Heves Megyei Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap H 0 R l 2 0 N T 2000. Április 20., csütörtök H Politikai döntésre várunk (Folytatás az 1. oldalról) Az Uniós Polgárok Akadémiáján az is elhangzott, Magyarország most van olyan szinten, mint Por­tugália a csatlakozás pillanatá­ban, ám az unió tovább fejlődött.- Milyen megítélésekkel talál­kozott Magyarországról?- Konkrétan senki sem nyilvá­nított sem pozitív, sem negatív vé­leményt. Nem feladatuk az, hogy jóslásokba bocsátkozzanak. Az viszont kiderült, hogy ha kelet­európai tagállamokkal bővül az unió, akkor komoly infrastruktu­rális feszültségek alakulnak ki. Az EU-parlament 700 taggal mű­ködik. Ezt a keretet nem lehet nö­velni, ám a csatlakozott tagálla­mokat is kell képviselni. így ko­moly gondot jelent, hogy ki vál­laljon kevesebb képviseletet.- Eszerint túlzó az a szemlélet, hogy a csatlakozás időpontjának megítélése csak a gazdasági mu­tatókon múlik?- Nem túlzó, hiszen a lakosság a gazdaság hatásaival találkozik elsősorban. Az viszont biztos, hogy az unió szervezetei, fórumai nagyon kemény taktikai küzdel­met vívnak, hiszen a jelentkező államok csatlakozásával felborul­hat a már létező tagállamok képvi­seletének számaránya. Brüsszel­ben azt hangsúlyozták, hogy a portugál elnökség idején kedvező­ek a lehetőségek a tárgyalás fel- gyorsítására, a politikai előkészí­tésre, s ezt feltétlenül meg kell ra­gadni.- A közigazgatási átszervezé­sek jelenlegi állásáról milyen véle­ményt alkottak?- Hollandiában megismertünk egy eurorégiót, ami megerősített bennünket abban, hogy a Rima­szombattal létrehozandó régió­nak van létjogosultsága.- Mennyire látja biztosítottnak a csatlakozást belátható időn be­lül?- Ez az, amit senki nem konkretizál. Senki sem mondja azt meg, hogy mondjuk a koz­máknak milyen állapotban kell lenniük. Az sincs meghatároz­va, hogy a vasút milyen arány­ban kereszteződhet a közúttal. Húsz százalékban? Vagy elfo­gadható a nálunk megismert 80 százalék? Ha a portugál elnök­ség kidolgozza a feltételeket, s a tárgyaló magyar felek ügyesek, akkor jól járhatunk. Ebben az időszakban dolgozzák ki a me­zőgazdasági, szociális és kör­nyezetvédelmi követelménye­ket. Ezzel még mindig csak a 31 fejezetből álló követelmény- rendszer nyolcadik pontjánál tartunk. Máris adódik egy prob­léma: a Tisza gyűjtőterületei Magyarországon kívül helyez­kednek el. A lehetséges szeny- nyezések kiküszöbölése pedig máris nem a mi kompetenci­ánk. Azt világosan érzékeltük: bizonyos önállóságról le kell mondanunk, de jelenleg az or­szág előtt nincs jobb perspektí­va, mint a csatlakozás. SZÚROMI RITA Fűtés: rendelésre (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre az egyedi megbízás a jellemző, azaz az egyes alkal­makkor mindig egyedileg kérik a lakóközösségek a beavatko­zást, a fűtés meg- vagy újraindí­tását, leállítását. A távfűtőmű ré­szére adott hosszú távra szóló megbízás ma még nem elterjedt gyakorlat, ekkor a szolgáltató a megállapodásban lefektetett pa­raméterek - hőmérséklet és az idősz^c - alapján, az előzetes kí­vánalmaknak megfelelően maga kapcsolja, állítja be a fűtést, s ez­zel elkerülhető, hogy a lakókö­zösség képviselőjének kérésére mindig, az esetről esetre jelent­kező szükséglethez igazítva te­gye meg ugyanezt. Zsebe Albert elmondta: az utolsó fagyos szentekig, május végéig a fűtőmű üzemképes és technikailag bármikor készen áll a melegszolgáltatásra a mintegy 4500 egri lakásban és húsz köz- intézményben. Augusztus a ter­vezett karbantartásé. Szeptem­ber 20-ától ismét működőképes a távfűtőrendszer. Az illetékes hozzátette, hogy az idei tél, ami­kor sem rendkívüli hidegről, sem rendkívüli melegről nem le­hetett beszélni, mint a korábbi hasonló időszakok esetében elő­fordult, a szokványos, normális telek közé sorolható az évszáza­dos meteorológiai statisztikai adatok - napfény, hőmérséklet - tükrében, s nem okozott nehéz­séget a távhőszolgáltatónak. Eb­ből persze még semmilyen követ­keztetés nem vonható le a távhőszámlákra nézve - hangsú­lyozta a fűtőmű vezetője. A fen­ti szempontból a tél egyénileg forintosítható mérlege csak a jú­nius 30-i elszámolási időszak vé­gén, a számlák kézhez vétele után derülhet ki. Azt a szakem­ber mindenesetre kiemelte, hogy Egerben országosan már eddig is kimagasló arányban va­lósult meg az egyéni hőszabályo­zás kialakítása, mivel a szolgál­tatást igénybe vevő lakások 40 százaléka esetében már lehető­ség van szobánkénti, radiátoron- kénti hőfokszabályozára, s így a költségtakarékosságra. A hőfok- szabályzók beépítésére, ha a technikai feltételek ezt megen­gedik, a lakóközösségek az egyes épületek, épületcsoportok esetében önkormányzati támo­gatást is igénybe vehetnek. ________________________yyi Credo-program: készen áll a keret Most már a gazdasági élet szereplőin a sor- Térségünknek ez az első olyan programja, amelyben a határon túli területek magyar kisebbségével is sikerült kapcsolatot kialakítani. Biztos vagyok benne, hogy ez mindkét ország európai uniós felkészülését is segíti. Mind­erről Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke szólt annak kapcsán, hogy az egri, második zárókonferencián értékel­ték a Heves megye és a szlovákiai Rimaszombati Járás kö­zötti regionális együttműködés fejlesztését segíteni hiva­tott, s a Phare Credo-pályázat keretében meghirdetett prog­ram eddigi eredményeit. első, rimaszombati zárófor­dulóján a besztecebányai kerület - ennek része a rimaszombati járás is - elöljáróival történt találkozóra gondolni. Ám az is hozzátartozik a képhez, hogy az önkormányza­tiság még csak most van kialaku­lófélben Szlovákiában.- A Credo-programmal a továb­bi együttműködés kereteit terem­tettük meg, most már a gazdasági Heves megye, Rimaszombat Sós Tamás elmondta, az Európai Unió (EU) még 1998 nyarán hir­dette meg a Phare-országok határ- szakaszaira vonatkozó Credo- programot. Erre tavaly tavasszal pályázott megyénk a Rimaszom­bati Járási Fejlesztési Ügynökség­gel közösen. A közös munka té­mája a Heves megye és a Rima- szombati Járás közötti regionális együttműködés fejlesztése, főbb célkitűzése pedig az infrastruktu­rális akadályok elhárítása, a köz- gazdasági szabályozási környezet módosítása, az adatbázisok hoz­záférhetővé tétele, s a térség sze­replőiben az együttműködés szük­ségességének és a térség érdekei­nek tudatosítása. A nyolc hónap­ra tervezett project teljes költség- vetése 34 ezer 18 euró volt, mely­nek 88 százalékát az EU biztosí­totta támogatás formájában. Sós Tamás szerint a közös munka alatt kiderült, bár nyelvi nehézségek alig-alig vannak, mégis kevés a két fél egymásról szóló információja. Ez azért is furcsa, mert még a rendszerváltás előtt aratás idején kölcsönösen segítették egymást e két terület gazdálkodószervei, miként a vál­lalatok közötti üdültetésekre is sok példa volt. A mostani kapcso­latfelvételt viszont jelentősen segí­tette az, hogy Szlovákiában is kedvezően alakult a politikai klí­ma, s a nyitásra odaát is megvan a szándék. Mindehhez társul az is - tette hozzá a közgyűlés elnöke -, hogy Heves megye is fokozott ér­it HEVES MEGYE ÉS A RIMASZOMBATI JÁRÁS ERŐSSÉGEIT, GYENGESÉGEIT, LEHETŐSÉGEIT ÉS VESZÉLYEIT BEMUTATÓ ÚGYNEVEZETT SWOT-ANAUZIS NÉHÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA ERŐSSÉGEK ~ GYENGESÉGEK • határmelléki helyzet • a járás tartósan az elmaradottak közé • kedvező természeti és klimatikus • kihasználatlan nyersanyaglelőhelyek adottságok, tartozik több téren is és turisztikailag jelentős természeti nagy erdőterületek, komoly értékek és védett területek nyersanyagbázis • jelenleg alacsony az átlagos • magas a munkanélküliség műveltségi szint • feltáratlan ásványi és vízforrások • a „problémás” lakosság arányának • jelentős természetvédelmi növekedése területek és különlegességek • elvándorlás és elöregedés • városok, falvak, járások és • autópályák hiánya megyék közötti eredményes • falvak szétszórtsága kapcsolatok magyar-szlovák • befektetések huzamos hiánya viszonylatban • a hulladékgazdálkodás elmaradottsága LEHETŐSÉGEK • az EU részéről az elmaradott régiók fejlesztésére szánt támogatások maximális kihasználása • regionális és határontúli jószomszédi viszony kialakítása a partnerekkel • a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztése • a nyersanyagkitermelés és feldolgozás támogatása • az eddig hosszútávon visszafogott infrastrukturális fejlesztések elkezdése • kiemelt fejlesztési, vállalkozói zónák, ipari parkok kialakítása az elmaradott régiókban deklődést mutat az utóbbi időben Szlovákia iránt, elég csak a tavaly decemberi kassai bemutatkozás­ra, vagy a Phare Credo-program VESZÉLYEK • egyes falvakban a munkanélküliség meghaladja az 50, a roma etnikum pedig a 20 százalékot • alacsonyan képzett munkaerő, és folyamatosan növekvő elvándorlás • hiányzó támogatási rendszer • erdők és földek további elhanyagolása • növekvő tartós munkanélküliség • az EU-alapok felhasználásának késleltetése • a környezet- és természetvédelem elhanyagolása ökológiai problémákhoz és bizonyos megbetegedések arányának növekedéséhez vezethet • a kisvállakozások, intézmények informá­ció és támogatáshiány miatt fejlődés kép­telenek maradnak, esetleg megszűnnek élet szereplőin van a sor - tette hozzá Sós Tamás. - A program­ban, a továbblépést segítendő, olyan elemeket emeltünk ki, mint az 1920-ban megszűnt közlekedé­si útvonalon fekvő Cered-Tajt-i határátkelő megnyitása. Ennek elindítása - kormányzati akarat­tól függően - 2001-ben már lehet­séges volna, s egy év alatt be is le­hetne fejezni. A költségek 4 millió euróra tehetők. Emellett a prog­ramban szerepel még az adatbá­zisok hozzáférhetősége érdekében közös információs web-oldal létre­hozása és üzemeltetése, négy - magyar, szlovák, német és angol - nyelvű turisztikai kiajánlások megszerkesztése, kedvezménye­zett vállalkozói övezetek kialakí­tása a határ két oldalán, a mun­kanélküliségi helyzet feltérképezé­se, s képzési, átképzési, munka- vállalási lehetőségek feltárása, a felsőoktatási kapcsolatok fejleszté­se is. Ez utóbbi terén szerencsére már nem kell nulláról kezdeni, mert az egri főiskolán jelenleg is 9 szlovákiai diák tanul. Az említetteken túl további projectek is szóba kerültek, így autóbuszjáratok megnyitása Egér-Rimaszombat viszonylatá­ban, középfokú oktatási intézmé­nyek együttműködésének segíté­se a sport, a kultúra és a szakmai gyakorlat terén, a terület- és vál­lalkozásfejlesztési igények felmé­rése, közös médiaprogramok ki­dolgozása, közös üzletember-ta­lálkozók és termékbemutatók szervezése. Ez utóbbi keretében, a május elejei vágsellyei ma­gyar-szlovák üzletember-találko­zón, már a Heves megyeiek is képviseltetik magukat. E progra­moktól azt is várják a szakembe­rek, hogy a térség vállalkozói mindkét, sőt - közösen - akár egy harmadik ország piacán is meg tudnak majd jelenni. A közgyűlés elnöke arra is rámutatott: a megye a továbbiakban is nagy figyelmet kíván fordítani a környező orszá­gok, így Szlovákia mellett Auszt­ria, Románia és Olaszország me­gyéivel kiépítendő kapcsolatokra. KÜHNE GÁBOR Zászlóadomány a Vöröskeresztnek Holland tollal és szemmel Eger A legnagyobb holland napilap, a 800 ezer példányban megjelenő Telegraaf egyik munkatársa má­tól április 24-ig a hevesi megye- székhelyen tartózkodik. Nico van der Zweet program­jában' szerepel többek között szépasszony-völgyi látogatás és borkóstolás. Kilátogat Noszvajra és kirándulást tesz Szilvásvárad mellett Miskolctapolcán és Lilla­füreden is. Élményeiről, benyomásairól riportban számol majd be lapja valamelyik májusban megjelenő számában. ■ Hatvan Zászlót adományoztak a szervezet civil támogatói a 111 éves hatvani Vöröskeresztnek. A lobogóra Búzásné Damyi Erzsébet Lesznai- öltésekkel hímezte fel a Vöröske­reszt hét alapelvét: függetlenség, önkéntesség, egység, egyetemes­ség, emberség, ártatlanság, semle­gesség. A tegnapi területi közgyű­lésen átadott zászlóra Kövemé dr. Tóth Melinda aljegyző kötötte fel az önkormányzat szalagját, majd Vajda Pál alpolgármester köszönte meg a Vöröskereszt tagjai és párto­lói, valamint a véradók önzetlen munkáját. A közgyűlésen Juhász Gábor területi vezető az elmúlt négy év munkáját összegezve külön is kiemelte a 9 éve üzemelő hét vé­gi vöröskeresztes ingyenkonyhát, amely nagy segítséget nyújt a rá­szorulók élelmezésében. A konyha ma már 150 főt étkeztet. Folyamatos a mhagyűjtési és - elosztási akció is. Jelentős szere­pet tölt be a Vöröskereszt a vér­adásszervezésben. Mindezt a véradó napok és az önkéntes do­norok számának növelésével igyekeztek teljesíteni. A területi vezető jelentős eredménynek tartja, hogy mintegy kétszáz új, fiatal vált rendszeres véradóvá. A Vöröskereszt rendszeresen szervez az iskolákban egészség- ügyi napokat. Fontos szerepet kapnak a nyarankénti életmód­táborok is. A területi szervezet tagjainak száma az elmúlt négy évben a duplájára, közel három­ezerre nőtt, az önkéntesek és a segítők száma meghaladja a ké­tezret. A közgyűlésen megválasztott területi vezetőség elnöke dr. Sommer Veronika lett. A Vörös- kereszt megyei vezetőségében Harkány Lászlóné vezető védő­nő képviseli a hatvani régiót. _________________________________(TOMPÁI Ú táldozat a támadó Kerekasztal a szakképzésről Igazolt a természeti csapás okozta kár Heves A két héttel ezelőtti erős szél kö­vetkeztében dőlt le az épp re­konstrukció miatt megbontott hevesi római katolikus templom tornya. A 14 méter magas áll­ványzatot - miként arról lapunk­ban is beszámoltunk - feldön­tötte a szél és a munkaterületet is lesodorta. A római katolikus templom azon kevés épület közé tarto­zott, amelyre korábban kötöttek biztosítást. A kár bejelentésekor azonban a biztosító nem fogad­ta el a tényt, miszerint a viharos szél okozta az állvány ledőlését. Az esetet a meteorológiai szolgálat méréseivel alátámasz­tották, így most már valószínű, hogy a biztosító elfogadja a ko­rábban is megállapított tényt és érvénybe lépnek a biztosítás fel­tételei. ■ Kisköre- A gátak védelmének súlyos kö­vetkezményei: a folyamatos ter­helés miatt tovább romlanak a közutak - mondta Szén József, Kisköre polgármestere, aki egyre kritikusabbnak ítéli a főközleke­dési utak állapotát. A Tisza gátszakaszaira a Boconád környéki bányákból szállítják éjjel-nappal a homokot és a sódert. A többtonnás, pótko­csis szerelvények viszont újabb terhelést jelentenek az aszfaltré­tegre.- Már a tavalyi belvizek is je­lentősen rontották útjaink állapo­tát - folytatta -, hiszen a laza, vi­zes talajon lévő aszfaltréteget a teherautók megnyomták. A tél után a szakemberek ugyan elvé­gezték a helyreállítási munkákat, de ez nem sokat segített. Most a nedves talajon elhelyezett aszfalt­rétegen ismét dübörögnek a te­herautók. Egy 80 kilométeres se­besség esetén már komoly veszé­lyeket rejthet az autós számára ez az állapot, még keréktörés is tör­ténhet. A polgármester szerint folya­matos javítással sem kerülhették el mindezt. A természeti csapások törvényszerű következménye volt, hogy az utak így tönkremen­tek. A gát védelmének időszaká­ban persze senki sem gondol arra, mi lesz a nyáron. A szakemberek viszont érzik: ilyen utakon sem a nyaralni, sem a horgászni, sem a vízisportra vágyók nem közelítik meg a falut. Az autópályától szá­mított félórás út akár egy órát is igénybe vehet, ha az autós félti a járművét és saját biztonságát.- A tiszai védelem időszaká­ban a Boconád-Kisköre út állapo­ta romlott le teljesen - hangoztat­ta a polgármester. - A tulajdonos, víz miatt a Heves Megyei Közúti Közhasznú Társaság ugyan minden évben megtette a szükséges felületi javí­tásokat, de mostanra ez már nem jelent segítséget. Komplett, új aszfaltréteg kellene. De ki fizeti a többmüliós költségeket? Az önkormányzatoknak saját, belterületi útjaikra is csak pályá­zatok segítségével van pénzük. A megye közútjainak karbantartá­sa kimeríti a tulajdonos pénztár­cáját is. Éppen ezért interpellált Godó Lajos országgyűlési képvi­selő a Parlamentben, de a válasz ott sem volt biztató. Ha pedig nem lesz állami támogatás, az utak előbb-utóbb használhatat­lanok lesznek. Akkor pedig hiá­ba épül vízicenter, skanzen, vagy minden igényt kielégítő szálloda a településen. S hiába fut a közelben autópálya: veszé­lyes lesz róla letérni... _______________________________(SZUROMI) Eg er Az elmúlt évben átfogó elemzést készítettek a városbeli cégek foglal­koztatási és képzési helyzetéről. Ennek megvitatására tegnap kerek- asztal-beszélgetést szervezett a He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara Ezen önkormányzati veze­tők, a munkaügyi központ, továb­bá a nagyobb cégek, mint a ZF Hungária Kft., a Philip Morris Egri Dohánygyár Kft., a Hész-Gépszolg Kft., a Berva Rt., a Schön Kaev Eger Kft., a Sanatmetal Kft. vezetői vet­tek részt. A vita részesei - mint Gyetvainé Vitkóczi Marianntól, a kamara szakképzési vezetőjétől megtudtuk - egyeztették vélemé­nyüket a továbbképzésről és megállapították, hogy ez csak együttműködéssel lehetséges. Nagyobb lépésekre is szükség lesz, mert egyes korábban leérté­kelt szakmák, amelyek kézimun­ka-igényesek, a következő idő­szakban várhatóan felértékelőd­nek. Az is elhangzott, hogy jelen­leg a szakmát adó érettségire ké­szülő tanulók mintegy húsz szá­zaléka lemarad társaitól és a munkavállalás helyett inkább a munkanélküli segélyt választja. Ennek mérséklésére javasol­ták például az ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve úgynevezett válságkezelő programok kidolgo­zását. Fontosnak tartják az egyes szakmák iránti figyelem felkelté­sét az általános iskolások köré­ben. Ezek mellett oktatást segít­heti a rövid távú képzési progra­mok megvalósítása és a felnőtt- képzés fejlesztése is. Ehhez for­rást jelenthet a vállalkozások szakképzési hozzájárulása. Lé­nyeges, hogy ezt az összeget a megyében tartsák és ne a köz- ponti alapba kerüljön. _____im. k.i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom