Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP MAGAZIN 2000. Június 24., szombat ■■■ Július 1-jétől hat alkalommal láthatja az egri közönség Szörényi-Bródy: István, a király című rockoperáját. A millenniumi évre ismét elővett és a szabad téren bemutatott darab rendezője Beke Sándor direktor. Az idei nyári játékok kétszeresen is lehetőséget ad múltbeli kalandozásra és a jövőbe tekintésre. A Királydombról a Líceumba: államalapításunk rockoperája A Királydombon 1983. augusztus 20- Aztán teltek az évek, pontosan tizenhét án sok minden egy csalásra meg- augusztus 20-a maradt mögöttünk. Az a ge- változott. Megszületett az első ma- neráeió, amely az István, a királyon felnőtt, gyár rockopera. Az Európa keleti tömbjé- írna már inkább a konzervatív családapák és ben élők végié hallhattak, láthattak vala- családanyák táborát gyarapítja. Lemez ját- mit saját nemzeti múltjukból. Új irány szóikat gyermekeik használják ha egyálta született a hazai könnyűzenében. Rock Ián felbukkan még néha-néha egy-egy bake- énekesek orientálódtak a színpad felé, szí- litlemez a CD-k táborában. Szörényi-Bródy nészek a rock felé. Elmosódtak a műfaji 1 tiszteletben álló zeneszerzővé lépett elő határok. És felnőtt egy generáció, amely- rockzenészből, ahogy Vikidéi is többet forog nek az István, a király alapmű lett. a színházművészet világában, mint a rockéA Királydombon 1983. augusztusában ban. A szolid arcú Pelsőczy Lászlóról, aki egy sok minden megváltozott. Ám a tömegeket csapásra ismertté vált a film bemutatásakor, érintő áttörés Koltay Gábor filmjének be- keveset hallunk, ahogy a feledés homályába mutatója után, illetve a kétkorongos bake- merült a szépséges Gizella alakítója, Sára litlemez kiadása után történt. A fiatalok Bernadett is. Koppány lázadó, kemény rockon keresztül A ztán elérkezett a millennium, megszólaló szellemét éltették. A kissé kon- Zi amelyre évek óta készült az ország, zervatívabbak István keresztényi szeretetét JL AA bakelitlemez előkerült, Királydicsérték, Asztrik apát mindenek fölé emel-? domb szelleme kilépett a múltból, s egy kedő istenhitével együtt. A romantikusokra csapásra a Líceum szabadtéri teraszán Gizella asszonyj mivolta és Réka apaszere- Koppány beleüvöltött a békés éjszakába: tő szíve hatott. Nem volt senki, aki hallotta, Rabok legyünk vagy szabadok? S az Ist- látta e darabot, hogy ne találta volna meg a ván, a király éppen olyan elevenen és min- neki leginkább tetszőt és illőt. Mert amit Ki- denen áttörőn újraéledt, mint ahogyan ezt rálydombon láttunk, ki volt találva. egy korszakváltó rockoperától elvártuk. István ra, de nagyon örültem annak, hogy rám esett a választás. S nagyon jó volt visszajönni ide, ahol mindig öröm tapasztalni, hogy mennyire szeretik a színházat. Koppány I stván szerepében régi-új arc tűnik fel az Agria Nyári Játékok bemutatóján. A Kecskemétre elszerződött Hőse Csaba alakítja a főszerepet, akire az egriek még nagyon is jól emlékeznek a Mária evangéliumában, valamint a József és a színes, szélesvásznú álomkabátban nyújtott feledhetetlen alakítása miatt. — Magam is meglepődtem, mekkora felelősség ma Magyarországon Istvánt alakítani. Varga Miklós annak idején nagyon magasra tette a mércét. Harmadrészt pedig felelősség magammal szemíren is, mert ez a darab minden színész életében fontos mérföldkő. Jól kell tudni egyensúlyozni a keménykezű király, a romantikus fiatalember és az anyja által uralkodóvá formálódó jellem között. Azt is nagyon izgalmas feladat megformálni, hogy a békére vágyó fiatalember miként sodródik bele Koppánnyal a harcba, s válik eközben uralkodóvá... Eleinte nehéz volt elszakadni Királydomb szellemétől. De rá kellett jönni, hogy ez nem Királydomb, és én nem vagyok Varga Miklós. Innentől vált nagyon izgalmassá a szerepformálás. Nem vágytam IstvánFOTÓ: PILISY ELEMÉR elszakadjak a ki rálydombi beírni tatótól. Amit a ke zönség itt láthal az nem feldolgc zás, hanem mag a Királydomt Másrészrő Vikidáltól tanulni nem szégyen. Az ő ereje, lendülete vitte sikerre ezt a darabot, nem szégyen meglátni benne a Vikidál-hatást. Sarolt K oppány egyik alakítója Baráth Attila és Földes Tamás mellett Kalapács József, akit szintén a rockzene világából ismer az egri közönség. Pályafutása több szempontból is hasonlít Vikidáléhoz, miután a keményebb műfajtól indult, s mostanra rendszeres szereplője a magyar rockoperáknak.- Koppány öntörvényű ember, s így nem volt nehéz saját vonásaimat keresni ebben a szerepben. Valahol a rock világa is az öntörvényű emberek világa. De ha csak a lázadást, a temperamentumot nézzük, máris könnyű volt önmagamat megtalálni ebben a szerepben... Ez a világ nem újdonság. Az Attila, az Isten kardjának két változatában is, az István, a király egy korábbi feldolgozásában, a Kiátkozottban és a Macskákban is játszottam. A színpad talán annyiban hoz mindig újdonságot az életemben, hogy az öntörvényűségből lentebb kell adni, mert léteznek rendezői utasítások. Nem célom, hogy Asztrik S arolt alakítója Saárossy Kinga és a Kőszívű ember fiaiban megismert Jónás Gabriella. A két anya-alkat közül Saárossy Kinga karakteres szerepformálásáról vallott.- Nem erőszakos anyatigrist, perszónát látok ebben a szerepben, hanem azt a tudatos anyát, aki erősíti fiában az uralkodási vágyat. Nem kívül, hanem belül erőszakos. S főképp nem lágyulhat el egy pillanatra sem. Ezt a nehézséget akarom megragadni... István fiatal, tapasztalatlan férfi, s az anyja mint egy karó áll mellette. Valójában minden férfi ilyen. Mellettük kell állni, de úgy kell érezniük, hogy övék a döntés, az ő akaratuk érvényesül. Ez apátot. Tizenhét éve még hallgatni is álom volt. S most ez az álom itt van a színpadon... Nem könnyű szerep. Éppen abban vannak a nehézségei, hogy Asztrik nem énekel slágereket, de rendkívül nehéz a zenei anyag. Ráadásul rövid részeket énekel, s ezekkel kell belépni a történet sodrásába. A feladat ugyanakkor nagyon megtisztelő. S tényleg csak meghatottan tudok beszélni arról, hogy most itt ez az álom számomra megvalósult. Réka A sztrik apát megformálója Réti Árpád. Az ősbemutatón ez volt az a szerep, amely az egyházi zenét, a vallás szerepét talán először hozta megfogható közelségbe a felnövő nemzedékhez.- Amikor az ősbemutató a Királydombon ment, én még Erdélyben éltem. Viszonylag korán megérkezett hozzánk a hanganyag. Akkor még nem hallgathattuk nyíltan, így a lányommal a takaró alá bújva hallgattuk. Csodás volt. Most szinte meghatottan vettem tudomásul, hogy én alakítom AsztrikR éka szerepére alkati adottságai, eddigi szerepei szinte predesztinálták Kascsák Dórát.- Meghallgatás után nagyon elkeseredtem, mert úgy éreztem, ez nem sikerült. Amikor megtudtam, hogy Aux Éva mellett én leszek Réka másik alakítója, szinte lehullottak a csillagok az égről... Semmiféle emlékem nincs Királydombról. Annyira kicsi voltam, hogy ez nem mond nekem semmit. Később megnéztem a filmet, de azt nagyon hamar eldöntöttem, hogy olyan bemutató még egyszer úgysem lesz, így nem éreztem arra kényszert, hogy Sebestyén Mártát utánozni próbáljam. Igaz, nagyon szeretem azt, amit Sebestyén Márta csinál. De belőle csak egy van. Ha most én őt próbálnám utánozni, akkor az becsapás lenne. Alaposan meglepődtem, amikor saját magamon éreztem, hogy a színpadon belül a rockopera egy teljesen más világ. Ekkor ijedtem meg Réka szerepétől. Most viszont már nagyon tetszik. Imádom ezt a szerepet. Gizella G izellának, István feleségének szerepében mutatkozik be Dimanopulu Afrodité, aki egyéves szünet után - mivel egy kisfiúnak adott életet - most tér vissza a színpadra.- Az első kőszínházi bemutatóban, a Nemzetiben a három feleség közül az egyiket játszottam. Egyébként is nagyon szeretem a rockoperát, ez nekem mindig a nyarat, a könnyedséget jelenti. Ezzel a nyári szereppel talán még a színház világába is könnyebb visszatérni... Gizella társa volt Istvánnak. Ezt a vonalat szeretném erősíteni. Ugyanakkor látni kell, hogy egy szorongó asszony ő. A Bajorországtól való távolság, az esküvő előtti félelmek, a hatalom, az uralkodás ismeretlen érzése, a politikai elvárások mind-mind alakítják és szorongóvá teszik Gizella jellemét. A szerepformálás azonban nagy lehetőségeket rejt. A rendező Beke Sándor nem szívesen beszél most koncepcióról, rendezői meglátásáról. A bemutató előtt egy héttel már szinte teljességében összeálló kép, a tömegjelenetek, az egyéni alakítások magukért szólnak. Csupán a díszlet adta hangulatra utal:- Izgalmas kérdés volt az államalapítás korának Magyarországát megvalósítani. Szóba sem kerülhettek települések, ezért aztán a természeti környezetet adtuk vissza, ahol a történet teljes egészében játszódik. SZUROMI RITA Dr. Lőkös István fotó: pilisy elemér A horvát akadémia levelező tagja Zágrábban, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Házában vehette át dr. Lőkös István, a horvát irodalom legnagyobb hazánkban élő szakértője azt az okmányt, amellyel a horvát akadémia levelező tagjai közé választották. Az Egerben élő irodalomtörténész felvétele a puszta tényeken túl azért is megtiszteltetés, mert jelenleg Magyar- országról csupán hárman büszkélkedhetnek azzal, hogy Horvátország akadémikusai közé tartoznak: Hadrovics László, az orosz-magyar szótár szerzője, a magyarországi szlavisztika tudósa, Bdrdossy György geológus, az MTA rendes tagja, és Nyomdrkay István, a Szláv Intézet igazgatója. A HAZU-ban megtartott ünnepségen jelen volt a horvát országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök képviselője és az Alkotmánybíróság elnöke.- A horvát akadémián létezik egy választó testület - meséli az előzményeket dr. Lőkös István -, s ez május 18-án, titkos szavazással döntött az új tagok felvételéről. Az akadémiára háromévenként vesznek fel rendes és levelező tagokat. Az előbbiek horvát kutatók, tudósok lehetnek, míg a levelező tagok között Európában élő, s tudományos munkásságot folytató szakemberek kapnak helyet. Az idén német, szlovéniai, amerikai, japán, francia és osztrák állampolgárokkal bővült az akadémia levelező tagjainak a névsora. Május 19-én rövid táviratban közölték velem a döntést, majd a júniusi ünnepség előtt másfél héttel az akadémia elnökétől is megkaptam a hivatalos értesítést.- Negyven éve foglalkozik a horvát irodalommal. Ennek egyenes következménye lett az akadémiai tagság?- Az utóbbi tíz évben nagyon gyakran tartózkodtam Horvátországban és dolgoztam odakint. Könyvbemutatókat, rádiós és televíziós felvételeket tartottunk, több konferencián is részt vettem. Meglepett, hogy mennyire felkészültek és jól informáltak voltak az én, horvát nyelvterületen végzett munkásságomról. Valószínű, hogy az elmúlt tíz évben végzett tudományos munkásságom esett latba.- Milyen kötelezettséget jelent a horvát akadémia levelező tagjának lenni?- Bizonyítani kell, hogy méltó vagyok erre. Két és fél éve nyertem el itthon a Széchenyi-ösztöndíjat, amely négy évre szól. A horvát regény és nemzettudat bemutatásával foglalkozom. Most vagyunk az idő felénél. A hátralevő időben nagyon szeretném befejezni a Bevezetés a Kroatisztikába című szlavisztika segédkönyvemet, ami rendkívül nagy vállalkozás. Ebben kívánom bemutatni a letelepedés, az államiság, a mitológia, az építészet, a művelődéstörténet teljes kereszt- metszetét. Ha befejezem, akkor részemről ez egy gesztus lesz azért, hogy az akadémia levelező tagjává választottak. __________________________________________l-ROMI) Jelenet az egyik próbán: Torda - Horváth Ferenc és Koppány asszonyai szinte hétköznapi élethelyzet. Talán ezért sem zavart, hogy a királydombi bemutatóról nincs semmilyen emlékem. Sarolt szerepét az előbb említett egyszerű élethelyzeten keresztül lehet megfogni, s az ember így önmaga tud maradni.
