Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-22 / 144. szám

IIBfl 2000. Június 22., csütörtök Heves Megyei Hírlap - 7. oldal HÖR I Z 0 N T Még demonstrációt is fontolgatnak (Folytatás az 1. oldalról) A terület közigazgatásilag Lőrin­cihez és Hatvanhoz tartozik, nagyjából fele-fele arányban. A KDVKF legújabb engedélye előbb a hatvani képviselő-testület til­takozását váltotta ki, tegnap pedig a lőrinci grémium is úgy határozott, hogy közösen fellebbezik meg a fel­ügyelőség határozatát. Az ülésen felszólalva Lajosházi Sándor többek között arra tért, hogy az engedély­ben megelölt technológia nem alkal­mas a veszélyes hulladék teljes ártal­matlanítására, hiszen a több mint ezer tonna szennyezett iszapból a fémet nem tudja lebontani. Nincs megadva pontosan a veszélyes hul­ladék összetétele sem, s így valójá­ban nem tudni, hogy mi kerül a per- nyehányóra. A „kísérleti ártalmatla­nítás” után megmaradó keverék el­szállítására újabb engedélyt kell kér­ni. Elutasítás esetén a hulladék vég­leg a pemyehányón marad. Mind­ezek után a képviselő úgy vélte, hogy környezeti katasztrófa veszé­lye áll fenn. Bényei Tamás félelmének adott hangot, amiért veszélyes hulladé­kok kerülhetnek a pemyehányóra, Szőllősi Győző és Víg Zoltán pedig a Heves Megyä ANTSZ hozzáállását bírálta, mivel szerintük az egészség- ügyi hatóság túl könnyen rábólintott a térség ivóvízellátását biztosító ku­tak közelébe kerülő veszélyes hulla­dékok elhelyezésére. Dr. Hegedűs Gyula a viszonylag nagy számú da­ganatos megbetegedésre hívta fel a figyelmet, dr. Nagy Mária pedig nem tartotta kizártnak, hogy Hat­van és Lőrinci lakói együtt vonulja­nak az utcám, így tiltakozva a per- nyehányón folyó hulladékelhe­lyezés ellen. A testület végül egyetértett a Var­ga Antal polgármester előterjeszté­sében megismert határozati javas­lattal, és egyhangúan támogatta a környezetvédelmi felügyelőség en­gedélye elleni fellebbezést. _______________________________(T. Z. M.) S zentivánéj után körmenet Mátrafüred Körhintával, kirakodóvásárral, vagyis igazi bú- csús „kellékekkel” rendezi meg a Bene Egylet az idei kétnapos Bene-búcsút is, melynek első nap­ján a kisvasút egységes hetvenforintos áron szál­lítja Mátrafüredre az utasokat. A sportpályán szombaton 8 órától a labdarú­gó Bene-kupáért küzdő csapatok mérkőznek meg egymással, míg 9 órától a volt kisiskola épületében a Palóc Néprajzi Magángyűjteményt és Oláh Zoltánná szalma- és csuhéfonó kiállítá­sát tekintheti meg a nagyérdemű. A gyerekek 14 órától vidám vetélkedőkön és asz- faltmjzversenyen vehetnek részt a tempbm melletti parkban. A szabadtéri színpadon (rossz idő esetén a vott moziban) délután háromkor kezdődik a nóta- és néptáncműsor az adácsi Zéta Tánccsoport, az atkán Gyöngyösbokréta a Gyöngyöshalászi Hagyo­mányőrző Csoport, a Gyöngyössolymosi Asszonykó­rus, az Ördögszekér Néptáncegyüttes, a parádi Palóc Bokréta Hagyományőrző Egyesület, továbbá Bogdán József, Forgács Lászlóné, Kiss Anna és Mészáros Panni nótaénekes fellépésével. A Stúdió, vagy amit akartok színtársulat ze­nés, vidám előadása 19 órától ugyanitt kerül megrendezésre. A program művészeti vezetője Balogh András, zenei vezetője Kiss Zoltán. A ha­gyományos Szentivánéji tűzgyújtást, tűzugrást és táncházat 20 órától tartják a sportpályán.-Vasárnap 10 órától a Szent János-templom- ban hálaadó szentmisén, majd körmeneten ve­hetnek részt a búcsújárók, a Máriácskánál pe­dig 16 órakor litánia zárja a rendezvényt. A benei búcsújárás eredete csaknem 300 évre nyúlik vissza. Gyöngyös Város Tekintetes Taná­csa 1713. június 26-án hozott határozatot, mely szerint az 1708-10 közötti nagy pestisjárvány emlékére „... minden esztendőben Processional és keresztekkel Keresztelő Szent János napján a Benén lévő Remeték Puszta Templomához az Is­tenes nép Devotiok végében vitelére elmegyünk”. Az istenes nép, vagyis a város katolikus lakossá­ga aztán egészen az 1930-as évekig rendszeresen meg is tartotta a búcsút. Az ünnep előtti este a vá­ros kocsija vitte ki a harangozót és két ferences ba­rátot, akik a városi molnárnál kaptak éjszakára szállást, hogy másnap már korán elkezdhessék a „csöndes misék” végzését. Ünnep napján az egyik városi káplán feladata volt a Sólymos utcán, az Új­városon át a Benére vezetni a céhek zászlóival vo­nuló búcsúsokat. A helyszínen már a város plébá­nosa fogadta őket, aki a mise alatt a Szent János- ereklyä elsőként a gyöngyösi tanácsosoknak (a körmenet fáklyavivőinek) nyújtotta csókra. Több évtizedes szünet után, 1991-ben a mátrafüredi Bene Egylet elevenítette fel a búcsú szokását, kiegészítve a nyári napfordulóhoz kapcsolódó szentivánéji hagyományokkal. Sokféleképpen próbálhatsz Praktikum Roaming Külföldön is elérhetnek a mobilodon, és kedvedre SMS-ezhetsz! Nem egyszerűbb, ha biztosra mész? Hiszen Praktikum Roaming előfizetést* már bruttó 4990 forintért vásárolhatsz, amiből bruttó 2500 Ft-ot lebeszélhetsz! *\ PraMikum Roaming előfizetéssel mobiltelefonodon hívásokat fogadhatsz, rövid szöveges üzenetet pedig egyaránt küldhetsz és kaphatsz. A rész­letekről érdeklődj területi képviseletünkön (Eger, Széchenyi u. 21.) vagy a hozzád legközelebbi hixatalos viszonteladónknál! Az árak az áfát tartalmaz­zák. Pannon GSM nonstop ügyfélszolgálat: 06 20 920 0200. wwvu.pannongsm.hu Az élvonal. PANNON GSM Közúti „pilóták” lelkiismeretes tanára A decentralizált keretekről Eger el. Ezzel egy időben kezdett ok­tatni is.- Régi Skodával mentünk, majd 402-es Moszkviccsal - em­lékezik -, az utóbbiból a 408-as típus már óriási előrelépésnek számított. Három hónapig kel­lett sorba állni, hogy valaki be­kerülhessen az autóvezetői isko­lába. Az elmélet 88 óra volt, s 20 óra gyakorlatot kellett venni. A maival ellentétben régen az ala­pok elsajátítása után máris ko­csira ült a tanuló, így párhuza­mosan ismerkedhetett az elmé­Napjainkban már nélkülözhetetlen a járművel való közle­kedés. A motor- vagy autóvezetés oktatása sok változáson ment át. Talán a legszakavatottabb ismerője e folyamatnak Elek László, aki több mint három évtizede tanítja a civil és a hivatásos járművezetőket. Eger A noszvaji születésű Elek László valójában elsősorban repülős sze­retett volna lenni. Két évig vitorlá­zó géppel hasította az eget. Makiáron a reptéri hangárt bará­taival együtt építette. Ám egy gye­rekkori véletlen baleset miatt nem teljesíthette álmát. A Dobó-gim­náziumi érettségi után az autósze­relő szakmát választotta, s 1960 szeptemberétől a 32-es TEFU-nál kezdett dolgozni.- Nyolcán voltunk a családban, apukám egyedül keresett - mesé­li. - Azért mentem érettségi után dolgozni, hogy a három testvé­rem továbbtanulhasson. Ott tet­tem le a járművezetési vizsgáimat is, az elsők között voltam, akik az A, B, C-s jogosítványt, az igazi hi­vatásost megszerezték. Akkor még a garázsmesterek­től leshették el az ifjak a motorral, autóval való bánás fortélyait. Ta­nárai közül külön is megemlíti Ve­réb Jánost, Erdélyi Mihályt és Nagy Jánost. A következő fordulatot az éle­tében a továbbtanulás jelentette, miközben a munkáját is végez­te. Először a miskolci gépész­technikum egri tagozatán, majd a fővárosban a felsőfokú autógé­pész szaktechnikumban folytat­ta tanulmányait, s 1971-ben sze­rezte meg az üzemmérnöki dip­lomát. Eközben az egri 4-es Vo­lán műszaki osztályvezetője is volt. 1968 végén új lehetőség nyílt előtte: a miskolci postaigazgató­ság egri javítóműhelyét indította jel javították - ha kellett - az au­tót. László nem hagyta abba isme­reteinek gyarapítását sem: az egri főiskolán a pedagógiai szakot vé­gezte el, s 1974-ben tett komplex államvizsgát. Felfigyeltek rá a KPM autósis­kolájánál, az ATI-nál is, s Demeter György igazgató tanfolyamok ve­zetését bízta rá Poroszlón, Heve­sen, Pétervásárán, Tiszafüreden. 1971 májusában került át e cég­hez oktatásvezetőnek. A megyé­ben folyó elméleti, gyakorlati jár­művezetési képzés irányítása volt a feladata. Ugyanettől az évtől lett vizsgabiztos is.- Az 1976-os átszervezéskor - folytatja a visszapillantást - én lettem az ATI igazgatója. Egészen Az Elek-féle sulicsapat az oktatókocsikkal fotó: perl marton lettel és az autóvezetéssel. Haté- 1990. április Tjéig, amikor meg- konyabbnak is bizonyult a mai szüntették az intézményt. Tíz rendszernél. évig építettük szakmai álmun­Annak idején az oktatókocsi 22 kát, s létrehoztuk Egerben, a Szé- óráig futott naponta. László pár- chenyi u. 47. szám alatt az ATI és ban a ma már Torontóban ben- a vizsgabiztosok székhelyét, zinkút-tulajdonos Barta Gáborral amelyet 1985-ben adtak át ren- dolgozott. Egymást váltották, s éj- deltetésének. Az utolsó megyei tanácsülésen kimondták: nincs szükség az ATl- ra, szerepét a magániskolák ve­szik át. László is érezte, váltania kell. Az elsők között szervezte meg a magán autósiskolát. Az enge­délyt a közlekedési felügyelettől 1990. július 1-jén kapta meg.- Először Autósuli volt a neve - magyarázza -, ám rájöttem, a tanintézet vezetőjének neve adja a garanciát arra, hogy a jelentkezők valóban megtanulnak közleked­ni. így lett Autósuli, Elek László a cég neve, s ez is látható a táblán kocsijainkon. Speciális tanfolyamokat indí­tott, először közúti személyszállí­tás, árufuvarozás, veszélyes- anyag-száliítás témakörben. Ma hat személyautó, továbbá teherko­csi, busz és pótkocsis teherjármű áll az iskola rendelkezésére. Nyol­cán oktatnak, saját tulajdonú jár­műveikkel. Utóbbiak között van Nissan, Maruti, Suzuki, Volkswa­gen Golf 205-ös Peugeot, Star te­herautó, 256-os Ikarus. A suliirodát kilenc éve a neje, Giziké vezeti, akinek főképp az tetszik, hogy emberekkel bánhat. Ő közgazdasági végzettségű, a Volánnál, majd 15 évig a 212-es szakmunkásképzőben dolgozott. Beszélgetésünk alatt a vezetni tanulókkal való viszony is szóba kerül.- Akadnak - mondja -, akik többre tartják magukat, mint amit valójában tudnak. Ilyenkor próbavizsgán ellenőrizzük, kel­lően elsajátította-e a szükséges ismereteket. Előfordul, hogy a sikertelen vizsga miatt a tanu­lónk úgy érzi, ezért az oktatója a felelős. Már a tanfolyam elején felhívom rá mindenki figyelmét, hogy ha gondja van az oktatójá­val, jelezze, s másikhoz kerül­het át. Elek László Kérésemre megemlíti a külö­nös esetek sorában, hogy egy 18 éves fiatalember az autóban kép­telen volt összerendezni a saját te­vékenységét a forgalmi szabályok­kal. Ót vizsga után pályaalkal­massági vizsgára kellett mennie, s utána is voltak sikertelen vizsgái. Egy idős hölgy 80 órát vett a gya­korlásra, és sikerült az első vezeté­si vizsgáján átmennie. Tanítvá­nyai közül egyről tud, aki balese- tezett franciaországi fuvarján, azt is tőle független műszaki hiba okozta. Nem mehetünk el szó nélkül a konkurencia-kérdés mellett sem.- Ma már természetes - feleli -, hogy több cég is foglalkozik gép- járművezetők okításával. Egy­másnak alákínálni egy idő után nem éri meg, hiszen a piaci törvé­nyek diktálnak. Az sem mellékes, hogy az életben csak egyszer sze­rez valaki jogosítványt, s utóbb, a gyakorlatban jön rá arra, megtaní­tották-e mindenre, amire lehet, vágy az úton haladva szembesül a számára ismeretlen gondokkal... SZALAY ZOLTÁN Egyebek mellett a Tisza-tó Térsé­gi Fejlesztési Tanács alapító ok­iratáról, illetve a decentralizált keretekre kiírt pályázat első for­dulójára beérkezett pályázatokról is döntenek a Heves Megyei Terü­letfejlesztési Tanács Sós Tamás elnökletével ma a Megyeházán délután 2 órakor kezdődő ülésén. Az említetteken túl javaslat hangzik el az árvízzel összefüggő adománymaradvány felhaszná­lására, majd a grémium második féléves munkaterve kerül teríték­re, de szó lesz a testület ellenőr- ző tevékenységéről is. ________■ N e legyen „gáz” Heves megye Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség el­rendelésére az egész országra kiterjedő munkavédelmi akció- ellenőrzés zajlott hétfőn és ked­den, melynek során a gázpa­lackok kezelését, szállítását és tárolását, valamint a munkabiz­tonsági előírások betartását el­lenőrizték a szakemberek. Az utóbbi három évben három ha­lálos munkabaleset is történt az országban a gázpalackok hasz­nálatával kapcsolatosan. A Heves Megyei Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügyelőség igazgatójától, Szabó Józseftől megtudtuk, közel ötven munka­helyet vizsgáltak a két nap során. A felügyelők hatósági lehető­ségeikkel élve a közvetlen, sú­lyos balesetveszélyt okozó be­rendezések használatát azonna­li hatállyal felfüggesztették, ese­tenként határozatban kötelezték a munkáltatókat a biztonságos munkakörülmények helyreállí­tására. Súlyos veszélyeztetésnél szankciókat is alkalmaztak. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom