Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-08 / 57. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Március 8., szerda Kenyéráremelés: ráfizetünk? (Folytatás az 1. oldalról) A szakember szerint elkeserítő helyzetben vannak a pékek, az amúgy sem túlfizetett élelmiszer- iparon belül ugyanis a sütőipar­ban a legalacsonyabbak a bérek, s az átlagosan kétszázalékos megtermelt nyereségből nem fut­ja fejlesztésre, korszerűsítésre sem, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a modernizáció elma­radásával egyre lepusztultabbak az üzemek. A pékek ráadásul két tűz közé kerültek, hiszen az ener­gia, az üzemanyag, a közüzemi költségek és a liszt, valamint az adalékanyagok árának emelke­désével együtt az élelmiszer-ke­reskedelemben meghatározó üz­letláncok, kereskedő cégek egyre lejjebb nyomják az árakat. Ez nemritkán oda vezet, hogy a nagy piaci verseny és a túlkínálat miatt önköltségen, sőt akciók ese­tén még akár az alatt is oda kell adniuk a kenyeret és a péksüte­ményt. A sütőipari piacon jelenleg ak­kora a konkurencia, hogy az üz­letek feltételeket szabnak arra is, hogy a cég áruja akár csak megje­lenhessen a polcokon. Belépési díjat és komoly pénzeket kémek a forgalom után is - utal a vissza­térítésekre Nagy Lajos. Ugyanak­kor nem vállalnak semmilyen kockázatot, az el nem kelt porté­kát vissza kell vennünk - teszi hozzá. Míg a kenyéren és a pék­süteményen nincs semmi ha­szon, a kereskedelem biztosra megy. A cégek inkább a finom pékámkon és a speciális mélyhű­tött termékeken keresik meg a pénzüket. A pékek által remélt hatszázalékos drágulással szá­molva is még mindig csak inflá­ció alatti ármelkedésről lehet szó ezen a területen. Jelenleg a péksütemények - kifli, zsömle - darabja 7-7,50 fo­rintos átadási áron kerül az üzle­tekbe, ahol 9-14 forintért kínál­ják ezeket. A pékek most leg­alább nyolcforintos átadási árat szeretnének elérni. Jelenleg egy kilogramm kenyér átadási - nagykereskedelmi ára - 95-110 forint között mozog, míg az ön­költség legalább 80-90 forint. Az előállítási költségek emelkedése nyomán a kenyér önköltségi ára az áremelkedéssel várhatóan 108-113 forintra nő. Az ágazat­ban egyébként a múlt évben is el­maradtak a termékek árkorrekci­ói, a fekete-szürke gazdaság ará­nya tovább nőtt. A kereskedők információnk szerint eltérő mértékben emelik majd a kenyér és a péksütemé­nyek árát. A kiskereskedők árrése mintegy 10-35 százalékos, ennyi saját szabad mozgásterük van, hogy mikor és milyen mértékben érvényesítik a drágulást. ________________________(KJ) Balesetveszélyes mélység Heves Felháborodott olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy közel fél éve hatalmas szakadék tátong az Arany János úton. A forgal­mas útszakasz közel van az óvo­dához, ráadásul az autóforga­lom is nagy. Csoda - mondotta -, hogy eddig még senki sem esett bele. A polgármesteri hivatal iroda­vezetőjétől, Kegyes S. Árpádtól megtudtuk: a nagy mennyiségű csapadék miatt e szakaszon ta­lajmozgás történt, így nem csu­pán az aknafedő veszett el, ha­nem egy üreg is képződött. Ha csupán egy fedelet kellett volna pótolni, az már meglenne. Ám a mélyedésben betonozási és föld­munkákat is kell végezni, s erre eddig nem volt munkagép és szakember. Mivel hamarosan felvonulnak a gépek a közeli Csaba vezér úton, így mód lesz arra, hogy azokat átirányítsák az Arany Já­nos útra, s végre megszüntessék a nyitott aknatetőt. A munkák egy-két héten belül - ígérte az irodavezető - befejeződnek. Addig pedig sötétben nem árt vigyázni... Kéz- és lábtörés, tengelytörés és sok bosszúság történhet az Arany János úton A kutyákat „altatják”, ugye? Adófizetés: később Füzesabony Gyöngyöspata Felháborodott olvasónk telefonált, mondván: a településen eboltást tartanak, ami még nem lenne baj, viszont a főutcán kutyahul­lák éktelenkednek. A településre érkezve magunk is meggyőződhettünk arról: az eboltás helyszínén, közvetlenül a főutca mentén elpusztult állatok tetemei láthatók. Az eboltást vég­ző szakemberek elmondták: az állatokat gazdáik kérésére altat­ták el, s a tetemeket folyamatosan szállítják a dögkútba. Molnár Károly polgármestert is megkerestük, aki kifejtette: évről évre problémát jelentenek a tele­pülésen a kóbor kutyák. Ezért a lakosságnak hagyományosan le­hetőséget teremtenek arra, hogy a tavaszi eboltáskor megunt négy­lábúikat „elaltathassák”.- Szerintem ez még mindig hu­mánusabb, mintha a gazdáik vé­geznének a jószágokkal, vagy ép­pen egyszerűen „elcsapnák a háztól” az állatokat - mondta a te­lepülés első embere. Kérdésünkre azt is hozzátette: kétségtelenül szerencsétlen eset, hogy a jobblétre szenderült jószá­gok az utcán hevernek, bár ottjár- tunkkor legalább már többé-ke- vésbé letakarták a tetemeket. Azokat egyébként a polgármester ri hivatal szállítójárművével vit­ték a dögkútba, csak az volt a baj, hogy egy fordulóval nem sikerült minden állatot elszállítani. A polgármester azt is elmond­ta: sajnos, nem találtak olyan, ke­vésbé szem előtt lévő helyet a tele­pülésen, amely alkalmas lenne az eboltásra. A polgármesteri hivatal belső udvara már többször szóba került lehetséges helyszínként, ám az óvoda közelsége miatt ez nem megfelelő. A falu szélére pe­dig azért nem jó vinni, mert messze van, és a tulajdonosok nem vinnék oda a jószágaikat. Végül azt is megtudtuk: a lakos­ság számára felkínált tavaszi le­hetőség ellenére a település éven­te többször is kénytelen igénybe venni a gyöngyösi sintér szolgál­tatásait. (ESPÉ) Mozgáskorlátozott: vezet vagy visszaél? (Folytatás az 1. oldalról) A jelentés szerint előfordultak olyan esetek, amikor az autókeres­kedők azonos rendszámra kötszer, egy esetben háromszor nyújtottak be számlát a minisztériumhoz. Az országos összesítés szerint 1538 esetben nem megfelelően használ­ták fel a támogatási utalványokat. Ez az arány Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, 40 százalék. Heves megyében a feltárt visszaélések mértéke csaknem 30 százalékos. A támogatással megvásárolt au­tók döntő többségének ára 500-700 ezer forint között mozgott. így feltételezhető, hogy elavult ko­csikat értékesítettek, amelyek fenn­tartási költségei magasak. Kiderült az is, hogy a kormányrendelet nem tiltja a támogatással vásárolt gép­kocsik akár azonnati újraértékesí­tését. A gépkocsi-vásárlási hozzájá­rulást az országban 30 ezren igénylik évente, ám a támogatást csak hatezren kaphatják meg. A visszaélésekkel okozott kár száz­millió forintos nagyságrendű lehet. A mozgáskorlátozottak gépjármű- szerzési támogatásának felső hatá­ra az elmúlt évben 300 ezer forint volt. A hírek szerint azoknak, akik nem megfelelően használták fel a támogatást, vissza kell fizetniük en­nek összegé. Császár Imre, a Mozgássérültek Heves Megyá Egyesületének veze­tőségi tagja így fogalmaz: a kérdés­kört szabályozó '95-ös törvénnyel a lovak közé vetették a gyeplőt, idő­zített bombaként ketyegő szabá­lyozaüanságokkal, amelyek nyo­mán a vizsgálat azt is sugallhatja: íme, a rászorulók jelentős része visszaél a támogatással. Ez jogala­pot jelenthet akár e lehetőség meg­szüntetésére vagy jelentős korláto­zására is, ha az aktuális kormány­zat, a tárca vagy a költségvetés ér­deke úgy diktálja. Ezért kissé kép­mutatónak érzi a megállapításokat, hiszen a szabályozás hiányossága­ival, a kiskapukkal mindenki tisz­tában volt, s az akció hátterében forrás-átcsoportosítási szándék vagy puszta hangulatjavítás is - még örüljenek, hogy ennyit is kap­nak a rokkantak - meghúzódhat. Egy évi 150 ezer forint jövedelem­ből élő rokkantnak nem lehet a szemére vetni azt, hogy ha hozzá­jut egy ilyen utalványhoz - mivel a gépkocsit nem bírná fönntartani -, pénzre váltja. Nem itt kezdődik a korrupció - véli Császár Imre. Ám egyetért azzal, hogy pontos szabá­lyozással a helyzeté tisztává és át­láthatóvá kell tenni. A súlyosan mozgáskorlátozot­tak védelmében a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) a gépjármű- szerzési támogatás rendszerének szigorítását szorgalmazza. A me­gyei egyesület képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy alacsony a támogatás jelenlegi 300 ezer fo­rintos felső határa. A juttatás így nem alkalmas arra, hogy az érin­tettek elfogadható minőségű gép­kocsit vásároljanak. Az érdekkép­viselet tagja szerint több ellenőrző mechanizmust kellene beépíteni a szabályozásba. Számításba jöhet­ne, hogy a támogatottak küldjék el az utalványt kiadó hatóságnak a gépkocsi forgalmi engedélyének másolatát. Meg lehetne határozni azon autókereskedések körét, amelyek elfogadhatják az utalvá­nyokat. Felújíthatnák azt a koráb­bi gyakorlatot is, amelynek értel­mében a támogatással vásárolt gépkocsit bizonyos ideig nem, vagy csak hatósági engedéllyel le­hetett eladni, a jelenlegi szabályo­zás ugyanis nem tiltja, hogy az au­tót akár azonnal továbbadják. ________________________________[KOVÁCS) A bizottság és az árak A mozgáskorlátozottak gépkocsi-támogatásáról megyénként minden évben bizottságok döntenek. A területi kvótát a moz­gáskorlátozottak arányában határozzák meg. Ez évi átlagban 170-195. A háziorvosi és jegyzői igazolásokkal benyújtott rá­szorulók pályázatait egy orvosokból, a közigazgatási hivatal és a mozgássérült szervezet képviselőjéből álló testület bírálja el. A számba jöhető használt kocsik közül az automata váltós, megbízható, még jó állapotban lévő 6-8 éves járművek ára 1 -2 millió forint között mozog. Az adók mértékének és a szám­laszámoknak a változása miatt a polgármesteri hivatal apparátu­sa számára a feldolgozás több időt vesz igénybe. Ezért a befi­zetésről szóló határozatok ki­adása késik. A fentieknek kö­szönhetően a város lakossága a gépjármű- és a kommunális adó első félévi díját nem március 15- ig köteles befizetni. Ebben az év­ben az említett adókat a polgá­rok kedvezményesen és kése- delmipótlék-mentesen az április 30-ra módosított befizetési ha- táridőig teljesíthetik.________■ N égy nap, öt előadás Gyöngyös Korántsem néz unalmas napok elé a Gyöngyösi Játékszín. A hét végéig öt előadásra is várták, il­letve várják a közönséget. Teg­nap Szécsényben játszották a Kaviár című darabot, a nagy ér­deklődésre való tekintettel két előadást is tartottak. Ma Lőrinciben az Indul a bak- terházzal állnak színpadra 17 órától, majd szombaton este a Mátra Művelődési Központban ismét a Kaviár - ezúttal zártkörű - előadása következik. A moz­galmas hét zárásaként a darabot vasárnap 18 órától Karácsondon is bemutatják.______________■ Végre biztonságban Eger A Hajdúhegyi Városrész Egyesü­lete kéréssel fordult az önkor­mányzat közterület-felügyelet­éhez. Azt szerették volna elérni, hogy biztonságosan és baleset- mentesen közlekedhessenek. A KRESZ-táblák hiánya több évti­zede nagy gond a gyalogosok­nak és a járművezetőknek egy­aránt. Dr. Kovács Flóriánná, az egyesület alelnöke elmondta, kérésük meghallgatásra talált - ezért köszönetét mondanak a közterület-felügyeletnek -, már állnak is a jelzőtáblák a Garay, a Petőfi és a Tordai utcákban. ■ Tanácsok rászorulóknak Eger A Szegényeket Támogató Alap Egri Alapítványa munkatársai - a Hírlapnak elküldött tájékozta­tásuk szerint - fogadóórák kere­tében rendszeresen várják a ta­nácsra szorulókat. Hétfőnként 14-18 óráig a Rác­kapu téri ruharaktárban, ked­denként 9-14 óráig az Ifjúsági Segítő Házban, a Béke út 60. szám alatt tartanak fogadóórát. Szigorú pályázati feltételek Eger Figyelmeztetés az adózóknak Eger A megyeszékhely önkormány­zatának illetékesei felhívják a városban élők figyelmét arra, hogy a helyi adók és a gépjármű­adó első félévi befizetési határ­ideje március 16-a. A hatóság a regisztrált címekre postázta azo­kat a határozatokat, amelyek az adókötelezettségeket tartalmaz­zák. Ezek részletezik az esedé­kes összegeket, illetve a határ­időket. Azok az adózók, akik 2000. január Tjén 1000 forint feletti tartozással rendelkeztek, folyó­számla-egyenleg útján értesül­hettek tartozásaik adónemen­kénti mértékéről. Mind a határo­zatok, mind pedig a számla- egyenleg mellé befizetésre szol­gáló csekket is mellékeltek a pol­gármesteri hivatal munkatársai. Ha szabad beletekinteni a közvé­lemény mélyére, akkor az a követ­keztetés mindenképpen levonha­tó, hogy a népet, úgymint fogyasz­tót és polgárt, nem túlságosan há­borgatják a közszolgálati média- testületek körül folyó intenzív nyelvcsapások, sem a legfőbb ügyész lemondása. Valahogy min­denki elkönyvelte, hogy a kurató­riumok mindig a kliensek, párt­függelékek és egyéb csatolt része­ik jóllakatására szolgálnak, a szo­kásos és elő-előforduló média­ámokfutással súlyosbítva, a hata­lom meg nyomást gyakorol, mint mindig, próbálkozik valamivél. A lényegtől - attól, hogy az adófize­tő pénzét, súlyos müliárdokat mi­re vagy kikre költötték és költik el - már nagyon messze járunk. Györgyi Kálmán neve hallatán is csak akkor morgott bele a ká­véspoharába reggeli közben a pol­gár - miután sokadszor azzal bombázták, hogy naponta kétszer Fél Hét Kivi is lemondott vagy marad - hogy legyen már végre itt rend. És lett is. A legfőbb ügyész beadta a le­mondását. Szó nélkül napirendre is térhetnék efölött a megszokott legyintéssel, ha nem lenne na­gyon kényes a dolog. Györgyi Kál­mánt a szemtanúk még nem lát­ták füvezni, tehát a menésről-ma- radásról szóló lebegtetésnek más oka kell legyen. Másrészt a leg­főbb ügyész a Magyar Köztársa­ság viszonyai között mégis az első hat kitüntetett hatalmi tényező kö­zött van. Ehhez képest a legfőbb ügyész személyes döntésének minősítette Györgyi Kálmán lemondását a kormányfő. Sem a kormánynak, sem a miniszterelnöknek nincs köze ahhoz, ami az ügyészség és a Parlament viszonyában történik. A legfőbb ügyész médiakuratóriu­mok ügyében született állásfogla­lása kapcsán a Parlament elnöke úgy nyilatkozott, hogy ő az Alkot­mánybíróság döntéséhez tartja magát, mivel annak van jogi rele­vanciája. Álláspontja szerint a leg­főbb ügyész médiakuratóriumok­kal kapcsolatos állásfoglalásával összefüggésben nincs tennivalója az Országgyűlésnek, mivel ennek jogi konzekvenciája nincs. így a lemondás okát tehát sűrű homály fedi. A legfőbb ügyész nem kíván beszélni lemondásának indoká­ról. Amit mai demokráciánk álla­pota megenged megtudni, az any- nyi, hogy Györgyi kedden fél hét­kor frissen, kipihenten ébredt, 45 percet futott, majd elfogyasztott három kivit, mielőtt bement hiva­talába. Minden világos. A lemon­dás mögött nem gyaníthatunk mást, mint hogy hétfőn kimaradt a könnyű futás, és csak két kivi ju­tott. KOVÁCS JÁNOS A Gyermek- és Ifjúsági Alapprog­ram (GYIA) új pályázati kiírásáról is szó esett a Heves Megyei Ifjúsá­gi Kerékasztal tegnapi ülésén a Megyei Művelődési Központban. Az ezúttal elosztható keretösszeg országosan 211 millió forint, a tá­mogatandó célok között a nyári, valamint az őszi ifjúsági és gyer­mek szabadidős programok, tá­borok, játszótérépítések, gyer­mek és ifjúsági médiaprogramok szerepelnek. A pályázatokat már­cius 31-ig lehet eljuttatni a Mobili­tás Ifjúsági Szolgálat címére (1590 Budapest, Pf. 102), az elfogadott anyagokat április 30-ig bírálják el. Az érdeklődők az 1/460-1070- es, illetőleg az 1/460-1072-es tele­fonszámon kaphatnak bővebb fel­világosítást. A kerekasztal ülését megelőző sajtótájékoztatón Újhelyi István, a Magyarországi Gyermek- és If­júsági Tanács (MAGYIT) elnöke, a GYIA tanácsának tagja elmond­ta: a 42 országos szervezetet tö­mörítő MAGYIT jövő heti köz­gyűlésén értékelik a GYIA célelő­irányzatát is kezelő Ifjúsági és Sportminisztérium egyéves tevé­kenységét. A tapasztalataik azt mutatják, a korosztályi szerveze­tek, egyesületek nem elégedettek a tárca munkájával, holott az épp az ő nevükben született meg 1999 januárjában. A GYIA ko­rábbi, 300 milliós keretű pályá­zatát nemrég bírálták el, a na­pokban történnek a szerződés- kötések, de a minisztérium szi­gorú feltételeket kíván. Az utóla­gos finanszírozási rendszer kö­vetkezménye, hogy az ifjúsági szervezeteknek több százezer forintot meg kell előlegezniük programjaikra. _________________________(«*!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom