Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

m 2000. Július 3., hétfő M E G Y E I KÖR KÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Mennyei esküvő Az azúrkék egű Dubaiban ide­genforgalmi érdekességnek is számít, hogy egy 68 éves színész­nő és 36 éves festő vőlegénye hő­légballonon mondja ki hamaro­san a boldogító igent. A különös házasságkötés híre bejárta a vi­lágsajtót. Nálunk még nem volt példa ilyen frigyre, de nem tartják lehe­tetlennek az idegenforgalmi szak­emberek. Csak várjuk ki, mert ami késik, nem mvúik... iw. k.i A GYŐZTESEK. A június 24-én la­punkban közölt rejtvény helyes megfejtése: ,JMi mást tehettem vol­na, ha meghalt..,, A jó választ be­küldők közül a következők nyertek könyvutalványt: Gáspár Józsefné (Verpelét) és Mező Sándomé (Bél­apátfalva). Gratulálunk FOGAD A VÁROSATYA. Ma 17 órától az egri városháza 2-es számú termében Horváth Gábor, a kisgaz­dapárt önkormányzati képviselője, az idegenforgalmi és integrációs bi­zottság tagja tart fogadóórát. BÚZA A MÁTRA ALATT. Hegyvi- déki búzafajta-bemutatót tartottak az elmúlt hét végén Bodonyban, a helyi Szikó-Trió Bt., valamint a bá­bolnai IKR Rt. észak-magyarorszá­gi régiója füzesabonyi területi köz-1 pontjának szervezésében. A szak­emberek megismerkedtek a búza- termelés helyzetével, majd szántó­földi bemutatón tanulmányozták a Mátra alatt termelt fajtákat. KAPCSOLAT A TURIZMUSSAL. Megyénkben a kedvező adottsá­gokat kihasználva egyre több he­lyen foglalkoznak turizmussal. A felmérések szerint jelenleg szű-- kebb hazánk 118 települése közül 52 valamilyen formában kapcsoló­dik a vendéglátáshoz. DINNYEBEMUTATÓ. A Szent 1st ván Egyetem gyöngyösi gazdálko­dási és mezőgazdasági főiskolai ka­ra; valamint a Heves Megyei Agrár­kamara júüus 4-én dinnyetermelési bemutatót rendez Tarnabodon. A szakemberek a helyszínen ismer­kedhetnek meg az egyes fajták tu­lajdonságaival, valamint a termelé­si technológiákkal. MÁR CSAK ILLETÉKKEL. Au gusztustól a bor jövedéki ter­mékké válik. Az erre való felké­szülés bejelentési kötelezettsé­gekkel jár a szőlő- és borterme­lők számára. Ezt június 30-ig il­letékmentesen tehették meg a vámhivatalnál. Július 1-jétől vi­szont már illetéket kell fizetniük a bejelentkezőknek. Traffipax vezénylés 14.00- 22.00: Eger belterület, Gyöngyös belterület 11.00- 19.00: főút Hatvan városi szakasza A fal repedésén átviláglik a fény (Folytatás az 1. oldalról) Az egy évtizede emelt házon az átadást követő két-három év múl­va jelentek meg az első repedé­sek, később az alap is porladni kezdett.- így megy tönkre eddigi éle­tünk munkája - búslakodik az asszonyka. - Harminc évre 525 ezer forint építési hitelt vettünk fel, a részleteket is alig tudjuk fi­zetni, miből teremthetnénk hát új otthont magunknak. Miközben Budainé fájdalmas monológját mondja, az Építés­ügyi Minőségellenőrző Innovációs Rt. három szakembere külső és belső szemlét tart. Az épület - s a hasonlóan károsodott házak - műszaki állapotának felmérését azután kezdték meg, hogy Tamalelesz, Szentdomonkos és Fedémes polgármestere a Stumpf István kabinetminiszternek írt le­vélben segítséget kért a már-már katasztrofális helyzet megoldásá­hoz. Dr. Péteri Miklósné a vegyész- mérnök szemével vizsgálja a há­zakat.- Mintákat veszünk az alapból, illetve a falakból, majd a laborató­riumban megkeressük azokat a káros anyagokat, amelyek miatt tönkrementek ezek az épületek. Az elemzés után teszünk ajánla­tot arra, hogy miként lehetne megelőzni a további károsodást, s hogy milyen eljárással újíthatóak fel ezek az értékes családi ottho­nok. Kolléganője, Kaszóné Szőnyi Éva statikus-mérnök. Jegyzet­tömbjébe kerülnek a házaknál észlelt meghibásodások. Egyik- nél-másiknál bőséggel van mit felírnia.- Mindenütt azt vizsgálom, hogy mely szerkezeti elemeket érinti a veszélyes változás. Ennél a háznál - mutat Suha Ferenc Pe­tőfi utcai otthonára - szinte vala­mennyi felmenő fal károsodott. A helyreállításkor szóba jöhet a fel­újítás, de az alap szakaszos cseré­je is. A martinsalakos házak ügye nem ismeretlen a vizsgálódó szakemberek előtt. Már az el­múlt évben adatlapokat töltettek ki az érintett családokkal: arra kértek választ, hogy mikor ész­lelték a bajt, s milyen mértékű meghibásodást fedeztek fel az­óta. A gondok - mint kiderült - már az első években jelentkez­tek, de a nagyobb fokú rongáló­dás általában egy évtized után következett be.- A felmérés alapján három ka­tegóriát állítottunk fel - tájékoztat Diószeghy Miklós, az ÉMI Rt. tu­dományos főmunkatársa. - Az el­sőbe azok a házak kerültek, ame­lyeken még nem látható a romlás. A második csoportba a kevésbé sérült épületeket soroltuk, ezek­nél a legfontosabb teendő, hogy a tulajdonos mielőbb elvezesse a ta­lajvizet az alaptól, a lábazattól. Ez jó védekezési mód. A követke­ző kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyeken a repedé­sek, deformációk már súlyos szerkezetkárosodást okoztak. Az első vizsgálati napon eze­ket vették szemügyre az rt. mun­katársai. így Fedémesen kettő, Az EMI szakemberei vizsgálják: milyen állapotban van az alap míg Tarnaleleszen és Szentdomonkoson három-három ház műszaki állapotát mérték fel. Tájékoztatásuk szerint a többi huszonhét épület is hamarosan sorra kerül. A további részletes vizsgálathoz azonban az önkor­mányzatok segítségét is kérik, mert számos helyen ásniuk is kell majd az alapokat ért károsodás mértékének megállapításához.- Mi következik a szakértői vizsgálatok után?- Az általunk elkészített elem­zések alapján az illetékesek dön­tenek arról, hogy milyen támoga­tást nyújtanak a javítások, a fel­újítások, illetve - ha szükséges - az újjáépítés elvégzéséhez. Azok­nak az épületeknek a legtöbbjé­hez, amelyeket láttunk, akár már most is hozzá lehetne kezdeni, miután nem igényelnek, építési engedélyt a helyreállítási" munká­latok. Más esetekben tervekre is szükség lesz, az ilyen átépítések­nél figyelembe kell venni az aján­lásainkat. Elképzelhető, hogy bontást is el kell rendelni, ott menteni kell a menthetőt, a ké­sőbb még felhasználható anyago­kat. A tulajdonosoknak azonban számítaniuk kell arra, hogy mind­ehhez ki kell nyitniuk a saját pénztárcájukat is.- Milyen következtetésre jutot­tak az első nap után? Van remény a házak megmentésére?- Az esetek nagyobb részében igen. Azt azonban tudni kell, hogy a martinsalakból készült be­ton nem javulhat meg, ezért azt tanácsoljuk, hogy az a mintegy ezer érintett tulajdonos minél ha­marább kezdjen hozzá a javítá­sokhoz, mert annál kevesebbe kerül majd a munka. Csakhogy - mint azt a károsul­tak, s az érdekeikben ténykedő önkormányzatok jelezték - a pó­rul járt családoknak nincs pén­zük. Ennek ismeretében egy bükkszenterzsébeti polgár azt ja­vasolta, hogy a károsultak továb­bi támogatásért forduljanak a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárához, dr. Fónagy Já­noshoz, aki a bűnös martinsalak reklámozásának és értékesítésé­nek idején az Ózdi Kohászati Üzemek egyik felelős beosztású vezetője volt. SZILVÁS ISTVÁN Negyedszázados Agria Játékok Eger Alapításának 25. évfordulóját ün­nepli az Agria Nyári Játékok ren­dezvénysorozata. Az ország egyik legrégibb és folyamatában működő nyári rendezvényének negyedszázados jubileumára az Agria Játékok Kft. és a városi ön- kormányzat közös szervezésé­ben július 6-án gálaműsort mu­tatnak be a Líceum udvarán, ahol az elmúlt két és fél évtized jelen­tősebb darabjaiból, ismert művé­szek szereplésével láthatnak jele­neteket a nézők. Az este 9 órakor kezdődő gála műsorát az elmúlt öt évben be­mutatott musicalek részleteiből és a negyedszázad legemlékeze­tesebb pillanataiból állították ösz- sze. Az esemény fővédnöke dr. Mádl Ferenc, a megválasztott köz­társasági elnök. Az est szereplői - többek között - Bánffy György, Bessenyei Ferenc, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Kútvölgyi Erzsé­bet, Maros Gábor, Pécsi Ildikó, Re­viczky Gábor, Székhelyi József, Voith Ági és a Gárdonyi Géza Színház művészei. A gála bevételét a szervezők az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. MENTUSZ karoly A szakma kritikus hangja M Őszinteség, a valóség kendőzetlen tálalása; á tények ismerete és a jövő iránti felelősség. Ez jellemezte a hét végén zárult háromnapos egri közgazdász-ván­dorgyűlést. A mérleg pozitív. A szakemberek nem találtak ellent­mondást korunk olyan jellemzői között, mint a nemzetgazdaság, a regionalitás és a globalizáció összefüggései. Sőt hangoztatták, hogy az egyik feltételezi a másikat. A jó hangulatú beszélgetések, a szekciókban kialakult viták úgy sommázhatók, hogy hazánk az elmúlt tíz évben jól választott, ezt bizonyítják a társadalmi és gazdasági rendszerváltás eredmé­nyei. Amint megfogalmazták, az új korszak 1989-ben kezdődött és továbbra is tan. A gazdasági eredmények - elsősorban a növe­kedés - révén elértük a bruttó hazai termék (GDP) 1989-es szint­jét, amely biztató. Ám az is tény, hogy gazdaságunk továbbra is sebezhető, miu­tán még csak egy nehéz szakaszon vagyunk túl. Az ezredforduló­val azonban újabb alkalmazkodási szakasz kezdődik. A tapasz­talatok szerint az elmúlt tíz évben többször is akadtak elszalasz­tott lehetőségek, miközben lassan halad a vállalkozások felkészü­lése hazánk európai uniós tagságára. Árukivitelünk döntő része az unió országaiba irányul, ugyanakkor nem használjuk ki elég­gé a középkelet-európai országi, illetve oroszországi exportban rej­lő lehetőségeket. Kapcsolódunk a globalizálódó világhoz, s eköz­ben növekednek az ellentétek a kontinensek és országcsoportok között. Ezért nagyon fontos a szolidaritás, az állam szerepének új­ragondolása, a valósághoz igazítása. Figyelembe kell vennünk, hogy a világgazdaságban egyre jobban kiteljesedik az elekttoni- kus üzlet, s ezáltal óriási információ mennyiség gyűlik össze. En­nek feldolgozása komoly tudást igényel. A közgazdászok szerint ez lesz az alapja a következő évtized gazdasági fejlődésének. Nemzeti egyetértésre lesz szükség ahhoz, hogy elsődlegességet kapjon az oktatás, a képzés és az átképzés, amely hosszú távú be­fektetést jelent. A szakemberek nem titkolták véleményüket, mi­szerint szükség lesz arra is, hogy prioritást kapjon az egyes gene­rációk problémáinak megoldása, de ne egymás rovására. Kezelni kell a növekvő szegénységet, vagy a cigány kisebbség gondjait, a földdel kapcsolatos kérdéseket, mert nálunk egymillió ember eh­hez, illetve az agráriumhoz kötődik. Őszinte és kritikus volt a kongresszus hangja, amely felelős üze­netként juthat el a döntéshozókhoz, akiknek érdemes odafigyelni­ük a jelzésekre. A károsultaknak gyűjtenek A köztisztviselőket köszöntötte a közgyűlés Heves megye, Eger A korábbi esztendőkben az au­gusztus 20-i megemlékezés kere­tében vehették át a Közigazgatá­si szolgálatért elismerést a me­gyei önkormányzat hivatalában, illetve a közigazgatásban meg­határozott ideje dolgozó köz- tisztviselők, az idén erre a köz­gyűlés június 30-i ülésén került sor. Ennek apropóját az adta - utalt rövid köszöntőjében dr. Vass Géza főjegyző -, hogy a mostani megemlékezést a július l-jén tartott Köztisztviselők nap­jához kívánták kötni. A közgyűlés előtt az ötéves Közigazgatási szolgálatért elis­merésben Bíróné Ködmön Tí­mea, Szókéné Ringelhann Edit és Unter Sándor; a 10 év után járó kitüntetést dr. Bárdos Katalin és Csanálosi István; a 15 évi szolgá­lat után Magda Jánosné, Korsósáé Vígh Andrea, Reich Antalné és Kovács Csaba Sándor - ő Illetékhivatali emlékérmet is kapott -, 20 év után Harmati Lászlóné, Károly Imréné, dr. Báder Gyula és dr. Antal János érdemelte ki az elismerést. A 25 évesben Csermákné Dienes Már­ta; 40 évesben pedig Lassú Ár­pád részesült. A nevezetteken túl Kocsa Erika, az Egri Gyermekott­hon igazgatója a 25, közalkalma­zotti jogviszonyban eltöltött év után jubileumi jutalomban része­sült. Ugyanezen a közgyűlésen Kassa László, az Összefogás He­ves Megyéért Egyesület nevében számot adott arról az egyesület által kezdeményezett akcióról, amelyben az árvízkárosultak ja­vára hirdettek gyűjtést. Felhívá­sukban arra kérték a közgyűlés belső és külső tagjait, valamint a felkért szakértőket, hogy ajánlják fel egyhavi tiszteletijük felét. Kas­sa László szerint eddig mintegy 300 ezer forint gyűlt össze, de az akciót nem állítják le, ahhoz még lehet csatlakozni. __________________________HB S űrű rendet vágtak Sarud Nemcsak a bandagazdák tobo­rozta aratómunkásokból, de né­zőkből sem volt hiány, amikor versenyre keltek a kaszások Cseh István földjén. A búzatábla tulaj­donosa alapjában elégedettnek tűnt: - Az aszály ellenére itt hek­táronként 35 mázsás termést vá­rok - jegyezte meg, s jelezte, hogy a verseny után hétfőn a te­rep már a kombájnoké lesz. Előtte azonban viseletbe öltö­zött aratók lepték el a kalászos egyik sarkát. Az erdőtelki Juhászné, Margitka büszkén új­ságolta: - Mi két kaszással jöt­tünk, s a Kéknefelejcs Nyugdíjas Klubunk hagyományőrzői is fel­lépnek. Biztatásban nem volt hi­ány: „...Vágok olyan sűrű, sűrű, sűrű rendet a réten/ kilenc kis­lány nem szedi fel a héten” - szólt az asszonyok éneke. A novaji első kaszás, Vályi Ist­ván tapasztalatát megosztotta a körülötte állókkal: - A búza szára bizony alacsony, ezért kúszás egy kicsit, s nehéz a markot szedni. A Demeter András szövetkezeti elnök vezette zsűri alapos szemlé­lődés után döntött. A kupát Márkáz (első kaszás: Simonyák Kálmán) nyerte el, s őket illette a megyei közgyűlés elnökének kü- löndíja is. A dobogóra került még Sarud és Pély aratóbrigádja. Elis­merésben részesült kaszásként a sarudi Vágó Imre, marokszedőként az erdőtelki Lőcsei Tibomé, kéve­kötőként a novaji Vályi Istvánná. A korhű megjelenésért, a leglátvá­nyosabb felvonuló csoportként Er­dőtelek kapott jutalmat. A nyolcadik aratófesztivált a Tisza-tó partján felállított színpa­don nyolc település hagyomány- őrző együtteseinek énekes, tán­cos műsora zárta. (budavári) Végső búcsú Papp Jánostól. Nagy részvét mellett szombaton délután az egri urnatemetőben helyezték örök nyugalomra lapunk jogelődje, a Népújság egykori főszerkesztőjét, Papp Jánost. A gyászoló család, a rokonok, a Munkáspárt tagjai, valamint a ba­rátok és ismerősök gyűrűjében dr. Szalay Zoltán, lapunk vezető szerkesztője a pályatársak nevében vett búcsút elhunyt kollé­gánktól. FOTÓ: PILISY ELEMÉR A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES “l'HÍRLAP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 :k Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom