Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-26 / 48. szám

I 2000. Február 26., szombat HÍRLAP Heves Megyei HIrlap - 7. oldal MAGAZIN Emberség a háború poklában A katona, aki ellenezte a vérengzéseket, s aki megmentette a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet Olyan szerény és visszahúzódó ember volt, hogy hetvenéves katonatiszti pályája csak az el- hunytakor kiadott gyászhír kapcsán került reflektorfénybe. Pedig regénybe illő, viharos tör­ténelmi időszakokat átfogó életének számos olyan epizódja volt, amely mind-mind példáz­za, hogy embernek lehet maradni a legszörnyűbb embertelenség közepette is. A kilencvenhárom évet élt Fülöp Jó­zsef- szegedi kötődése ellenére - a családjával együtt Poroszlóról meg­alázó módon elűzött felesége révén Egerben találta meg igazi otthonát. A Deák Ferenc úti lakás könyvek­kel, szolgálati emlékekkel teli nap­palijában minden arra a hosszú, s gyötrelmes kitérőkkel tarkított ka­tonai pályára utal, amely a napok­ban zárult le csendesen.- Arra volt a legbüszkébb, hogy minden körülmények között becsü­letes, tisztességes és magyar tudott maradni - jellemzi Klára asszony, aki évtizedekig tartó számkivetett sorsá­ban méltó társa volt férjének. Ha végigfutunk a katonatiszti csa­ládból számlázó férfi életútján, már szolgálata első szakaszában kitűnik, hogy nem volt könnyű kiállnia hu­mánus hite és meggyőződése mellett abban a világban, amelyben mindin­kább eluralkodott az embertelenség. * Az első próbatételre többévi ve­zérkari és frontszolgálat után került sor, amikor is - mint a Szegeden ál­lomásozó V. hadtest anyagi vezér­kari tisztjeként -1942. január 20-án parancsot kapott, hogy vegye át az újvidéki hadosztály hasonló beosz­tását. Parancsnoka, Grassy József al­tábornagy megbízta az úgynevezett eseménynapló vezetésével. Ekkor szerzett tudomást a Duna-parton zajló kivégzésekről, s rögtön a hely­színre sietett, ahol az összeterelt tö­megből odaszólt neki egy rémült te­kintetű asszony.- Őrnagy úr, segítsen, ez kegyet­lenség! A fiatal tiszt azonnal leállíttatta a kivégzéseket, majd visszatért a pa­rancsnokságra, ahol jelentette az esetet, s a történtek miatt tiltakozá­sát fejezte ki Grassy altábomagy- nak. Ennek az lett a következmé­nye, hogy hazavezényelték Szeged­re, ahol jóval később hadbíróság elé került az újvidéki vérengzés ügye. Egyedül őt nem találták vétkesnek... Egy másik esetre egykori tanítvá­nya, a háború után Kanadában élő Patzauer Dezső hívta fel a szakem­berek figyelmét. Ez a történet Szent- Györgyi Albert Nobel-díjas profesz- szorral kapcsolatos, akit 1943 óta a nemzeti ellenállás egyik vezető sze­mélyiségeként tartottak számon, s nagy szerepet játszott a Kállay-kor- mány által titokban folytatott kiug­rási tárgyalásokban. 1944 egyik kora nyári napján Fricsay Ferenc százados, a hadtest zenei előadója, aki civilben színházi karmester volt, gondterhelten lépett be a vezérkari őrnagy irodájába.- Tegnap este nálunk volt Szent- Györgyi. Félrehívott, és közölte ve­lem, hogy nagy veszélybe került. Megtudta, hogy a Szegeden műkö­dő Sicherheitsdienst a közeli na­pokban el akarja fogni. Csak egy biztos kiutat tud - tolmácsolta a karmester -, s ez nem más, mint hogy a hadtestparancsnokság azon­nal hívja be valamelyik tábori ala­kulatához katonai szolgálatra... Az őrnagy egy pillanatig sem töprengett, ígéretet tett rá, hogy megteszi a szükséges lépéseket, hogy a professzort behívják a tábo­ri egészségügyi intézethez. Azzal mindketten tisztában voltak, hogy Szent-Györgyi nem fog bevonulni, a katonai behívó csupán a német SD félrevezetését szolgálja. Fülöp József még aznap Simonffy István ezredeshez, a moz­gósítási osztály helyettes vezetőjé­hez fordult, aki konzultált az egész­ségügyi szolgálat vezetőjével. Vén Ferenc orvos-ezredes - akiről csak jóval később derült ki, hogy német­szimpatizáns - a terv hallatán fel­hördült.- E mögött az ügy mögött politi­ka, mégpedig veszélyes politika van! - mondta, s azt javasolta, hogy NÉVJEGY Fülöp József 1907: Szegeden született II. 11-én 1925-1929: A Ludovika Akadémia hallgatója 1938: A vezérkar állományába kerül 1939-1944: Frontszolgálatot teljesít 1945: Az első gyaloghadosztály megszervezője és VK-főnöke 1946: Leszerelik, majd összeesküvés vádjával bebörtönzik 1953-1976: Kubikus, földgyalu-kezelő 1991: Rehabilitálják, vezérőrnaggyá léptetik elő 2000: II. 6-án hunyt el. a hadtest vezérkara mellőzze a be­hívást. A tudós professzor tisztelője - ha már megígérte támogatását - nem nyugodott bele a döntésbe, ezért hadtestparancsnokához, Kisoczki Kálmán altábomagyhoz fordult, s őszintén elmondta, hogy mi kész­tette Szent-Györgyi behívásának el­rendelésére. A parancsnok a hom­lokát ráncolta.- Bár egyetértek a dologgal, ám a megoldás nem ilyen egyszerű - töp­rengett, majd azzal bocsátotta el tisztjét, hogy tájékozódik az ügy­ben. S meg is tette, ám amit elmon­dott, az ugyancsak meglepő volt.- A hírszerzés a legkitűnőbb in­formációt adta a professzorról, ám úgy tűnik, elkéstünk - sóhajtott. - A Sicherheitsdienst egyik tisztje már májusban erősen érdeklődött Szent-Györgyi iránt. S ez nem jót jelent, ezért az ügyet ad acta kell tenni. Saját kezdeményezésemből nem adom ki a behívót - zárta le a témát a parancsnok. Beosztottjának viszont engedélyezte, hogy a továb­bi lépések megtételére másnap Bu­dapestre utazzon. A fővárosban a vezér­---------- kari főnökség Színház---------- utcai épületénél állt meg a Szegedről érkező gép­kocsi. Utasa - egy volt főiskolai évfolyamtársa közbenjárásával - a Honvédelmi Minisztéri­um elnöki osztályának vezetőjét, Kalkó Istvánt kereste fel. A vezérkari ezredes végighallgatta, s egyre ingerültebb lett.- Nem teszek eleget a kérésének - közölte. - És kérem, a jövőben ilyen és ehhez hasonló zsidómentési ügyekkel ne is zavarjon. A történtek után úgy tűnt, hogy a kör bezárult. Ám akkor a szegedi őr­nagynak mentő ötlete támadt. Eszé­be jutott, hogy korábban a Tisza- parti városban együtt töltötte csa­patszolgálatát a 9. honvéd gyalogez­rednél ifjabb Horthy Miklóssal, aki­vel személyes ismeretségbe is ke­rült. A kormányzó fia akkor feljogo­sította őt arra, hogy bármikor keres­se fel, ha úgy érzi, segítségére lehet. Nemsokára ott is ült volt, immár magas rangú csapattársa várószo­Szegedí vezérkari őrnagy korában bájában. Ifjabb Horthy éppen tár­gyalt, nem tudni, meddig tart a ta- nácskozás, mondta a titkár, s türelmet kért. Pár perc sem telt el azonban, amikor odabenn szüne­tet tartottak, s be­szólították. Fülöp József a nagy tár­saság láttán sza­badkozva kezdett hozzá kérése tol­mácsolásához. A történet hal­latán ifj. Horthy felemelte a tele­fonkagylót.- Igen, édes­apám...! Itt Miki!- szólt bele. - Sze­gedről van itt egy vezérkari tiszt is­merősöm, aki elmondta nekem, hogy Szent-Györgyi professzort a németek le akarják tartóztatni. Igen, igen... Az a Szent-Györgyi... A professzor úgy akar ez elől tótér­ni, hogy kéri, hívják be katonai szolgálatra. Képzeld, senki sem meri behívatni. Hogyan...? Jó, vá­rok! Két-három percig csend támadt a szobában. Ifj. Horthy a fülénél tartotta a kagylót, aztán egyszer csak megszólalt.- Igen, figyelek...! Tehát már el is rendelted. Köszönöm... Ezzel Szent-Györgyi professzor ügye az V. hadtestparancsnoksá­gon lezárult, s így a Sicherheitsdients hosszú keze nem érhette el. A nagy mérkőzést - amelyről a tudós talán sohasem ér­tesült - az általa csupán társaságból ismert fiatal őrnagy nyerte meg. A németek azonban nem tudták le­nyelni a békát: bosszúból - alapta­lan vádaskodással - feljelentették a vezérkar főnökénél, aki felmentette szegedi beosztásából, s az erdélyi harcvonalra vezényelte. * Fülöp Józsefet a háború után is üldözte a sors. Először átvették, majd kirúgták az új Magyar Hon­védségből, sőt - ismét csak koholt vádak alapján - hosszú évekre be­börtönözték. Szabadulása után ki­telepítették, a Betonútépítő Vállalat kubikusa, majd földgyalu-kezelője lett nyugdíjazásáig. Aztán eljött számára az igazság pillanata: a Magyar Köztársaság elnöke elis­merte érdemeit, s vezérőrnaggyá léptette elő. Emberbaráti tettei kapcsán talán egy kissé rá is vonat­kozik a régi zsidó mondás, misze­rint a világot harminc igaz ember tartja. Bár most már csak huszon­kilenc... SZILVAS ISTVÁN KiŐ? Olvasóinkkal együtt emlékezünk a 10 éves Hírlapra. Mi válogatást közlünk a lapban megjelent egykori fotókból, s Önö­ket arra kérjük, jelentkezzenek szerkesz­tőségünkben, ha felismerték saját arcu­kat, vagy ismerősüket. Szándékunk, hogy egy évtized után megszólaltassuk a sze­rencséseket. írja meg tehát címünkre (Heves Megyei Hírlap, 3300 Eger, Barkóczy u. 7.), hogy kit tisztelhetünk a bekarikázott arcokban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom