Heves Megyei Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap H ŐRI Z 0 N T 2000. Május 31., szerda H „Fiúk a bányában” Fidesz-perek az ÉS ellen - könyvbemutató a fővárosban Diákjaink az Európa Parlamentben Az Almásy szakközépiskolások elzászi látogatása Milyen szerepet játszottak az Orbán-család bányavállalkozásainak megteremtésében azok a pénzek, amelyek a Fidesz-székház eladásából származtak? Az ezt firtató - ta­valy az Élet és Irodalomban megjelent - tényfeltáró riportot, valamint számos doku­mentumot és periratot tartalmaz az a kötet, amelyet hétfőn este mutattak be Budapes­ten, az írók Boltjában. A két fiatal újságíró - Ószabó Attila és Vajda Éva - cikksorozata a miniszterelnök és család­jának, valamint a vezető kormánypárt pénz­ügyeinek próbált meg utánajárni, azt állítva, hogy az eladott párt­székház (az egykori Tiszti Kaszinó) bevé­teleinek nagy hánya­da egy olyan cégbe került, amelynek ve­zetői és tulajdonosai - többek között Kövér Szilárd, Schlecht Csa­ba, Simicska Lajos, Varga Tamás - Fidesz- hez közeli személyek voltak. Később ez a cég résztulajdont szerzett egy olyan bá­nyavállalkozásban, amelynek egyik tulaj­donosa Orbán Viktor miniszterelnök édes­apja. A könyvet bemutató Sükösd Miklós a sajtótá­jékoztatón elmondta: ezúttal egy igazi ügyről, az első tényfeltáró kötetről van szó, amely nem csupán a riportokat tartalmazza, hanem az azo­kat követő perek és ítéletek dokumentumait is, s képet ad arról is, hogy a magyar sajtó mikép­pen foglalkozott ezzel a témával. Ugyanakkor bemutatja azt is, hogy a kormánypárti propa­ganda hogyan próbálta meg lényegtelen, a tör­ténet érdemi részét kevéssé érintő kifejezésekre (Fidesz cégről vagy Fidesz-közeli cégről van-e szó?) korlátozni a per tárgyát úgy, hogy közben a lényegi megállapításokat nem vitatták. Elhangzottak olyan vádak is - folytatta Sükösd Miklós -, miszerint az Élet és Irodalom politikai elfogultsággal támadta riportjaiban a Fideszt. A Kovács Zoltán és Tamói Gizella által szerkesztett kiadványban azonban található egy olyan lista is, amely az ÉS eddigi tényfeltá­ró anyagainak témáit és szereplőit mutatja be, illetve sorolja fel. Ebből kiderül, hogy a felso­rolt lista legalább 50 százaléka inkább az MSZP gazdasági köreihez tartozó ügyeket tartalmaz, így tehát ez a vád nem látszik túl komolynak. Tamói Gizella a sajtótájékoztatón sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy a lapot elma­rasztaló Legfelsőbb Bíróság úgy zárta le az ügyet, hogy nem hallgatta meg bizonyí­tékaikat, s a lényeget érintő megállapítások kommentálása nélkül hozta meg ítéletét. (Mint ismeretes, a másodfokú bíróság még az ÉS-nek adott igazat.) Ószabó Attila és Vajda Éva a bemuta­tót követően munka­társunknak elmondta: bár a bányaügyek kapcsán semmüyen fenyegetésben és presszióban nem volt részük, az úgynevezett „források”, akiktől az informáci­ókat kapták az anyag megírásához, olykor be­számoltak különös telefonokról. Hozzátették azt is: akik ma a Fidesz pénz­ügyeit tárgyaló cikkeik miatt ellenzékinek és baloldalinak állítják be őket, elfelejtik, hogy nem is olyan régen, a szocialista kormányzás idején megjelenő Postabank-riportok után so­kan a Fidesz „öklének” aposztrofálták őket... ___________________________________________________(HAVAS) A gyermekeink védelmében Hatvan Immár második alkalommal ren­dezte meg a városban gyermekvé­delmi konferenciáját a Szivárvány Szociális Szolgálat Módszertani Gyermekvédelmi Szolgálata. Az Ady Endre Könyvtárban megtartott eseményen először a gyermekvédelem rendszeréről Vass Györgyné, a szolgálat veze­tője tartott előadást. Ezt követő­en többek között védőnők, logo­pédusok és közoktatási szakre­ferensek tájékoztatták a fóru­mon megjelenteket - köztük a város szakdolgozóit - aktuális kérdésekről. A rendezvény további részé­ben Maliszkmcsné Horváth Éva az önkormányzatok nézőpontjá­ból, Palkóné Rőczey Krisztina r. őrnagy, a városi kapitányság bűn­ügyi osztályvezetője pedig az if­júságvédelem szempontjai alap­ján vázolta a hallgatóság előtt a legfontosabb tudnivalókat. Tiltakoznak az orvosok Ásotthalom „Betegeink, orvosaink, nővére­ink és az egész egészségügy ér­dekében nem hallgathatunk to­vább! Nem nézhetjük tétlenül a hajdan híres magyar egészség­ügy teljes tönkremenetelét.” - ol­vasható abban a határozatban, amelyet az elmúlt hét végi rend­kívüli közgyűlésén fogadott el a Magyar Praktizáló Orvosok Szö­vetsége. A lapunkhoz is eljuttatott do­kumentumban a MAPOSZ felhív­ja az egészségügyben érdekelt szervezeteket, gyártókat és for­galmazókat, hogy csatlakozza­nak törekvéseikhez. Az összefo­gásra azért van szükség - állítják -, mert az egészségügyi vezetés hozzá nem értése, a szakmai ér­dekek egyeztetésének hiánya, a végrehajthatatlan, tartalmilag és formailag rossz, orvost és beteget egyaránt megalázó, megnyomorí­tó rendelkezések tömege soha nem látott mértéket ért el. A szervezet kifogásolja, hogy amikor a gazdasági sikerektől hangos az ország, az egészség­ügy reálértéken a hét évvel ez­előtti működés felén kénytelen vegetálni. „Az, hogy még nem omlott össze, kizárólag az orvo­sok, nővérek, szakdolgozók ön- feláldozásának, önkizsákmányo­lásának köszönhető.” A határozat szövegezői hivat­koznak a dokumentumban nyolcéves alapszabályukra, amely kötelességükké teszi a betegek érdekeinek védelmét. Úgy vélik, elérkezett az ideje, hogy ezzel komolyan foglalkoz­zanak: „Mától egyetlen rossz rendeletet, egyetlen, betegeket sújtó rendelkezést nem ha­gyunk szó nélkül, és azonnal re­agálni fogunk, hogy időben fel­hívjuk a közvélemény figyel­mét. A hatalmi oldal mulasztás­sal, elhallgatással elkövetett, be­tegeket sújtó bűneit sem hagy­juk szó nélkül.” Obernai, Gyöngyös Az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulóinak egy csoportja - viszonozva a francia testvériskola tanulóinak gyön­gyösi látogatását - nyolc napot töltött el Obemaiban. A gyöngyösi diákok tanulmá­nyozták az ottani iskola tangazda­ságában folyó búza- és komlókí­sérleteket, megtekintették egy tej­termeléssel foglalkozó gazda szar­vasmarhatelepét. Megismerked­tek Elzász legnagyobb szőlőter­meltető és -feldolgozó szövetke­zetével, ahol megízlelték a szövet­kezet által előállított pezsgőt és a tokaji márkanévvel forgalmazott bort. Meglátogatták a tanintézet tangazdaságában termelt komlót is feldolgozó Kronenbourg sör­gyárat, ahol megismerkedtek a sörfőzés technológiájával is. A szakmai programok mellett jutott idő kirándulásra is. A tanu­lók megcsodálták Strasbourg vá­rosát, ahol megfordultak az Euró­pa Parlament és az Európa Ta­Az Almásy szakközépiskola diákjai az Európa Parlament előtt nács épületében is. Megismerked- Három napot francia családok- tek Obemaival, az egyik legfestő- nál töltöttek a gyöngyösi középis- ibb elzászi várossal, és megnéz- kolások, megismerve azok életét, ték a közeli Hohenbourgban szokásait, ételeiket, szórakozásai- Szent Odile - Elzász patrónája - kát. Eközben lehetőségük volt né- sírját. A régi Elzászról az met nyelvtudásuk használatára is. Ungersheimben lévő A két intézmény közötti megál­Ecomúzeumban (skanzen) gyűjt- lapodás alapján a cserelátogatá- hettek ismereteket. sokat évente megismétlik. m Élmezőnyben a Wigner szakközépiskola A Köznevelés május 19-i számában található az a lista, amely az elmúlt öt évben elért eredmények átlaga szerint rangsorolja az ország 428 szakközépiskoláját. A 17. helyen az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Szakközépisko­la és Kollégium, míg a 30. helyen az Egri Közgazdasági Szakközépiskola szerepel. Eger Nem véletlen, hogy az akkreditált felsőfokú képzés is e két önkor­mányzati iskolában indult az el­múlt év őszén. Arról kérdezem Szabó Pétert (képünkön), a Wigner igazgatóját: milyen össze­függés van a jó helyezések és az akkreditáció között?- A jó helyezés feltétele - feleli -, hogy a végzettek közül minél többen felvételt nyerjenek a felső- oktatás valamely intézményébe. Ezt csak korszerűen felszerelt, a multinacionális cégek munkaerő- igényének színvonalán lévő tan­intézet képes elérni. Ha iskolánk 1999. évi eredményét nézzük, a 10. helyen szerepelnénk a rang­sorban. Eredményeink alapján Észak-Magyarországon tavaly ősszel elsőként a mi iskolánk in­díthatta a villamosmémök-asz- szisztens akkreditált képzést, amit 2000 szeptemberében sze­retnénk a gépipari mémökasz- szisztens szakkal kiegészítem. Újdonság ez a lehetőség, ezért keveset tudnak róla a továbbtanu­lás előtt álló diákok, illetve szüle­ik.- Azt jelenti a felsőfokú akkre­ditált képzés, hogy érettségi után 2 év alatt szerezhet a tanuló egy felsőfokú szakmai végzettséget, és jó tanulmányi eredménynél ez automatikus felvételt jelent a Mis­kolci Egyetem főiskolai szintű gé­pész- vagy villamosmérnök-képzé­sének 2. évfolyamára - magyaráz­za az igazgató. A továbbiakban arról beszél, hogy az intézmény a világbanki képzési programjának kidolgozá­sa során járt az EU-országok többségében, és azt tapasztalta, hogy az uniós normákhoz mérve a Wigner személyi és tárgyi felté­telrendszere messze meghaladja az ottaniakét.- Szakközépiskolánk képzési színvonala bármely országéval felveszi a versenyt. Az ipar legma­gasabb szintű elvárásainak is megfelel az, amit a tanulóink el­sajátítanak. Keresettek vagyunk a munkaerőpiacon. Ezt az is igazol­ja, hogy szinte sohasem volt beis­kolázási gondunk. Ebben az év­ben is háromszoros volt a túlje­lentkezés. Az elmúlt 4-5 eszten­dőben évente közel 50 millió fo­rintot fordítunk az eszközpark korszerűsítésére, illetve fejleszté­sére. Jelenleg több mint 250 szá­mítógépen lehet dolgozni, folyik a belső információs hálózat kor­szerűsítése, szeptember l-jére ké­szül el a hagyományos nyelvi la­bor mellé a multimédiás nyelvi la­bor. Keresett szakmacsoportot kí­nálnak a továbbtanulóknak. A végzett diákokat nemcsak a város vagy az ország, hanem a fejlett iparral rendelkező országok mindegyike szívesen látná. Az intézménynek a gazdasági és társadalmi szférában jó kap­csolatrendszere, az iskoláért vég­zett folyamatos lobbytevékenysé­ge gyümölcsözik. Szabó Péter most például azt szeretné, ha a város az új oktatási stratégia meg­alkotásánál hatékonyabb szerke­zetet alakítana ki. Érmek azt kel­lene tükröznie, hogy nemcsak egyes intézmények, de a város is­kolái és az egész (beiskolázási) régiós struktúra is átfedések nél­kül, a legésszerűbb munkameg­osztásban várja a tanulókat, a „jö­vő mérnökeit”. Példáját adja a Wigner a nem­zeti büszkeségnek is: június 9-én avatják az iskola udvarán ma­gyar származású Nobel-díjas tu­dósaink emlékparkját. Ebből is erőt meríthetnek ahhoz, hogy az élmezőnyben maradjanak. ________________________IBM» P árbeszéd a mezőgazdaságról Találkozik a megye gazdatársadalma Június 9-én délután a megyeszékhelyen, a Pásztorvölgyi Ál­talános Iskola és Gimnáziumban szakmai találkozóval és kiállítással zárul a tavaly áprilisban kezdett és az ország va­lamennyi megyéjében megtartott Magyar Gazda rendez­vénysorozat - jelentették be egy tegnapi sajtótájékoztatón. Mit ír a Markhot Krónika? Fórum a népességről Gyöngyös Pénteken 16 órától a Pátzay Já­nos Zeneiskolában rendezi a Ju­nior Art Alapítvány a honi né­pességről szervezett „társada­lompolitikai beszélgetést". Előtte 15 órától megkoszorúzzák Gyön­gyös néhai polgármestere, ár. Puky Árpád síremlékét a felső­városi temetőben. Ezután hallhatnak az érdek­lődők a népesedési helyzetről, a jövőre tervezett teljes népszámlá­lás előkészítéséről dr. Vukovich Gabriella, a Központi Statiszti­kai Hivatal elnökhelyettese elő­adásában. Dr. Kuti Eva, a KSH főosztályvezetője a nonprofit szervezetek szerepéről szól, dr. Kovács Sándomé, a KSH megyei igazgatóságának vezetője me­gyénk népesedési jellemzőiről. Halász Károly, a megyei köz­gyűlés alelnöke megyénk gazda­ságának népességmegtartó lehe- tőségeit taglalja.____________■ Eg er A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium által hagyo­mányteremtés céljával indított programsorozat feladata, hogy tá­jékoztassák a gazdákat hazánk európai uniós* csatlakozásának előkészületéből és annak várható hatásairól. Ezzel is igyekeznek rá­hangolni főleg a kis- és a közép­gazdálkodókat a modern gazdál­kodás szükségességére. Mint Zoltai Béla, az FVM He­ves Megyei Földművelésügyi Hi­vatal vezetője elmondta, a gazdák fontos találkozója lesz az említett eseménysorozat, ahol a résztve­vők információt kapnak a mező- gazdaság helyzetéről, a támogatá­sok rendszeréről. A helyszíni ki­állítás pedig a kisállattenyésztés­től a népművészetig sokféle té­makört ölel fel. Az előzetes szava­zatok alapján négy díjat adnak majd át. Az eseménysorozatra hétszáz meghívót küldtek szét, és nagy érdeklődésre számítanak. A prog­ram délután 3 órakor kezdődik, és a megnyitó után az agrármar­keting, az európai integrációs, a falugazdász és a vidékfejlesztési szekcióban folytatódik az esti órákig. A rendezvény keretében lehetőség nyílik arra is, hogy pél­dául a fiatal agrárvállalkozók megismerjék, hogy milyen lehe­tőségeik vannak, az Agrár Marke­ting Centrum miként támogatja a gazdák megjelenését a szakvásá­rokon. Bemutatkoznak a megye agrár oktatási intézményei is, va­lamint szó esik a mezőgazdasági kutatás eredményeiről. A Hírlap kérdésére Zoltai Béla elmondta, hogy Heves megye mezőgazdasági termelői nehéz helyzetben vannak. A két éve sújtó természeti katasztrófák, az ár- és belvíz, valamint az aszály csökkenti az eredményességet. A szőlőültetvények még bírják a nagy szárazságot, az egri és a mátraaljai borvidéken kellő nö­vényvédelem mellett jó termés ígérkezik. (mentuszi Eger A megyei kórház lapja, amely el­sősorban csak az intézményben dolgozókhoz jut el, ismét tartal­maz olyan cikkeket, amelyek a jelenlegi, s a majdani »betegek számára is érdekesek. A szegénység és a pazarlás za­varos együttese, ez jellemzi a ma­gyar egészségügy intézményeit, s így az egri kórház működését is - olvashatjuk mindjárt a címolda­lon. Eme kritikai megállapítás nem mástól, mint dr. Tóth-Daru Péter főigazgató főorvostól szár­mazik, akivel (a névvel nem jegy­zett) cikk írója beszélgetett. Az írásból kiderül, hogy a direktor kísérletet tesz a szinte reményte­lenre, s megpróbál eljutni a taka­rékos, ugyanakkor hatékony gyó­gyításig. Elárulja azt is, hogy a küzdelemben amerikai szerzők­nek a változtatásmenedzselés té­makörben írt könyvét tekinti bib­liájának, s a közel egyéves meg­bízatása alatt eszerint dolgozik. Azt sem titkolja, hogy időt, ener­giát és pénzt fordítanak arra, hogy leküzdjék a dolgozók ellen­állását, megnyerjék őket a válto­zások érdekében, mert csak ezál­tal lehet hatékonyabb az intéz­mény működése. A korszerű in­formatikai háttér kiépítése mel­lett nem odázható a sürgősségi osztály kialakítása sem, amely lehetővé teszi majd a kórház szakmai működésének átszerve­zését, a betegellátás gyorsabbá, ésszerűbbé, színvonalasabbá té­telét. Ugyancsak figyelmet érdemel az a cikk is, amit dr. Lászlóné Sallai Ágnes írt. Már csak azért is, mert úgy vetette a sorokat pa­pírra, mint az intézmény új, a kö­zelmúltban kinevezett gazdasági igazgatója. _ nm

Next

/
Oldalképek
Tartalom