Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-19 / 167. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Július 19., szerda ||| RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. július 18.) Borsodchem 8 720 Ft Ű Fotex 296 Ft u Matáv 1807 Ft ű Mól 3 845 Ft Ű OTP 14 400 Ft o Rába 2 225 Ft u Richter 13 705 Ft ű Zalakerámia 2 615 Ft ű BUX: 8173,84 +0,70% eltérés az előző záróértékhez képest BUTI 8500 INDEX VII. 12-18-IG funn 8300 I i f í { i I i i i 8?nn „,„„8148.59: imM 8100 "Tönt Szerda - Csütörtök- Péntek W Hétfő - Kedd TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.26. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102 Mérséklődé Ingadozó FOB francia kikötő Kukorica 85-90 Csökkenő Ingadozó FOB Madkótöböl Tak.-árpa 109 Tartott Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 385 Gyengülő Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 196 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 415,46 Cseh korona 7,30 Euró 260,17 Német márka 133,02 Osztrák schilling 18,91 Lengyel zloty 64,49 Svájci frank 167,89 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 277,81 Milliárdok vidékfejlesztésre A kistérségi községek többsége pályázott A Sapard-program keretében hét év alatt évente 10 milliárd forint költhető agrár- és vidékfejlesztésre. Az uniós támogatást a költségvetés további 4 milliárddal egészíti ki. A rendelkezésre álló összeg felhasználása hatvan-negyven százalékban oszlik meg a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés között. Budapest Font Erzsébettől, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetőjétől megtudtuk: az első évben csaknem ötmilli- árd forintot jut a vidékfejlesztés finanszírozására. A beruházásnak kettős célja van: a vidéki népesség gazdasági stabilitásának megteremtése és a helyben történő foglalkoztatás elősegítése. A tárca képviselője elmondta: ahol lehetőség van rá, ott a hatékonyság fokozásával, feldolgozási és értékesítési szervezetek kiépítésével, állami támogatással, piacszabályozási eszközökkel, az ágazatban rejlő tartalékok kiaknázásával versenyképessé kell tenni a mezőgazdaságot. Azokban a térségekben viszont, ahol az adottságok nem teszik lehetővé a versenyképes termelést, ott a vidékfejlesztés keretében kell a lakosság megélhetését biztosítani. Ezt a leghatékonyabban a kistérségi integrált programokkal lehet megvalósítani. Tavaly többfordulós pályázatot hirdetett a minisztérium a kistérségek számára, vidékfejlesztési programok készítése céljából, s ehhez anyagi támogatást is nyújtott. A felhívásra 200 kistérséggé szerveződött 2900 település (az ország településeinek 90 százaléka) nyújtott be pályázatot. Az FVM a kistérségi programok elkészítéséhez - a település lélekszámától, területétől függően - hat-, hét-, illetve tízmillió forinttal járul hozzá. Az év második felében az ország hét régiójában - Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Budapesten, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott és Kaposváron - regionális vidékfejlesztési irodák állnak fel. Ezek az intézmények fogadják és bírálják el a Sapard-támogatásokra benyújtott pályázatokat, illetve ellenőrzik a pénzek felhasználását. ___________________________________________________(ÚJVÁRI) M agyarország a kivétel Idehaza nem hisznek az internetes esélyegyenlőségben Egy felmérés eredményei szerint az interneten keresztül lebonyolítható üzletkötések általi „e-gyenlőség” (e-quali- ty) egyre inkább tért hódít Európában - kivéve Magyar- országon. Kiderült azonban az is, hogy a hazai kisvállalkozások szerint a kormány nem segíti őket eléggé az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek kihasználásában. Budapest dezett vállalatok 68 százaléka szerint a kormány feladata, hogy A kutatás eredményeinek ősz- segítse ebben a cégeket; ez jóval szegzése kimutatta, hogy az a 44 százalékos európai átlag európai kis- és középvállalatok fölött van. vezetőinek mindössze egynegye- A felmérésből kiderült, hogy de érzi úgy, hogy a kormány ele- Magyarország az egyetlen euró- gendő támogatást nyújt a hozzá- pai ország, ahol a kis- és közép- juk hasonló méretű cégeknek az vállalatok nem értenek egyet az- elektronikus kereskedelemben zal, hogy az internet révén lehe- rejlő lehetőségek kihasználásé- tőségük nyílik egyenlő esélyekkel hoz. Magyarországon a megkér- versenybe szállni a világfaluban. A magyar cégek 47 százaléka van ezen az állásponton. Az európai vállalatok szerint 2005-re egyre többen férünk majd hozzá az információkhoz a világhálón keresztül, miközben úton vagyunk az internetes gazdaság felé. A megkérdezettek 31 százaléka szerint öt év múlva egyenesen ez lesz a mobil internetszolgáltatások legjelentősebb felhasználási területe. A magyar vállalatoknak csupán 16 százaléka állítja, hogy naponta frissíti honlapját, egynegyedének azonban még mindig nincs weboldala - ez az érték egyébként nagyon közel van az európai átlaghoz. Gazdálkodás a hulladékkal Új feladatok termelőknek Budapest Január 1-jén hatályba lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely szerint néhány éven belül valamennyi településen meg kell szervezni a kommunális hulladékok begyűjtését és szakszerű elhelyezését. A rendeletek előkészítése megkezdődött a Környezetvédelmi Minisztériumban. Az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy ahol jelenleg is működik hulladékbegyűjtés, ott január l-jétől ez kötelezően elvégzendő közszolgáltatás. Ahol még nincs, ott a 2000-nél több lakosú települések esetében 2002. január 1-jén, az ennél kisebb településeken 2003. január 1-jén kell megkezdeni a begyűjtést, szakszerű elhelyezést. A régi lerakók felszámolása, újak építése csaknem 60 milliárd forintba kerül majd a becslések szerint. A hulladékgazdálkodási törvény elfogadása előtt készített hatástanulmány szerint a múlt évben országos átlagban 2000 forintos díjat kellett fizetni lakosonként a szemét elszállításáért. A begyűjtés és a legegyszerűbb rendezett lerakás költsége viszont 2800 forint lakosonként. A szigorúbb követelményeknek is megfelelő gyűjtés és lerakás a fejlesztési tartalékokkal együtt évente legalább 3400 forintos díj fizetését jelenti lakosonként. A hulladékgazdálkodási törvény feladatokat határoz meg a termelőknek, forgalmazóknak is. A cél az, hogy a termelők, forgalmazók nyomon kövessék termékeiket, visszavegyék a keletkező hulladékokat feldolgozásra vagy ártalmatlanításra. Ezt a feladatot szolgáltatókra is bízhatják. A törvény szerint 2005. július 1-jéig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50 százaléka hasznosí- tásra kerüljön. ______________■ N övekvő reálkeresetek Budapest Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 13,4 százalékkal, a nettó 11,3 százalékkal nőtt, ami a reálkereset 1,6 százalékos emelkedését jelenti az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi gyorsjelentéséből. A nemzetgazdaságban az átlagos havi munkajövedelem 85 530 forint volt, ami 13,1 százalékos növekedést jelent. A legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi tevékenység volt, ahol 186100 forintot kerestek havonta. A legalacsonyabb jövedelmet a szociális ellátásban dolgozók érték el, átlagosan 48 060 forintot. A költség- vetési szférában 9,3 százalékkal, a versenyszférában 15,3 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az év első öt hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Január-májusban a közigazgatás, a védelem, a kötelező társadalombiztosítás területén dolgozók bruttó átlagkeresete emelkedett legnagyobb mértékben, 9,1 százalékkal. Az oktatásban dolgozók bruttó átlagkeresete 9,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legalacsonyabb, 8,2 százalékos bruttó keresetemelkedést az egészségügyi és a szociális ellátásban regisztrálták. ■ A tárcák többletigénye Budapest A tárgyalások első körében a minisztériumok mintegy 700 milliárd forinttal igényeltek többet annál, mint ami rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben - közölte vasárnap Varga Mihály pénzügyi államtitkár. A legmagasabb többletigényt ezúttal is Torgyán József föld- művelési és vidékfejlesztési miniszter nyújtotta be. Varga Mihály nem állított sorrendiséget a tárcák igénye között, de kiemelte a Széchenyi-tervet, amelynek hat területe mindenképpen elsőséget élvez a jövő költségvetésében. Az államtitkár úgy vélte, a parlament nagy valószínűséggel még ebben az esztendőben dönt az elkövetkező két év államháztartási számairól. Azt már technikai kérdésnek tartotta, hogy mikor célszerű elfogadni a 2001-2002. évi költségvetést. A legmagasabb összegű, mintegy 115 milliárd forintos igényt a többletre idén is az FVM nyújtja be. Torgyán József szerint ezt az összeget az aszályos időkben nélkülözhetetlen szükségtározók kialakítására, az öntözés ingyenessé tételére, a biogazdálkodás támogatására, az erdősítési program megvalósítására, az élelmiszer- és feldolgozóipar korszerűsítésére, valamint a Nemzeti Földalap rendezésére szeretnék fordítani. A Belügyminisztérium 89 milliárddal kért többet, az Egészség- ügyi Minisztérium húszmilliárd forinttal. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egyelőre titokban tartja többletköveteléseit, de - a tervezett jelentős fejlesztések miatt - a mostaninál lényegesen többet szeretne annak ellenére, hogy a hírközlés más hatáskörbe került. Az Oktatási Minisztérium a tárca 148 milliárdos keretét 45 milliárd forinttal szeretné növelni, a honvédelmi tárca pedig 2001-2003 között rögzített pénzügyi támogatásban részesülne, amely évente a GDP 1,51 százalékát teszi ki. Ez jövőre megközelítően 223,6 milliárd forintot jelentene. ■ AZ IPARI TERMELES ALAKULÁSA 1999 MÁJUSA ÓTA növekedés összesen villamosgép-, műszergyártás vegyi anyag, -termék papírgyárt., kiadás, nyomdai tev. gumi- és műanyag termékek járműgyártás textilipar élelmiszer, ital, dohány gép és berendezés kőoiaj-feldolgozá^j Drágul a liszt és a kenyér Augusztustól várhatóan 120-130 forintba fog kerülni egy kilogramm kenyér, és a lisztért csaknem 80 forintot fogunk fizetni. Ezúttal a kereskedők is indokoltnak tartják az áremelést. Budapest Az aszályos időjárás miatt az idén gyenge lesz a búzatermés, ami megdrágítja a gabonát. A kenyérnek való búzáért jelenleg tonnánként 30 ezer forintot fizetnek a malmok, ezért a liszt ára várhatóan 25-30 százalékkal emelkedik. A drágább lisztből nem lehet olcsó kenyeret sütni, a pékek 25 százalékos áremelést terveznek. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke szerint száz forintból ma már nem lehet előállítani egy kiló kenyeret, nem szólva az egyéb rárakódó költségekről: áfáról, kereskedői árrésről. így várhatóan 120-130 forint körül alakul majd egy kiló átlagos minőségű fehér kenyér ára. Az energia, az üzemanyagárak folyamatosan növekednek, a megemelkedett költségeket - és az inflációt - a sütőipar évek óta nem képes áraiban érvényesíteni. Tavaly mindössze egy-két százalékos áremelést tudtak elérni, az idén kétszer - tavasszal és nyáron - rugaszkodtak neki, de a kereskedők meghiúsították szándékukat. Most azonban már a kereskedők is indokoltnak látják az áremelést. Ebben a hónapban öt-hét százalékkal emelkedett a liszt ára, a Gabona Terméktanács szerint pedig a magas búzaárak miatt augusztustól további 14-15 százalékos emelésre lesz szükség. A malomipar eddig kilónként 40-42 forintért adta át a sütőiparnak a zsákos kiszerelésű lisztet. A 28-30 forintos búzaár már nem teszi lehetővé, hogy ezt az átadási árat a molnárok tartani tudják. Várhatóan 50-52 forintra emelik a kenyérnek való őrleményt. A boltokban kapható liszt átadási árát augusztustól 60 forintra akarják emelni a malmok, amire még 12 százalékos áfa, valamint kiskereskedelmi árrés rakódik. A vásárlók - az előzetes számítások alapján - 80 forintot fognak fizetni a liszt kilójáért. A gabonadrágulás az állattartóknak is gondot okoz, mert a takarmány ára is tovább menetel felfelé. így a második fél évben feltehetően tovább nő majd a sertés- és baromfihús ára is. Környezetkárosító üzemek Feltérképezték a Tisza menti veszélyforrásokat Az európai uniós normák szerint térképezték fel a Tisza magyarországi vízgyűjtő területének összes ipari üzemét, szolgáltató szervezetét, mezőgazdasági szennyezőforrását, valamint a patakok, csatornák állapotát. A szakemberek a 447 objektum adatainak feldolgozása után a veszélyes anyagok használata, a technológiai eljárás és egyéb uniós szempontok figyelembevételével 261-et értékeltek úgy, hogy potenciálisan károsítja a környezetet. Budapest Románia hasonló listáján 40 olyan üzem szerepel, amely veszélyezteti a Tiszát. Várhatóan hamarosan az ukránok és a szlovákok is elkészítik veszélylistájukat és azokat átadják egymásnak. A négy nemzeti lajstrom alapján őszre sorrendbe rakják a legerősebb beavatkozást igénylő helyszíneket. A felmérés egy tavaszi megbeszélés alapján készült el, amelyen a négy állam környezetvédelmi miniszterei elhatározták, felmérik a Tisza-medencét károsító forrásokat. Később abban is megállapodtak, hogy a négy ország szakemberei egységes vízminőség-vizsgálati rendszert dolgoznak ki, és azonos paramétereket alkalmaznak a szennyezőforrások meghatározásánál. Alvízi országként Magyarországnak különösen fontos a határokon átterjedhető szennyező források számbavétele. Az Országgyűlés egy júniusi határozatában ezért felkérte a kormányt, hogy uniós és más nemzetközi finanszírozási lehetőségek igénybevételéhez közös program készüljön a szomszédos országokkal. Már az 1992-ben, Helsinkiben megkötött egyezmény is az elővigyázatosság elvét tette kötelezővé. Ez „a szennyező fizet” elvet hangsúlyozza, és leszögezi, indokolt esetben - ha az ökológia szempontok megkövetelik - be kell tiltani az ilyen tevékenységet. _________________________________IRTS) F ELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3300 Eger, Érsek u. 1. TELEFON: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: 2000. május 15-től BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉBE Lekötési kló Éves kamat, 1M Ft teleti (%) IESXH) 1 hét 6,000 (6.08) 2-3 hét 7,500 (7.60) 1-2 hó 8,500 (8,62) 3 hó 8,250 (8,36) 6 hó 8,000 (8.11) 12 hó 7,500 (7,60) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Lekötési idő éves kamat (%) EBKI ( éves kamt ■t (%) EBKM éves kárnál I (%) EBKM 1 hó 8,750 (8,87) 8,875 (9,00) 9,000 (9,13) 3 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 6 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8.87) 12 hó 8,000 (8.11) 8,125 (8,24) 8,250 (8,36) Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sévos kamatai. éves kamat (%| EBKM 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—1 M Ft 4,000 4,13/4,12 1 M Ft felett 7,000 7,33/7,29 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (N) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft—1 M Ft 7,000 7,33 1 M Ft felett 9,000 9,52 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,750 8,87 6 hónap 8,750 8,87 12 hónap 8,250 8,36 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 8,750 8,75 3 hó 8,750 8,75 6 hó 8,750 8,75 12 hó 8,250 8,25 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezóek. Érvényes: 2000. április 3-tól Éves kamat (\) Folyószámlahitei 20,00 Betétőrző hitel 16,50 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamat 17,50- egyéb célú hitel kamat 19,50 CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM; 30,93-36,84%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (%) HUF prime rate 13,85 CIB0O64O242242 A BANCA COMMERCIALE ITALIAN A-CSOPORT TAGJA
