Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-21 / 143. szám
6. oldal - Heves Megyei Hírlap K A MAR A I ÉLE T 2000. Június 21., Szerda Kérelem június végéig A GM engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (továbbiakban: GM EKH) kontingentált vállalkozási export engedélyezéséről szóló 53/1999. (IX. 24.) GM rendelet (a továbbiakban rendelet) 3. § (2)-(8) bekezdései alapján évente sorba rendezi az előminősítéssel rendelkező kontingentált vállalkozásban résztvevő cégeket és alvállalkozókat. A GM EKH ezúton hívja fel a németországi kontingentált vállalkozásban érintett cégeket a sor- barendezésükre vonatkozó kérelmüknek 2000. június 30-ig történő benyújtására. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A sorbarendezés - a szoftveres vállalkozások kivételével - valamennyi, a kontingentált vállalkozási exportot a 2000/2001. kontingens-évben németországi vállalkozási exporttevékenységet vállalkozási szerződés alapján folytatni kívánó, előminősítéssel rendelkező és legalább két kontingens-évben Németországban kontingentált vállalkozási exportot végző cégnek (és alvállalkozójának) kezdeményeznie kell, amennyiben igényt tart (tartanak) saját éves kontingens-előirányzat megállapításáig ___________________■ H iteles kamarai vagyonmérleg Az Állami Számvevőszék az 1999. CXXI. gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megvizsgálta a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1999. december 31 -i állapotának teljes körű vagyonleltárát, és az alábbi megállapításokat tette: A vagyonleltárral alátámasztott mérleg megbízható teljes képet ad a Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi helyzetéről, a tulajdonában lévő vagyontárgyakról, vagyoni értékű jogokról. Ezzel kapcsolatban a bejegyzett könyvvizsgáló a jelentését hitelesítő záradékkal látta el. Az ÁSZ-vizsgálat szerint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1999. évi vagyonleltárát a számviteli törvényben és az általános számviteli elvekben foglaltak szerint állította össze. A vagyonleltár a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vagyoni, pénzügyi helyzetéről hiteles képet ad, a vagyoni leltár hiteles. ■ Krónikus a szakképzés helyzete Kamarai tagozatban a járműkereskedők A hevesi megyeszékhely meghatározó márkaszervizei, járműkereskedői (Volkswagen, Mercedes, Opel, Skoda, Peugeut, Citroen) kamarai tagozatban kívánják ezentúl érdekeiket képviselni, illetve az üzleti világban jelentkező problémákat megoldani - mondta lapunknak Farkas Gusztáv, az Agriamobil Kft. ügyvezető igazgatója. A Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetben nemrég tanácskoztak a szakképzés helyzetéről Eger márkaszervizeinek irányítói. A rendezvényen is elhangzott, hogy nincs elég autószerelő, és az utánpótlás biztosítása sem megoldott. Gyakorlatilag ezen az összejövetelen fogalmazódott meg az az igény, hogy a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmai segítségét kérve tagozati formában képviseljük érdekeinket és „kezeljük” a gondokat - hangsúlyozta Farkas Gusztáv, aki egyébként az egri Citroen vezetője. A kamarai tagozatban az autós üzleti élet normáit lefektetve, azokból kiindulva több szakmai terület problémáit szeretnék megvitatni a márkaszervizek. Jelenleg krónikus például a fentebb már említett szakképzés helyzete, tulajdonképpen nincs autószerelő-tanuló az iskolában. A szakszervizek ezen a területen összehangoltan kívánják a gondokat kezelni, például a pályaválasztók számára rendszeresen bemutatják az előttük álló lehetőségeket, illetve azt, hogyan üzemel jelenleg egy ilyen egység. Gégény Tibor, a HKIK igazgatója elmondta, a kamara természetesen támogatja a márkaszervizek tagozati formában való működését, sőt javasolja, hogy megyei szintre bővítsék az elképzelést. A HKIK biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát, illetve esetenként a különböző szaktárcák részéről érkező szakmai előadók „szervezését”. Az Európai Bizottság figyelmeztet időben fel kell készülni az euróra A vállalatok eddig nem tettek eleget annak érdekében, hogy felkészüljenek az euro bankjegyek és érmék bevezetésére, amelyre 2002 januárjában kerül sor - figyelmeztetett Pedro Solbes, az Európai Bizottság gazdasági ügyekben illetékes biztosa. Solbes sürgette a vállalatokat, ne várják meg a 2002-től kezdődő „nagy robbanás”-t, az áttérést az euro használatára a számla- és bérrendszerükben. Az euro használatát illetően a jelenlegi helyzet nem kielégítő - jelentette ki Solbes egy brüsszeli konferencián, amelyen az euro bevezetésének gyakorlati vonatkozásairól volt szó. A közös pénznemet 1999 januárjában vezették be, de a bankjegyek és az érmék csak tizennyolc hónap múlva kerülnek forgalomba. A legtöbb megfigyelő „hólabda-ef- fektust” prognosztizált, úgy vélve, hogy a nagyvállalatok arra kérik majd alvállalkozóikat, hogy az eurót használják, ők pedig ugyanerre kérik majd beszállítóikat. Különböző okoknál fogva azonban az eddig nem történt meg - közölte Solbes. A Reuters jelentése szerint 2002 januárjától a 11 állam (amelyek az euro-zónát alkotják) nemzeti pénznemét kivonják a forgalomból, és a vállalatok, üzletek, bankok és a köz- igazgatás már nem használhatják azokat. Az Európai Bizottság adatai szerint a közös pénznemben megvalósuló kifizetések az euro-övezetben teljesített kifizetések mindössze két százalékát képviselik. Solbes arra sürgette a vállalatokat, ne várják meg a 2002-től kezdődő „nagy robbanás”-!, az áttérést az euro használatára a számla- és bérrendszerükben. Az előkészületeket már most kezdjék el. El akarjuk kerülni a „nagy robbanás”-t 2002. január elsején - hangsúlyozta Solbes -, mert az költségekkel és bizonytalanságokkal járna sokak számára, és egyben annak a kockáztatásával, hogy negatív kép alakulna ki egy történelmi jelentőségű eseményről. Közeleg a lovas világtalálkozó A szakmai megbeszélésen szó volt arról, hogy idén a három északi megye 80 milliót kap turisztikai fejlesztésekre, fotó: szajlai csaba Magas rangú német vendégek ismerkedtek a napokban a Heves megye idegenforgalmi adottságaival, az ágazat helyzetével a Magyar Turizmus Rt. és az Északmagyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉMRMI) programjainak keretein belül. A szász tartomány delegációja politikusokból és kamarai szakemberekből állt. Dr. Várhelyi András, az Északmagyarországi RIB elnöke Szilvásváradon mutatta be a nyáron megrendezésre kerülő II. Lovas Világ- találkozó színhelyét, illetve a tervezett fejlesztéseket. Hidvéginé Molnár Judit, az ÉMRMI igazgatója elmondta, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád megye turisztikai fejlesztésének támogatására idén 80 millió forint jut. A nyertes pályázók a turisztikai rendezvényeikre, az információs rendszer bővítésére, illetve a lovasturizmusra fordíthatják a pénzt. Vásár Agriában A Heves megye legnagyobb gazdasági és üzleti rendezvényeként számon tartott Vásár Agriában nemzetközi rendezvénysorozatot idén szeptember 6-10. között rendezi a Compexpo Kft. Az immár nyolcadik alkalommal sorra kerülő vásárt a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és az egri ön- kormányzat szervezi, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Agrárkamara, a Heves Megyei Vállalkozói Központ és az ITD Hungary Kht. észak-magyarországi képviselete támogatja. A vásár átfogó képet nyújt a régió gazdasági lehetőségeiről, az itt működő cégek, vállalkozások termékeiről és szolgáltatásairól. Három kiemelt szakterülete lesz: az élelmiszeripar, az építőipar és az idegenforgalom. A kormányprogramhoz kapcsolódva önálló kiállítási blokként jelenik meg a kis- és a közepes gazdaságokat segítő mezőgazdasági gépek, borászati eszközök bemutatója. HEVES MEGYEI KERESKEDELMI /<£>\ ÉS IPARKAMARA 3301 EGER PF. 440 KjßSK KÉPVISELETEINK: v<±y 3300 EGER, Telekessy u. 2. Tel: (36)429-612, fax: (36)312-989 3200 GYÖNGYÖS, Orczy u. 3. Tel./fax: (37)312-010 3000 HATVAN, Balassi tér 3. Tel./fax: (37)346-040 3360 HEVES, Erzsébet tér 3. Tel./fax: (36)346-250 A multik letelepedése a „22-es csapdája” Jobb helyzetbe kell hozni a vállalkozásokat A multinacionális vállalatok letelepedése és az itteni váUalkozásokra gyakorolt „hatásuk” örök téma a kereskedelemben, de az iparban is. A hazánkban lezajlott privatizáció óta ezek a vállalatbirodalmak uralják a piacot. A folyamat szinte megállíthatatlan, ugyanakkor befolyásolható - állítja Harmati László, az Országos Kereskedelmi Szövetség aleinöke, akit ismét megerősítettek ebbéli tisztségében. A hazai vállalkozások csak abban az esetben lehetnek méltó versenytársai a nyugati láncoknak, ha feltőkésítésük egy-két év alatt megvalósul, különböző pénzeszközök (állami hitelek, kedvezményes banki kölcsönök) révén. A kimutatások szerint egyébként Nyugat-Európában 30 százalékos a multik részesedése az összes kereskedelmi forgalmon belül, míg az USA-ban 50 százalékos. Hazánkban pedig csak 8 százalékos forgalom bonyolódik rajtuk keresztül A vállalatbirodalmak megjelenése ugyanakkor számos pozitívummal is járt, hiszen megváltozott például az üzletek nyitvatartási politikája, valamint jelentős fejlesztések valósultak meg. A multik letelepedése tehát a „22-es csapdája” - fűzte hozzá. A kormánynak a vállalkozásokat jobb helyzetbe kell hoznia, mert a mostani hitelkamatszint mellett is döntő részük hitelképtelen. Olyan pénzügyi konstrukciókkal kell segíteni őket, amelyek révén megerősödhetnek, például egy 5-10 éves adó- kedvezménnyel ez elősegíthető lenne. Harmati László azt is elmondta, hogy a 350 tagvállalkozást tömörítő OKSZ vezetői a napokban találkoztak Maiolcsy György gazdasági miniszterrel, akivel megállapodtak abban, hogy az OKSZ és a GM szakemberei egy munkabizottságot hoznak létre, amely a kereskedelemben tapasztalható problémák megoldására tesz majd javaslatokat. Ebben gazdasági ágazatban égető gond a beszerzési politika kérdése (a beszerzési ár alatti értékesítés), a nagy alapterületű üzletek letelepedése, a tőkeellátottság, a kereskedelem-ipar „kérdése”, vagy az etikai ügyek kezelése. A munkabizottság várhatóan szeptemberre elkészíti a javaslatát. Vállalkozói mikrohitel A kormány és az Európai Unió illetékeseinek megállapodása nyomán júliustól hárommillió forintra emelkedik a mikrohitel felső összeghatára, s ezzel a vállalkozások régi igénye teljesül. Emellett életbe lép a kisvállalati kölcsönprogram, amely további hétmillió forint kedvezményes kölcsönhöz juttatja a mikro- és kisvállalkozásokat. A gazdasági miniszter a lépéseket áttörésként értékeli a hitelpiacon. Gyorsmérleg a személyi jövedelemadóról Háztartások televízió nélkül Az önadózók személyi jövedelemadó-köteles bevételei 12,4 százalékkal, adófizetési kötelezettségeik pedig 11,5 százalékkal emelkedtek tavaly az előző évhez képest - derült ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) előzetes adataiból, melyeket Vámos-Nagy Szabolcs elnökhelyettes ismertetett. A múlt évről 2 millió 215 ezer személyi jövedelemadó-bevallás érkezett az adóhatósághoz, 50 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az szja-köteles bevételek két fő csoportja közül az önadózók ösz- szevont jövedelme 1459 milliárd forintot, a forrásadó alá eső jövedelmek pedig 233,7 milliárd forintot tettek ki, ami 12,8, illetve 10,2 százalékkal több az 1998. évinél. Az összevont jövedelmek átlaga 747 ezer forintra nőtt. Ezek zömét a bérek alkották, melyek 10,3 százalékkal emelkedtek, elérve a 769 ezer forintot. Egyidejűleg a bérjövedelmek részaránya a tavalyelőtti 68,6 százalékról 70 százalékra nőtt. Az önálló tevékenységekből származó bevételek ennél jóval gyorsabban, 20 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek. E jogcímen belül 217 ezer 500 egyéni vállalkozó átlagosan 268 ezer forint kivét lehetőségével élt, ami 50 ezer forinttal nagyobb összeg, mint egy évvel korábban. Igaz, hogy ez a bérjövedelmeknél lényegesen alacsonyabb, ráadásul e gazdálkodók egynegyede veszteségről számolt be, ám figyelembe kell venni, hogy további 116 ezer egyéni vállalkozó 224 ezer forintot osztalékalapként számolt el. Területileg Budapesten volt a legmagasabb, 1 millió 167 ezer forint az összevont jövedelmek átlagértéke, ami a 747 ezer forintos országos érték közel kétszeresét tette ki. A forrásadó alá tartozó jövedelmek körében minimális növekedést mutat a társas vállalkozások által fizetett 74,4 milliárd forint osztalék, miközben az annak háromnegyedét kitevő 20 százalékos alaposztalék átlaga több mint harmadával, 400 ezer forintra emelkedett. Az ingatlanárak jelentős emelkedése nyomán közel 50 százalékkal, 91 ezerre bővült az ingatlant értékesítő magánszemélyek száma, akik tavaly közel egymillió forintos átlagjövedelmet értek el. (Ingatlan-bérbeadásból 70.200 jövedelemtulajdonos fejenként 367 ezer forint jövedelmet vallott be.) Értékpapírok forgalmazásából 18 ezer fő átlagosan 1,3 millió forint árfolyamnyereségre tett szert. Az adófizetők százas „toplistáját” az összevont jövedelmek terén vezető személy 269 millió forintjövedelemről számolt be, ami nem éri el a tavalyi 296 milliós csúcsot. A forrásadós jövedelmek toplistája élén álló magánszemély viszont 1 milliárd 816 millió forint jövedelmet vallott be - jelentősen túlszárnyalva a tavalyi, 1,194 milliárd forintos csúcsértéket -, s ennek a nettó értéke is 1,453 milliárd forint. (E számok is mutatják, hogy milyen tevékenységekből lehet ma kiugró jövedelmet elérni.) Tavaly, az 1998. évi 135 milliárd forinttal szemben, csak 115 milliárd forint adókedvezményt vontak le az adózók. A 25 milliárd forintos adójóváírás a korábbi érték felét sem érte el, ugyanakkor a családokat segítő kedvezmények több mint négyszeresére nőttek, mintegy 20 milliárd forinttal mérsékelve a számított adót. Az 1999. évi összjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó-kötelezettség 303 milliárd forint, 11,2 százalékkal több az előző évinél. Ez az adóalap 21,2 százalékát teszi ki, ami 0,2 százalékponttal több, mint egy évvel korábban. A forrásadó alá vont jövedelmek adója 10 százalékkal, 53 milliárd forintra nőtt. Az önadózók teljes szja-fizetési kötelezettsége 356 milliárd forint, ami 11,5 százalékkal több az azt megelőző évinél. A bevallások egyik érdekes eredménye, hogy az adózók negyede azt nyilatkozta: nincs tévékészülék a háztartásában. 1 4 « Y A