Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-17 / 165. szám

I 2000. Július 17., hétfő TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal G A Z D A S Á G I Egyszerűsödő pályázatok Új rendszert vezet be a gazdasági tárca A Gazdasági Minisztérium (GM) többféle pályázatot hirdet meg évente. A vállalkozók és a minisztérium álláspontja már régóta megegyezik abban, hogy helyes volna, ha valamennyi pályázatról egy rendszeren be­lül lehetne felvilágosítást kapni, és azokat egy szervezet kezelné. A napokban a tárca ezzel a feladattal a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Közhasznú Társaságot bízta meg. Budapest- Miért önök kapták ezt a feladatot? - kérdeztük Barta L. Gyulától, a kht. igazgatójától.- Miután a tárca legnagyobb pályázati rend­szere, a kis-és középvállalkozói pályázatok le­bonyolítását mi végezzük, úgy látták jónak, ha a többi pályázat kezelését is ránk, a minisztéri­um többségi tulajdonában lévő kht.-ra bízzák.- Hol lehet majd megtudni, milyen pályázato­kat írtak ki?- Szeretnénk elérni, hogy a GM valamennyi pályázatához mindenki munkahelyétől 20-25 kilométeres távolságon belül hozzájuthasson. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Fejlesztési Ala­pítvány, valamint a helyi vállalkozói központok mintegy 140 irodájában és a munkaügyi köz­pontokban hozzá lehet majd idejében jutni az információkhoz. De az interneten, a GM hon­lapján is napra készen minden fontos tudnivaló megjelenik.- Ugyanezeken a helyeken lehet majd a pályá­zatokat is benyújtani?- Nem! Naponta mintegy 1000-1500 pályázat érkezik. A határidő előtti napokban ennek a többszöröse. Ezzel az irodákat nem lehet meg­terhelni. Minden pályázatot a kht. címére kell majd beküldeni. Ha az elektronikus aláírásról szóló törvényt a parlament megszavazta, akkor interneten is fogadjuk majd a pályázatokat.- A többi minisztérium a saját hatáskörében és rendszerében szervezi pályázatait. Nem is volna előnyös egy helyen kezelni ezeket az egy­mástól eltérő feladatokat. koós tamás Kevés pénz balesetvédelemre Tavaly százötvennégy embernek azért kellett meghalnia, mert vállalatánál nem voltak megfelelőek a biztonsági beren­dezések - derül ki az Országos Munkaügyi és Munkabizton­sági Főfelügyelőség legfrissebb jelentéséből. Az elszomorító helyzet megváltoztatása érdekében az Országgyűlés szigorí­tani akarja az ellenőrzéseket, és a balesetveszélyes munka­helyek után magasabb járulék fizetésére kötelezné a cégeket. Budapest Főleg a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál okoz gondot a balesetvédelem, aminek egyik oka az, hogy ezek a cégek inkább másra költik a pénzüket. Sok esetben a dolgozók sem tiltakoz­nak ez ellen, mert főnökeik vá­lasztás elé állítják őket. Dönthet­nek, hogy mi a fontosabb, a meg­felelő munkakörülmények, vagy a magasabb bérek, a válasz pedig általában nem kétséges. A nagy multinacionális vállalatoknál jobb állapotok uralkodnak, mert munkahelyeiket a nyugati üze­mekben érvényes szabványok szerint alakítják ki. A statisztikák szerint ugyan ta­valy a korábbi évekhez képest ke­vesebb tragédia történt, de ennek a kohászat és a bányászat vissza­szorulása az oka. A kedvezőbb kép kialakulásához ezen kívül az is hozzájárult, hogy a munkálta­tók egyszerűen nem jelentik be a baleseteket. Becslések szerint minden negyedik csonkolással, mérgezéssel, vagy egyéb sérülés­sel járó balesetet eltitkolnak, mert a dolgozó nincs bejelentve. Ekkor a pórul járt feketemunkás sem mer kártérítést kérni. Az évente több tízezer ismert­té váló munkahelyi egészségká­rosodás számának csökkentése és a dolgozók kiszolgáltatottságá­nak megszüntetése érdekében a parlament olyan törvényt készül megalkotni, amely még az egy­személyes vállalkozások számára is kötelezővé tenné a bejelentési kötelezettséget. A munkahelyi el­lenőrzéseket is szigorítani kíván­ják, valamint önálló baleset-biz­tosítási rendszert vezetnének be, amelynek költségeit a kockázato­sabb munkahelyek után szedett magasabb összegű társadalom- biztosítási díj fedezné. A munkál­tatók máris bejelentették, hogy az új elképzeléseket csak úgy tudják elfogadni, ha ezáltal nem kerül többe az emberek foglal­koztatása. -w­BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Áresés a gabonapiacon Budapest A Budapesti Árutőzsde gabonapi­acán az elmúlt héten összesen 3,8 milliárd értékű áruval keresked­tek a brókerek, míg a határidős pénzpiacon 6,3 milliárd forint ér­tékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egye­bek között a BÁT hét végi össze­foglalójából. A gabonapiacon 1355 kontrak­tust adtak-vettek a kereskedők. A takarmánykukorica ára - a stabil júliusi termin kivételével - 1300-1880 forinttal csökkent. A búza három lejárata erősödött, három pedig 900-1400 forinttal gyengült. Ebből a terményből 575 kontraktus cserélt gazdát. A ta­karmánybúza két lejáratának ár­folyama 700-1400 forintot vesz­tett az értékéből, a legközelebbiek ugyanakkor emelkedtek. A takar­mányárpát szeptemberre 150 fo­rinttal olcsóbban, decemberre vi­szont 70 forinttal drágábban lehe­tett jegyezni. A napraforgó három legközelebbi lejáratának árfolya­mai 1150-2000 forinttal gyengül­tek. A többi termék ára nem válto­zott. A határidős devizapiacon 21452 kontraktussal keresked­tek. A legkeresettebb fizetőesz­köz - 10150 kontraktus kereske­delmével - az euró volt, míg a dollár 5800, a japán jen 800, az angol font 4200, a svájci frank 501 kontraktussal részesedett a forgalomból. Az amerikai dollár minden ha­táridőre 3,90-4,20 forinttal drá­gult. Az euró négy legtávolabbi le­járata 0,01 és 1,00 forinttal gyen­gébben fejezte be a múlt heti ke­reskedést. Az angol font piacán 3,20 forinttal erősödtek a jegyzé­sek. A japán fizetőeszköz árfolya­mai 0,30 és 3,80 forinttal emel­kedtek.- UG ­Hiányzó agrárbankok Torgyán: műtrágyát az adósságért Nyírbátor Torgyán József szerint az ég­hajlati viszonyokhoz igazodó termelési feltételeket kell vég­re kialakítani a magyar mezőgazdaságban, gyorsítani szükséges a meg­kezdett termékszerkezet-vál­tást és a minőségi termelésre való áttérésL A földművelésügyi és vidékfejlesz­tési miniszter erről szombaton be­szélt, miután a szabolcsi kisváros környékén megszemlélte a belvíz és az aszály sújtotta földeket, s lát­ta a 30-50 százalékos terméskárt. A tárca vezetője hangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos az ár- és belvíz elleni védművek kiépítése, illetve megerősítése. Az öntözéses termelés kialakítását szintén sür­gős feladatként említette, a mosta­ni 84 ezer hektáros területtel szem­ben 800 ezer hektár föld öntözhe- tőségének megteremtését szorgal­mazta. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az éghajlati és talaj­adottságoknak megfelelő termék­szerkezet-váltást végre be kell fe­jezni. Fontosnak tartotta, hogy a gazdálkodók minőségi vetőmag­vakat használjanak, gondoskodja­nak a földek kellő tápanyag-után­pótlásáról, a megfelelő növény­ápolási és védelmi munkákról, mi­vel mindez csökkenti a természeti csapások hatását. Az elhangzott felvetésekre, mi­szerint a pénzintézetek ódzkod­nak a hitelnyújtástól, Torgyán Jó­zsef elismerte: szükség lenne egy mezőgazdasági bankhálózatra Ma­gyarországon, és szólt arról is, hogy ismételten felveti: Magyaror­szág az orosz államadósság fejé­ben kérjen műtrágyát, amit térítés- mentesen kapnának meg az agrár- vállalkozások. Kezdeményezést ígért abban is, hogy a természetes vizek öntözésre történő felhaszná­lásáért ne kelljen fizetniük a gaz­dálkodóknak. Változik az illetéktörvény Budapest A Pénzügyminisztérium (PM) ter­vei szerint jövőre ismét változik az illetéktörvény. Többet kell majd fi­zetni a gépjárművek átírásáért, és illetékköteles lesz az orvosi praxis. Varga Mihály, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára elmondta: a gépjármű-átírási illeté­kek esetében a jelenlegi mérték (10 forint/köbcentiméter) 12 fo- rint/köbcentiméterre emelkedne. Ha valaki kiszámolja - tette hozzá az államtitkár -, hogy ez milyen változást jelent az elmúlt évekhez képest, akkor láthatja, hogy az emelés alig egyenlíti ki az inflációs emelkedést. Ebből az illetéknem­ből körülbelül kétmilliárd forint fog befolyni, s fele az önkormány­zatnál marad. Arra, hogy mi indo­kolja az orvosi praxis ajándékozása, eladása, öröklése esetén az illetékfi­zetést, Varga Mihály kifejtette: a pra­xisjog bármely címen történő meg­szerzése esetén egy vagyoni értékű jog kerül átadásra, és nem érdemes a törvénybe olyan kivételeket rakni, amelyek a törvény egységét valami­lyen módon megbontják; ezért ja­vasolja a PM, hogy az illeték mérté­ke egységesen tíz százalék legyen. MR A nyereményjáték július 3-ától augusztus 6-a éjfélig tart. A nyeremények készpénzre nem válthatók. A játékban való részvétellel a játékosok elfogadják annak feltételeit. A nyereményúton a játékosok saját felelősségükre vehetnek részt, a vonatkozó hajózási szabályok betartásával. A nyertesek neve a fenti telefonszámon augusztus 7-étől meghallgatható, de a nyerteseket az általuk megadott számon külön is értesítjük. A hajókirándulásra egy-egy családból - a hajó korlátozott befogadóképessége miatt - 4 fő részvételét tudjuk elfogadni. JÁTSSZON, ÉS NÉZZE VELÜNK A TŰZIJÁTÉKOT! 0660 55 08 20 Hatvanék szemmel láthatóan élvezik a szabadságot. Persze, ezt könnyen megtehetik, hiszen 60-as mobiljukkal nemcsak kényelmükről és biztonságukról gondoskodhat­nak, hanem egy feledhetetlen nyárestéről is. Talán épp az Ön és családja társaságában... Hívja fel a Hatvan család hangpostáját, és vegyen részt nyári nyereményjátékunkban! Egy kis szerencsével Ön és szerettei is a 6 nyertes r család között lehetnek, akik - egy kellemes vacsorát követően - Hatvanék társaságában csodálhatják meg az cjgusztus 20-ai tűzijátékot. És mindezt egy dunai sétahajóról! Szóval, nyáron is érdemes velünk tartani. a; - ''

Next

/
Oldalképek
Tartalom