Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-21 / 143. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap K A MAR A I ÉLE T 2000. Június 21., Szerda Kérelem június végéig A GM engedélyezési és Közigaz­gatási Hivatala (továbbiakban: GM EKH) kontingentált vállal­kozási export engedélyezéséről szóló 53/1999. (IX. 24.) GM ren­delet (a továbbiakban rendelet) 3. § (2)-(8) bekezdései alapján évente sorba rendezi az előmi­nősítéssel rendelkező kontin­gentált vállalkozásban résztvevő cégeket és alvállalkozókat. A GM EKH ezúton hívja fel a né­metországi kontingentált vállal­kozásban érintett cégeket a sor- barendezésükre vonatkozó ké­relmüknek 2000. június 30-ig történő benyújtására. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A sorbarendezés - a szoftve­res vállalkozások kivételével - valamennyi, a kontingentált vál­lalkozási exportot a 2000/2001. kontingens-évben németországi vállalkozási exporttevékenysé­get vállalkozási szerződés alap­ján folytatni kívánó, előminősí­téssel rendelkező és legalább két kontingens-évben Németor­szágban kontingentált vállalko­zási exportot végző cégnek (és alvállalkozójának) kezdemé­nyeznie kell, amennyiben igényt tart (tartanak) saját éves kontingens-előirányzat megálla­pításáig ___________________■ H iteles kamarai vagyonmérleg Az Állami Számvevőszék az 1999. CXXI. gazdasági kamarák­ról szóló törvény alapján meg­vizsgálta a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara 1999. de­cember 31 -i állapotának teljes körű vagyonleltárát, és az alábbi megállapításokat tette: A vagyonleltárral alátámasz­tott mérleg megbízható teljes képet ad a Kereskedelmi és Ipar­kamara pénzügyi helyzetéről, a tulajdonában lévő vagyontár­gyakról, vagyoni értékű jogok­ról. Ezzel kapcsolatban a be­jegyzett könyvvizsgáló a jelenté­sét hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ-vizsgálat szerint a He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1999. évi vagyon­leltárát a számviteli törvényben és az általános számviteli elvek­ben foglaltak szerint állította össze. A vagyonleltár a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara vagyoni, pénzügyi helyze­téről hiteles képet ad, a vagyoni leltár hiteles. ■ Krónikus a szakképzés helyzete Kamarai tagozatban a járműkereskedők A hevesi megyeszékhely meghatározó márkaszervizei, jár­műkereskedői (Volkswagen, Mercedes, Opel, Skoda, Peugeut, Citroen) kamarai tagozatban kívánják ezentúl ér­dekeiket képviselni, illetve az üzleti világban jelentkező problémákat megoldani - mondta lapunknak Farkas Gusz­táv, az Agriamobil Kft. ügyvezető igazgatója. A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet­ben nemrég tanácskoztak a szakképzés helyzetéről Eger márkaszervizeinek irányí­tói. A rendezvényen is elhangzott, hogy nincs elég autószerelő, és az utánpótlás biz­tosítása sem megoldott. Gyakorlatilag ezen az összejövetelen fogalmazódott meg az az igény, hogy a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai segítségét kérve ta­gozati formában képviseljük érdekeinket és „kezeljük” a gondokat - hangsúlyozta Farkas Gusztáv, aki egyébként az egri Citroen vezető­je. A kamarai tagozatban az autós üzleti élet normáit lefektetve, azokból kiindulva több szakmai terület problémáit szeretnék megvi­tatni a márkaszervizek. Jelen­leg krónikus például a fentebb már említett szakképzés hely­zete, tulajdonképpen nincs au­tószerelő-tanuló az iskolában. A szakszervizek ezen a terüle­ten összehangoltan kívánják a gondokat kezelni, például a pályaválasztók számára rend­szeresen bemutatják az előttük álló lehetőségeket, illetve azt, hogyan üzemel jelenleg egy ilyen egység. Gégény Tibor, a HKIK igaz­gatója elmondta, a kamara ter­mészetesen támogatja a már­kaszervizek tagozati formában való működé­sét, sőt javasolja, hogy megyei szintre bővít­sék az elképzelést. A HKIK biztosítja az eh­hez szükséges infrastruktúrát, illetve eseten­ként a különböző szaktárcák részéről érkező szakmai előadók „szervezését”. Az Európai Bizottság figyelmeztet időben fel kell készülni az euróra A vállalatok eddig nem tet­tek eleget annak érdeké­ben, hogy felkészüljenek az euro bankjegyek és ér­mék bevezetésére, amelyre 2002 januárjában kerül sor - figyelmeztetett Pedro Solbes, az Európai Bizott­ság gazdasági ügyekben il­letékes biztosa. Solbes sür­gette a vállalatokat, ne vár­ják meg a 2002-től kezdődő „nagy robbanás”-t, az átté­rést az euro használatára a számla- és bérrendszerük­ben. Az euro használatát illetően a je­lenlegi helyzet nem kielégítő - jelentette ki Solbes egy brüsszeli konferencián, amelyen az euro bevezetésének gyakorlati vonat­kozásairól volt szó. A közös pénznemet 1999 januárjában ve­zették be, de a bankjegyek és az érmék csak tizennyolc hónap múlva kerülnek forgalomba. A legtöbb megfigyelő „hólabda-ef- fektust” prognosztizált, úgy vél­ve, hogy a nagyvállalatok arra kérik majd alvállalkozóikat, hogy az eurót használják, ők pe­dig ugyanerre kérik majd beszál­lítóikat. Különböző okoknál fog­va azonban az eddig nem történt meg - közölte Solbes. A Reuters jelentése szerint 2002 januárjától a 11 állam (amelyek az euro-zónát alkot­ják) nemzeti pénznemét kivon­ják a forgalomból, és a vállala­tok, üzletek, bankok és a köz- igazgatás már nem használhat­ják azokat. Az Európai Bizottság adatai szerint a közös pénznemben megvalósuló kifizetések az euro-övezetben teljesített kifize­tések mindössze két százalékát képviselik. Solbes arra sürgette a vállalatokat, ne várják meg a 2002-től kezdődő „nagy robba­nás”-!, az áttérést az euro hasz­nálatára a számla- és bérrend­szerükben. Az előkészületeket már most kezdjék el. El akarjuk kerülni a „nagy robbanás”-t 2002. január elsején - hangsúlyozta Solbes -, mert az költségekkel és bizonytalansá­gokkal járna sokak számára, és egyben annak a kockáztatásá­val, hogy negatív kép alakulna ki egy történelmi jelentőségű eseményről. Közeleg a lovas világtalálkozó A szakmai megbeszélésen szó volt arról, hogy idén a három északi megye 80 milliót kap turisztikai fejlesztésekre, fotó: szajlai csaba Magas rangú német vendégek is­merkedtek a napokban a Heves megye idegenforgalmi adottságai­val, az ágazat helyzetével a Ma­gyar Turizmus Rt. és az Észak­magyarországi Regionális Marke­ting Igazgatóság (ÉMRMI) prog­ramjainak keretein belül. A szász tartomány delegációja politiku­sokból és kamarai szakemberek­ből állt. Dr. Várhelyi András, az Észak­magyarországi RIB elnöke Szilvás­váradon mutatta be a nyáron meg­rendezésre kerülő II. Lovas Világ- találkozó színhelyét, illetve a ter­vezett fejlesztéseket. Hidvéginé Molnár Judit, az ÉMRMI igazgató­ja elmondta, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye turisztikai fejlesztésének támogatá­sára idén 80 millió forint jut. A nyertes pályázók a turisztikai ren­dezvényeikre, az információs rendszer bővítésére, illetve a lovas­turizmusra fordíthatják a pénzt. Vásár Agriában A Heves megye legnagyobb gaz­dasági és üzleti rendezvénye­ként számon tartott Vásár Agriában nemzetközi rendez­vénysorozatot idén szeptember 6-10. között rendezi a Compexpo Kft. Az immár nyol­cadik alkalommal sorra kerülő vásárt a Heves Megyei Önkor­mányzati Hivatal és az egri ön- kormányzat szervezi, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, az Agrárkamara, a Heves Megyei Vállalkozói Központ és az ITD Hungary Kht. észak-ma­gyarországi képviselete támogat­ja. A vásár átfogó képet nyújt a régió gazdasági lehetőségeiről, az itt működő cégek, vállalkozá­sok termékeiről és szolgáltatása­iról. Három kiemelt szakterülete lesz: az élelmiszeripar, az építő­ipar és az idegenforgalom. A kormányprogramhoz kapcso­lódva önálló kiállítási blokként jelenik meg a kis- és a közepes gazdaságokat segítő mezőgaz­dasági gépek, borászati eszkö­zök bemutatója. HEVES MEGYEI KERESKEDELMI /<£>\ ÉS IPARKAMARA 3301 EGER PF. 440 KjßSK KÉPVISELETEINK: v<±y 3300 EGER, Telekessy u. 2. Tel: (36)429-612, fax: (36)312-989 3200 GYÖNGYÖS, Orczy u. 3. Tel./fax: (37)312-010 3000 HATVAN, Balassi tér 3. Tel./fax: (37)346-040 3360 HEVES, Erzsébet tér 3. Tel./fax: (36)346-250 A multik letelepedése a „22-es csapdája” Jobb helyzetbe kell hozni a vállalkozásokat A multinacionális vállalatok letelepedése és az itteni váUalkozásokra gyakorolt „hatásuk” örök téma a kereskedelemben, de az iparban is. A hazánkban lezajlott privatizáció óta ezek a vállalatbirodalmak uralják a piacot. A folyamat szinte megállíthatatlan, ugyanakkor befolyásolható - állítja Harmati László, az Országos Kereskedelmi Szövetség aleinöke, akit ismét megerősítettek ebbéli tisztségében. A hazai vállalkozások csak abban az esetben lehetnek méltó versenytársai a nyugati láncoknak, ha feltőkésíté­sük egy-két év alatt megvalósul, kü­lönböző pénzeszközök (állami hite­lek, kedvezményes banki kölcsönök) révén. A kimutatások szerint egyéb­ként Nyugat-Európában 30 százalé­kos a multik részesedése az összes kereskedelmi forgalmon belül, míg az USA-ban 50 százalékos. Hazánk­ban pedig csak 8 százalékos forgalom bonyolódik rajtuk keresztül A vállalatbirodalmak megjelenése ugyanakkor számos pozitívummal is járt, hiszen megváltozott például az üzletek nyitvatartási politikája, va­lamint jelentős fejlesztések valósul­tak meg. A multik letelepedése tehát a „22-es csapdája” - fűzte hozzá. A kormánynak a vállalkozásokat jobb helyzetbe kell hoznia, mert a mostani hitelkamatszint mellett is döntő részük hitelképtelen. Olyan pénzügyi konstrukciókkal kell segí­teni őket, amelyek révén megerősöd­hetnek, például egy 5-10 éves adó- kedvezménnyel ez elősegíthető len­ne. Harmati László azt is elmondta, hogy a 350 tagvállalkozást tömörítő OKSZ vezetői a napokban találkoz­tak Maiolcsy György gazdasági mi­niszterrel, akivel megállapodtak ab­ban, hogy az OKSZ és a GM szakem­berei egy munkabizottságot hoznak létre, amely a kereskedelemben ta­pasztalható problémák megoldására tesz majd javaslatokat. Ebben gazda­sági ágazatban égető gond a beszer­zési politika kérdése (a beszerzési ár alatti értékesítés), a nagy alapterüle­tű üzletek letelepedése, a tőkeellá­tottság, a kereskedelem-ipar „kérdé­se”, vagy az etikai ügyek kezelése. A munkabizottság várhatóan szeptem­berre elkészíti a javaslatát. Vállalkozói mikrohitel A kormány és az Európai Unió il­letékeseinek megállapodása nyo­mán júliustól hárommillió forint­ra emelkedik a mikrohitel felső összeghatára, s ezzel a vállalkozá­sok régi igénye teljesül. Emellett életbe lép a kisvállalati kölcsön­program, amely további hétmillió forint kedvezményes kölcsönhöz juttatja a mikro- és kisvállalkozá­sokat. A gazdasági miniszter a lé­péseket áttörésként értékeli a hi­telpiacon. Gyorsmérleg a személyi jövedelemadóról Háztartások televízió nélkül Az önadózók személyi jövede­lemadó-köteles bevételei 12,4 százalékkal, adófizetési kötele­zettségeik pedig 11,5 százalékkal emelkedtek tavaly az előző évhez képest - derült ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) előzetes adataiból, me­lyeket Vámos-Nagy Szabolcs el­nökhelyettes ismertetett. A múlt évről 2 millió 215 ezer személyi jövedelemadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz, 50 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az szja-köteles bevételek két fő csoportja közül az önadózók ösz- szevont jövedelme 1459 milliárd forintot, a forrásadó alá eső jöve­delmek pedig 233,7 milliárd fo­rintot tettek ki, ami 12,8, illetve 10,2 százalékkal több az 1998. évinél. Az összevont jövedelmek átla­ga 747 ezer forintra nőtt. Ezek zö­mét a bérek alkották, melyek 10,3 százalékkal emelkedtek, elérve a 769 ezer forintot. Egyidejűleg a bérjövedelmek részaránya a ta­valyelőtti 68,6 százalékról 70 szá­zalékra nőtt. Az önálló tevékeny­ségekből származó bevételek en­nél jóval gyorsabban, 20 százalé­kot meghaladó mértékben emel­kedtek. E jogcímen belül 217 ezer 500 egyéni vállalkozó átlagosan 268 ezer forint kivét lehetőségével élt, ami 50 ezer forinttal nagyobb összeg, mint egy évvel korábban. Igaz, hogy ez a bérjövedelmek­nél lényegesen alacsonyabb, rá­adásul e gazdálkodók egynegye­de veszteségről számolt be, ám fi­gyelembe kell venni, hogy továb­bi 116 ezer egyéni vállalkozó 224 ezer forintot osztalékalapként számolt el. Területileg Budapes­ten volt a legmagasabb, 1 millió 167 ezer forint az összevont jöve­delmek átlagértéke, ami a 747 ezer forintos országos érték közel kétszeresét tette ki. A forrásadó alá tartozó jövedel­mek körében minimális növeke­dést mutat a társas vállalkozások által fizetett 74,4 milliárd forint osztalék, miközben az annak há­romnegyedét kitevő 20 százalé­kos alaposztalék átlaga több mint harmadával, 400 ezer forintra emelkedett. Az ingatlanárak je­lentős emelkedése nyomán közel 50 százalékkal, 91 ezerre bővült az ingatlant értékesítő magánsze­mélyek száma, akik tavaly közel egymillió forintos átlagjövedel­met értek el. (Ingatlan-bérbeadás­ból 70.200 jövedelemtulajdonos fejenként 367 ezer forint jövedel­met vallott be.) Értékpapírok for­galmazásából 18 ezer fő átlago­san 1,3 millió forint árfolyamnye­reségre tett szert. Az adófizetők százas „toplistáját” az összevont jövedelmek terén vezető személy 269 millió forintjövedelemről szá­molt be, ami nem éri el a tavalyi 296 milliós csúcsot. A forrásadós jövedelmek toplistája élén álló magánszemély viszont 1 milliárd 816 millió forint jövedelmet val­lott be - jelentősen túlszárnyalva a tavalyi, 1,194 milliárd forintos csúcsértéket -, s ennek a nettó ér­téke is 1,453 milliárd forint. (E számok is mutatják, hogy milyen tevékenységekből lehet ma kiug­ró jövedelmet elérni.) Tavaly, az 1998. évi 135 milliárd forinttal szemben, csak 115 milli­árd forint adókedvezményt vontak le az adózók. A 25 milliárd forin­tos adójóváírás a korábbi érték fe­lét sem érte el, ugyanakkor a csalá­dokat segítő kedvezmények több mint négyszeresére nőttek, mint­egy 20 milliárd forinttal mérsékel­ve a számított adót. Az 1999. évi összjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség 303 milliárd forint, 11,2 százalékkal több az előző évinél. Ez az adó­alap 21,2 százalékát teszi ki, ami 0,2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A forrásadó alá vont jövedelmek adója 10 száza­lékkal, 53 milliárd forintra nőtt. Az önadózók teljes szja-fizetési köte­lezettsége 356 milliárd forint, ami 11,5 százalékkal több az azt meg­előző évinél. A bevallások egyik ér­dekes eredménye, hogy az adózók negyede azt nyilatkozta: nincs té­vékészülék a háztartásában. 1 4 « Y A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom