Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-10 / 59. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap 2000. Március 10., péntek MEG Y E I K Ö R K É P Jobb minőséget, közös akarattal Alakulófélben az Egri Bormíves Céh- Úgy kell dolgoznunk, hogy azt a garanciát, amit a céh ad, a fogyasztó is elfogadja - kö­zölte Gál Tibor ama összejövetelen, ahol a város elismert borászai az Egri Bormíves Céh életre hívásáról döntöttek. A Kőporos Borászatban tartott találkozón elhangzott: a céh mindenben a hegyközségi törvény elő­írásait követné, ám tagjaik elé azokétól több ponton is szigorúbb követelményt tá­masztana. Eger Az Egri Bomíves Céh megalakításának gondo­latával előhozakodó Gál Tibor, Simon József és Simkó Zoltán mellett olyan neves szakemberek is az ügy mellé álltak, mint Thummerer Vil­mos, Pók Tamás, Bakondi Endre, ifj. Tóth Ta­más, Vincze Béla, de a találkozóról távol mara­dó Tóth Ferenc is támogatásáról biztosította az alakuló egyesületet. A céh tizedik tagja dr. Ringelhann György, az Egri Borbarát Klub el­nöke lett. Az egyesület pártolóként dr. Varga Imre ügyvédnek, illetve Bíró Józsefnek, a bor­barát klub titkárának, valamint Varga Zoltán­nak, a Varga Nyomda tulajdonosának segítsé­gére is számít. Simkó Zoltán, a Kőporos Borászat ügyvezető igazgatója házi- és egyik ötletgazdaként arra emlékeztetett: hasonló formáció már létezik ha­zánkban, az egy esztendő után a borpiacon már jól csengő nevű Pannon Bormíves Céh, amely­nek az egri borvidékről Gál Tibor és Thummerer Vilmos is tagjai. Gál Tibor hozzá­tette: ez az egyesület egy év alatt elérte, hogy ma már nem lehet megkerülni. Nem pusztán ér­dekvédelmi, szindikalista szervezet, hanem er­kölcsi alapokat biztosítva otthont nyújt az iga­zán minőségi borászoknak, miközben az energi­ákat is összegyűjti, fókuszálja. Az a feladat, hogy ezt a gondolatot Egerben is meghonosítsák a vezető borászok. Szerinte itt olyan komoly pia­ci potenciál található, amely - kellően kiaknáz­va - biztosíthatja a kiemelkedést a szereplők számára. - A minőségi borászat pályájára állt.a világ - mondotta -, amelyből nekünk is részt kell kérni. Ez azonban „kézrátéteHel” nem fog menni. Csak közös akarattal lehet az egri borá­szatot ütőképessé tenni. Az is elhangzott: a leendő céh nem lesz bel­ső klikk vagy gittegylet, hanem olyan egyesü­let, amelyben a résztvevők a nevüket adják egy közös akarathoz, melynek segítségével egy magasabb lépcsőfokra kívánnak lépni a minő­ségi borászatban. A szabályokat maguknak kell megfogalmazni, s - folyamatos ellenőrzé­sekkel - maguknak kell betartani, betartatni. A céh nem zárt, az „alapító atyák” szerint öt év alatt a taglétszám elérheti a 40-50 főt is. Mi­ként hangsúlyozták, bár Eger természeti adott­ságai a legkiválóbb borok készítését is lehetővé teszik, a magyar bortörvény, illetve az Eger hegyközségi szabályzatában foglaltak még e minőség gyengítésére is lehetőséget adnak. A céh ezért a hegyközségi rendszer kiegészítése­ként, önkéntes alapon, konszenzuson nyugvó, ám szigorúbb szabályozással kíván a minőség javítása felé haladni. ­Simon József ismertette, mit kell a belépni kí­vánó jelöltnek teljesítenie a céhtagsághoz. A tíz­pontos követelményrendszerről szólva kijelen­tette: ember és természet kapcsolatát állandó fi­gyelemmel kell kísérni, ám a résztvevőknek a le­hető legnagyobb szabadságot is biztosítani kí­vánják. Az alapítók egyetértése nyomán az ala­pító okiratba is ezek a feltételek kerülnek: az I-II. szőlőkataszterben 200 méter tengerszint fö­lötti magasságban lévő szőlőtermő területtel kell rendelkeznie; a legalacsonyabb hektáronkénti tőszám 2700 tőke lehet, amely új telepítés eseté­Az alapítók egy évre Gál Tibort (jobb oldalon) választották a céh elnökévé fotó: pilisy ben már 3300 tőke, illetve legfeljebb 5 százalé­kos tőkehiány a megengedett (itt 3 év türelmi idővel számolnak); szőlőművelésnél nem hasz­nálható 1,2 méter fölötti törzsmagasság, illetve az egysíkú és kettős függöny művelésmód; a sző­lőtermés maximum 8 tonna lehet hektáronként; kizárólag kézi, ládás szüret a megengedett (itt is 3 év a türelmi idő); tag csak palackozott bort előállító személy lehet; kötelező a tradicionális borkészítési technológia; a vörösborok esetében kötelező a minimum 7 napos héjon tartás; a mi­nimális érlelési idő a fehérboroknál 1 év, a vö­rösboroknál pedig 2 év; a palackozóhelynek az egri borvidéken kell lennie. A megjelentek arról is döntöttek, hogy a céh­mesteri, azaz elnöki tisztet egy évig Gál Tibor látja el, segítője elnökhelyettesként Simon Jó­zsef, titkárként Simkó Zoltán, míg a székhely - átmenetileg - a Kőporos Borászat lesz. Mivel a tervek között szerepel egy évente közösen ösz- szeállítandó, korlátozott mennyiségű Egri Bika­vér elkészítése is, a céhtagok zárásként gondo­san értékeltek 15, általuk felajánlott 1999-es év­járatú alapanyagnak szánt vörösbort. ____ KÜHNE GÁBOR P ert vesztett a korábbi kritikus Zenészeket várunk Mint arról olvasóink már bizo­nyára értesültek, a Heves Megyei Hírlap április 15-én a Dobó téren egész napos rendezvénnyel ün­nepli 10. születésnapját. A rendezvényen délután le­hetőséget szeretnénk adni a me­gyénkben élő tehetséges fiatal ze­nészeknek is a bemutatkozásra. Ezért azon zenekarok, önálló előadók, amelyek és akik fel sze­retnének lépni műsorunkban, jelentkezzenek telefonon Elek Eszternél az 513-622-es számon. A fellépők között, a közönség szavazata alapján, díjakat is osz­tunk. ■ Folytatódik a belvízelvezetés Tarnalelesz A tavalyi esőzéseket, árvizeket követően a községben is elkerül­hetetlenné vált a belvízelvezető árkok rendbetétele. Az önkor­mányzat e feladatra egymillió fo­rintot nyert pályázat útján. Az elmúlt év őszén hozzáláttak a munkákhoz, ám a téli fagyok beálltával fel kellett függeszteni a talajmunkát. A napokban is­mét megjelentek a szakembe­rek, hogy a Béke út környéki ré­szeket is rendbe tegyék. A falu polgármestere arra kéri a lakosságot, lássanak hozzá a telkük előtt haladó utcarészek takarításához is. ■ Táncjáték ezer évről Gyöngyös Az Ördögszekér Néptáncegyüttes táncszínházi produkcióval ké­szül a millenniumra. Szeret­nénk, ha nemcsak a városok, de a kevesebb pénzzel rendelkező falvak is méltóképpen megünne­pelhetnék a magyar államiság ezeréves ünnepét - mondta Tömöri Gábor, az együttes veze­tője. A szakember Krenyácz Évá­val és Petrovics Zoltánnal „ál­modta meg” a nyolc tételből álló művet, melynek ősbemutatója pünkösdkor lesz a Mátra Műve­lődési Központban.- Lehetetlennek tűnő vállal­kozás ezer év történetét táncban elmesélni, így a mű „hangsúlyo­sabb részei” az államalapítás és az 1848-49-es események. A ki­egyezésig „tárgyalja” történel­münk eseményeit - közölte Tömöri Gábor, hozzátéve: bár még el sem készült, máris több önkormányzat lekötötte a mil­lenniumi rendezvényére az elő­adást. A néptáncosoktól talán távolinak tűnhet a táncszínházi műfaj, ám a csoportban már hosszabb ideje folyik olyan kép­zés, amelynek során a tagok a klasszikus balett elemeivel is megismerkednek. _____________________i««p*) ( Folytatás az 1. oldalról) A felesége pedig azt sérelmezte, hogy a férje hirdette egyik fóru­mot a volt polgármester kam­pánygyűlésként aposztrofálta, holott B.-né nem abban a körzet­ben indult önkormányzati képvi­selőjelöltként, ahol az általuk ki­fogásolt üzemek működnek. Kérték a bíróságot, kötelezze az alperest a jogsértő tevékenység abbahagyására és 50-50 ezer fo­rint részükre történő megfizeté­sére. Szerették volna azt is elér­ni, hogy a bíróság Szinyei And­rást pénzbírsággal sújtsa. Utóbbi elismerte, a kijelentések tőle származnak, ám arra hivatko­zott, hogy ezek nem sértik a fel­peresek személyiségi jogait, ha­nem valós tényeken alapultak. A bíróság szerint egy megjegy­zés valamely személy tevékenysé­gének értékelésére csak akkor jogsértő, ha túllépi a szabad véle­ménynyilvánítás határait, s ha aránytalanul túlzó, indokolatla­nul bántó, megalázó. Ezt az idé­zett esetekben nem találta meg­állapíthatónak. Megállapította viszont, hogy az Állampolgári Jogvédő Liga or­szágos elnöksége állásfoglalása alapján a Liga nevében lakossági érdekvédelmi ügyekben csak ügy­véd vagy szakmai oklevéllel ren­delkező és házivizsgát tett ügyin- téző járhat el. ___________<t. o.) O tthonteremtés: továbbra sem könnyű (Folytatás az 1. oldalról) Jó elem viszont, hogy a rendelet értelmében az önerőbe beleszá­mítják az önkormányzati, a munkáltatói és egyéb támogatá­sokat is. A rendelkezés a lakásépítő cé­geket, vállalkozásokat sem ösz­tönzi kellőképpen, hiszen a tör­vényes kereteket betartó cégnek jelentősek a kiadásai, és nem biztos, hogy a lakásokat - ilyen árak mellett - értékesíteni tudja. (Gyöngyösön átlag 150 ezer fo­rint az újonnan épült lakások négyzetméterenkénti ára.) Nyerges Pál kifejtette: az ön- kormányzatok remélték, a kor­mányzat a használtlakás-állo- mányt is bevonja a támogatási rendszerbe, de sajnos nem így történt. A lakástulajdon meg­szerzésének támogatásáról szóló helyi rendeletet nemrég módosí­totta a gyöngyösi képviselő-tes­tület, s ez több ponton is eltér a kormányrendelettől. Azon túl, hogy a használt lakások megvé­telére is vonatkozik, a házasság mellett elismeri az élettársi kö­zösséget is, továbbá a támoga­tásnak bizonyos esetekben le­het vissza nem térítendő része, és kamatmentes kölcsön máso­dik lakás vásárlására is adható. A támogatás felső határát 400- ról 600 ezer forintra emelték, bár tavaly erre a célra 25 millió forintot különítettek el a költ­ségvetésben, míg idén csak 20 milliót. (Nyerges Pál szerint a tavalyi pénzmaradvány áprilisi felosztásakor talán még van le­hetőség bővíteni e keretet.)- A városban néhány éve még 3400 önkormányzati lakás állt rendelkezésre, ma már csak 600 - közölte a bizottság elnö­ke. - Önkormányzati bérlakás­hoz jutni nagyon nehéz, évente legfeljebb ötöt-hatot tudunk ki­utalni, csak akkor, ha a korábbi bérlő elhalálozik, vagy nagytar­tozóként az önkormányzatnak lehetősége van kilakoltatni. Je­lenleg 150 igényt tartunk nyil­ván. A város tervezi, hogy lehető­séget nyújt a lapos tetők beépíté­sére. Ezért önkormányzati pén­zen háromféle típustervet sze­retnének elkészíttetni: erre és az elvi építési engedélyek meg­szerzésére 3 millió forint áll ren­delkezésükre. így a jelenlegi négyzetméterárak töredékéért le­hetne új lakásokat építeni.- Űj és jó elem a kormányren­deletben - mondta Nyerges Pál -, hogy a társasházi közös tulaj­donú részek felújításához négy­éves előtakarékosság után fél­millió forintos, kedvező kamato­zású kölcsönt lehet igénybe ven­ni fedezet nélkül. A kamattámo­gatás itt öt évre szól. __________ ______ JÓNÁS ÁGI „ Törvénytisztelő kormányt” (Folytatás az l. oldalról) Előítéletektől és gyűlölködéstől mentes kormányzati politikát polgári és vallási tekintetben; korrupciómentes, a polgárokat szolgáló és az önkormányzatok­kal szorosabban együttműködő rendőrséget. Továbbá köztehervi­selést, pártérdekektől mentes adóhivatalt, az adók feletti ren­delkezés méltányos megosztását az önkormányzatok és a kor­mány között; társadalmi ellenőr­zést a közpénzek felhasználásá­ban; a bírósági ítéletek és a meg­kötött szerződések tiszteletét; a Magyar Nemzeti Bank független­ségének megőrzését, a jegybank elleni ismétlődő támadások meg­szűnését; a kényszersorozás meg­szüntetését, önkéntes és hivatá­sos honvédséget; a politikai ala­pon történő diszkrimináció meg­szüntetését; végül pedig Uniót Európával, szomszédaink segíté­sét a csatlakozás útján. m Millenniumi napot tartanak Felszentelik az emlékzászlót PÉTERVÁSÁRA A városban szombaton délután 3 órakor a római katolikus temp­lomban rendezik meg a magyar millennium tiszteletére adomá­nyozott emlékzászló átadásával kapcsolatos ünnepséget. A meg­hívott vendégek a polgármesteri hivataltól kísérik a városi, illetve a nemzeti zászlót. A templom­ban a Tamási Áron Általános Is­kola diákjai a Szeresd hazádat című irodalmi műsort mutatják be. Ezt követően dr. Őry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisz­térium politikai államtitkára a város polgármesterének adja át az emlékzászlót, amelyet Sály István esperes és Hajdú Miklós plébános szentelnek fel. Az ünnepségen jelen lesz Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyű­lés elnöke, aki a megye zászla­ját is átadja a település vezetői­nek. A program a Művelődési Ház­ban folytatódik, ahol palócgálán mutatkoznak be a térség hagyo- mányőrző csoportjai. _______■ PÉNTEKI PORTRÉ Bármihez fogott, abból siker lett Márti néni a bemutatkozás után rögtön hozzáfűzte: a hí­resztelésekkel ellentétben én nem a MIÉP-es Kelemen Márta vagyok. S valóban, Márti néni nem a politikában szerzett ma­gának hírnevet, hanem tánc­művészetével. Egerbe 1958- ban érkezett férjével, Gyuricza Ottó színművész-koreográfus- rendezővel és kisbabájukkal. De térjünk vissza a kezde­tekhez: pályája elején mozdu­latművészetet tanult dr. Dienes Valériánál és Bérezik Sáránál, a műfaj megteremtőinél. Ám 1945 után ezt a táncirányzatot dekadensnek nevezték ki, így Bérezik Sára csoportját követ­ve a továbbiakban a Fővárosi Vígszínházban, mai nevén Ma­dách Színházban táncolt, s itt ismerkedett meg későbbi férjé­vel is. A színház 1954-es megszű­nése után hat hónapot a Német Demokratikus Köztársaságban szerepelt. A klasszikus balettet Hidas Hedvigtől, az Állami Ba­lettintézet igazgatójától, majd Jeszenszki Endrétől, kollégájá­tól és mesterétől tanulta. A hevesi megyeszékhely színházában ugyan színésznői státusba került, de leginkább táncos feladatokat kapott, szó­lótáncosnő volt. A közönség hamar a szívébe zárta, az elő­adásokon hatalmas tapsvihar fogadta. Persze, mint mondja, akkoriban nagyobb lehetősé­gük volt a táncosnőknek, hi­szen évente legalább 13 premi­ert tartottak a színházban. Kedvenc szerepei a Hawaii ró­zsája (képünkön e darab jel­mezében látható) és a Cigány­báró volt. Amikor 1964-ben az egri színház Miskolcra költözött, Márta néni nem követte a tár­sulatot, inkább a városban ma­radt, átvette a Művelődési Ház­ban a balettmesternő helyét, s a továbbiakban tanított. Ké­sőbb a megyei tornaszövetség felkérésére művészi tornát, mai, ismertebb nevén ritmikus sportgimnasztikát oktatott, s elvégezte a főiskola edzőképző szakát is. Mindemellett pedig még arra is volt ideje, hogy a dohánygyári és felsőtárkányi néptánccsoportokat vezesse. Művészitorna-csapata két év után az élvonalba került, s a válogatott keretben is voltak tanítványai, köztük például le­ánya, Gyuricza Liliann is. Helyet kapott az Országos Edzőbizottságban, a Heves Me­gyei Tornaszövetség elnökhe­lyettese volt, s nemzetközi bí­rói minősítése is van. Edzőként 1985-ig tevékenykedett, s a színház visszatérése után kore­ográfusnak hívták. Abban az időben több operett, zenés já­ték színrevitelében vett részt. Sőt a színház stúdiósainak hosszú évekig zenés mestersé­get is tanított. Manapság lánya balettisko­lájában táncpedagógusként és koreográfusként munkálkodik, de vigyáz arra, hogy három unokájára is jusson ideje. Már­ti néni, bevallása szerint, mindeddig sikeres életet élt, bármihez is fogott, az elisme­rést hozott a számára. Alkotó művésznek tartja magát, s na­gyon büszke rá, hogy szerte az országban és szűkebb hazánk­ban se szeri, se száma tanítvá­nyainak. ELEK ESZTER Kaviár szülinapra Gyöngyös Abban nincs semmi különös, ha a város egyik szolgáltató, keres­kedő cége születésnapját ün­nepli. Az viszont már kevésbé szokványos, ha az ünnepelt egy színházi előadást ad ajándékba az ügyfeleknek. Márpedig Gyöngyösön ez következik a hét végén.- Úgy gondoltuk, hogy a partnerkártyás ügyfeleinknek valami - remélhetően - emléke­zetes ajándékot adunk a Szer­vizház egyéves születésnapján - mondja Emi József, a cég veze­tője. - A Gyöngyösi Játékszín­nel sikerült megegyeznünk, így szombat este a Mátra Művelő­dési Központban láthatják a meghívottak a Kaviár című ze­nés bohózatot, a szülinapi programjaink zárásaként. Ha jól sikerül, talán hagyo­mány is lehet ebből a dologból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom