Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. Július 1., szombat HORIZONT AGRÁRFÓRUM 13. oldal - Heves Megyei Hírlap Brnóban képviselte Magyarországot Riill Gusztáv (bal oldalon) spanyol delegátus társával Brnóban. Rüll Gusztáv, a szakma legjobbjaival hazánkat képviselte Morvaország fővárosában Brnóban az EPPO - az Európai és Földközi-tengeri Országok Növényvédelmi Szervezeté­nek ülésén. Megyénk növényegészségügyi és talajvédelmi állomásának igazgatója a 30. nemzetközi találkozó egyik főszereplője volt. Brno, Heves megye Mint a Hírlapnak elmondta, a részt vevő szakemberek megtár­gyalták az európai tapasztalato­kon alapuló és a tagországoknak javasolt növényvédelmi techno­lógiákat. Ezek megfelelnek a szi­gorú környezetvédelmi előírások­nak, emellett kellő biológiai ha­tékonysággal biztosítják az adott növényi kultúrák gazdaságos vé­delmét. Hazánk képviselőjeként terjesztette elő a Heves Megyei Növényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás biológiai laborató­riumának munkatársai által ki­dolgozott és a szőlőre, illetve a napraforgóra kialakított integrált növényvédelmi technológiát. A 26 országot képviselő szak­emberek ezt elfogadták és elis­meréssel szóltak a megyei állo­más magas színvonalú munkájá­ról. Felkérték az igazgatót, hogy a következő ülésre a dinnye és az uborka növényvédelmi technoló­giáját is dolgozzák ki, és azokat terjessze a szakértők elé. Az EPPO egyébként jövőre ün­nepli fennállásának fél évszáza­dos évfordulóját. Az erről való megemlékezést 2001 májusában a legkisebb független tagország­ban, a Jersey-szigeteken tartják. A megyei növényédő állomás eredményei iránt Romániában is érdeklődnek. Ezt bizonyítja, hogy a neamti és a szucsavai növényvé­dő állomás meghívására három­tagú küldöttség járt Moldáviában. Az ottaniak szorosabb szakmai együttműködést szeretnének, ezért szeptemberben a Heves me­gyeikhez is ellátogatnak. (MENTUSZ) Gyöngyösi rendőrség: a kép nem rózsaszín A városi rendőrkapitányságon 1998-ban tartottak komplex ellenőrzést, amely során több szakmai és emberi probléma is felszínre került. Nemrégiben egy újabb ellenőrzés arra kereste a választ, hogy mit sikerült megváltoztatni, illetve milyen tenniva­lók akadnak még az eredményesebb rendőri mun­ka érdekében. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Fridrik József r. alezredessel, a kapitányság veze­tőjével. Gyöngyös- A 98-as ellenőrzés tanulságait levonva a bűnügyi osztályt szinte teljesen átalakítottuk, és a köz­rendvédelem, illetve a hivatal te­rületén is történtek személycserék, egyéb változások. A megyei főka­pitányság 2000. évi munkaterv­ében szerepelt a gyöngyösi kapi­tányság komplex utóellenőrzése, amely során számos iránymuta­tást kaptunk arra nézve, hogy mit kell tennünk a jobb munkavégzés érdekében - mondja a városi ka­pitány.- Milyen jelenleg a kapitányság eredményessége?- Úgy ítélem meg, az országos középmezőnyhöz tartozunk. A nyomozáseredményességünk 44,3 százalékos. Ez azt jelenti, hogy a már felderített bűncselek­ményekben ilyen arányban sike­rül elegendő és megfelelő^ bizo­nyítékot is felmutatnunk. Úgyne­vezett bíróság elé állításos ügyünk 37 volt. Ezekben igen gyorsan lezajlik az eljárás, azt gondoljuk, hogy ez a rendőrség és a lakosság szemszögéből egy­aránt nagyon kívánatos. Hogy ne kelljen hosszú hónapoknak eltel­ni a „számonkérésig”, hanem akár néhány napon belül meg­szülessenek az ítéletek. Ez nagy­ban javítja a munkánk megítélé­sét is. A felderítettségi mutatók egy kicsivel elmaradnak az előbbi­től, az ismeretlen tetteses esetek 38,5 százalékában sikerül megta­lálni az elkövetőket.- Tény, hogy a lakos­ság részéről egyre maga­sabb elvárások fogalma­zódnak meg a rendőrség felé, a közbiztonság ma Magyarországon köz­ponti kérdés. Gyöngyös nem a legrózsásabb he­lyek közé tartozik e te­kintetben.- Sajnos ez tény. A kapitányság illetékessé­gi területéhez tartozó 23 településen elkövetett Dr. Fridrik József bűncselekmények 70 százaléka a városban történik. Vélhetően ebben szerepe van a főváros közelségének is. Ugyan­csak szomorú tapasztalat, hogy az elkövetők 82,4 százaléka fel­nőtt, és megemelkedett - majd­nem 6 százalékra - a gyermekko­rú elkövetők aránya. Ez azt mu­tatja: bizonyos körök ki is hasz­nálják, hogy a gyermekek nem büntethetők.- Az utóbbi időben mintha gyakrabban hallanánk híreket rablásokról.- Tavalyelőtt harminchárom rablásos esetünk volt, tavaly „csu­pán” tizenhét. Azt mondhatom: ezek a legsúlyosabbak közé tarto­zó cselekmények, s ezekben nem ismerünk tréfát. A rablások felderítettségi aránya 77 százalé­kos a területünkön. Ez sokkal jobb is lehetne, azonban gyakran a sértettek hozzáállása, passzivi­tása akadályozza a nyomozást. Általában is elmondható, hogy a civil segítség sokkal hozzájárul­hat az eredményességhez, az utóbbi hetekben is történtek olyan sikeres tettenérések, ame­lyeket a gyors lakossági bejelenté­seknek köszönhettünk.- Mi volt az utóellenőrzés végki­csengése?- Összességében jobb kép raj­zolódott ki, mint 98-ban, tehát az azóta elvégzett munka, a szerve­zeti módosítások, a fiatalítás, a technikai háttér erősítése - ami­ben a bűnmegelőzési alapítvány­nak óriási szerepe volt és van - hozott eredményeket. A vizsgálat most is feltárt kisebb hiányossá­gokat, ezek kiküszöbölésére már elkészítettük az intézkedési ter­vet. A kép persze nem rózsaszín, hiszen minket is sújtanak a rend­őrségre általában is jellemző prob­lémák, a pénztelenség, az elván­dorlás, a kedvezőtlen munkakö­rülmények, létszámproblémák. Idén reményeink szerint sikerül a kapitányságon elvégezni a tető­tér-beépítést, ez a munkakörül­ményeken sokat javítana, meg­szűnne az irodák zsúfoltsága, ami biztos, hogy a munka eredmé­nyességén is meglátszik majd.- Nemrégiben egy halálos bal­eset kapcsán került reflektorfény­be a kapitányság. Egy rendőrautó halálra gázolt egy idős férfit. A hozzátartozók több fórumon is ki­fejtették, hogy veszélyben látják egy korrekt vizsgálat lefolytatását.- Kétségtelenül nagyon szomo­rú esetről van szó. A gyöngyösi kapitányság azonnal elfogultsá­got jelentett be, a vizsgálatot tehát nem mi végezzük. A főügyészség nyomozó hivatala előtt van az ügy, jelenleg még tart a független szakértők vizsgálódása. Nekünk is az az érdekünk, hogy napfény­re kerüljön az igazság. Az sem ti­tok, hogy az ügyészségi nyomo­zástól függetlenül a kapitányság is tett lépéseket az ügyben, a bal­esetben részt vevő - egyébként igen jó képességű - fiatal hadnagy ellen fegyelmi eljárást rendeltünk el- Végezetül egy személyes té­ma, bár sok ponton kapcsolódik a mindennapi munkájához. Kapi­tány úr nemrégiben sikeres jogi szakvizsgát tett.- Igen, valóban ez történt. Úgy vélem: fontos, hogy az ember nap­rakész legyen, illetve fejlessze szak­mai tudását. A jogi szakvizsga megszerzéséhez többek között büntető- és eljárásjogból, munka­jogból, polgári jogból, közigazga­tási társadalombiztosítási, munka­jogi témákból kellett számot ad­nom a felkészültségemről. Kétség­telen, hogy büszke vagyok a siker­re, hiszen mindezt a mindennapi munka mellett kellett megtanulni. Immár ügyészként vagy ügyvéd­ként is dolgozhatnék, de - amíg szükség van rám - továbbra is a rendőrség kötelékében kívánom kamatoztatni az ismereteimet. ______________________|E»PÉ| A Mátraaljai Borvidék déli-délkeleti és a megye középső déli részét ma­gában foglaló területen működik detki székhellyel az 5. számú falu- gazdászi körzetközpont. A 19 tele­pülést magában foglaló központot, melyhez hat falugazdászi körzet tar­tozik, Búzás Zoltán irányítja. A veze­tő munkáját Szőkéné Gál Piroska se­gíti, mint ügyviteli munkát is ellátó operátor. A körzetközpont telefonon és faxon a következő számokon ér­hető el: Detk körzetközpont T/F: 37/375-726, 06/30/9258-747. A kör­zetközpont-vezető látja el a detki fa­lugazdászi teendőket is. Sokoldalú feladat Működéséhez a helyet a detki ön- kormányzat biztosítja az Árpád út 1. alatti épületben. A működéshez szükséges alapvető infrastruktúrá­kat a Heves Megyei FVM Hivatal épí­tette ki és üzemelteti. A körzetköz­pont feladata, hogy a mezőgazdasá­gi tevékenységgel kapcsolatos alap FVM hivatali ellátásokat helyben, a tevékenységet végzők közelében biz­tosítsa A falugazdászok által össze­gyűjtött termelői igénylések, igazo­lások, ügyintézések regisztrálása a körzetközpontban történik. A megye lakosságának mintegy 10 százaléka, 31.700 fő él a körzet­hez tartozó településeken. A lakos­ság több mint negyede (8990) ren­delkezik őstermelői igazolvánnyal. A főfoglalkozásban mezőgazdaságból élők száma a terület jellege ellenére igen alacsony. A május végéig re­gisztrált 1006 mezőgazdasági terme­lő adatai alapján csak mintegy 600 fő a foglalkoztatottak és 51 a főállású egyéni vállalkozók és őstermelők száma. A körzetben 14 társas vállal­kozás és 10 szövetkezet mellett 30 egyéni vállalkozó és több mint 950 fő őstermelő kérte a regisztrációt. Előtérben a falusi vendéglátás A térség tevékenységében alapve­tően a szántóföldi növénytermesz­tés a meghatározó. Az itt nyilvántar­Mezőgazdaság a Mátraalján II. tott közel 26 ezer hektár a maga 21,2 aranykorona/hektáros értékével igen nagy szélsőségeket takar. Meg­találhatók a térségben a 2-3 arany­koronás rekultivációs területek mel­lett a 35-40 aranykoronás szántóföl­dek is. A szántóföldi növényter­mesztésben a hagyományos növé­nyek (őszi búza, napraforgó) a meg­határozók, de terjed az alternatív nö­vények (repce, fénymag, mustár) aránya is. A körzet településeinek több mint fele (11) a Mátraaljai Bor­vidékhez tartozik. A körzetben az országos, de a megyei átlaghoz képest is igen jelen­tős a „kivett” területek aránya. En­nek oka elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy a térségben működik az ország legnagyobb külszíni fejtéses lignübányája és az erre épített Mát­rai Erőmű Rt. is. Tovább növelte a mezőgazdasági művelésből kivont területek nagyságát az M3-as autó­pálya építése is. A körzet déli részén a legelőterületek biztosították az ál­lattenyésztés takarmányszükségle­tének nagy részét. A mezőgazdaságon kívül új lehe­tőségeket is keresnek a körzet lakói. Ezek megvalósításához jó keretet ad a kistérségi program. A Sapard-pro- gramok főbb elképzeléseiben a vi­dékfejlesztés, a falusi infrastruktúra kiépítése mellett komoly súllyal sze­repel a falusi vendéglátás, turizmus fejlesztése is. Ezzel szervezetten fog­lalkoznak Domoszlón és Markazon. A bogyós gyümölcsösök fellegvára 25. számú körzet: Detk Falugazdász: Búzás Zoltán, 3263 Domoszló, Kossuth út 2/c. Tel: 37/365-012,06/30/9258-747. A település mezőgazdaságára leg­inkább a hagyományos vonások, a szántóföldi növénytermesztés jel­lemzőek, bár Tóth Istvánéknál szín­Tizenkilenc település he vonalas a fólia alatti zöldségtermesz­tés is. Az állattenyésztés erősen visz- szaesett. Ez alól talán csak Holló György és a Barátság Szövetkezet te­vékenysége a kivétel. A szövetkezet a térség legnagyobb szolgáltatója. Tevékenysége kiterjed az alap tech­nológiai műveleteken túl a betakarí­tásra, a szárításra és a tárolásra is. A szőlő felvásárlását, feldolgozását is a szövetkezet biztosítja a térségben. Az elmúlt öt évben színvonalas borászkodást valósítottak meg. 26. számú körzet: Domoszló, Kisnána, Márkáz, Vécs Falugazdász: Hajdú Mihály, 3263 Domoszló, Dobó u. 4. T: 37/365- 292,06/30/9836-059. A térségben 2700 őstermelő él. Alapvető mezőgazdasági tevékeny­séget a szőlő- és gyümölcstermesz­tés jelent. Ezek feldolgozását, tartó­sítását biztosítja a térségben műkö­dő két nagyobb szőlőfeldolgozó és a Domoszlón található hűtőház. A tér­ség a mátraaljai bogyósgyümölcs­termesztés egyik „fellegvára”. Ko­moly gondot jelent, hogy az integrált termesztésnek a jelei sem mutatkoz­nak, így az atomizált termelők na­gyon kiszolgáltatott helyzetben vég­zik munkájukat. Pinceszövetkezet alakítására tör­téntek korábban kísérletek, de nem sok eredménnyel. A térségben talál­ható több mint 600 hektár szőlő ter­mésének elhelyezése, feldolgozása megfelelő integráció mellett jelentő­sen növelhetné a termelők biztonsá­gát. Szakmai érdekességet jelent, hogy Domoszlón található egy több mint 10 hektáros OMMI fajtakísérle­ti telep, ahol szőlőfajták és számos csonthéjas gyümölcsfajta vizsgálata történik. Annak ellenére, hogy az állatte­nyésztés a térségben nem meghatá­rozó, jelentős súllyal bíró üzemek, vállalkozások működnek. A Bánszki-farm 50-es tehénlétszámá­t falugazdászi körzettel val és a domoszlói Mátragyöngye Szövetkezet baromfi szülőpár-tartá­sával érdemel említést. Az oltványosok területe 27. számú körzet: Abasár, Visonta, Halmajugra, Ludas Falugazdász: Filó Attila, 3200 Gyöngyös, Dr. Harrer F. u. 6. T: 37/303-186,06/20/3138-175. A térségben az őstermelők száma meghaladja a 2300 főt. A fő tevé­kenységi kör a szőlőtermesztés és borászat. A Mátraalja legrégebbi, szőlővel, borral kapcsolatos emlékei is ehhez a térséghez kötődnek, ahol a gyökeres szőlőoltvány-előállítás meghatározó. Ez több családnak biztosít még ma is alapvető megél­hetési forrást. Abasáron és környé­kén található az ország legnagyobb vírusmentes alanytelepe, és egyre bő- vül a vírusmentes nemes ültetvények felülete is. Az oltvány előállításban integráci­ós tevékenységet folytat az Abaszöv, de már a mai kor kihívásának meg­felelő szervezetek is megjelentek ezen a szakmai területen. Ilyen az Oltványtermelők Egyesülete, illetve az oltványtermesztésre, értékesítésre létrehozott VMVB Szö­vetkezet is. Szőlészeti integrációban példaértékű a Visontai Szövetkezet által nyújtott komplex szolgáltatás, mely magában foglalja a teljes gépi szolgáltatási tevékenységen túl a szőlőfelvásárlás, -feldolgozás, - értékesítés teljes tevékenységi körét is. A térségben a detki Barátság Szö­vetkezet is végez szőlőfelvásárlást, - értékesítést. Nagy hiány mutatkozik a reduktív borászati technológia el­terjedésében. Ezen kíván segíteni az abasári önkormányzat terveiben szereplő „inkubátor-pincészet” létre­hozása. 28. számú körzet: Karácsond, Nagyút Falugazdász: Uracs Tibor, 3281 Karácsond, Szent István u. 13. T.: 37/322-444, 06/20/9213-144. Ez magában foglalja Karácsond és Nagyút térségét, ahol együttesen az őstermelők száma 636 főt ad ki. A mezőgazdasági termelésben a ma­gántermelők nagy százalékban vesznek részt. A körzet 65 százaléka szántó, elsősorban búzát, kukoricát, napraforgót termelnek. A mintegy 305 hektár szőlőben az idén szép termés mutatkozik. Az új telepítés négy hektár. A gyümöl­csös közel 100 hektár. A körzetben az állattenyésztés nem jelentős. Az állattenyésztés szerepe 29. számú körzet: Adács, Atkár, Gyöngyöshalász, Vámosgyörk Falugazdász: Béres Andor, 3212 Gyöngyöshalász, Rét u. 4. T.: 37/368-353. A körzet négy község határában Gyöngyöshalász, Atkár, Adács és Vámosgyörk területét foglalja magá­ban. Mind a szántóföldi termesztés, mind a szántóföldi kertészet és az ültetvényes kertészet jellemző. Az őstermelők száma 1964. Jelentős a körzetben az állattenyésztés, külö­nösen a szarvasmarhatartás. Mint­egy 400 tehén és szaporulata, illetve a sertéstartás és -hizlalás emelhető ki. Első helyen az Atkári Mezőgaz­dasági Szövetkezet áll, ahol 300 koca van. A Mátraaljai Borvidékből Atkár és Gyöngyöshalász határában 720 hektár szőlőterület található. Ebből 700 hektár termő ültetvény, 20 hek­tár új telepítés. A körzet jellemző szőlőfajtái a fehérbort termő szőlők, ezekben mind minőségi, mind tö­megbort adó fajták megtalálhatók. A terület 20 százalékán terem vörös­bort adó fajta. Elsősorban Gyöngyöshalász határában bogyós gyümölcsűek termesztésével is fog­lalkoznak. A szántóföldön a dinnye termesztése a jellemző, mintegy 40-60 hektáron termesztenek éven­te a gazdálkodók. 30. számú körzet: Erk, Tamaörs, Visznek, Zaránk Falugazdász: Barócsi András, 3295 Erk, Rákóczi u. 18. Tel: 36/471-059. A négy községet magában foglaló körzetben csaknem 10 ezer hektáron folyik mezőgazdasági termelés. Az őstermelők száma 1060 fő. A mező- gazdasági körzet 80 százaléka szán­tó, 10 százaléka gyep, 10 százaléka erdő művelési ághoz tartozik. A szántókon főleg kalászosokat, kuko­ricát, napraforgót termelnek a gazda­ságok. A terület közel 40 százaléka öntözhető, azonban ezzel a lehető­séggel a gazdálkodók nem élnek, mert jelentős önköltségnövelő befek­tetés az energiafelhasználás. A -kör­zetben a múltban jelentős állatta nyésztési tevékenységet folytattak a gazdák, ami visszaesett. Az állattar­táson belül a szarvasmarha- és ser­téstenyésztéssel foglalkoznak a gaz­dálkodók. Az ágazatra mindinkább a koncentráció jellemző. A körzetben lévő 800 tehén 1/4-e van szövetke­zetben, 2/4-e gazdasági társaságok­ban és 1/4-e magángazdaságokban van. A minőségi tejtermelést csak a nagyobb gazdaságokban lehet bizto­sítani jelentős beruházással. A sertés- tartás is egyre inkább koncentrálódik a nagyobb gazdaságokra. A körzet­ben két szövetkezet található, ame­lyek három község területén gazdál­kodnak. Egy községben nincs szö­vetkezet, csak gazdasági társaság és magángazdaságok. Szövetkezeti gazdálkodás a terület 1/3-án folyik (3000 hektár), gazdasági társaság a terület 1/6-án (1500 hektáron) gaz­dálkodik. A magángazdaságok az összterület felén tevékenykednek. A magángazdaságok száma mintegy kétszáz. Az üzemméret átlagosan 25 hektár. A magángazdaságok túlnyo­mó többségében a betakarítás kivéte­lével a gépesítettség elégséges szin­ten van. A betakarítást a szövetkeze­tek, gazdasági társaságok és a na­gyobb magángazdaságok végzik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom