Heves Megyei Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-21 / 143. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I 2 0 N T 2000. Június 21. szerda Az első fél év utolsó parlamenti plenáris ülésnapjára gyűltek össze tegnap a kép­viselők. A lehető legtöbb törvényjavaslat és határozat tárgyalását igyekeztek le­zárni az úgynevezett zárószavazással, de természetesen még az utolsó napon is voltak napirend előtti és utáni felszó­lalások, kérdések és interpellációk. Budapest FOTÓ: FEB/DIÓSi IMRE Az esti órákban lapzártánk után szavazott a parlament többek között a helyi önkor­mányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályairól, a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányairól és az abortu­szok engedélyezésének módosításáról. A parlament elmúlt fél évben végzett munkáját hamarosan Áder János házelnök is értékeli, már készülnek a statisztikák arról, hogy mit végeztek el a nyári szünet előtt a képviselők. Egy tegnapi sajtótájé­koztatón mindenesetre Vastagh Pál, az MSZP frakcióvezető-helyettese, volt igaz­ságügy-miniszter úgy fogalmazott: a mos­tani kabinet többnyire kormányrendele­tekkel akarja elérni politikai szándékait, így várhatóan folytatódik a parlament hát­térbe szorítása. Szerinte árt a Ház tekinté­lyének az is, hogy a miniszterelnök vagy meg sem jelenik a plenáris üléseken, vagy tíz perc után távozik. s. á.-t. m. Parlamenti számvetés Fél év alatt elfogadtak: 13 új jogszabályt, 21 jogszabály-módosítást. Elfogadott fontosabb törvények: a praxisprivatizációról, a pártingatlanok elosztásának rendjéről és a közjogi méltóságok javadalmazásáról szóló jogszabály. Nem született döntés: a médiatörvény módosításáról, a polgári szolgálatokról, a bünte­tés-végrehajtásról, a villamos energiáról, a pénzügyi piacokról. Nem kerül vitára: a sporttörvény, a maffiaellenes központ létrehozásának ügye. Összesen harminchat ülésnapon voksoltak a honatyák. Negyvennégy esetben kényszerültek a Házszabálytól való eltérésre. Három vizsgálóbizottság létrehozásáról döntöttek, kilencet elvetettek. Legnehezebb „dió" a praxisprivatizációról szóló jogszabálytervezet volt, a szövegét há­romszor terjesztették be. Gémesi György (MDF) június 19-éről, a visszanyert magyar szabadság napjáról emlékezett meg. Kuncze Gábor (SZDSZ) Göncz Árpád köztársasági elnöknek köszönte meg tíz­éves mértéktartó és emberséges tevékeny­ségét. Szanyi Tibor (MSZP) „a miniszterel­nök fölösleges, de roppant költséges” ma­rokkói utazását kifogásolta, Martonyi János külügyminiszternek azt a válaszát pedig, hogy fontos számunkra az Európai Unió, de azon kívül is van élet „sűrű ködbe bújta­tott miniszteri fráziskötegnek” minősítette. Sokadjáfa került szóba a Solami Rt. tarto­zása, ami három megyében ezer családot érint. Ezúttal Bogár László, a Miniszterelnö­ki Hivatal államtitkára válaszolta azt, amit eddig mások: magánvállalkozók közötti szerződéshez az államnak nincs és nem is lehet köze. Nem részesedik a haszonból, de nem kell kifizetnie a veszteséget sem. A gaz­A Ház a nyári hónapokra kiürül dák csak önmagukon segíthetnek, egymás­sal szövetkezve a bírósághoz fordulhatnak, mint ahogyan meg is tették. Az egyetlen új­donság ezúttal az volt, hogy a kérdező Czira Szabolcs (FKGP) nem fogadta el saját kor­mánya válaszát, amit azonban a parlament 56 százalékos többsége mégis elfogadott. Kicsöngetnek a parlamentben is Az ellenzék szerint a kelleténél kevesebb törvény született az idén Vigasság, íjjal és kiállításokkal VÁMOSGYÖRK Millennium helyi tévé nélkül? A legérzékenyebb ponton ment tönkre a rendszer Szombaton 10 órakor a millenniu­mi emlékzászló átadásával kez­dődnek a Vámosgyörki Vigasságok. A kormány adományozta jelképet Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériuma államtit­kára adja át a falu képviselőinek. Ezután a 30 éves fennállását ün­neplő közösségi házban mutatkoz­nak be hagyományőrző csoportok, táncosok, színjátszók, zeneiskolá­sok. A ház történetét bemutató ki­állítás mellett vasúti modellek, Ár­pád-kori estélyi ruhák, kerámiák is láthatók. Délután kézműves-foglal­kozások, majd bál következik. Vasárnap 11 ómkor szentmisét tartanak, majd 15 órától az egri Harlekin Bábszínház előadása kí­nál kellemes elfoglaltságot. Eztán íjászbemutató következik, este hét­től a Gyöngyösi Játékszín előadásá­ban a Kaviár című zenés bohóza- ton mulathat a nagyérdemű. ■ (Folytatás az 1. oldalról)- Laikusként azt gondolhatnánk: gyorsan összetoldják vagy kicseré­lik az elszakadt vezetékeket, és minden rendben...- Sajnos, ez nem ilyen egyszerű. Több száz méter, többféle, speciális kábelről van szó. Ezek folyóméte­renkénti árát, valamint a kocsi megrongálódá­sát figyelembe véve mintegy másfél millió forint a kárunk. Azt kell mondanom: ha nem kapunk gyors és hathatós segítséget, akkor lehetetlenné válik a millenniumi városi rendezvények rögzítése is.- Úgy tudom, a Mátra Művelő­dési Központból is adottak az élő közvetítés feltételei.- Adottak voltak. Csakhogy épp az^a rendszer ment tönkre amely a közvetítőkocsiig továb­bítja a jelet, vagyis a művelődési központ hiába van bekábelezve - közérthetően szólva -, az épület és a tévé között nem tudunk ösz­Külsős kábelszerelőkkel Orbán Zoltán: A kábelek beszereléséhez - ha sike­rül is beszereznünk őket - vélhetően külső szakem­berek segítségét kelíkémünk, erre a mi munkatár­saink önállóan aligha vállalkozhatnak. Nem felké­szültségük híján, hanem a feladat speciális jellege miatt. szeköttetést teremteni. Emiatt az­tán rögzíteni sem tudunk, mivel a kamerák képét - ha nem élő adás­ról van szó, akkor is - a kocsiban keverik és rögzítik. Ezt most nem lehet.-Mi a megoldás?- Mindenképpen elő kell te­remteni a szükséges pénzt. Hogy honnan, az egyelőre bizonytalan. A Fő téri kivitelezést végző cég képviselőivel már tárgyaltunk, nem zárkóztak el a kár enyhítésé­től, azonban a részleteket még pontosítani kell. Tár­gyalunk biztosítók­kal, és persze remél­jük, hogy a televízió tulajdonosa, a város önkormányzata is se­gít a saját intézmé­nyének. Sajnos, saját bevételeket nem tu­dunk erre produkál­ni, pontosan a baleset miatt. Júli­us negyedikére terveztünk a mű­velődési házban egy produkciót, amit több tévétársaság megrende­lésére mi rögzítettünk volna. Most ennek a bevételétől is eles­tünk, vissza kellett mondani az üzleteket. SUHA PETER Emelik a gáz árát Budapest - Kormányülés A kormány tegnapi döntése értelmében júliustól 12 szá­zalékkal emelkedik a gáz ára - jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő. Ez éves szinten hatszázalékos emelésnek felel meg. A kormány nem módo­sított azon az infláció alakítását befolyásoló januári álláspontján, mely szerint azokat az árakat, amelyeket a ma­ga eszközeivel befolyá­solni tud, igyekszik hat százalékon, illetve az alatt tartani - mondta a kormányszóvivő. A kabinet tartja ezt az ígéretét a gázárak esetében is, tehát az idén egész évre vonat­kozóan hat százalékkal emelke­dik a földgáz ára. Azoknál az áraknál, ahol a kormány ilyen eszközöket nem tud alkalmazni, ott kontrollszerepet kíván betölte­ni, mint például a benzin eseté­ben. A kormány ezért is fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, hogy vizsgálja meg, a benzin árá­nak többszöri emelése erőfölény­nyel való visszaélést jelentett-e a Mól esetében. A GVH elnöke az eredményről tegnap szóban tájé­koztatta a minisztereket. Esze­rint a hivatal versenyfelügyeleti vizsgálatra készül a közeljövő­ben az olajcéggel kapcsolatban, bár a Mól kilenc éve egyszer sem lépte túl az elfogadható emelési plafont. A vizsgálat arra keresi majd a'választ, hogy a Mól harminc- százalékos extraprofit­jából mennyi marad a cég költségvetésében. A tegnapi kormány­ülés rögzítette az egészségügyi miniszter tárgyalási álláspontját a gyógyszergyártókkal várható egyeztetések előtt. Az egyik legfontosabb célnak azt tartják, hogy igyekezzen hosszú távra megállapodni a gyártókkal, mert csak így lesz kiszámítható a patikaszerek ára és áremelkedé­se. A tárgyalások rövidesen el­kezdődnek, addig pedig a kor­mány a gyógyszerárakat rögzíte­ni kívánja. A kabinet nem utasít­ja el bizonyos készítményeknél a hatósági ár bevezetésének lehe­tőségét sem - ismételte meg Bo­rókai Gábor. (sts) Csatlakozás alulnézetből Gyöngyös A társadalmi párbeszéd kérdé­sében nagyon keményen fogal­mazunk, és erre min­den okunk megvan. Azt tapasztaljuk, a kormány - politikai el­lenfelei véleményéhez hasonlóan - a társada­lom széles rétegeinek véleményére sem ki- w váncsi. A munka vilá­gában nem érdeklik a szakszervezetek és a munkaadók jelzései. Ha pedig a szakszervezetekre ilyen idők kö­szöntének, akkor az a dolguk, hogy kiharcolják maguknak az őket megillető szerepet - mond­ta lapunknak Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének elnöke. Az MSZOSZ szervezésében tegnap tartottak tanácskozást a mátra- alji városban, amelyen a körzet­hez tartozó alapszervezetek tisztségviselőivel vitatták meg a nemrégiben elkészült civil országjelentést. Ezt a vitaanya­got a szövetség szeretné minél szélesebb körben megismertet­ni, már csak azért is, hogy az európai csatlakozással kapcso­latban az egyszerű munkások is elmondhassák a véleményüket. Ezért is adták a vitairatnak az „Alulnézetből” alcímet.- Mintegy 6-8 hónap alatt szeretnénk a lehető legtöbb szer­vezethez eljutni, reményeink szerint 2-3 millió ember vélemé­nyét ismerhetjük meg ezáltal - mondta Sándor László, azt is hozzátéve: a szakszervezetek között örvendetes vál­tozások kezdődtek, a széthúzás után immár az ágazati érdekképvi­seletek közeledése ta­pasztalható. A civil jelentés meg­fogalmazza a legsürge­tőbb teendőket is. Eszerint a teljes foglal­koztatottságot a foglal­koztatás biztonságával együtt kell megvalósítani az ország mindegyik régiójában. A bérek biztosítsanak tisztességes meg­élhetést, az uniós csatlakozással belátható távlatot kell adni a bé­rek uniós szintre való felzárkóz­tatásának. Erősödjék a dolgo­zók védelme mind a munkafel­tételeiket, mind pedig a munka­jogi védettségüket tekintve. A nyugdíj legyen kiszámítha­tó, biztosítsa a tisztes megélhe­tést, és arányaiban is tükrözze a ledolgozott éveket. Az állam­polgárok számára az egyenlő esélyt kell biztosítani egészsé­gük megőrzéséhez, illetve gyógyulásukhoz. A gazdasági­val egyenrangúan valósuljon meg a szociális területek felzár­kóztatása az uniós országok szintjére, haladéktalanul telje­síteni kell az Európai Szociális Charta előírásait. ______________________(ESPÉ) T öbb esélyt a romafiataloknak Kerekasztal-beszélgetés a segítségről Eger Tegnap reggel a megyeszékhe­lyen, az Ifjúsági Házban kerek- asztal-beszélgetésre várták azo­kat a szakembereket, akik a ro­ma származású gyerekek óvo­dai, iskolai fejlesztési lehetősé­geiről, továbbá az össztársadal­mi segítségnyújtás kérdéseiről tanácskoztak. A Fogyatékos Gyermekek és Tanulók Felzárkóztatásáért Or­szágos Közalapítvány által tá­mogatott program egri szerve­zője, Hekeli Sándorné, az egri Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója köszöntőjében egyebek mellett elmondta, hogy az általa vezetett intézményben a 119 tanulóból 85 roma szár­mazású, éppen ezért a hátrá­nyos helyzetű gyermekekkel va­ló foglalkozás külön feladatokat ró a pedagógusokra. A jelenle­vőket előadásában közös gon­dolkodásra és együttműködésre kérte. Ezt követően dr. Hídvégi Már­ta, a Heves Megyei Gyógypeda­gógiai Szakszolgálat munkatár­sa, gyógypedagógus-pszicholó­gus a tegnapi rendezvény céljá­ról elmondta, hogy a megye hat városában, valamint Sarudon és Tarnazsadányban is rendez­nek hasonló fórumokat szep­tember végéig. Ennek az oka az, hogy valamennyi említett hely­színen a helyi segítők bevonásá­val dolgozhassák ki a felzárkóz­tatás hatékony módszereit. A szakember úgy fogalmazott: mára bizonyossá vált, hogy az esélyegyenlőség megteremtésé­nek elsődleges feltétele a gyer­mekek óvodai nevelésben való részvétele, lehetőleg hároméves kortól. Szó esett még arról is, hogy tanulmányok és statisztikák erősítik meg: a gyermekek első hat éve a testi, szellemi fejlődé­sük szempontjából meghatáro­zó. Akik ebben az életkorban nem kapnak segítséget képessé­geik kibontakoztatásához, s nem ismerkednek meg az alap­vető normákkal, azok bizony behozhatatlan hátránnyal in­dulnak az iskolába, s leszakadá­suk szinte törvényszerűen be­következik. A továbbiakban az esemé­nyen megjelent szakemberek kötetlen beszélgetés formájá­ban tárgyaltak a probléma ke­zeléséről. _____________________(B.K.) K ormányígéretek és ellenzéki vágyak Felsőtárkány A Vasas Szakszervezeti Szövetség 12. Nyári Egyeteme egyik elő­adója dr. Kiss Péter volt. Az MSZP alelnö- ke hangsúlyozta, míg a kormány 6 százalé­kos gazdasági növeke­désről beszél, addig a bérből, fizetésből és nyugdíjból élő családok ebből semmit nem éreznek. Kizárólag egy szűk fel­ső réteg a haszonélvezője a ko­rábbi megszorításoknak. Az el­telt két évben az is kiderült, hogy a kormány támogatást ígér egy-egy kisebbségnek, s azt elhiteti a többséggel, ugyanak­kor az érintettek alig látnak va­lamit az ígéretből. Példaként a pedagógusok béremelését, az árvízkárosultak kárenyhítését, az építkezők lakáshitelét emlí­tette a politikus. Kü­lön is kiemelte: az kaphat 30 millió forint államilag dotált kama­tozású hitelt az építke­zéshez, aki erre iga­zán rászorul, mert 767 ezer forint a havi jöve­delme... Dr. Kiss Péter sze­rint az 5-6 százalékos gazda­sági növekedésből elkezdhet­né a kormány a bérreformot, amely elindításához 150-200 milliárd forint szükséges. Ehe­lyett azonban az országimázs megváltoztatásán munkálkod­nak. A családoknak elküldött, a korona átszállításáról készí­tett - ahogy az MSZP-alelnök fogalmazott: „színes, szagos” - kiadvány 160 millió forintba került. A Miniszterelnöki Hi­vatal két év alatt 12 milliárd forintot fordított a PR-re. Soha ennyi államtitkár és állami autó nem volt. A titkosrendőr­ségre háromszor annyit költe­nek, mint tavaly, ugyanakkor a biztonságérzetünket nem ez növeli. Az MSZP alelnökének az a véleménye, hogy az épített és a szellemi infrastruktúrára kelle­ne inkább áldozni. Folytatni kellene az autópályát, amely­ből az utóbbi években egy cen­timéternyi sem épült. Mérsé­kelni kell a bérekre rakodó költ­ségterheket, mert enélkül alig­ha képzelhető el a bérreform, az, hogy az Európai Unió tagor­szágaiban lévő, a miénknél 5-8-szoros átlagfizetésekhez közelíthessünk. Nem halogat­ható a nyugdíjkorrekció és nem odázható az egészségügy és a mezőgazdaság válságának megoldása sem. ___________________(MÉOYESSY) * 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom