Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-29 / 74. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2000. MÁRCIUS 29., SZERDA A vidék jövője: tudás és fejlesztés Modell értékű lesz a régiós logisztikai központ Milyen lesz a XXI. században a magyar táj, mi lesz a földekkel, az erdőkkel, a vizekkel? Hogyan segíthetik a tudósok az Európai Unió teljes jogú tagságára törekvő hazánkat a települések, a vidék fejlesztésében, az ott élő emberek megtartásában. Ez a mottója a Szent István Egyetem gazdálkodási és mező- gazdasági főiskolai karán tegnap kezdődött VII. Nemzetközi Agrárökonómiai Napoknak. Gyöngyös Kilenc országból több mint háromszáz szakem­ber érkezett a főiskolai kar új épületének nagy előadójában tartott plenáris ülésre. A vendégek között volt dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária és dr. Mánya Kristóf országgyűlési kép­viselő, továbbá több neves akadémi­kus is. Köszöntőjében dr. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke kiemelte, hogy a régiók nem­csak közigazgatási határokat jelente­nek, hanem együtt élő és cselekvő embereket, akik szoros kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal. Ennek fejlesztésében nagy a szerepe az ér­telmiségnek és az egymással párbe­szédre törekvő politikusoknak. Dr. Mellár Tamás, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöke emlékezte­tett, hogy az Országgyűlés által jóvá­hagyott hét statisztikai régió fejlett­ségben különbözik egymástól. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az északi régióban a legkevesebb: 8,5 százalék. Összesen 150 kistérséget alakítottak ki, ezen alapul a terület-, a vidék- és a mezőgazdaság-fejlesz­tés támogatási rendszere. A jövőben regionális statisztikai rendszert alakítanak ki, és erre vonat­kozó adatgyűjtést kezdenek. Dr. Kása Ferenc, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidékfejlesztés háromezer hazai településre vonatkozik. Alapve­tő érdek az ott lakók megtartása, az elmaradott falvak felzárkóztatása. Erre programot dolgoztak ki. Dr. Magda Sándor, a házigazda intézmény főigazgatója az észak-magyarországi régió okta­tási, kutatási és szaktanácsadási rendszerének feladatairól szólt. Beszélt a versenyképes mező- gazdasági üzemméretről, amelynek működteté­séhez állami támogatás szükséges. Arra is utalt, hogy a hetvenes években a vidék felemelkedését jól segítették a háztáji gazdaságok és az akkori melléküzemágak. Ezért a kistérségekben szük­ségesnek tartja, hogy támogatással mezőgazda- sági termékfeldolgozást valósítsanak meg. Hosz- szú távon a tudás, az akarat teszi lehetővé a vi­dékfejlesztést. Dr. Sinóros Szabó Botond, az FVM Területfej­lesztési Központjának főigazgatója arról beszélt, hogy regionális mezőgazdásági logisztikai köz­pontokat alakítanak ki a szaktárca anyagi támo­gatásával. Ennek első modellintézményét a gyöngyösi főiskolai kar tasspusztai tangazdasá­gában építik fel, több mint 200 millió forintért. Ez a régió mezőgazdaság- és vidékfejlesztését szolgálja majd. Ünnepélyesen elhelyezték a logisztikai központ alapkövét. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Az előadások után dr. Magda Sándor az inté­zet emlékplakettjével tüntette ki David G. Topéit és John A. Miranowskit, az amerikai Iowai Álla­mi Egyetem professzorait a két intézmény kö­zötti együttműködésért. A plenáris ülés zárása­ként az új épület előtti téren dr. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem rektora leplezte le Máté István: Randevú című szobrát. Délután a főiskolai kar tasspusztai tangazda­ságában dr. Kósa Ferenc és dr. Sinóros Szabó Botond helyezték el a leendő logisztikai köz­pont alapkövét. Ezt követően nyolc szekcióban hangzottak el előadások. Este szakember-talál­kozót tartottak. MENTUSZ KÁROLY Egyre drágább az óvoda Ősztől már csak nyolc gyermek járna az intézménybe Kevés a konkrétum Rendőrségi felhívás A Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság Nyomozó Osztálya, vala­mint az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást folytat lopás és más vagyon elleni bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki tavaly és az idén is több alkalommal követett el a városban bűncselekményeket. A nyomozás során felmerült az is, hogy a képen látható személy az ország több pontján is elkövetett hasonló bűncselekményeket. A rendőrség kéri mindazokat, akik - a pénzkiadó automatánál készített, meglehetősen homályos felvételről - felismerik az illetőt, vagy bármilyen információval ren­delkeznek, jelentkezzenek szemé­lyesen a főkapitányságon vagy a városi rendőrkapitányságon. Ész­revételeiket telefonon is elmond­hatják a 36/412-555-ös szám 14- 57, illetve a 16-74-es mellékén. ■ A baloldaliságról tanácskoztak Eger Dr. Berikes Mihály politológus, a Magyar Szociáldemokrata Pán al- elnöke volt a vendége annak a vi­tafórumnak, amelyet az MSZDP Heves megyei szervezete és a Szo­ciáldemokrata Ifjúsági Mozgalom Északi Régiója szervezett. A teg­napi, Civil Házban megtartott ta­nácskozáson az országos alelnök Baloldaliság, szociális demokrá­cia címmel tartott előadást. A vi­tafórumon képviseltették magu­kat többek között az MSZP, az MSZOSZ, a Munkáspárt helyi szervezetei. ■ Az Irgalmas rendről Eger A Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége és a Markhót Ferenc Kór­ház meghívására március 31-én, azaz pénteken a hevesi megye- székhelyre látogat Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat alapítója és vezetője, az Irgalmas rend tartományfőnöke. A látogatás részeként 17 órai kezdettel előadást tart a rend tör­ténetéről a Keresztény Ifjúsági Klubban (Széchenyi utca 5.J, melyre minden érdeklődőt szere­tettel várnak. ■ Bátor Egy bátori nagymama fordult szerkesztőségünkhöz azzal a pa­nasszal, hogy az önkormányzat a településen megvonta az óvodai étkezési díjak támogatását, így az óvodás gyermekek szülei nyaká­ba újabb terhet róttak. Panaszo­sunk annál is inkább igazságta­lannak tartja ezt a lépést, mivel a kis faluban ez az egyetlen műkö­dő gyermekintézmény. A polgármester, Sánta István elismeri, hogy valóban csökken­tették a támogatást, ám ennek nyomós oka van. Az alig ötszáz lelkes kis faluban jelenleg 12 gyer­mek jár helyben óvodába, sok szülő pedig más településekre íratta be gyermekét. Gyermeken­ként évente 320 ezer forintba ke­rül egy óvodai férőhely, s ebből a normatív támogatás csupán 120 ezer forint. A tavalyi 168 forintos étkezési díjat idén egységesen 193 forintra emelték. Mivel a meleg ételt Egerbocsról szállítják a kicsiknek és az idős embereknek, a szállítás költségeit az önkormányzat ma­gára vállalta. A teljes igazsághoz tartozik, hogy a falucska ez évi költségve­tése 23 millió 600 ezer forint, s ebből 2 millió 600 ezer forintot emészt fel az óvoda fenntartása. A prognózisok szerint szeptem­bertől csupán nyolc gyermek jár­na a bátori oviba, így a költségek tovább emelkednének.- Sajnos, azt is mérlegelni kell, hogy képesek vagyunk-e ilyen ke­vés beíratott gyermek mellett to­vábbra is működtetni az intéz­ményt. Bátorban sok az idős, rá­szoruló ember is, munkahely nincs. Tudomásul kell venni, hogy az óvodát csak a többi rá­szoruló terhére tudjuk fenntarta­ni. (B. K.) (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Gyöngyössy Kál­mán stratégiai menedzser az észak-magyarországi régió átfogó fejlesztési programjáról, továbbá a térség Phare 2000 területfejlesz­tési programjáról beszélt.- Az igazat megvallva, a pol­gármesterek és a gazdasági élet szereplői is némiképp csalódottan távoztak a tanácskozásról - mondta el lapunknak Pál László, Pétervására polgármestere a fóru­mon történtekről szólva. - Konk­rétumok alig-alig hangzottak el, jószerivel csak egymásnak ad­tunk ötleteket, s így eddig maga a régió sem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Annyi azonban ismét csak kiderülhetett: ahhoz, hogy e térség egyáltalán talpra VÁRASZÓ A utóbbi időben többen is szóvá tették a térségben, hogy akado­zik az egészségügyi ellátás. Sze­keres Arzén, Váraszó polgármes­tere úgy fogalmaz, hogy az itt élő emberek joggal várják el, hogy ugyanolyan szintű ellátásban ré­szesüljenek, mint az ország frek- ventáltabb helyein élők. Konkrét példaként említette, hogy a kö­zelmúltban több alkalommal is előfordult, hogy sürgős esetek­ben nem érkezett meg időben a mentő, s a megyeszékhely kórhá­zába csak hosszú idő elteltével jutott el a beteg. Eger Amerika Georgia államából, még közelebb Valdosta megye egyete­méről érkezett az a vegyes kar, amely a város több helyszínén adott már hangversenyt. Ez idáig iskolákban léptek fel, de most a nagyközönség is meghallgathatja őket. A Minorita-templomban Heves megye Szűkebb hazánk 85 általános is­kolájából 1726 tanuló vett részt a Zrínyi Ilona matematikaverse­nyen. A 3-8. osztályos tanulóknak rendezett megmérettetés orszá­gos döntőjére, mely áprilisban lesz Kecskeméten, kilenc diák ju­tott tovább: Katona Dávid (Szent- Györgyi ált. isk. Eger), Vörös Ta­más (Balassi ált. isk. Eger), Hegyi Ádám (Szent-Györgyi ált. isk. Eger), Pekk Emese (Széchenyi ált. isk. Egerszalók), Mező István (Körzeti Ált. Isk. Bélapátfalva), állhasson, nagyon komoly állami segítségre lesz szükség. A polgármester szerint a tér­ségben sokat várnának az észak­magyarországi régió átfogó fej­lesztési programjától, illetve a Phare 2000 területfejlesztési programjától, ám az előbbi eseté­ben - elfogadott projectek hiá­nyában - egyelőre csupán tervek­ről lehet beszélni, míg az utóbbi esetében attól tartanak, hogy a túl szigorú pályázati feltételek miatt az sem hoz átütő eredmé­nyeket. Pál László azt is elmond­ta: szerinte nem igazán szeren­csés a három megyét átfogó régió elnöki tisztének rotációs elven va­ló cserélgetése sem, hiszen félő, hogy azzal csupán a presztízs- szempontok erősödnek fel. Weszelovszki Gábor (Berze gim­názium Gyöngyös), Szaller Zol­tán (Berze gimn. Gyöngyös), Ba­lázs Zoltán (Dobó gimn. Eger), és Csorba Beáta (Dobó gimn. Eger). A csapatverseny első helye­zettjei pedig a harmadikosok kö­zül az I. sz. Ének-Zenei Ált. Isk. (Heves) lett, a negyedikesek év­folyamában a Szent-Györgyi ált. isk. bizonyult a legjobbnak, az 5. és 6. osztályosok versenyében a Berze Nagy János Gimnázium vitte el a pálmát, míg a 7. és 8. év­folyamosok között a Dobó István Gimnázium diákjai remekeltek. I-HE) Akadozó egészségügyi ellátás Énekkar az USA-ból Matekból versenyeztek- Ezt nemcsak Váraszón, ha­nem a környékbeli kis települése­ken is egyre gyakrabban sérelme­zik az emberek. Épp ezért nem ha­logathatjuk tovább a megoldást. Jómagam a legközelebbi közös testületi ülésen is felvetem ezt a problémát, és javaslom, hogy a szakmaüag kompetens helyekről - így például az orvosi kamarától - kérjünk segítséget. Elfogadhatat­lan a térségben élők számára, hogy a megyének e távoli részén ebből a szempontból másodrendű állampolgároknak számítunk, pe­dig éppúgy fizetünk az egészség- ügyi alapellátásért, mint bárki más - mondta Szekeres Arzén. ■ csütörtökön 18 órakor kezdődik a műsoruk, amelyben az európai klasszikusok darabjai mellett spi­rituálékat is énekelnek, sőt ma­gyar szerzők műveit is előadják. Aki eddig szakértő füllel hall­gatta produkciójukat, dicsérte az énekkar színvonalát. A kórust David Johnson karnagy dirigálja. Oscar-díjak: itthon is siker Eger Az amerikai filmipar ismét meg­tartotta ünnepét. A sikerre ítélt fil­mek névsorában a közönség az idén sem csalódott. De vajon egy vidéki megyeszékhelyen mennyi­re látszott a nézettségi index alap­ján, hogy mely filmek tarolnak az idén1- Az elmúlt években nem mutat­kozott éles különbség az egri né­zettség és a világsiker között, te­hát a közönség most is, mint min­dig, biztos érzékkel szúrta ki, me­lyek lesznek az Oscar-díjas alkotá­sok - mondja az egri Uránia mozi szakembere, Kobolák Ferencné. - Tavalyelőtt a Titanic, tavaly a Sze­relmes Shakespeare aratott díjesőt Amerikában, s ezeket a filmeket Egerben is nagyon magas nézett­ség mellett vetítettük.- Az idén az Amerikai szépség tarolt...- Ezt a filmet egyelőre nem lát­hatta a közönség, így most reális összehasonlítási alapunk sincs. Ha már vetítjük, akkor eleve benne él majd a nézőkben, hogy ez egy Oscar-díjas alkotás.- Befutó volt a Mátrix is. Ezt vi­szont az egri közönség is láthatta. Milyen volt az érdeklődés?- Ezt az alkotást 80 százalékos kihasználtság mellett vetítettük októberben, és januárban ismét műsorra tűztük. A film technikai­lag fantasztikus volt, a történet ettől gyengébb. Akik jegyet vál­tottak rá, azokat elsősorban a technikai megoldások érdekelték. Talán a tavalyi esztendő legnézet­tebb filmje volt.- Sokan megdöbbentek, de a külföldi filmek közül a pálmát egy spanyol alkotás vitte el. Ezt sem láthattuk...- A Mindent anyámról című film művészmozi. Szintén nem érkezett még meg Heves megyé­be, de hamarosan itt lesz.- Az utóbbi időben a transz­vesztita-sztorik aratnak. Mi az oka ennek a nagy érdeklődés­nek?- Talán az, hogy a fiatalok na­gyon jól tudják immár tolerálni a másságot, és a transzvesztitákat valami misztikus köd lengi kö­rül. Ez a történet azonban na­gyon emberi.- Van még vonzereje egy mozi­ba járó számára annak, ha Oscar-t kap egy film?- Ha a díjkiosztás után egy-két héttel kezdjük vetíteni, akkor természetesen jobban odafigyel­nek rá. A szakma azonban még mindig jobban megbecsüli az Oscart, mint a közönség. Ha hosszabb idő telik el a díj átadá­sa és a vetítés után, akkor azért kopik a fénye. SZUROMI Van annak némi előnye, ha az ember betűmániás, és kielégít­hetetlen ismeretszerzési vágy űzi. Az ilyen minden eléje kerü­lő írást oda-vissza elolvas a kü­lönféle termékek csomagolá­sán, a rájuk nyomtatott tudni­valók, ismertetők és leírások tömkelegén rágja át magát. Kü­lönös figyelmet szentel az ösz- szetevők végtelen sokaságának, és elszakíthatatlan barátságot köt az emulgeáló, valamint tér­fogatnövelő szerekkel. Aprólé­kosan számon tartja az E betűs sorozatszámokkal jelzett ter­mészetes és mesterséges színe­zékek és aromák osztályát és az antioxidáns vegyületeket. Az ember ilyenkor sokat tanul. So­kat megtudhat egyebek közt magáról az életről. Mert még egy holland im­portból származó akciós vajas keksz is szolgál mélységes ta­nulsággal. A magyar címke sze­Fél Hét Magyar vaj rint a termék összetételének pontosan 11 százalékát a vaj adja. Ami kitűnő aránynak len­ne nevezhető, ha nem látszana a magyar felirat mellett az ere­deti csomagolás gondos eligazí­tása. A több nyelven is föltünte­tett ismertető szerint ugyanis a butter, a beurre, a burro és a smor aránya mindenhol kilenc, azaz kilenc százalék. Tehát ennyi különbség akad mondjuk az olasz burro és a magyar vaj között, ami előfordulhat per­sze, ha kizárjuk azt a körül­ményt, hogy nem egyszerű fél- refordítással állunk szemben, mikor a 9 nálunk 11, s az ne­künk 8. Vagy akár legyinthe- tünk is, hiszen épp beleférünk az 1-3 százalékos statisztikai hibahatárba, amint azt a köz­vélemény-kutatóktól tudjuk. Ha ehhez még azt is hozzáte­szem, hogy a nemzetkarakter is visszavonhatatlanul megjelenik egyetlen kis föliratban, s az olasz kifejezések lobogó tobzó­dásából megtudható, hogy far­ina di frumento tipo „0”, va­gyis, kérem, itt nem másról, mint nullás lisztről van szó, míg a magyar ezt egy kopogó­sán odavetett búzaliszttel intézi el. Itt kezdődik Európa, a nullás lisztnél. Már ebből is érzékelhető, hogy nálunk mindig mindenütt van egy kis vaj. Ha egészen ap­rócska is, de akad. Itt vagy ott. Többlet vagy hiány, nézőpont kérdése. Mindebből látható, az idő most nagy dolgokkal terhes errefelé, és a magyarból nagy nemzet válhat egykor még. Ha már most nem az. Vajban min­denképp. Napra azért ne men­jünk vele. KOVÁCS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom