Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-17 / 90. szám
I 2000. ÁPRILIS 17., HÉTFŐ PÉTERVÁSÁR A É S KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal A zsákutcás község híre Nem csak tanítanak, vállalkoznak is VÁRASZÓ ízléses vendégcsalogató kiadványt jelentetett meg a Váraszó Község Templomai Védelmében Közalapítvány. A kétszáz példányban kiadott színes prospektus bemutatja az apró település régmúltját, kezdve a falu nevének kialakulásával, ami egy külön történet. Akárcsak magáé az alapítványé.- Az országban egyedülálló kezdeményezés, hogy az egyház és az önkormányzat közalapítványt hozott létre - mondta Szekeres Arzén polgármester. - Az egymilliós alaptőkéhez ötmilliót kaptunk a műemléki felügyelőségtől, hogy július 29-re, a millenniumi zászló átadásának időpontjára rendbe tegyük a román stílusú, 1200-as években épült régi templomot. Természetesen gondolunk a másik gondozására, fenntartására is. A „zsákutcás falu” hírét viszi hát ez az országos turisztikai kiállításon is terjesztett kiadvány, amelyben szó esik arról is, hogy a közeli völgyben már formálódik a harmadik hegyi tavacska, így nemcsak a turisták, a vadászok, hanem a horgászok is megtalálják a legideálisabb helyet a kikapcsolódásra. ___________________________t»l E l a hulladékkal! Sírok A Mátravidéki Fémművek privatizációját követőn merült fel először az a kérdés: ki a felelős az ipartelep közelében negyven éven keresztül felhalmozódott veszélyes hulladékok eltávolításáért? A település polgármestere, Lakatos István ezzel kapcsolatban elmondta, hogy tudomásuk szerint az ÁPV Rt.-nek ilyen és ehhez hasonló célokra mintegy hétmilliárd forint áll rendelkezésére. Ebből a keretből szeretnének részesülni a sirokiak is, hiszen az említett területen mintegy 70-80 millió forintot kellene fordítani a környezeti károk elhárítására. Mivel a tervek szerint itt ipari parkot szeremének a közeljövőben létesíteni, kívánatos lenne, ha az olajszármazékokat, a nehézfémhulladékokat mielőbb száműzhetnék a térségből. A problémát egyébként felvetették azon a fórumon is, amelyen a térség országgyűlési képviselője, Horváth László is jelen volt, aki támogatásáról biztosította a sirokiakat. Pulykafarm épül Leleszen Tarnalelesz-Fedémes A remények szerint a térség munkanélküliségi gondjain is enyhít majd az a Tamalelesz és Fedémes határán, a Kútos-tanyán létesülő pulykafarm, amelyen a tervek szerint még idén megkezdik a termelést. Palkovics Ákos, Tarnalelesz polgármestere elmondta, hogy módosították a szomszédos Fedémes egyetértésével a két település közigazgatási határát, hogy az újonnan létesülő vállalkozás mihamarabb beindulhasson. A francia érdekeltségű Goose Baromfikeltető Kft. a tervek szerint az első ütemben két, egyenként százméteres, korszerű istállót épít, ahol zárt rendszerben, a legszigorúbb követelményeknek is megfelelve kezdik meg az állatok tartását. A két önkormányzat egyetlen kérése volt, hogy lehetőleg a két faluból alkalmazzanak majd munkásokat. Az előzetes megállapodás szerint ennek nincs akadálya, így húsz-harminc embernek nyújt majd megélhetést a farm. Egyre népszerűbb a gyógygáz Mátraderecske Akár mérföldkőnek is tekinthető az a tény, hogy tavaly az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Fő- igazgatósága gyógygázzá minősítette Mátraderecskén a talajból természetes módon feláramló, szén-dioxid gázforrás gázát, s engedélyezte a mofetta gyógygáz megnevezés használatát. A hazánkban egyedülálló természeti jelenség híre hamar elterjedt, s így az ízületi megbetegedésben, krónikus verőérbetegségben szenvedők mekkájává vált a település. Zám Ferenc, a község polgár- mestere úgy fogalmaz, hogy bár még csak a napokban indultak az idei első kezelések, máris rengetegen jelentkeztek az ország minden részéről a gyógyulni vágyók. Az önkormányzat igény szerint segít a szállás és az étkezések biztosításában is. Fontos tudnivaló, hogy aki igénybe szeremé venni a kúrát,, annak előzetesen meg kell küldenie a kért laboreredményeket, ü- letve a kórházi zárójelentést. A szakemberek ezen adatok birtokában döntik el, hogy javasolt-e a kezelés, s ha igen, akkor melyik turnusba kerülhetnek a jelentkezők. Az érdeklődők a polgármesteri hivatalban juthatnak bővebb információhoz. A középiskola önellátásra törekszik A sertéstelepen évente 5-600 kitűnő minőségű hússertést állítanak elő PÉTERVÁSÁRA A Pétervásárai Mezőgazdasági Szakközépiskola iránt az idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés. A továbbtanulni vágyók közül ebben az évben először jelentkeztek lányok is az intézménybe. Mivel az adatfeldolgozás még tart, egyelőre nem tudni pontosan, hányán folytatják majd szeptembertől itt a tanulmányaikat, de tény, hogy akik ide kerülnek, azok nemcsak elméleti ismeretekkel gyarapodnak, hanem alapos gyakorlati tudásra is szert tesznek. Az igazgató, Ferkó Gyula öt éve irányítja az intézményt. Ez alatt az idő alatt nemcsak a minőségi oktatásra helyeztek nagyobb hangsúlyt, hanem olyan példaértékű vállalkozásokba kezdtek, amelyek a magyar középiskolák zömében megirigyelhetnének. A teljes igazsághoz tartozik, hogy itt nem önkormányzati büdzséből gazdálkodnak, hanem a földművelésügyi tárca támogatásából. Ettől függetlenül az elért eredmények magukért beszélnek. Az iskola vezetése néhány évvel ezelőtt gondolt egy merészet, és egy leendő tangazdaság számára megvásárolta a város határában lévő Vezekényi- völgyet, ahol ekkortájt csupán néhány leromlott állapotú istálló árválkodott. Magánerőből alakították ki azt a sertéstelepet, ahol mára évente 5-600 kitűnő minőségű hússertést állítanak elő. A hozzáértésnek köszönhetően ez az állomány kellő hírnévnek örvend, s kelendőnek bizonyul. Nem véletlenül, hiszen a legszigorúbb normák szerint tartják és nevelik az állatokat. A mintagazdaság hamarosan tovább fejlődik, hiszen elkészült az a korszerű szarvasmarhatelep is, amelyben heteken belül megkezdik a tenyésztést. Természetesen ezeken a helyeken kiváló szakember irányítása mellett az iskola diákjai leshetik el, s gyakorolhatják az állattartás fortélyait. A tanulóknak készült a telep közvetlen közelében az a kétszintes faszerkezetes pihenőház is, amelyet már idén tavasz- szal birtokukba vehetnek az itt munkálkodó fiatalok. A völgy része az a festői szépségű tó is, amely egyelőre jobbára esztétikai élményt nyújt. Hiába a természetes halállomány, a gyönyörű környezet, az az elképzelés, miszerint a környék horgászai egyesületbe tömörülve használják és tartsák karban, eddig nem talált kellő visszhangra. Ha már a vállalkozásokról van szó, érdemes megemlíteni az iskola közelében saját erőből kialakított szerelőcsarnokot is, ahol áprilistól a város és környékének autótulajdonosai műszaki vizsgáztatásra jelenthetik be gépkocsijukat. Végül nem hagyhatjuk szó nélkül azt a gyönyörűen felújított egykori cselédlakot sem, ahol hotelszárnyat alakítottak Id. A kétágyas szobákba hamarosan megérkeznek a bútorok is, s így a nyár kezdetével 14 vendég szállhat meg kényelmes körülmények között. ________________________IBAKTAI A szerelő üzemben áprilistól vállalják a gépkocsik műszaki vizsgáztatását ÜDÜLŐTULAJDONOSOK FÓRUMA. Mátraderecskén április 29-én, szombaton délelőtt 10 órától a polgármesteri hivatalban rendezik meg az üdülőtulajdonosok közgyűlését. A fórumon Zám Ferenc polgármester tájékoztatja a tagságot az elmúlt évi esőzések, árvizek tapasztalatairól, az útépítéssel kapcsolatos tervekről, az idei költségvetésről, a strandfürdővel kapcsolatos fejlesztési tervekről. Szó lesz ezenkívül a szén-dioxid fürdő gyógy tényezővé nyilvánításáról, valamint az üdülőterület gázellátásának tervezéséről is. MŰKÖDIK A KÖRJEGYZŐSÉG. Április 1-től körjegyzőséget alakított Mátraballa és Mátraderecske önkormányzata. Ettől az időponttól dr. Kadlott Csaba, Derecske jegyzője látja el a két faluban a közigazgatási teendőket. A szakembert a ballai polgárok keddenként kereshetik fel a helyi polgármesteri hivatalban ügyes-bajos gondjaikkal. A fogadónapon kívül a hétköznapokon bármikor a lakosság rendelkezésére áll a derecskéi hivatalban. ÚJ EGYESÜLET ALAKULT. A Nagycsaládosok Egyesülete és az Erdély-Magyar Baráti Kör mellett a közelmúltban megalakult a Recskiek Baráti Köre. Az új civil szervezet céljai között szerepel a település múltjának, hagyományainak ápolása, a rászorulók segítése és a szomszédos településen lévő szervezetekkel való együttműködés. A pártoló tagok és az érdeklődők Magda Gyula elnöktől kérhetnek felvilágosítást a szervezet céljairól. EREDMÉNYES POLGÁRŐRÖK. Sírokban jó ideje gondot jelent, hogy nincs körzeti megbízott rendőre a falunak. A közbiztonságra ily módon a helyi polgárőség tagjai ügyelnek. A legutóbbi ülésükön értékelték a tavalyi munkát és felvázolták az idei célokat is. Örömmel nyugtázták, hogy a helyi önkormányzat is elismeri és támogatja tevékenységüket. Ennek köszönhető, hogy rendelkezésükre bocsátottak egy melegedőhelyiséget és anyagilag is segítették munkájukat. Maradnak A Heves Megyei Hírlap március 29-i számában megjelent bátori polgármester nyilatkozata, mely szerint bezárhatják a település óvodáját, hideg zuhanyként érintette a falu lakosságának egy részét. Úgy érezzük, a másik félnek, a szülőknek, dolgozóknak is joguk van nyilatkozni, véleményt mondani, néhány adatot pontosítani. A „Bátori Gyöngyszemek” óvodája elsősorban családias, mert vegyes életkorú. Légkörünk szeretetteljes, intézményünk szabad és kötetlen, jellemzője az életközelség, a természetközelség, az önálló feladatvégzés, a zavartalan játék. Olyan hely ez, ahol az egyéni képességfejlesztés mindig a gyermek egyéni fejlettségéhez igazodik, ahol hatékonyan érvényesül a differenciált bánásmód. Fontosnak tartom, hogy a mese, a játék, a bábszínház nyelvén valósuljanak meg a műveltség alapjai, alakuljanak ki az intelligens viselkedés szabályai. Legyenek gyermekeink önállóak, tudjanak reálisan dönteni, értékelni, viselkedni különböző körülmények között. Ez azért nagyon fontos, mert községünkben nincs oktatási intézmény, így bárhová is mennek iskolába óvodásaink - utazniuk kell. Már kisiskolás korukban hajnalban kell kelniük és el kell viselniük a reggeli zsúfolt autóbuszjáratok minden atrocitását. Ha a a bátori gyöngyszemek Bár sokba kerül, nem zár be az óvoda bátori óvodát bezárják, már a 3-4 éves csöppségeknek is le kell mondaniuk nyugalmukról, álmosan, nyűgösen utazhatnak valamelyik egri óvodába, mert a szomszédos települések gyermekintézményei már így is túlzsúfoltak, sőt nem is tudnak minden jelentkező gyermeknek helyet biztosítani. Az objektivitás kedvéért el kell mondanunk, hogy nemcsak az óvoda gyermeklétszáma alacsony, hanem a falu lakosainak száma is. Bátor a lakosság életkorát tekintve Heves megye legöregebb községe. Létünket, fejlődésünket az ide költöző fiatal házaspárokra alapozhatjuk, akiknek szükségük van az óvodára. Jelenleg 4 olyan gyermekünk van, akik az elmúlt évben költöztek ide. A szülők nyilatkozata szerint ezt nem tették volna meg, ha még egy óvoda sincs a faluban. Elgondolkodtató tehát, mi történik ezzel a szép kis településsel, ha az egyetlen működő intézményét bezárja az önkormányzat? A nagymama joggal fordult a szerkesztőséghez, mert a gyermekek étkezési díja napi 69 forinttal emelkedett (134 forintról 193 forintra), ami havonta 1300 forint pluszkiadást jelent a családoknak. Ez azért is nagyon szomorú, mert a 12 gyermekből 3 nagycsaládos, 2 anyuka gyesen van, 2 munka- nélküli, akik pedig dolgoznak, azok is kisjövedelműek. Egy testvérpárért havonta 8-9 ezer forintot kell fizetnie a szülőnek, amit bizony alig merek kimondani, mert ismerem a családok anyagi helyzetét. Az elkövetkező óvodai év gyermeklétszámát elég nehéz megítélni, mivel jelenleg is lesznek beköltöző többgyermekes családok. A Hírlapban az jelent meg, hogy sok szülő más településekre íratta be gyermekét, ez jelen esetben 2 fő. Az óvodások szülei értetlenül állnak a jelenséggel szemben, nem értik, hogyan lehet jobb egy zsúfolt óvoda a mi kényelmes, tágas, foglalkoztatóval, külön hálóteremmel rendelkező intézményünkkel szemben. Talán ármánykodás, intrika folyik a háttérben? Fontosnak tartjuk még, hogy egy óvodás gyermek ellátása nem 320 ezer forintba, hanem 267 ezer forintba kerül, ez gyermekenként 53 ezer forinttal kevesebb. A 2 millió 600 ezer forintos költségvetésünkből 1 millió 200 ezer állami támogatás. így kb. másfél két millió forinttal kell támogatni intézményünket. Valóban mérlegelni kell, ennyi befektetés sok vagy kevés a falu életének fellendítéséhez vagy lassú elhalásához. Ha távlatokban gondolkodunk, sajnos, ez a valós tét. A polgármester az április 4-i szülői értekezleten elmondta, hogy nem zárják be az intézményt. HAVELANT KATALIN VEZETŐ ÓVÓNŐ, FERENCI BÁUNTNÉ DAJKA
