztettünk el, el­sősorban nagy keleü szomszédunk­nál. A magyar gazdaság megerősö­dését jelzi, hogy nagyobb megráz­kódtatások nélkül túléltük 1999-et. Korszerű iparágban érdekelt külföldi befektetők települtek az országba, mi­közben más országokban jelentősen csökkent a termelés. Magyarország világszinten is vonzónak bizonyuk, de elsősorban az európai régión belül keltette fel a beruházók figyelmét. Hasznosnak bizonyuk az ipari- park-program beindulása is, hiszen jelentősen fellendülhetett az országos kisrégiók gazdasága is. Fontosnak ítélte az Európai Unió­hoz történő csatlakozást is a szalon meghívottja. De még sok helyen fenntartásokkal fogadják a bővítést. Ez főképp annak a következménye, hogy nincsenek tisztában a magyar gazdasági lehetőségekkel. Ám ha Európa nem tudja elkerülni a konti­nens gazdaságát gyengítő belső vitá­kat, akkor óhatatlanuris elsüllyed a világban, a földrész gazdasági pozí­ciója egyre gyengébbé válik. Már így is napvilágot láttak jóslatok, ame­lyek szerint az eljövendőben Észak- Amerika a gazdasági kutatás, a fej­lődés, Ázsia a termelés színterévé vá­lik, miközben Európa a múzeum szerepä tölti majd be. A prognózist Fazakas Szabolcs nem tartja megala­pozottnak, ám hangsúlyozta, hogy Európa csakis akkor maradhat a vi­lággazdaság erőssége, ha nem őrlő­dik fel a belső ellentétekben, hanem kezelni tudja azokat. Ennek egyik feltétele, hogy a Európai Unió bőví­tése megfelelő legyen. A tanácskozás végén néhány kér­dést intéztünk a Daimler-Chrysler konszern hazai képviselőjeként is ténykedő szakemberhez:- Ön is megerősítette, hogy a magyar makrogazdaság az elmúlt évben és az idén is jelentős pozitív eredményeket ért el, a fejlődés folytatódik. Ám úgy tűnik, ezt az átlagember zsebe még alig érzi. Mikor jut el ez a fejlődés az alsóbb szintekre is?- Ügy látom, a pozitív eredmé­nyek pénzben már mérhetők, de közhangulatban még nem. Ahhoz, hogy e téren is változás történjen, még öt, de talán még tíz év is kell. Ez a gazdaságpolitika trükkje, a 22-es csapdája: egy megszorító stabilizáci­ós program hatásai azonnal érezhe­tők, hiszen sokan elvesztik korábbi szociális és egyéb jellegű privilégiu­maikat, ám amikor a gazdaság be­indul, akkor a pozitívumokat csak fokozatosan lehet érzékelni, hiszen maga a termelés is csak fokozatosan fejlődik. Ráadásul a fejlődés nyerte­sei nem ugyanazok, akik korábban a stabilizációs program vesztesei voltak. Az új gazdasági többlet las­san halmozódik fel, és nagyon ne­hézkesen folyik át azokhoz, akik korábban a stabilizáció kárvallottjai voltak. Pedig épp a korábbi, meg­szorító intézkedéseket is tartalmazó stabilizációs program volt az új fej­lődés egyik megalapozója. A két év­vel ezelőtti választásokat döntően befolyásolta, hogy a gazdasági növe­kedést a lakosság még nem érezhet­te. Ma már ezek az eredmények egy sor területen fellelhetők, s így a nyer­tesek száma növekszik. Legalább öt év kell, amíg eljut az országunk oda, hogy a szociálisan is nehéz helyzet­ben lévők, tehát a vesztesek is érez­zék a gazdaság általános javulását. Ha ezt meg akarjuk gyorsítani, ak­kor egy sor olyan populista, dema­góg lépést kell tenni, amelyek az egész gazdasági növekedést meg- torpantathatják. Ennek jelét manap­ság is észlelhetjük. Gondolok itt ar­ra, hogy a kormányzat szociális in­díttatással beavatkozik az energia­árak alakulásába: a szolgáltató által reálisnak tartottnál kisebb mérték­ben emeli a gáz árát, attól függetle­nül, hogy megduplázódott a világpi- ad ár, és a dollár is megerősödött. Vagy nem engedi, hogy a gyógyszer árát felemeljék, holott e téren is piaci alapon megy a verseny. Világos, hogy minden kormány­zatnak az árak tekintetében is van egy bizonyos beavatkozási jogköre, ám ha ezt szociális okokból túllépi, annak nagyon komoly visszahatá­sa lehet. A fejlődés érdekében vál­lalni kellene a kevésbé népszerű döntéseket is.- Tehát a makrogazdaság po­zitív eredményei öt év múlva lesznek igazán érzékelhetőek. Ám az már a következő választá­si ciklus lesz.- Ha a pozitív eredményeket most gyorsan ki akarják használni, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a választások után mindezért kemény árat kell majd fizetni. Mert a negatív _____________ h atás is lassan érzékelhető.- így viszont igen nagy a kor­mány dilemmá­ja: ha nem hoz népszerű, az át­lagemberek szá­mára is nyom­ban pozitívan érzékelhető gaz­dasági döntése­ket, akkor kony­akén megbuk­hat, ám ha meg­hozza ezeket, akkor megtör­heti a gazdaság növekedését. Valóban nem könnyű a jó döntést meghoz­ni. Tavaly, ami­kor vészhelyzet volt, a kormány bár hangoztatta, hogy bizonyos engedmények szükségesek, de gyakorlatilag egy szigorú költségve­tést hajtott végre. Szerencsére a gaz­dasági növekedés folytatódott. Az idei év gazdaságilag nyugodtabbnak tűnik. Most a veszélyt a költségve­tésbe rejtett buktatókban látom: ha a reálisnál alacsonyabb inflációt ter­NEVJEGY Dr. Fazakas Szabolcs 1947- ben született Budapesten. 1971-ben elvégzi a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egye­temet, két évvel később dokto­rál. 1973-tól a Külkereskedelmi Minisztériumban dolgozik. 1989- 90-ben a Miniszterelnö­ki Hivatal Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Titkárságá­nak miniszterhelyettese. 1990- től öt éven át az Osztrák Állami Ipar magyarországi ve­zérképviselője. 1995- 96: az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára. 1996: bonni nagykövet. 1996- 98: ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter. 1998-tól a Daimler-Chrysler konszern magyarországi kép­viselője. Nős, két gyermeke van, Buda­pesten él. veznek, akkor a szabadon használ­ható tartalékokat kell szétosztani. Ennek az osztogatásnak a pozitív hatása kihathat a választásokra, mi­közben a gazdaságra gyakorolt ne­gatív hatása csak később jelentkezik. Tehát összességében nehezen elfo- ____________ gadható döntés.- A fejlődő gazdaság új, magasabban képzett szakem­bereket is kér. Ön szerint a ma­gyar oktatás meg tud-e majd felelni az új gaz­dasági kihívá­soknak?- Jó a magyar oktatás, és a tra­díciója is kiváló. Az oktatásnak, a tanulásnak tár­sadalmilag is jó a megítélése. Gon­dok itt is van­nak, hiszen a pe­dagógusok fize­tése nem jó. Ezen javítani kell, még akkor is, ha az állam­nak sok pénzbe kerül. Azért is emelni kell a pe­dagógusok bé­rét, mivel a más területen tapasztal­ható jobb fizetések miatt igen nagy a csábítás a pálya elhagyására. Az viszont nagy kár lenne, ha a jó ma­gyar pedagógusok is hátat fordíta­nának az oktatásnak. TOMPA Z. MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom