Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP MAGAZIN 2000. Július 22., szombat Hfl A művésztábor felüdíti a szellemet, pihenteti a lelket Rajztanárok randevúja Sírokban a benyomásaim. Gyönyörű a táj, s az itt tevékenykedő csapat fantasztikus. Külön öröm, hogy érdekes egyéniségek között dolgozhatom. Sokkal oldottabbnak érzem magam, mint más helyeken, s ez a munkámra is vonatkozik. A kedvenc technikám a rézkarc, de itt lehetőség van egyéb területekre is elkalandozni. Végül nem utolsó szempont, hogy ezzel a kellemes két héttel a kötelező továbbképzést is megoldom. Kömyeiné Gere Zsuzsa Budapesten él és dolgozik. Hosszú évek óta rendszeresen visszatér Sírokra.- Úgy érzem, ide hazajövök. Nagyon szeretem ezt a települést, s azt hiszem, ez a szimpátia kölcsönös az itt élőkkel. Ez a tábor az életem részévé vált. Gyakran eszembe jut egy itteni kis epizód: vázlatokat készítettem egy képemhez, amikor odajött hozzám egy aranyos, pici romagyerek, és megkérdezte: milyen lesz a kompozíció? Csak néztem hitetlenkedve, majd megkérdeztem: hol hallotta ezt a kifejezést? - Borics tanár bácsitól - jött a válasz. Mindezt azért meséltem el, mert nagyon fontosnak tartom elrendszerint húCsehné Bódi Csillának az absztrakt festmények jelentik a kikapcsolódást Tíz évvel ezelőtt Borics József, a siroki általános iskola rajztanára gondolt egy merészet, és néhány kollégáját közös nyári alkotómunkára invitálta a festői szépségű faluba. Téma akadt bőven, miután a település és környéke bővelkedik természeti szépségekben. A sziklavár tornyai, a barlanglakások, a Mátra vonulatai, a kis utcák rejtett zugai szinte kimeríthetetlen témát kínáltak az alkotóknak.- Az első évben kilencen jöttünk össze Borics József hívására - emlékezik Czipóné Bakzár Magdolna, az alkotótábor vezetője. - Akkoriban mindenki saját maga viselte a táborozással járó költségeket. A következő esztendőben már támogatóink is akadtak. A helyi önkormányzat szinte azonnal pártolta a kezdeményezést, később a megyei művelődési központ és a Heves Megyei Pedagógiai Intézet is segítette a munkánkat. Néhány év elteltével híre ment a rajztanárok siroki randevújának, s egyre többen csatlakoztak a közösséghez. Nyaranta szán jövünk osz- sze, hogy közös alkotási, kötetlen beszélgetésekkel, szakmai tapasztalatcserével töltsük el a tíz napot. Két éve pedig akkreditált továbbképzésnek is elfogadják az itteni táborban való részvételt. Mint már említettük, az önkormányzat az első pillanattól kezdve segítette a kis közösséget. Rendelkezésükre bocsátotta az általános iskolát, ahol nyaranta a tantermek tarka műtermekké alakulnak át, ahol színes paletták, festővásznak, ecsetek, s a különböző képzőművészeti eljárásokhoz nélkülözhetetlen eszközök dzsungelében dolgoznak reggeltől sokszor éjszakáig az alkotók. Az oldott légkörben olykor élénk, elemző párbeszédek alakulnak ki, olykor egy-egy magányos szegletbe húzódva álmodják meg a következő munka részleteit. Az alkotáshoz hozzátartoznak a faluban tett hosszú séták, az itt élő emberekkel való beszélgetések, a hétköznapi élet jellegzetességeivel való barátkozás. Nem véletlen, hogy a sirokiak közül sokan valósággal „hazavárják” a már jól ismert törzstagokat. De évről évre felbukkannak új arcok is, akiket a kíváncsiság vagy a továbbképzés lehetősége vonz ide. Kapa Melinda Tokodról érkezett, és első alkalommal csatlakozott a közösséghez:- Több hasonló táborban is részt vettem már, de ez a mostani minden várakozásomat felülmúlta. Pár nap elteltével szenzációsak A kezdő szobrászoknak feladja a lecket a siroki ko megformazasa- Ma egy kissé rosszkedvűen ébredtem. A legszívesebben kimenekülnék a világból. Ezért is vonultam félre egy kicsit a többiektől - mondja a folyosó egy szegletében berendezkedett tanárnő. - Szerencsére itt olyan emberekkel vagyok együtt, akik még az ilyen rossz pillanatokat is oldani tudják. Az imént beszélgettem egy kolléganővel, és ettől máris jobban érzem magam. Számomra ezek a táborok jelentik a nyaralást, a feltöltődési. Egész évben várom ezt a pár napot. Az is szerencsés, hogy itt bátran lehet tanulni másoktól, nemcsak más képző- művészeti technikákat, hanem pedagógiai fogásokat is. Végül az iskola udvarán nézzük meg az alkalmi szobrászok próbálkozásait. Mint mondják, alaposan feladja a leckét a siroki kő. Nem könnyű megformázni. De mint minden egyéb műfajban, itt is akad olyan segítség, aki tanácsokkal látja el a „kezdőket”. Búcsúzáskor biztosak vagyunk abban, hogy jövőre ilyenkor ugyanitt, újra együtt látjuk az összeszokott, lelkes kis csapatot, akik között élmény volt eltölteni egy órácskát is. BAKTA KATALIN mondani, hogy ahol ilyen kitűnő ember és pedagógus dolgozik, ott a rajztanítás valódi értelmet nyer. Ez a tábor azért is pótolhatatlan, mert állandó kihívást jelent az alkotóknak, hogy minél többet tanuljanak, és a meglévő tudásukat továbbcsiszolják. S ha már beszélgetünk, mindenképpen szeretném megköszönni a többiek nevében is az ön- kormányzat támogatását. Kevés helyet ismerek, ahol egy jól felszerelt iskolát felajánlanak egy ilyen célra. Sírok megtette ezt a gesztust, és azt hiszem, mindenki nyert ezzel. Nemcsak mi, hanem a falu is. Hiszen minden évben itthagyunk ajándékba egy-egy alkotást, amiből kiállítást rendeznek, s ezzel egyfajta helyi gyűjtemény alapjait is leraktuk. Csehné Bódi Csilla 21 éve tarnt Mátraderecskén. Ő is a tábor törzstagjai közé tartozik. Most egy kis munkát is hozott magával. A falu millenniumi napjára az iskolának készít egy három faluképből álló kompozíciót. Mint mondja, ezt inkább kötelességből festi, az igazi kikapcsolódást viszont az absztrakt festmények jelentik: Bereczky Elvira Tiszafüredről évek óta visszatér a táborba Egy hónap az alkotás szabadságának lázában Tannlni, tanulni, de nem tanítani - adta ki a Mester a jelszót Immár tizenhárom esztendeje annak, hogy Kő Pál szobrászművész a tanítványaival olyan helyet keresett, ahol szabadon, nyugodtan folytathatják az alkotómunkát. A cél nem lehetett más, mint Heves, a Mester szülővárosa. Azóta is minden évben nyáron a dél-hevesi város középiskolájának kertje Kő Pál osztályának a kertje is. A fák, a padok, a terek az alkotás mikrovilágát nyújtják. Ez a valóban békebeli idill fogadja az ide látogatót. A Mester családjával - feleségével, Halassy Csillával, kisfiával, Benedekkel és édesanyjával, valamint persze az elmaradhatatlan népes baráti társasággal - üldögél a teraszon, a tanítványok pedig dolgoznak, alkotnak, sétálnak, meditálnak, s lesik a Mester jöttét, akinek szinte minden szavát, mozdulatát már-már hitvallássá emelték. Az idén négy képzőművészeti főiskolai hallgató és négy mű- egyetemista vette birtokba a kertet. A szabad ég alatt gipszöntet készül, Pintér Balázs szobrászművész-hallgató alkotása.- Amit most itt látsz - mutat az alkotásra -, az csupán egy részlet. Nagy Benedek szobrászművész kapott megrendelést egy Móron felállítandó köztéri szoborra, s ennek egy részletén dolgozom most. Mindig izgatott a növényi formavüág. Ezért is választottam ezt a témát. A hely egyébként nagyon ideális. Az ember ilyenkor semmi mással nem foglalkozik, csak gondolkodik, alkot. Lehet, hogy nem minden készül el az egy hónap alatt, de vázlatokat, ötleteket fogalmazunk, amiket elviszünk magunkkal. A hallgatóknak ez az egy hónapos gyakorlat kötelező, az iskolaév része. Azt viszont, hogy kötelező, itt úgy fogalmazzák: az alkotási vágy diktálja a kötelező jelleget, nem pedig a tanterv. Azok, akik Kő Pál osztályába járnak, külön is nagyon hálásak azért, mert Hevesre kell járniuk: a csend, a nyugalom az alkotáshoz ideális feltételek, a Mester közelsége, s persze a teljesen ingyenes ellátás minden fiatal számára vonzó. Amikor a Mesterről kérdezem a diákokat, szinte mindenki egyszerre szólal meg:- Azt mindenképpen írd meg, hogy ő nagyon jó fickó! A miértre is rögtön megkapom a feleletet:- A főiskolán mindenkinek az a vágya, hogy megszerezze mesterének Kő Pált. Ő egy olyan ember, akinek minden mozdulatát, gondolatát magunkba kell, hogy szívjuk. Ritkán jelenik meg, de ha megjelenik, akkor mindenkit maga köré gyűjt. Egy mondata többet jelent, mint másnak egyéves előadása! A Mesterről csak rajongással tudnak beszélni. Tanítványai szavait, mondatait szinte szóról szóra megjegyzik. Egyikük így jellemzi őt: olyan, mint Bulgakov Mester és Margaritájában a macska... Nemes Péter épp fóliával takarja be művét, amin dolgozik. Egy emberalak az, amiről különösebb magyarázatot nem kapunk. Hogy miről szól? Péter szerint belema- gyarázni a művészettörténész feladata. Ő alkot. Gondolatot ébreszt. Ahogy a Mestertől tanulta. A hallgatók délután a városba készülnek. Azt találták ki, hogy aznap délután végigjárják Heves városának a templomait. A Mester házát csak távolról mutatják. Pedig mindennél jobban érezhető, mennyire várják, hogy ismét a közelében legyenek. De a szabadság minden alkotó embernek sajátja. A teraszon családjával és barátaival nagy délutáni nyugalomban üldögél a Mester. Kő Pál Mun- kácsy-díjas szobrászművészről sugárzik a nyugalom.- Nem tudom, melyik volt a legjobb évfolyam - mondja a- szobrászművész. - Nem mindenki egyszerre mutatja meg magát. Van, aki tehetségnek indul, aztán egyszer csak elkallódik a szemem elől. De olyan tanítványom is volt, aki csak évek múlva mutatta meg, mire képes. Nem lehet ítéletet mondani. Az asztalon egy nagy doboz. Az elmúlt 13 év története. Nem minden ok nélkül készítették ide. Kő Pál arra készül, hogy talán a 15. évfordulóra meg tudja jelentetni a Hevesi Művésztelep történetét. Addigra talán családjával már újra hevesi lakos lesz. De ez egy másik történet... SZUROMI RITA Pintér Balázs: „Ez az egy hónap a szabadságról és az alkotásról szól...” ____ A SZERZŐ FELVÉTELE
