Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-21 / 94. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap 2000. Áprius 21., péntek ■ Hl MEGYEI KÖRKÉP A város nemet mond a cigányóvodára Eger Az Egri Romákért Közalapítvány működéséről beszélt elsőként a kuratórium elnöke, Bari József a Cigány Kisebbségi Önkormány­zat tegnapi ülésén. Eredményeik közt említette, hogy harmadik kérvénye meghallgatásra talált, s az APEH elengedte azt a tízezer forintos bírságot, amelyet azért kellett volna megfizetniük, mert a korábbi elnök elmulasztotta az adóbevallást. Bari József irányí­tásával több kulturális rendez­vényt is szervezett az alapítvány. Míg a kulturális fesztiváloknak „csak” erkölcsi hozadékuk volt, addig a jótékonysági cigányáéi­ból pénzt is nyertek, csaknem hatvanezer forinttal gyarapíthat- ták a tehetséges fiatalokat támo­gató alapítvány számláját. A tanácskozás második felé­ben dr. Magyar Elemér, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Jogvé­dő Iroda (NEKI) egri képviselője ismertette a megyei cigányságot érintő diszkriminációs ügyeket. (A témára későbbi számunkban visszatérünk.) Végezetül Lakatos Oszkár, a kisebbségi képviselők elnöke el­mondta, a városi önkormányzat bizottságai elutasították kérel­müket. így a cigány önkormány­zat nem lehet fenntartója a Ko­vács Jakab utcai óvodának, csu­pán véleményezési jogot kapnak az aláírásra váró együttműködé- si szerződés alapján. ______in. zq K azettát nyertek Április 7-én megjelent Böngésző című hirdetési újságunkban kö­zölt rejtvényünk helyes megfej­tése: Olyan édes, hogy meg kell zabáim. A beküldők között 1-1 Balázs Pali-kazettát sorsoltunk ki. Sze­rencsés olvasóink: Hepp Lászlóné (Petőfibánya), Szászi Endre (Verpelét) és Rácz Anikó (Eger), akik postán kapják meg nyereményüket.___________■ K isfilm a keresztútról Eger Április 23-án, húsvétvasámap es­te 6 órakor egyórás adással je­lentkezik a Városi Televízió Hit­vallás című műsora. A magazin egyéves születésnapján egyebek között kisfámét sugároz az Eged- hegyi ökumenikus keresztútról A filmet követő stúdióbeszél­getésben egy vállalkozó, egy nyugdíjas és egy fiatalember tár­ja fel miként tisztult meg a hit­nek köszönhetően. A nézők mindemellett láthatnak filmkoc­kákat a matyók húsvéti készülő­déséről is. A műsor végén Réti Árpád színművész mond verset. ■ Közgyűlés: kultúra, pénz, bohózat Polgári oldal. A kormánytól kér támogatást a város. fotó: perl marton (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Nagy Imre polgármester javasla­tára végül a képviselők abban ma­radtak: az anyag alapos bizottsági egyeztetések után kerül vissza a közgyűlés elé. A tervezetet első for­dulóban megszavazták. Városi rendelet készül a magán­erős közműberuházások támogatá­sára is, aminek Egerben dr. Estefán Géza jegyző szerint többéves ha­gyományai vannak. Míg azonban eddig beérkezési sorrendben bírál­ták el az igényeket, azok meg­növekedett száma és összege - 38 milliót kémének, ám a keret csak 17 millió forint -, indokolttá tette a konkrét szabályozást. Felállítják a közműfajták rangsorát, az élen a szennyvízcsatornával, az ivóvízve­zetékkel és a gázhálózattal, s a gaz­daságosságot, az urbanisztikai szempontokat is górcső alá veszik a támogatás odaítélésekor. Hosszas polémiát váltott ki az a létszám-racionalizálási javaslat, amelynek „főszereplője” a Bornem­issza Gergely Szakképzési Intézet. Az iskola hatékonyabb megoldást keresett a vagyonvédelemre, s az intézmény vezetői úgy látták, az a helyes, ha a portaszolgálatot egy őrző-védő vállalkozásra bízzák. Ez­zel feleslegessé vált küenc portai közalkalmazott munkája. Az érin­tettek többségének munkaviszo­nya felmentéssel szűnik meg, ne­kik tehát végkielégítés és felmenté­si illetmény jár. Ennek összege kö­zel másfél millió forint, ami köz­ponti pályázaton támogatásként visszanyerhető. Több képviselő ne­hezményezte, hogy az iskolában gyakorlatilag mindez lebonyoló­dott már, sőt, április 14-ig a pályá­zatot is be kellett nyújtani, ami te­hát a közgyűlés előtt zajlik - fogal­mazott Pap László (MSZP) tanács­nok - csak bohózat, vagy tragiko­média Flaskay Miklós (MSZP), az oktatási bizottság elnöke az aggá­lyokkal egyetértve elmondotta: ko­rábban kellett volna a testület elé kerülnie az anyagnak, bár az intéz­ményvezetőnek joga volt a fenti döntésekhez. Az önkormányzat jó­váhagyására viszont szükség van ahhoz, hogy sikeres lehessen a be­adott pályázat. Az előterjesztést vé­gül elfogadták. Támogatásra tálát a polgármes­teri hivatal új ügyrendje is, amely­nek célja a jegyző szerint a kultu­rált, kiszámítható, korrekt műkö­dés. A Kemény Ferenc Átalános Is­kola most kibővített, 205 milliós beruházási, programjához pedig a kormánynál címzett támogatásra pályázik Eger. irénesi Tovább erősítik a gátakat Heves megye Tegnap Nagy Sándor polgárvé­delmi ezredes, főtanácsos, me­gyei katasztrófavédelmi igazgató- helyettes helyszíni bejáráson vett részt a veszélyeztetett területeken a Kötivizig kiskörei szakaszmér­nökségének vezetőjével, Tiszai Józseffel és helyettesével, Fejes Lőrinccel. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság operatív csoportjá­nak helyszínen lévő munkatársai szerint a lokalizációs gát építése a tervek szerint halad és várhatóan mára elkészül. A Laskó-pataknál tovább foly­tatják a gát megerősítését az ÉV1ZIG helyi védelemvezetőinek irányításával. Erre azért van szük­ség, hogy a rendkívül laza talajú töltés kimosódását időben meg­akadályozzák. Keresztgátat építe­nek, amely szükség esetén meg­akadályozza, hogy a Tisza a Laskó-patakba visszafolyjon. A már napok óta, várhatóan vasárnapig tartó napsütéses idő­járás hatására tovább apadnak a megyénk kritikus szakaszain lé­vő vízszintek. A UPC szociális programcsomagjáról Április 19-i számunkban a Miért kell előre fizetni? című cikkünkben félreértésre okot adó információk is megjelentek. Ezért a UPC Magyarország Kft. Egri Kirendeltségé­nek vezetője, Réti György az alábbiak köz­lésére kérte szerkesztőségünket: Eger „A UPC Magyarország Kft., mint a legnagyobb ha­zai szélessávú távközlési szolgáltató, igyekszik fo­lyamatosan racionalizálni és fejleszteni szolgálta­tásait. Január 1-jével új, korszerűbb befizetési mó­dot vezetett be. így lehetővé vált, hogy előfizető­ink bármelyik postahivatalnál befizethessék a ká­beltelevíziózás szolgáltatási díját. Ez az ügyfeleink számára kényelmes befizetési lehetőség - nem csak egy adott bankban, és lényegesen tágabb na­pi intervallumban történhet a befizetés -, ám lé­nyegesen drágább is. Ez különösen a szociális programcsomagnál kritikus, hiszen ennek ára az üzemeltetés (jeltovábbítás, karbantartás) költsé­geit sem fedezi. A társaság tisztában van azzal, hogy a szociális programcsomagra előfizetők között sok a kisnyug­díjas, akiknek a jelenlegi 370 forintos díj kifizetése is gondot jelent. Ezért ezen programcsomag nega­tív árréséből fakadó veszteségét nem áremeléssel, hanem a szolgáltatáshoz tapadó költségek csök­kentésével kívánta mérsékelni. A költségcsökken­tést - a szolgáltatás színvonalának megőrzése érde­kében - nem a jeltovábbítás, karbantartás szüksé­ges költségeinek mérséklésével, hanem a program- csomag önköltségében jelentős hányadot képviselő pénzmozgáshoz tapadó banki és nyomdai költsé­gek csökkentésével kívántuk elérni. A fentiek miatt a szocális programcsomagra előfizetők negyedévente egy csekket és számlát kapnak az eddigi negyedéves három helyett, ame­lyen a háromhavi szolgáltatási díjat egyszerre tud­ják befizetni. Ez a változás az egri rendszer tekin­tetében a mintegy 20 ezer előfizetőből kétezret érint csak. Továbbra is lehetőség van az ügyfél- szolgálati irodában a szolgáltatási díjat havonta befizetni. Az alap- és a bővített programcsomagot előfizetőknek pedig havonta számlát és csekket küldünk ki az adott hónap szolgáltatási díjáról. A Hírközlési Felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási engedélyünk és az ügyfelekkel megkötött szolgáltatási szerződésünk szerint a kábeltelevíziózás szolgáltatási díját előre kell megfizetni.” ___________________ ■ S ok impulzus, rengeteg gyakorlás (Folytatás az 1. oldalról) Az iskolaéretteket a Nevelési Ta­nácsadó vagy a Gyógypedagógiai Szakszolgálat (régen áthelyező bizottság) szakvéleménye alap­ján javasolhatják fejlesztő osz­tályba. Olyankor szokták ezt megtenni, ha a gyerek például hiperaktív, túl zárkózott, esetleg dyslexia- vagy dysgrafiagyanús, beszédhibája van. Ezek a gyere­kek is a tanterv szerint halad­nak, csak lassabban, és a mini­mum követelményeket figye­lembe véve.- Hogyan tudják őket felzár­kóztatni?- Speciális módszerekkel. Job­ban kell rájuk figyelni, sok egyé­ni foglalkozást beiktatni. Az egyik ilyen eszköz a Meixmer- módszer, melyet főleg olvasásza­varos gyerekeknél alkalmazunk. A jól felépített módszer figyelem­be veszi az egyén haladási tempó­ját, logopédiai eljárásokat alkal­maz. Sok benne a mozgás, a be- széltetés, rengeteg impulzus éri a gyerekeket, rengeteg a gyakorlás, a megerősítés. Le kell szögezni, hogy ez sem csodamódszer, emellett is szükséges a rendsze­res otthoni gyakorlás.- Vannak olyan gyerekek, akik egy idő után normál osztályban folytathatják tovább...- Előfordul: egy-két év után olyan fejlődést mutatnak, hogy behozzák lemaradásukat. S ugyanígy az is megesik, hogy egy normál osztályban kezdő gyerek­nél később veszik észre a problé­mákat, és egy idő után bekerül a fejlesztősökhöz.- A gyerekeket nem viseli meg a megkülönböztetés?- Semmiféle elkülönítésről nincs szó, s maguk a diákok sem érzik magukat másoknak a töb­bieknél. Soha nem volt még rá példa, hogy csúfolták, kinevették vagy kirekesztették volna a fej­lesztőbe járókat. Igazából nem is tudatosul a gyerekekben, miben különböznek ők egymástól, egy­szerűen csak más osztályba jár­nak és kész. A probléma inkább a szülőkkel szokott lenni. Sokan ugyanis nem akarják elfogadni, hogy gyermekük felzárkóztatásra szoml. A felnőtteknek meg kell érteniük, hogy a gyereknek az a legjobb, ha szakértő tanárok fog­lalkoznak vele. Különben még arra sem adnak esélyt gyerme­küknek, hogy a minimum szin­tet elérjék. Ám ha arra töreke­dünk, hogy minden tanulónak megtaláljuk az erősségét, és elő­segítjük annak fejlesztését, azon a téren nagyon jó eredményeket tudnak elérni. _________ ELEK ESZTER K iírják a pályázatokat Az árvíz elleni védekezés eddig 70 millióba került A Sós Tamás vezette Heves Megyei Területfejlesztési Tanács tegnapi ülésén egye­bek mellett elfogadta az idei területi kiegyenlítést (TEKI) és a területfejleszté­si (TEFA) célokat szolgáló pályázati kiírásokat. Heves megye, Eger Az idevágó kormányrendeletek alapján a TEFA idei kerete majd' 155 millió, míg a TEKI ebben az esztendőben felosztható kerete közel 275 millió forint. Az anyag a prioritások között említi többek között a munkahelyteremtő beru­házásokat, illetve a termelő inf­rastruktúrában bekövetkezett, ár- és belvíz okozta károk helyreállítá­sát, a bel- és csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítését, a megye környezetvédelmi programjához illeszkedő kommunális szilárd és folyékony hulladékok kezelését. A vis malőr kérelmek elbírálás­nál elhangzott: a területfejlesztési tanács és a katasztrófavédelmi igazgatóság április 14-ig 35 telepü­lésen mintegy 70 millió forint érték­ben találta jogosnak a védekezési költségeket. Ugyanitt Sós Tamás azt is elmondta, hogy 500 ezer-500 ezer forintot különítettek el egy bor­sodi és egy Szolnok megyei árvíz sújtotta település megsegítésére, te­kintve, hogy a tavalyi katasztrófa- helyzetben Heves megyét sem hagyták magára a többiek. A megyá területrendezési terv programjavaslata kapcsán többen is emlékeztettek rá, hogy még el le­het juttatni a megyei észrevételeket az országos rendezési tervhez, ám amikor azt már elfogadták, azt úgy kell tekinteni, mintha „kőbe lenne vésve”. Az elnök javasolta - s ezt a többiek is támogatták -, hogy kö­zöljék a terv készítőivel: Heves me­gye ragaszkodik az M8-as jelű gyorsforgalmi útnak a programba történő felvételéhez. Ennek pontos nyomvonaláról - hogy az Eger-pa- tak völgyén, avagy a Tama-völ- gyén fusson fel északra - azonban csak később döntene a megyei te­rületfejlesztési tanács. A grémium megvitatta a tanács idei munkaprogramját is, de ab­ban még pontosításokra lesz szükség. Elfogadták viszont az Ál­lamkincstárral kötött idei együtt­működési megállapodást, majd Sós Tamás bejelentette: Pokomi Zoltán oktatásügyi miniszter megbízásából a tanács oktatási kérdéseket érintő munkájába a jö­vőben bekapcsolódik Társy Jó­zsef _ ___(-NE) ____ ________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ Az énekművész sem lehet próféta Hatvan kulturális életének egyik legnevesebb szereplője messze földön öregbíti szülővárosa hírne­vét. Szabó Krisztinának hívják, s hivatása énekművész. Kriszta pedagóguscsalád gyer­mekeként látta meg a napvilágot. Szülei a „Kossuthban” tanítottak, ám láss csodát, egyikük sem ének-zenét.- Én nyolc hónaposán már a té­vémaci zenéjét dúdoltam - nevet. - Persze, nem minden genetikai alap nélkül, hiszen nagyapám au­todidakta hegedűs volt. Édesanyja idejében felfigyelt a kislány tehetségére, így „szakmai” képzése korán elkezdődött. Zenei óvodába íratták, majd az általános iskolában és a Bajza-gimnázium- ban kőkemény zongoraoktatás ala­nya volt. Sokáig úgy volt, hogy pia­nista válik belőle, ám...- Valahogy szépen fogalmazd meg: bizony, lusta voltam... nem szerettem a sok gyakorlást. Hogy a lustaság nála mit jelent, nem lehet tudni, hiszen egyszerre felvételizett az akkori Ho Si Minh- be és a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskolára, s mindkét helyre fel­vették. Kriszta az utóbbit válasz­totta. A kezdetektől állandó sze­replője volt a különféle hangver­senyeknek, sőt Palané mester di­rigálása mellett négyükkel hang­lemezfelvétel is készült. A friss diplomás énektanár, ál­lami ösztöndíjjal Drezdába, a hí­res zeneakadémiára került, ahol megszerezte az énekművészi titu­lust. És - már megint az a fránya lustaság... - emellett németből le­tette a felsőfokú nyelvvizsgát is. Az azóta eltelt bő évtized so­rán szakmai életútja rengeteget gazdagodott. Tagja volt a Berni Operaház és a Drezdai Operett­színház társulatának, tanított az ELTÉ-n és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán; rendszere­sen fellép Németországban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában. A fővárosi opera- és operettgálák állandó szerep­lője. De a közeljövő is ígéretes, hiszen a nyáron németországi, salzburgi, valamint - a Kölni Rá­dió jóvoltából - amerikai turné­ra készül. Ha éppen nem utazik, hazai együtteseivel járja a pódi­umokat: a Chamber-Art Voices- szel, a Lőrinci Szalonzenekarral és a Debreceni Szimfonikusok­kal. Állandó szólistája a Berlini Filharmóniának és a Koncerthausnak. „Restsége” nem gátolja meg abban, hogy a gyerekekhez is hű maradjon. A 'hatvani és a lőrinci zeneiskolá­ban oktatja a diákokat. És mindeközben - hogy a klasszikust idézzük - egyre csak tanul, tanul, tanul. A Cant Art is­kola növendékeként világsztárok­tól - Sass Sylviától, Theo Adamtól, Hamari Júliától igyek­szik ellesni a mesterség csiszolá­sának fortélyait.- Állandó időzavarral küzdők - vallja be tegnap délutáni beszél­getésünk során, az esti, margitszi­geti fellépésére készülve. - Sze­rencsére az éneklés, a közönség és a gyerekek segítenek a feltöltő- désben. Némi nógatásra Kriszta elárul­ja nagy bánatát is: szülővárosa nem hordozza a tenyerén. Anyai ágon jász származású lévén, a szomszédos Fényszamtól lénye­gesen több segítséget kap, mint a Grassalkovichok városának ön- kormányzatától.- Pompásan menedzselnek, jó­val inkább a sajátjuknak éreznek, mint a hatvaniak - szomorkodik búcsúzóul. - De tudod, mit? Még külföldről is előbb megcsörren a telefon... (t.oj A további csúszás ellen Mátraháza A múlt év őszén a nagy esőzé­sek miatt megcsúszott a hegy­oldal a Mátrában - mondta la­punknak Szabó Lajos, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgató­ja. Ez a 24-es főúton Mátraháza és Parádsasvár között történt. A helyreállítást még akkor meg­kezdték, de a kedvezőtlen téli időjárás miatt abba kellett hagyniuk. Nemrég azonban folytatták a munkát és speciális, úgyneve­zett georácsos módszerrel erősí­tik meg a hegyoldalt. Ennek az a lényege, hogy műanyag rá­csot építenek az út közelébe és ezzel igyekeznek megakadá­lyozni a további csúszást. Erre 30 millió forintot költenek, amelyet a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium biztosított. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom