Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-25 / 96. szám

2000. Április 25., kedd A SZÁMÍTÓGÉP V I LÁGA Heves Megyei Hírlap - 9. oldal Csúcstechnika a zongorában Nem kell hozzá zenész? A nemcsak járműveiről, hanem elektronikus hang­szereiről is híres Yamaha különösebb beharangozás arm nélkül mutatta 91 -1 be high-tech hang­szerének prototí- qM pusát. ip A 333 ezer dolláros (cse­le é 1 y s é g : mintegy 90 millió forint­ba kerülő!) csodahangszer a beépített számítógép | segítségével MIDI- és hang-CD-állományok lejátszására képes. A zenész a billentyűzet használata mel­lett hangjával is irányíthatja a zongorát, amely ráadásul auto­mata üzemmódban is műkö­dik: a PC segítségével képes ka­marazene, zongoraverseny, dzsessz- és popzenék zongora­szólamainak lejátszására, s eközben a billentyűk is mozog­nak. Az automata lejátszás alatt az előadóművész a képer­nyő érintésével vagy hangutasí­tással irányíthatja a zongorát. A csúcsmasina belsejében ta­lálható kalapácsokat, húrokat és pedálokat a Yamaha C7L modelljéből vették át. A külső cseresz­nyefából ké­szült, a lábak pedig alumí­niumból. A PC lelke egyébként egy 600 megahertzes Pentium III-as processzor 128 megabájt RAM- mal; a merevlemez kapacitása 20 gigabájt, és helyet kapott benne egy hatszoros sebességű DVD-ROM, valamint egy tizen­kétszeres CD-ROM-meghajtó is. Az érintőképernyő egy 14,1 hüvelyk átmérőjű folyadékkris­tályos monitor. A Yamaha által kifejlesztett XG Sound Source segítségével a MIDI lejátszó 1454 hangszín visszaadására alkalmas. E-könyvet lopnak a weben Stephen King könyve nem az első volt az interneten, viszont az első volt, amely csak az interneten jelent meg, könyvesboltokban, könyv alakban nem. Ha úgy tetszik, kísérlet volt, amely elképesztően nagy sikert aratott. A horrortörténetek kirá­lyának Lovaglás a pus kagolyón című, nem éppen hosszú lélegze­tű írása (könyv alak­ban vékonyka, mind­össze 66 oldalas kö­tetet tenne ki) olyan hatalmas sikert ara­tott, hogy már az első három napon több mint ötszázezren (!) töltötték le maguknak. A minden korábbi várakozást fe­lülmúló siker az e-könyvek fantasztikus jövőjét sejteti. Csakhogy most ez a jövő a hackerek miatt kissé kétséges­sé vált: sikerült feltörniük a könyv 40 bites titkosítási kul­csát. Megjelenésének első napján még ingyen lehetett letölteni, azt követően is igen olcsón, mindössze két és fél dollárért lehetett hozzájutni King kísér- tettörténetéhez. Ám a hackerek számára talán még ez is sok volt, bár az igazi vagányok nem a pénz miatt teszik [„...mert meg tudjuk csinálni!” így szól az igazi hacker-hitvallás), tény ami tény: több amerikai honlapon is feltűnt, no meg jó néhány levelezési listán is a partnerek figyelmébe ajánlot­ták King „megfejtett” könyvét. A Glassbook elekt­ronikus könyvkiadó el­nöke szerint nem léte­zik tökéletes másolásvé­delem: a könyvkiadók­nak kell minél hamarabb levadászniuk a világhálóról a kalózmásolatokat. Ez sem az igazi megoldás azonban, mert a kiadók elrettenhetnek az internetes könyvkiadás lehető­ségétől. A biztonság kedvéért a Glassbook mostantól 64 bites titkosítási kulccsal árulja legsi­keresebb e-könyveit. GameStar GameStar - a játékos Az oldott a <ompuferworid Szamttoslechmko munkatársai készítették i a FEB Sajtóügynökség együttműködésével. Miért nem terjed gyorsabban? A szokásosnál többször került szóba az utóbbi napokban az internet, és annak ára. A kormányzat egyik legfontosabb kihí­vásának tartja, hogy átvezesse Magyarországot az „internet korszakba”. Az informatikai fejlődés gátja egyrészt az, hogy kevés a magyar háztartásokban a számítógép, főleg az olyan, amely alkalmas az internetes kapcsolatra. Másfelől legalább ennyire megnehezítik a hozzáférést az internetezés költségei. Stumpf István kancelláriaminisz­ter kijelentette, hogy az árcsökken­tés érdekében fel kívánják venni a kapcsolatot az internetszolgál­tatókkal. Sajnos a Matávot nem említette, holott ami igazából drá­gává teszi nálunk az internetet, az a telefonszámla. Ezeken a hasábokon szerepelt már, hogy egy, a világ 28 országá­ra kiterjedő felmérés szerint Ma­gyarországon a legmagasabbak az internetezés költségei (tehát: nem nagyon drága, nem egyike a legdrágábbaknak, hanem „a” leg­drágább). Tovább idézve a hírt: „A lakosság vásárlóereje közti kü­lönbségeket is figyelembe véve havi 20, 30 és 40 órányi internet- hozzáférés költségeit mérték fel dollárra átszámítva. Hazánk mindhárom költséglistát vezeti - majdnem kétszer annyiba kerül az internetezés nálunk, mint a második legdrágább Lengyelor­szágban!” Amennyiben tehát az a cél, hogy legalább azok közül, akik­nek a technikai lehetőségük már adott az internet eléréséhez, mi­nél többen kapcsolódjanak rá - a (telefon) tarifa-díjakat is csökken­teni kellene! Túl drága a telefon a nálunk jó­val tehetősebb Tizenötök országa­iban is - állapította meg az Európai Unió Bizottsága, mert még mindig nincs igazi verseny a helyi szolgál­tatók között. Brüsszel annak elle­nére drágállja a helyi hívások árát, hogy például Németországban jó­formán naponta jelend be a sok te­lefontársaság valamelyike: megint csökkentette tarifáit. Igaz, Német­országban a nagy konkurencia mi­att már majdnem „igazi” a ver­seny. Elsősorban a távolsági hívá­sok ára zuhan folyamatosan, már- már annyira, hogy olcsóbb lesz Amerikát hívni, mint a szomszéd utcában lakó nagymamát. Drágállja az EU Bizottsága a te­lefont még akkor is, amikor pél­dául az egyik osztrák telefontár­saság havi 250 schillingért (4500 Ft) korlátlan belföldi telefonálást kínál. Egy svéd társaság még ol­csóbban méri ugyanezt: 2700 fo­rintnak megfelelő koronáért, mi­közben a skandináv országban jóval nagyobbak a távolságok, mint Ausztriában. Nem véletíen, hogy azokban az országokban, ahol olcsó a telefon, ott az internet is az. Megint egy osztrák példa: az egyik internet- szolgáltató havi 9,90 schillingért (egy pohár sör áráért) kínált előfi­zetést. A legnagyobb osztrák szol­gáltató 66 schillingért (kb. 1200 Ft) ad teljes körű és korlátlan inter­net-hozzáférést kedvezményes ta­rifájú és különösen nagy teljesít­ményű telefonvonalon. Túl jószívűek lennének a példa­ként említett cégek, netán állandó­sult a jótékonysági roham Európa néhány nyugati országában? Szó sincs ilyesmiről, inkább józan megfontolás. Az információs társa­dalom megteremtése végered­ményben elképesztően nagy üzlet (lesz). Az interneten alapuló új technológiák megjelenése, alkal­mazása átrendezi a munkaerőpia­cot (magasabb képzettség, táv­munka stb.), megteremti az elekt­ronikus kis- és nagykereskedel­met, a bank- és pénzügyek akár­mekkora távolságból intézhetők, „házhoz megy” az internet révén az iskola, az egyetem, a tovább­képző intézet, a múzeum... Hogyan? Mindenekelőtt azáltal, ha a mostaninál olcsóbbá válik az internetezés telefonköltség-tartal­ma is. Félő ugyanis, hogy éppen az az ágazat válik magas árai miatt a fejlődés kerékkötőjévé, amelyik egyébként hatalmas lendületet adott a gazdaság és a társadalom fejlődésének. Inter-netügyben előrelépés lenne a nagy sávszéles­ségű (például: tévé-) kábelen tör­ténő szolgáltatás is, csakhogy ez­zel meg a kábelhálózatok gazdái (nem kis részben telefonszolgálta- tók!) késlekednek. ___ ■ K omputerhippik a hálón Az Electrohippies csoport az interneten kíván tüntetni a már jól ismert DoS- (Denial of Servi­ce) támadásokkal. Ennek az a lényege: egyszerre olyan nagy mennyiségű adatot kérdeznek le a megtámadott internetsz­erverről, hogy az túlterheltté vá­lik, s felmondja a szolgálatot. Az Electrohippies csoport speciális, DoS-támadásokra al­kalmas szoftvert fejlesztett ki, amelyet a szimpatizáns on-line- tüntetők gépeiken futtatva akár húsz perc alatt túlterhelhetik egy vállalat webszerverét. Az E- hippies szóvivője szerint ez a szoftver más, mint a korábbi DoS-támadásoknál alkalmazott programok, mivel csak több ezer önkéntes „együttes táma­dásával” lehet megbénítani a célpont kiszolgálóját, így aztán a „garázda elemeket” sem lesz olyan könnyű (egyenként) be­azonosítani. Az elmúlt hónapokban lebo­nyolított, az amerikai portálok elleni sikeres DoS-támadásoknál még olyan programokat hasz­náltak, amelyek központilag irá­nyították a mit sem sejtő fel­használók számítógépeit. Az aktivisták reményei sze­rint több ezer „tüntető” együttes akciója nyomán másodpercen­ként 60 ezer lekéréssel tudják bombázni az áldozat szerverét, ami elég ahhoz, hogy egy köze­pes méretű vállalat honlapja ide­iglenesen megbénuljon. A nagy portálok elleni akciókhoz azon­ban e programok (még) nem elég hatásosak, mivel ott több ki­szolgáló van beépítve a hirtelen megnövekvő adatforgalom keze­lésére. A hamarosan, április kö­zepére beígért első támadások célpontjait még nem tudni, de a „jóságos” E-hippik legalább két nappal előtte értesíteni fogják a kiszemelt áldozatokat. ■ hí államiig Hitd1 Otthonié« faládád jövő;«? megterem otthonra vágysz' Akkor álmodj szépeket! Mert az álmok most valóra válnak! ig és 1 xnUH^-^tea. teiie** ÖSSX 9 ... ■ rss&assr ‘ös Iítfjw»;* ,élhetitek­MEH fhb.hu e««*n­^méhesenif « k Rt., a IkRt., ne illetve Szemé at pat trier otthont. magadnak ©FHB f hazai jeh Otthonteremtő” Hitel az első hazai jelzálogbanktól és partnereitől Valósítsa meg álmait! Valósítsa meg álmait a tetszőleges célra fel­használható ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével! Ha 2000. május 31-éig igényel ABN AMRO Személyi kölcsönt, 1 % kamatkedvezményt nyújtunk Önnek. ABNAMRO Bank í ?j 06 40 444 444 ) Néhány példa a törlesztőrészletekre: 200 000 500 000 1000 000 3 000 000 24 10 771 26 927 53 854 161 563 36 8 054 20 135 40 269 120 808 48 6 739 16 847 33 695 101 084 60 5 983 14 958 29 917 89 750 A táblázatban szereplő havi törlesztőrészletek kamatváltozás esetén módosulhatnak. A bank a kölcsönt a hitelelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutató 31,26%-tói 42,79%-ig terjedhet a hitelösszeg és futamidő függvényében. A hiteldíjmutatóról, a kezelési költségről és az igénylés feltételeiről a Bankvonalon vagy fiókjainkban érdeklődhet. További részleteket a bankfiókban található Szerződéses feltételek személyi kölcsön folyósítására című dokumentum tartalmaz. Személyi kölcsön Bankfiókjaink: Eger, Telekessy u. 7. Tel.: 36/411-855 • Eger. Széchenyi út 4. Tel.: 36/510-180 • Gyöngyös, Bugát Pál tér 6. Tel.: 37/505-120 • Gyöngyös, Rákóczi út 4. Tel.: 37/311-662

Next

/
Oldalképek
Tartalom