Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-22 / 118. szám

HEVES KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal 2000. Május 22., hétfő E S Motorostalálkozó a parkban Pünkösdkor ismét dübörög az aszfalt Tárnáméra Három esztendővel ezelőtt rendez­ték meg a motor szerelmesei az el­ső motorostalálkozót Tamamérán. Azóta az évenkénti összejövetel ha­gyománnyá vált, így a kétkerekű járművek tulajdonosai, csodálói jú­nius 11-én ismét találkoznak a tár­náméról kastélyparkban. A pünkösd vasárnapjára eső motorostalálkozó most is sok érde­kességet rejt a csak nézelődni vá­gyóknak éppúgy, mint a vérbeli motorosoknak. Szól majd a zene, várhatóan az előző évek nagy sike­réhez hasonlóan most is lesz zene­kari kíséret, s rendőri felvezetéssel többször végigrobognak majd a sze­líd motorosok a falun. Az érdeklődőket pünkösd vasár­napján a kastély és az ifjúsági tábor mögötti nagy parkba várják, ahol egész napos látnivaló csalogatja a száguldó ördögöket. Névfaggató kiadványok Heves A Helytörténeti Kiállítóház a millen­nium évében különös figyelmet fordít a település és a dél-hevesi tér­ség múltjának bemutatására. Jó le­hetőség erre a tavaly elkezdett Ha­gyományőrző Füzetek sorozat is, melynek idén már két kiadványa jelent meg. A Gyimesiné Gömöri Hona által szerkesztett füzetek most megje­lent számai Heves belterületi és kül­területi földrajzi nemnek eredeté­vel magyarázatával foglalkoznak. Minden lokálpatrióta a tudás szem­pontjából nagy haszonnal forgat­hatja ezeket a kiadványokat, hiszen a ma is használt földrajzi nevek ere­detéről pontos képet kaphat. így például megtudható, hogy a Kutya­vasút nevét onnan kapta, hogy ré­gen a Polgár-telepi borház elől a he­vesi MÁV-állomásig vezetett egy keskeny nyomvonalú lóvontatta vasút, amelyen a bort szállították. Egyik elágazása a vásártéri városi pincét is érintette. A Lóúsztató né­ven ismert területen régen nagy tó volt. A gazdák lovaikat füröszteni hordták ide, mára azonban eltűnt a tó, helyét nádas lepte be, de a név őrzi a régi funkciót. A helynevekből a legtöbb esetben következtetni le­het az egykori funkcióra: a Fácá­nosban urasági vadaskert volt, in­nen látták el vadhússal a konyhát, míg a Makkos-dűlőben egykoron maldcos erdő húzódott. Hasonlóan izgalmas helység­név-magyarázatokat tartalmaz a Helytörténeti füzetek negyedik ré­sze is, amely már a belterületi elne­vezésekkel foglalkozik. A Kazinczy Ferenc utcát sokáig csak Bicikli- köznek emlegették zegzugos alakja miatt. A Hidegvég elnevezés vi­szont már az időjárásra utal, hiszen ha szél fújt, akkor a régi hevesiek azt mondták: „Kinyitották Átány- ban az ablakot", tehát a hideg szél abból az irányból érkezett. A két Helytörténeti füzet sok ér­dekessége mellett pontos térképe­ket is tartalmaz, amelyek a beazo­nosítást teszik lehetővé azoknak, akik kíváncsiak a város múltjára. (SZUROMI) Az idei mérlegen kilencven ház Komló Úgy tűnik, nem jutott elég termé­szeti csapás tavaly a községnek, hi­szen az idén kora tavasszal tovább folytatódott a magas talajvíz elleni küzdelem. Mostanra a gyors „ered­mény” is megszületett: újabb 90 ház sérült a faluban, ezúttal már olyanok is, amelyek kőalapra épül­tek, de vályogból - Február 9-én adtuk lesz az idei év első felmérését - mondja Cseh Jó­zsef polgármester -, s azóta ezt többször is ki kellett egészítenünk. A tavaszi védekezés munkálataira kiadott költséget már megtérítették, de úgy tűnik, hogy egyelőre a csalá­di házakban, lakóépületekben ke­letkezett károk enyhítésére nem te­lik, erre ugyanis csak halvány ígéret van, hogy ezt is kifizetik valamikor. Közben a Magyar Karitász kül­döttsége is járt Kömlőn, és megte­kintette az újonnan megrongáló­dott épületeket. Konkrét segítség­ben nem állapodtak meg, ám innen is kaptak egy ígéretet: mindent megtesznek a károk enyhítése érde­kében. A családok többsége mostanra saját költségén elkezdte a helyreállí­tási munkálatokat. Ezzel együtt el­indult egy tendencia: egyre több la­kás kerül az eladó ingatlanok listá­jára. Többségük idős ember, akik szeretnének mielőbb gyermekeik közelébe költözni. Akad olyan is, aki a vizes időszak miatt adná el a házát. Egyelőre azonban az ingatlanpi­ac Kömlőn sem mozdult meg. Amíg nem érkezik segítség a késő téli, kora tavaszi belvíz okozta károk enyhítésére, addig az itt élők többsége megpróbálja a régit tata­rozni. __________________________________(ROMI! Z ászlószentelés, osztálytalálkozó, varrodanyitás Komló Eredetileg csupán egynaposra ter­vezték a millenniumi zászlószente­lés programját a községben, aztán rájöttek: van mit mondani egymás­nak, így május 27-én és 28-án két­napos programra invitálják a köz­ség lakosságát. A rendezvény szombaton reggel 9 órakor kezdődik. Utána a művelő­dési házban felcsendül a Himnusz az ÁMK női karának előadásában, ezt követően bontják ki a millenni­umi zászlót, melyet a község lako­sainak Doncsev Toso, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke ad át. A zászlót a község nevében Vitkóczi Róza veszi át. Az ünnepsé­gen természetesen jelen lesz Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke és Cseh József polgármester. A zászlót Gordos Miklós esperes szenteli föl. Délelőtt 11 órakor a jelenlevők át­mennek az iskolába, ahol Doncsev Toso felavatja az új tornatermet. Az ebéd után sportgála kezdődik, melynek díszvendége a kömlői szü­letésű Pádár Ildikó olimpiai bronz- és vi­lágbajnoki ezüstér­mes válogatott kézi­labdázó lesz. A sportműsor közben a polgármes­teri hivatalban a kor­mány kisebbségi po­litikájáról esik szó egy vitafórum keretében. Másnap délelőtt 11 órakor ünne­pi mise kezdődik a templomban, délben pedig felavatják a második világháború kömlői áldozatainak emlékművét. Ez a délelőtt már a hő­sök napi megemlékezéssel telik, s az esemény egyik érdekességének ígérkezik a déli toronyzene. E napra visszavárják azokat is, akik 1940-ben végeztek a Kömlői Üzemegység-átadás Szombaton délután 2 órakor avatják fel a Luxin Kft. kömlői egységét. A varro­da átadása után a könnyűipar területén vállalható munka várhatóan enyhít a tar­tós munkanélküliek helyzetén. Római Katolikus Elemi Népiskolá­ban, hiszen az eddigi programot ki­egészíti egy rendhagyó osztálytalál­kozó is. NYIT A TARNAMÉRAI STRAND. Már javában zajlanak a felújítási munkálatok a tar- namérai strandon. Az önkor­mányzat beruházásaként, a terü­letfejlesztési tanács támogatásá­val az idén vízforgatót kap a me­dence, és csempeburkolattal is el­látják az oldalfalait. A 18 millió forintos beruházással május 31-re kell végezni, ezt követően a für- dőzők birtokba vehetik a strand medencéjét. TESTÜLETI HEVESEN. Május 31-én 14 órától ismét ülésezik a város képviselő-testülete. Ezúttal döntenek a művelődési ház igaz­gatói állására érkezett pályáza­tokról, beszámolót hallgatnak meg a gyermekjóléti intézmé­nyekről, a szilárd burkolatú utak állapotáról, és módosítják a szoci­ális támogatások rendjét. KOPJAFA-AVATÁS. Június első vasárnapján felavatják a tar- namérai második világháborús ősök emlékoszlopát. A kopjafa a templomdombon kap helyet. A kezdeményezés egyébként a Mil­lenniumi Emlékmegőrző Bizott­ságtól származik, akik az állami ünnepségekhez csatlakozva több helyi jellegű eseményt is szervez­nek az idén. TÍZÉVES AZ ALAPÍTVÁNY. A hevesi Eötvös József Középfokú Oktatási Intézmény két diákja ala­pította egy évtizede az Alma Ma­ter Alapítványt. Több éve azon­ban az alapítványt már csak Serfő­ző György patronálja, segítséget adva ezáltal a kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó diákok jutalmazá­sához. Az idén a tanároknak járó díjat titkos szavazással döntötték el a tantestületi tagok és a diákok. A végeredmény alapján ezt az el­ismerést Szabóné Vígh Magdolna és Svoób István kapta. Tanulói el­ismerésben részesült Kiss József, Svoób Eszter, Pető Henrietta, Szécsi Gábor, Domonkos Aliz, Nagy Irén és Mikó Päer. KULTURÁLIS PROGRAMOK. A hevesi művelődési házban e héten az Észak-magyarországi Fo­tószemle alkotásai láthatók. Ked­den 17 órakor növendékhangver­senyt rendeznek, csütörtökön 15.30 órától pedig Bárdos Lajos emlékére kórushangversenyt tar­tanak. Két év alatt készülnek el az átereszek Falugyűlésen döntött a lakosság a belvízhálózat karbantartásáról Háromszor született újjá Elkészült a községi címer tervezete Tárnáméra Tárnáméra A márciusi falugyűlésen szinte egy emberként döntött arról a település, hogy a tavaly nyári ár- és az idei tavaszi belvízve­szély miatt a község egyik leg­égetőbb beruházása a belvízhá­lózat rendbetétele. A munkálatok a közelmúlt­ban elkezdődtek, és a tervek szerint két év alatt fejezik be a község teljes belterületi csator­nahálózatának biztonságos át­alakítását, korszerűsítését. A munkálatok szinte vala­mennyi utcát érintik, hiszen 10 kilométer hosszan tisztítják ki az átereszeket, oldják meg a hi­dak, árkok karbantartását.- A kritikus hetekben a legve­szélyesebb szakaszokat meg­erősítettük, de természetesen nem hagyhatjuk így a falut - mondja Bencze László polgár- mester.- A természeti csapások megmutatták, melyek a falu gyenge pontjai, s ott minden­képpen változtatásokra van szükség.- Mennyire terheli le ez a be­ruházás a következő két évben a község költségvetését1- Az tény, hogy leterhelést jelent, de nem menhetünk el emellett a probléma mellett. Mivel két év alatt kell befejezni a beruházást, így eloszlanak a költségek. Az is igaz, hogy emellett je­lentősebb fejlesztésekre nem jut. Járdaépítést emellett min­denképpen terveztünk, és a középületeinket is csinosítani kell a millennium évére.- Mennyire volt a lakosság kérése egyöntetű? Mondjuk, két szűk esztendő után nem érzik majd hiányát a nagyobb volu­menű fejlesztéseknek?- Talán a belvizes időszak­hoz még nagyon közel voltunk ezen a bizonyos falugyűlésen, s mindenki a saját bőrén tapasz­talta, hogy milyen problémákat okozhat a vízelvezetés hiánya. A természet leckét adott a tar- naméraiaknak, s felelőtlenség lenne ezt nem figyelembe ven­ni. Bencze László szerint ezzel a döntéssel a falu vezetése követ­kezetesen végrehajtja a lakosság kérését. Az önerő mellett jelen­tős pályázati segítségre is szá­mítanak a csatornahálózat rendbetétele érdekében. A szépség szobra Tenk Augusztus 13-án avatják a község első köztéri szobrát, Józsa Lajos alkotását, amely egy női alakot ábrázol, korsóval a kezében. A köztéri szobrot - amelyet bronzból öntenek - a millenniumi emlékparkban állítják fel. Az alak kiválasztásakor nem az ezeréves állami ünnepség megszokott szimbólumrendszere dominált, hanem olyan alkotást kerestek, amely kifejezi az esztétikai szép­séget. így esett a választás Józsa Lajos művére, mely áttetsző ru­hában sejtelmes hölgyet ábrázol. A szobor köré a későbbiekben szökőkutat is terveznek. Mivel a község anyagi lehető­ségei korlátozottak, ezért az 1,60 méter magas női alak elké­szítésére a Tenk Községért Ala­pítvány kuratóriuma kezdte meg a gyűjtést. Az idegenforgalmáról ismert község is csatlakozott a millen­nium évében meghirdetett zászlószentelési és címerkészí­tési programhoz. Az előzetes tárgyalásokat követően immár láthatók azok a rajzok, ame­lyek közül egy Tárnáméra vég­leges címere lesz. Az alkotást Herczeg István egri festő-, grafikusművész ter­vezte. A címerben öt szín - arany, ezüst, kék, zöld és piros - látható. Jelképrendszere pe­dig a község történetét idézi. A címer felső részében egy hármas halom látható, rajta mankós kereszt (ez az elneve­zés a kereszt végződéseiből származik). Alatt három hullócsillag lát­ható, amely arra utal, a törté­nelem során Tárnáméra há­romszor pusztult el és három­szor népesült be ismét. Mellette egy nap ragyog fel, amely azt jelképezi: a 300 év­vel ezelőtt bekövetkezett utol­só pusztulás óta a település fo­lyamatosan fejlődik és gyara­podik. A címerről természetesen nem maradhatott le a Tárnát jelképező kettős nyílású híd és a településen sokak által tisz­telt Nepomuki Szent János alakja sem. A tervek szerint a címert és a községi zászlót az augusztus 20-i állami ünnepségek része­ként adják át. Addig azonban a tervezetek a polgármesteri hivatalban te­kinthetők meg és véleményez- hetők. Tenki majorettek FOTÓ: P. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom