Heves Megyei Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-16 / 63. szám

I 2000. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Heves Megyei Hírlap - 5. oldal VILÁG T Ü K Ö R Izraeli döntés a kivonulásról Jeruzsálem környéki települések nem kerülnek palesztin fennhatóság alá Az izraeli biztonsági kabinet kis többséggel ugyan, de elfo­gadta szerdán azt a tervet, amely szerint az izraeli csapatok kivonulnak Ciszjordánia területének 6,1 százalékáról; ez megnyitná az utat a jövő héten esedékes washingtoni izraeli-palesztin béketárgyalások előtt. VÁCLAV HAVELNEK változat lanul beteg: idült hörghurutja van. Az egy hete gyengélkedő cseh elnök állapota kedden for­dult rosszabbra. A hatvanhá­rom éves politikust a prágai központi katonai kórházba szál­lították, s antibiotikumos keze­léssel próbálják betegségét meg­gyógyítani. JÓVÁHAGYJA feltehetően a NATO állandó tanácsa két újabb zászlóalj Koszovóba ve­zénylését. Az erősítés Kosovska Mitrovicába megy, amely hetek óta a feszültség gócpontja. A vá­rosban szerdán összecsaptak a szerbek a francia békefenntar­tókkal, miközben a NATO-kato- nák ellenőrzésük alá vonták a város két részét összekötő egyik hidat. Tiranában tárgyalt Javier Solana a koszovói helyzetről, a balkáni stabilitási egyezmény­ről és Albánia európai integrá­ciójáról. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikai fő­megbízottja előző nap Koszovó­ban járt. MEGÉPÍTIK a Bulgáriát és Ro­mániát összekötő második Du- na-hidat. A két államnak csak­nem egy évtizedes huzavona után sikerült megállapodnia a kérdésben. Az új híd része lesz a 4. számú páneurópai útvonal­nak, amely Nyugat-Európát kö­ti majd össze a Balkánnal és Görögországgal. SAJNÁLKOZÁSSAL fogadták Moszkvában azt a pozsonyi dön­tést, hogy jövőre vízumkény­szert vezetnek be az orosz - va­lamint az ukrán és a fehérorosz - állampolgárokkal szemben. WILLIAM COHEN amerikai vé delmi miniszter szerint országa célja az amerikai-vietnami kap­csolatok megerősítése, a térség biztonsága és virágzása. A viet­nami háború óta ez az első ha­sonló szintű kapcsolatfelvétel a két ország között. AZ OROSZ biztonsági szolgálat (FSZB) emberei Moszkvában le­tartóztattak egy orosz állampol­gárt, aki állítólag Nagy-Britan- niának kémkedett. LENIN ÉS SZTÁLIN szakácsa volt Vlagyimir Putyin nagyapja - vált ismertté az ügyvezető orosz miniszterelnök interjúkötetéből. A könyvet ingyen osztogatják az országban, mert árusítása sérte­né a választási kampány szabá­lyait. NAGY A BIZONYTALANSÁG a londoni olajpiacon, mert a be­fektetők még mindig nem tud­ják, mennyivel nő áprilistól az OPEC termelése. Londonban az északi-tengeri Brent olajfajta ára áprilisi szállítással hordónként 27,81 dollár volt, ami 0,53 dollá­ros csökkenés a keddi zárószint­hez képest. Közel-Kelet Az izraeli kabinet ugyancsak döntött arról, hogy a közeli na­pokban szabadon engednek több palesztin politikai foglyot. A ki­vonulásról szóló döntést három kabinetminiszter ellenezte, egy tartózkodott, és öten szavaztak mellette. Ehud Barak miniszterelnök va­sárnap terjeszti a kormány elé a visszaadandó palesztin területek térképeit. Szaeb Erakat, a palesz­tin tárgyalóküldöttség vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy várhatóan már vasárnap sor kerül a kivonulásra. Hozzátette, hogy a szóban forgó térképeket kedd es­te hagyta jóvá, amikor találkozott Oded Eran izraeli kollégájával. Erakat közölte, hogy - izraeli sajtóértesülésekkel szemben - Je­ruzsálem környéki területekre nem vonatkozik a kivonulás. Iz­raeli keményvonalasok korábban dühödten reagáltak azokra a hí­rekre, amelyek szerint Jeruzsá­lem melletti falvak is átkerülnek a palesztin ellenőrzés alá. Libanon irányából indított ra­kéták csapódtak be szerda dél­előtt az izraeli határ mentén, a zsidó állam által megszállt dél­libanoni biztonsági övezet terüle­tén - közölték izraeli katonai for­rások. Az izraeli és az Izrael-barát Dél-libanoni Hadsereg (ALS) állá­sai ellen intézett támadást felte­hetően a Hezbollah síita gerilla­szervezet hajtotta végre. Egy izra­eli állás megrongálódott, esetle­ges áldozatokról azonban nem érkezett jelentés. Izraeli források szerint a raké­tatámadásra válaszul izraeli harci repülőgépek nyomban légi­csapást mértek a gerillák feltétele­zett állásaira a megszállt öveze­ten kívül. Ugyancsak szerdán egy izraeli katonai szóvivő arról szá­molt be Tel-Avivban, hogy a Hezbollah tüzérsége kedd este a libanoni határ közelében lévő iz­raeli területekre lőtt Katyusa-ra- kétákkal. Csecsenföldi orosz akciók Nyugati elemzők Putyin katonai doktrínájáról A szövetségi erők csecsenföldi hadművelete új szakaszába érkezett, amelynek célja „a megmaradt bandák lefejezése”. Erről Anatoíij Kvasnyin orosz vezérkari főnök nyilatkozott szerdán Moszkvában, Szalmán Radujev csecsen hadúr vasárnapi elfogásá­ról és az orosz fővárosba szállításáról. Moszkva Az orosz hadseregtábornok szerint a szövetségi erők és az orosz titkosszolgálatok más terrorista vezérekkel és bandafőnökökkel is „ugyanúgy fognak eljárni, mint Radujewel, vagy - ameny- nyiben szükséges - megsemmisítik őket”. Kvasnyin azonban elismerte, hogy ez a „fejvadá­szat” hosszú ideig is elhúzódhat, de Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető államfő nem szabott ha­táridőt e feladatok végrehajtására. Az orosz vezérkari főnök óvatosságra intett az amnesztia lehetőségeit kihasználó, a fegyverleté­telt választó szakadárokkal kapcsolatban. Úgy vélte: a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak fo­kozott figyelmet kell szentelniük ezeknek az em­bereknek, hogy ne folytathassák felforgató tevé­kenységüket és ne félemlítsék meg az embereket. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy Aszlan Maszhadov csecsen elnök, Sámil Bászájev és Hattab hadvezér válto­zatlanul Csecsenföld területén van. * Az orosz fegyveres erők tavalyi költségvetése ötmilliárd dollár volt, ami kevesebb mint egy öt­vened része az amerikainak. Ugyanakkor a Vla­gyimir Putyin által meghirdetett új, orosz, kato­nai doktrína sokkal könnyebben lehetővé teszi az atomfegyverek használatát, mint korábban. Míg 1997-ben a nukleáris fegyverek bevetése csak akkor jöhetett volna számításba, ha „a szu­verén orosz állam létét” fenyegeti veszély, az új doktrína ezt már akkor is megengedné, ha egy fegyveres támadást „más eszközökkel nem sike­rül elhárítani”. Nyugati katonai szakértők szerint a fenyege­tő fogalmazás mögött az orosz fegyveres erők drámaian leromlott állapota rejlik. Legutóbb a csecsenföldi háború mutatta meg, hogy hiány­zik a pénz és a motiváció egyaránt. A magasan Eltemették a Csecsenföldön meggyilkolt orosz ejtőernyősöket FOTÓ: FEB/REUTERS fölényben lévő, légierővel, rakétákkal, harci he­likopterekkel és tüzérséggel felszerelt, nagy túl­erőben lévő orosz csapatok mindmáig nem tud­tak döntő győzelmet elérni, s mind emberben, mind anyagban nagy veszteségeket szenvedtek. Ebben a helyzetben sajátos szövetség fűzi össze az új elnök mögött a katonákat, a titkos- szolgálatokat, a hazai nagytőkét, és közös jelölt­jüket, Putyint. Velük van a vezérkar is, amely megállapította: a NATO kibővítése éppúgy ve­szélyezteti Oroszország biztonságát, mint a nyugati szövetség tavalyi „agressziója” Szerbia ellen, nemkülönben Washington szándéka, hogy felmondja a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról hajdan kötött szerződést. Moszkva nem csak a NATO-tól, hanem a doktrína szerint „kívülről támogatott” terroriz­mustól is tart. Ennek megnyilvánulásaként érté­keli a csecsenföldi történéseket. feb EU-bővítési biztos Az osztrák külügyminiszter Erhard Buseket nevezte ki Becs Erhard Busek volt alkancel- lárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) egykori elnökét ne­vezte ki az EU-bővítés új kormánybiztosának Benita Ferrero-Waldner külügymi­niszter. A politikus asszony eb­ből az alkalomból is hangsúlyozta, hogy a keleti bővítés „végtelen esély Ausztria számá­ra”, míg Busek kijelen­tette: meggyőződése, hogy a bővítés az euró­pai politikai fejlődés egyenes következmé­nye, és azon lesz, hogy a tagjelölt országokkal „a part­nerség távlatait dolgozza ki”. A hazánkkal köztudomásúlag rokonszenvező Erhard Busek szerint különbséget kell tenni a belpolitikai helyzet és maga az ország között. Helyénvalónak nevezte, hogy az Unió aggódik az ausztriai fejlemények miatt, de szerinte európai alapelveket sért, hogy ezzel összefüggésben meg sem hallgatták Ausztriát. Ki­fejtette: megbízása teljesítésének során nem szándékozik védel­mébe venni a kormányt vagy a kormány vala­mely tagjának a bőví­téssel kapcsolatos kije­lentéseit, hanem a kor­mányprogramra tá­maszkodva igyekszik majd elfogadtatni az osztrák álláspontot. Busek szerint a bőví­téssel kapcsolatos oszt­rák magatartás az egyik látható jele lesz annak, hogy Bécs való­ban komolyan veszi az európai feladatokat. Aláírásokat gyűjtenek új választások kiírásáért A Demokratikus Offenzíva el­nevezésű osztrák platform alá­írásgyűjtési akciót kezdett, hogy népszavazás útján elérje az új választások kiírását. A cél mintegy 900 ezer aláírás össze­gyűjtése. Ez a szám a választók több mint 15 százalékát tenné ki, és a jelenlegi kormány programja azt irányozza elő, hogy a választók több mint 15 százalékának aláírását össze­gyűjtő kezdeményezés alapján kötelező legyen a népszavazás kiírása. Doron Rabinovici, a Demokra­tikus Offenzíva egyik ismert sze­mélyisége hangsúlyozta: nem a kormány programjának vitájáról van szó, hanem arról, hogy a platform úgy véli: ez a kormány- programjától függetlenül - ele­ve botrány. Neves osztrák személyiségek nyilatkozatot írtak alá, amely­ben rámutatnak: az EU-szank- ció aggodalommal töltik el az aláírókat, mivel attól tartanak, hogy az ország elszigetelése ép­pen azokat az ausztriai erőket gyengíti, amelyek felléphetné­nek a veszélyek ellen. Az aláírók között szerepel számos konzer­vatív és baloldali személyiség, például Simon Wiesenthal, a róla elnevezett dokumentációs központ vezetője, Ariel Muzi- cant, a bécsi zsidó hitközség el­nöke, Fritz Muliar, Ausztria egyik vezető színésze és Peter Mitterbauer, a Gyáriparosok Szövetségének elnöke. _______■ V etkőztető szem Korszerű technika a repülőtéri vámon London - Miami Új fegyvert vetettek be a brit vámosok a csempészek leleplezésére. Olyan rönt­genberendezést állítottak fel, amellyel a gyanúsítottat anyaszült meztelenre „vet- kőztethetik”. A berendezés segítségével a vá­mosok a szó szoros értelmében bárkinek a ruházata alá és mögé pillanthatnak, s így mindennemű oda nem tartozó dolgot, például kábítószert is fölfedezhetnek. Hasonló átvilágító rendszer egy ideje már működik az egye­sült államokbeli Miami nemzet­közi légi kikötőjében. A londoni Gatwick repülőtéren tavaly októ­berben kezdték el a készülék ki­próbálását. Röntgensugárzása olyan csekély, mint amekkora az utasokat repülés közben egyéb­ként is érheti. Miamiban a gyanús személyt a szó szoros értelmében falhoz ál­lítják. Mögötte helyezik el a „vet­kőztető szemet”. A Sun című lap szerint a hatóságoknak így sike­rült nemrég egy német turistát le­leplezni: parókája alatt gyémán­tokkal próbált átsétálni a határon. Sokan tiltakoznak az átvüágí- tás ellen, arra hivatkozva, hogy sérti a személyiségi jogokat, hi­szen pucérra vetkőztetik. A gyár­tó szóvivője azonban leszögezte: a felvételek nem elég élesek ah­hoz, hogy a test finom rajzolatai, domborulatai kivehetők legyenek rajta. Az ember fehér foltként je­lenik meg a képen. Sokkal inkább látszanak a testtől idegen anya­gok, mint például a derékszíj és csatja, a cipzár vagy a gyémánt a parókában. kulcsár László Kétezer év fontos találmányai Száz tudós szénáról, radírról, tükörről, szimfonikus zenekarról John Brockman amerikai tudományos közíró érdekes ötlettel rukkolt elő az ezredfordulón. Száz neves szakembert kérde­zett meg, véleménye szerint az elmúlt két évezredben mely találmányok befolyásolták a legjobban az emberiség sorsát. Egyesült Államok A széna. Freeman Dyson, a Princeton egyetem professzora szerint ló nélkül nem lehetett vol­na fejlett civilizációt teremteni, te­hát széna nélkül nem született volna meg Bécs, London, Párizs, Berlin, később pedig Moszkva vagy New York. A radír. Douglas Rushkoff, a New York-i egyetem tanára azt mondja, ez is fontos felfedezés volt. Segítségével az ember meg­tanulta, hogy amit gondol és pa­pírra vet, az nem feltétlenül vég­leges, sőt, az esetek nagy részé­ben javítandó. A tükör. Tor Nirretranders kop­penhágai szakíró véleménye sze­rint az ember ezzel az eszközzel tanulta meg megkülönböztetni magát a többiektől, elhelyezni ma­gát a vüágban. Addig az arcát és a testét legfeljebb víztükörben vagy fémlapon visszatükrözve, véletle­nül láthatta. A közíró szerint a tü­kör segített kialakítani azt az önis­meretet, ami nélkül pedig nincs teljes világkép, tehát fejlődés sem. A csillagászati teleszkóp. He­lyünk a világban csak úgy mérhe­tő fel és arányítható igazán, ha képesek vagyunk kitekinteni az űrbe is. Az óra. Több tudós döntő lé­pésnek tartja a való világ objektív megértése felé. Óra nélkül csak szubjektív idő létezett. Ma is min­denki tudja, hogy vannak órák­nak ható másodpercek és pillana­tokként száguldó napok. Az óra méri az addig mérhetetlent, azt, amiből az embernek a legkeve­sebbje van: a múló időt. A szimfonikus zenekar. Julian Barbour elméleti fizikus szerint a zene csodálatos kapcsolat az anyagi és a láthatatlan világ, a test és a szellem között. A kosár. A BBC egyik tudomá­nyos kommentátora azt mondja: a kosár segített az embernek ren­det teremtenie. A holmijai között, tehát a fejében is. A szemüveg. Nicholas Humph­rey pszichológus szerint feltalálá­sa nélkül a világot negyven éven aluliak vezetnék. harmat endre Megkezdődött a mekkai zarándoklat. Több százezer muzulmán hívő könnyezve és énekelve tette meg Szaúd-Arabiában, a Mina síkság és Mekka közötti 11 kilométeres utat, Mohamed próféta nyomdokait követve. ____________________________ fotó: feb/reuters

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom