Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-30 / 151. szám

mmm június 30., péntek MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Durr! Felrobbantottak egy személygép­kocsit Budapesten. A közeli na­pokban nem ez az egyetlen jár­mű, amely a levegőbe röpült. A miniszterelnök ezt nyilat­kozta: - Ami itt van, az nem közbiztonság! Igaz, ezt nem most mondta, hanem jó két évvel ezelőtt. És nem Orbán Viktor, hanem Hóm Gyula. Nem is lett többé miniszterel­nök. (NÉ-ZI) METSZET. Az Egri Városi Tele­vízió ma 18.30 órakor kezdődő kulturális ajánlóműsorában Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a polgármesteri hivatal kulturá­lis és idegenforgalmi irodájának vezetője tájékoztatja a nézőket arról, hogy Eger is belépett a fesztiválvárosok sorába. Az adásban Jónás Péter is bemutat­kozik első, Fényfoltok című könyvével. A következő heti programajánló után Gonda Zsig- mond kínál olvasnivalót. BARÁTOK KÖZT. A népszerű tévésorozat sztárjai - Détár Eni­kő, Rékasi Károly, Kiss Zoltán, Mirtze Réka - ma 16 órától rész­vételükkel színesítik Füzes­abonyban a Nap Centmm Áru­ház ötéves jubileumát, majd 18 órától a Club Holiday-ben adnak műsort. DÉLI MUZSIKA. A Megyei Mű­velődési Központ zenei táborá­nak záró hangversenyét Noszvajon, a De la Motte- kastélyban hallhatják vasárnap 12.30 órától. Közreműködik a Cantus Agriensis kamarakórus, vezényel: Gergely Péter Pál. KÖNYVTÁRI VAKÁCIÓ. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei szakrészlege júli­us 3-tól 16-ig zárva tart. Ugyan­csak csukott ajtót találnak az ol­vasók július 11-ig az egri Aradi út 3. szám alatti könyvtárban. A főépület olvasószolgálata a nyá­ri időszakban 10-től 17 óráig fo­gadja a könyvbarátokat. Szep­temberig szombatonként sem lesz nyitva a könyvtár. BÚCSÚ ZARÁNDOKOKKAL. Tamaszentmárián a település korábbi plébánosa mondja a mi­sét a vasárnapi búcsún. Jelenle­gi szolgálati helyéről, Hortról el­kísérik a hívek is. A falu határá­ig busszal érkeznek, majd gya­logosan folytatják útjukat a templomig. A szentmise 10.30 órakor kezdődik. Traffipax vezénylés 06.00-14.00: Gyöngyös- Mátrafüred - Mátraháza, 24. számú főút. 11.00- 19.00: 21. számú főút. 14.00- 22.00: 3. számú főút. Zászlót lengetett a parancsnok Ünnepi tisztelgés a hadkiegészítés napja alkalmából Ma 45 esztendeje, hogy megalakult a Heves Me­gyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancs­nokság. A jubileum al­kalmából az elődök nyomdokaiban járó mai katonák és polgári alkal­mazottak tegnap ünnepi állománygyűlésen vehet­ték át a megyei önkor­mányzat által adományo­zott zászlót. Eger Pontban délelőtt tíz órakor - a történelmi zászlók bevonulá­sát követően - hangzott fel Urbán István alezredes, parancsnokhelyettes jelentése, majd Botz László altábornagy, a Katonai Felderítő Hivatal főigazga­tója köszöntötte az állománygyű­lés résztvevőit, akik előtt Mádi Já­nos ezredes mondott beszédet. A megyei hadkiegészítő pa­rancsnoka mindenekelőtt arról szólt, hogy a magyar állam ezer éve egyben fennmaradásunk ezer éve is volt, melynek során a hazá­ját védő katona elévülhetetlen ér­demeket szerzett. Mádi János a továbbiakban fel­idézte a hadkiegészítés történe­tét, amely az eltelt idők során az országon végighordott „véres kardtól” a vidám toborzókon át a mai számítógépes rendszer kiala­kulásáig szorosan egybeforrt a fegyveres szervezeteiddel.- A hagyomány nemcsak gazda­gít bennünket - hangsúlyozta a pa­rancsnok -, hanem megkönnyíti számunkra a történelmi tájékozó­dást, hogy jövőnket múltunkkal és természetünkkel összhangban for­máljuk. Állományunk tisztában van azzal, hogy a haderőreform so­rán a hadkiegészítés is átalakul, felkészülten állunk hát az új szak­mai és szervezeti feladatok elé. A megemlékezést követően - a jubileum, illetve a hadkiegészítés napja alkalmából - a személyi ál­lomány számos hivatásos és szer­ződéses tagja, valamint polgári al­kalmazott részesült parancsnoki dicséretben és jutalomban. Ezt követően Sós Tamás, a me­gyei közgyűlés elnöke méltatta a közösség kimagasló tevékenysé­gét, majd utalt rá, hogy a megyei hadkiegészítő joggal érdemelte ki az önkormányzati testület elisme­rését, a megyei zászlót. A címerrel ékesített lobogót Mádi János vette át, s lengette meg az ünneplő állo­mány előtt. A zászló rúdjára első­ként dr. Szabó Katalin, a megyei közigazgatási hivatal főosztályve­zetője, majd Nagy Gábor alezre­des, a Lenkey János Honvéd Kö­zépiskola és Kollégium igazgatója, illetve Sillei Géza alezredes, a Bor­nemissza Gergely Felderítő Zász­lóalj parancsnoka kötött emlék­szalagot. Az így megtisztelt lobo­gót Urbán Imre alezredes, tábori esperes szentelte meg. A millenniumi év eseményei között számon tartott hadkiegé­szítés napja a továbbiakban az abasári Aba Sámuel Történelmi Dalkör műsorával, majd a Hely­őrségi Klubban rendezett múlt­idéző kiállítás megnyitásával feje­ződött be. _________________________________(szilvAsi Fiktív számlák százmilliós értékben (Folytatás a 3. oldalon) Ezeket használták fel a maguk köré szervezett üzletet felhajtó, terítő és értékesítő hálózaton ke­resztül a fiktív, azaz tényleges gazdasági cselek­ményt nem tartalmazó számlák értékesítésére. Eleinte főként készpénzfizetési számlákat értékesítettek a megrendelő igénye szerint. A számlákat házhoz vitték, illetve vendéglátói­pari egységekben vagy benzinkutak parkolójá­ban adatták át - felhasználva az erre szakoso­dott hálózatukat. Később már jelentkeztek a nagyobb felkészültséget igénylő elkövetési módszerek, például banki átutalásokkal oldot­ták meg a számlák „forgalmazását”. Burillákék szerint ha a számlák tényleges gazdasági teljesítményt tükröznének, akkor K. F.-ék a mai világban is felhívnák magukra a fi­gyelmet univerzális tehetségükkel, hiszen a filmgyártástól kezdve a szőlőtelepítésen és rek­lámtevékenységen át egészen a faszögek értéke­sítéséig rendkívül széles skálájú tevékenységet vállaltak és „teljesítettek". Erről azonban szó sincs: az általuk kibocsátott számlák fiktívek, a bruttó számlaérték jelenleg is már több száz­millió forintra tehető. Mindemellett - tették hozzá az APEH szakemberei - hiábavaló lett volna a fáradozásuk, ha nem lettek volna olyan vállalkozások, amelyeknek tulajdonosai vagy ügyvezetői „számlahiányban” szenvedtek. A bűncselekmény-sorozat másik oldalán ugyanis megjelenik az a vállalkozói kör, amelynek igé­nye volt a fiktív számlákra, azokat a bruttó számlaérték bizonyos százalékáért megvásárol­ták, könyvelésükben szerepeltették, ezzel adó­alapjukat csökkentették, a számlák áfa-iartalmát jogosu­latlanul visszaigényelték. Ezek a vállalkozások az egész orszá­got behálózták: a számlabefo­gadói kör több száz főben hatá­rozható meg a nyomozás jelen­legi adatai szerint, számíaigé- nyük egy-egy adózási időszakban a néhány százezer forinttól a 40-50 millióig terjedt. A gyanúsítottaknál tartott házkutatások során számtalan dokumentumot, cégiratokat, illetve bélyegzőket foglaltak le az adónyomozók, akik mindhárom gyanúsítottat őrizetbe vették. Az el­ső fokon eljáró bíróság azonban csak az egyikő­jük előzetes letartóztatását rendelte el, amelynek következtében a többieknek nyomuk veszett. Nemzetközi elfogatóparancs A másodfokon eljáró bíróság a másik két gyanúsított előzetes letartóztatását is elrendelte, azonban csak egyikük jelentke­zett, míg a másik ellen előbb hazai, majd nemzetközi elfoga­tóparancsot kellett kibocsátani. SZILVÁS ISTVÁN Északi fény Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan felér­tékelődik egy-egy, földrajzilag nem nagy, ám életszínvonalában tehetős ország nyelve. Aki ma észnél van, s netán még képzett számító­gép-programozó, avagy gyakorlott orvos is, az most angol helyett finnül, norvégul tanul. Jó széllel ugyanis az ottani partokra lehet vetődni, s aki ott révbe ér, annak nem lesz gondja a jövőjével. Nem új keletű dolog ez, csupán az irány meglepő. Hosszú évti­zedeken át a tengeren túl volt az ígéret földje, a mindig is elismert és tisztelt magyar tudás - világszerte díjazott szellemi tőkénk - kamatoztatása jó befektetés volt mind Amerikában, mind a távo­labbi Ausztráliában. A neves Nobel-díjasok, s a különböző szak- tudományok kevésbé ismert, ám rendkívül megbecsült művelői példázzák ezt. És most itt vannak Finnország, illetve Norvégia, ahol északi reflektorfénybe kerültek a magyar szakemberek. És ahol - kissé sántító példával élve - sok az eszkimó, s kevés a fóka. Ha kevés, gondolták, akkor a mi vizeinkre kell csalogatni őket. Azt sem volt nehéz kitalálniuk, hogy mivel. A szakmai kihívás mellett nagy csábítóerő a rangos állás, a nyugodt munkahelyi légkör, az eg­zisztenciális biztonság, s nem utolsósorban az otthoninál lénye­gesen magasabb jövedelem. Kelendőek lettek hát a finn és a norvég nyelvkönyvek. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy tömegesen indulnak majd útnak az érintett területek szakemberei. Az informatika sikerágazat itthon is, néhány kalandvágyó távozása nem rengeti meg a szakmát. Az amúgy is rossz állapotban lévő honi egészségügy azonban kó­mába eshet. Hovatovább mutatóban maradnak csak nővérek a kórtermi ágyak mellett, sorra hagyják el a kórházakat a műtősök, a betegápolók, most pedig a magasan képzett, nemegyszer több szakvizsgával rendelkező gyógyítók kerülnek válaszút elé. A kö­rülményeket ismerve, többnyire nem önszántukból, s nem min­den lelkiismeret-furdalás nélkül. Mert érzik, hogy hálátlannak tartják őket. S főként türelmetlennek, mert - ki ne hallhatná na­ponta a kincstári biztatást - már látszik az alagút vége, s a fény. Csak ezúttal sem a miénk, hanem az északi... Tíz év a garzonban (Folytatás az 1. oldalról) A kiértékelt adatok azt igazolják: sokak helyzete reménytelen, nincs megfelelő anyagi alapjuk, sokszor még elképzelésük sem lakáshelyzetük megoldására. A garzonbeliek 67 százaléka él a szabályoknak eleget téve, keve­sebb, mint öt éve az épületben. A kérdőívet visszaküldők 27 száza­lékának gyakorlatilag nincs sem­milyen megtakarítása, 23 száza­lékuk bír némi mobilizálható va­gyonnal, 50 százalékuk fel tudna mutatni valamilyen szintű lakás­hoz saját erőt. A lakbér- és rezsi- költségek fizetésével 71 százalé­kuknak nincs gondja. A garzon­házban kötelezően előírt elő- takarékosságnak heten nem tud­tak eleget tenni. Ugyanakkor csak öt családnak volt konkrét terve arról, hogy miként juthatna végleges lakáshoz. A többiek bi­zonytalanságában az alpolgár­mester szerint az ingatlanárak robbanása is közrejátszik. Ellen­ben 33 százalékuk a legszíveseb­ben családi házban élne, s csak 9 százalék érné be a jövőben is va­lami hasonló, garzonjellegű meg­oldással. A kérdőív mellett egy kísérőle­vélben vázolták az önkormány­zat készülő lakáskoncepcióját, ami - mint kiderült - a többség tetszését elnyerte. Amint arról korábban már beszámoltunk, en­nek lényege az, hogy a Garzon­házban élők számára a város új lakásokat épít a Pásztorvölgyben. A tervek szerint egy harmincla­kásos, sorház jellegű épületet húznak fel, beépíthető tetőterű, egyenként körülbelül negyven négyzetméteres otthonokkal. Nem városi tulajdonú bérlaká­sokról van szó, hanem magántu­lajdonú ingatlanokról, amelyek azonban önkormányzati segít­séggel, a város szervezésében épülnének meg. Az eredetileg át­meneti otthonként szolgáló, csak meghatározott ideig igénybe ve­hető Garzonházba „beszorultak” saját erejéhez különböző támo­gatások és kedvező kamatozású kölcsönök járulhatnak. A telkek kialakításáról, infrastruktúrával történő ellátásáról Eger gondos­kodna. Az új lakások négyzetmé­terének ára nem haladná meg a százezer forintot. Ugyancsak az elképzelések között szerepel az úgynevezett „albérlők háza” ki­alakítása, ahol viszont önkor­mányzati tulajdonú lakásokat ad­nának bérbe a rászorulóknak. A lakáskoncepciót legkésőbb szep­temberben tárgyalja az egri köz­gyűlés. _________________________________[RÉMES) A zászlós borok rangja Eger Különleges esemény színhelye volt tegnap az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete. A Ma­gyar Zászló Borok Rendjének fel­kérésére az Egri Borvidék Hegy­községi Tanácsa szervezésében azokat az élenjáró nemes nedű­ket bírálták el, amelyek méltán reprezentálják a történelmi bor­vidéket. Zelnik Józsefnek, a Magyar Kulturális Szövetség elnökének kezdeményezésére két évvel ez­előtt hozták létre a Magyar Zász­lós Borok Rendjét, amelynek tag­jai a Magyar Bor Akadémia tagja­iból állnak. A szakmai zsűri, amelyet dr. Eperjesi Imre, a Gyöngyösről el­származott nyugalmazott egyete­mi tanár vezetett, az egri borvi­dék három zászlós borából, a le­ánykából, a debrői hárslevelűből és a bikavérből választotta ki a legjobbakat. Az eredmények alapján a le­ányka fajták közül került az élre Szabó Gyula egri termelő 1999-es évjáratú bora. A debrői hársleve­lűkből Gál Lajos és Varsányi La­jos múlt évi nemes italát emelték ki a szakemberek. A bikavérek közül pedig az Ezredforduló Egri Bikavérét találta a legkiválóbbnak a zsűri. Mint dr. Eperjesi Imre a Hírlap­nak elmondta, ezt a vizsgálatso­rozatot mind a 22 hazai borvidé­ken elvégzik, és kiválogatják a legjobb nedűket. Hogy ki kapja a rend nagydíját, azt ősszel a buda­pesti borfesztiválon jelentik be. Tavaly egyébként ezt Gál Tibor egri bortermelő nyerte el bikavé­rével. _________________________m-K-i M unkában a szakmai zsűri dr. Eperjesi Imre professzor (bal oldalon) irányításával FOTÓ: GÁL GÁBOR A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVESM|HÍRLAP Újságíró: SIKE SÁNDOR Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 •k Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 ■k Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646 Dr. Szabó Katalin zászlóanya felköti az emlékszalagot a lobogó rúdjára fotós gál gabof

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom