Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-28 / 49. szám

ͧm 2000. Február 28., hétfő MEGYEI Heves Megyei Hírlap - 3. oldal KORKÉP Nem kérdezték Idős pár érdeklődik a buszmeg­állóban egy láthatóan helybéli férfitől: melyik járattal juthat­nak el a TESCO-hoz? A kérdezett készségesen el­mondja nekik. Azt is megkérdezik, hogy mennyi időbe telik az út, és visszafelé mivel célszerű jönni. Erre is választ kapnak, majd felszállnak az érkező buszra és utaznak. Egyet nem kérdeztek: meg- nyitott-e már? ___________isikéi KÖZ GYŰLÉS. Az Egri Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezete ma délután 3 órától tartja éves beszá­moló közgyűlését a Megyei Mű­velődési Központ dísztermében. MŰVÉSZ MOZI. Az egri Ifjúsá­gi Ház Művész Mozijának mai programjában a Nick Cassa- vettes rendezte Életem szerelme című amerikai filmet vetítik Sean Fenn, Robin Wright Penn, valamint John Travoüa fősze­replésével. JELZŐLÁMPÁK. Megváltozott a forgalmi rend Egerben, a 25. számú főúton, közvetlenül az új TESCO Áruház előtti szakaszon létesített gyalogátkelőhelynél. A telepített jelzőlámpák jelenleg próbaüzemben működnek. SZALONZENE. A lőrinci Strauss Szalonzenekar „Best of’ koncertjét ma délután 5 órától rendezik meg a Rió klub épüle­tében. KONCERT A MÁSBAN. Márci us 1-jén, szerdán este 8 órától a Hotel Restaurant, illetőleg a Kő, Papír, Olló elnevezésű zenekar ad koncertet. A két együttes programját táncparti követi D. J. Kígyóval. VETÉLKEDŐ DIÁKOKNAK. Az Egri Diákok Egyesülete már­cius 10-én és 11-én 24 drós antidrog nonstop vetélkedőt ren­dez a Pozsonyi úti szakközépis­kolában. Az oktatóprogram ke­retében tartanak ügyességi és tréfás játékokat, amelyre tízfős csapatok jelentkezését várják a 36/311-937-es számon. PÁLHIDY-EST. Hatvanban a Pálhhidy Mihály Hagyományőr­ző Polgári Egyesület ma, hétfőn este 6 órától a Liszt Ferenc Műve­lődési Házban (Dali) Pálhidy- emlékestet rendez az államalapí­tás 1000. évfordulója alkalmából. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 11.00- 19.00 3. sz. főút Hatvani szakasza. 14.00- 22.00 Eger belterület, Gyöngyös- Karácsond belterület, 3204. sz. út. Helyi adók: távol még a maximum (Folytatás az 1. oldalról) Korsós László irodavezető szerint a polgárok legnagyobb számban a lakások és egyéb épüle­tek után fizetendő adóban érintettek. A magán- személyek kommunális adója egyfajta alapterü- let-nagysághoz igazodó „ingatlanadóként” mű­ködik. A kibocsátott határozatokban 22 ezer 54 lakásra vetett ki adót a hivatal. A lakástulajdono­sok 49,7 százaléka az alapadónak mindössze 15 százalékát, azaz 1800 forint éves összeget fizet. A lakástulajdonosok 90 százaléka fizet évente 5000 forintnál kevesebb adót lakása után. Ebben az esztendőben 100 négy­zetméteres alapterületig 300, 150 négyzetméterig 600, 200 négyzet- méterig 900, 250 négyzetméter fe­lett pedig 1500 forinttal nő a laká­sok adóterhe. Ez azt jelenü, hogy lakásaik után az érintett családok 62 százaléka csupán 300 forinttal fizet több adót, mint a .múlt évben. A képviselő-testület által megadott kedvezmények ugyanakkor igen jelentősek, ezt a mellékelt 1. számú ábra igazolhatja. Az ingatlanok másik nagy csoportja az épít­ményadó, ebbe a kategóriába - a lakások kivéte­lével - az egyéb építmények tartoznak. Az ada­tok szerint 8578 épület adóztatásáról született határozat. Mint arról döntöttek, a pincék és a külterületi ingatlanok adója változatlan maradt. Eszerint az adóztatott ingatlanok övezetenkénti megoszlása: 70 százaléka külvárosi, 9,8 százalé­ka belvárosi, 9,7 százaléka külterületi ingatlan, 9,6 százaléka pince, 1,1 százaléka pedig pénzin­tézeti ingatlan. A pénzintézetek egyébként töb­bet adóznak, mint az összes külterületi és pin­cetulajdonosok együttvéve. Az éves építmény­adó 75 százaléka társas vállalkozások befizeté­séből származik. E vállalkozá­sok közül is csak 4,6 százalé­kuk fizet tízezer forintnál töb­bet. Az idei adóemelés az in­gatlanok 20,9 százalékára, s az összes adóköteles hasznos alapterület 18,8 százalékára ter­jed ki. (A helyi adókról szóló törvény 900 forint/négyzetmé- teres adótételéhez képest a 2. számú grafikon bemutatja az egri mértékeket és kedvezmé­nyeket.) Az irodavezető elmondta: a most kiadott határozatok az idei adófizetési kötelezettségeket tartalmazzák. Azoknak, akiknek tartozásuk, túl­fizetésük van - erről a tavalyi folyószámla-egyen­legből értesülhettek -, azoknak természetesen vál­tozik a befizetési kötelezettségük. Fontos tudniva­ló, hogy az adózást érintő változásokat a bevallá­si nyomtatványon kell bejelenteni az adóhatóság­nak. Az adózás rendjéről szóló törvénynek meg­felelően változott az idei első féléves befizetési ha­táridő, ez március 16. lett. ■ 1. számú ábra 2. számú ábra M Ft/m7év 11 Egri kedvezmény 1000 800 600 400 200 0 0 o cr> O r~. co co oo 03 feji É_JI ____ ■ 0 maximum belváros külváros külterület pince pénzintézet Forrás: Eger MJFV. PH Adóiroda Bűnbakot keresnek a képviselők? (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalok jó része sem keresi fel az intézményt, mivel szívesebben ül otthon a számítógép, vagy a té­vé előtt. E réteg becsalogatása csak úgy lehetséges, ha igényeikhez al­kalmazkodva kínálnának progra­mot. Ilyenek a mostanában egyre több helyen nyíló Teleházak, illet­ve Intemetcafék. Az igazgató meg­valósítható ötletként tálalta egy olyan ifjúsági klub létrehozását, ahová a diákok szívesen bejárná­nak házi feladatot készíteni, eset­leg újságokat böngészni. A tájékoztatót követően a testü­let tagjai nem rejtették véka alá a ház vezetőjét elmarasztaló véle­ményüket. Sorra fogalmazták meg kifogásaikat az intézményben fo­lyó munkával kapcsolatban. Akadt, aki a fiatal igazgató alkal­masságát is kérdőre vonta. A vá­dak között szerepelt, hogy kevés színvonalas, közönségcsalogató programot kínálnak, hogy a hétvé­geken zárva tart a művelődési ház, hogy az igazgatónak nincs valós kapcsolata a városban élőkkel, s hogy elégtelen a szervezési tevé­kenység. Bódi Zsoltot enyhén szólva meglepte az ülésen rázúduló össztűz. Két éve pályázat útján került az intézmény élére. Nem kellett sok időnek eltelni ahhoz, hogy ráébredjen: csodákat művel­ni a szűkre szabott költségvetés­ből nem tud. A művelődési házban kerestük fel, hogy véleményét kérjük a tör­téntekről. Tény, hogy a házba lép­ve a kívülálló embernek az a be­nyomása, hogy itt valamikor a hat­vanas évek végén megállt a idő. Az épület állaga is hagy némi kívánni­valót maga után, a berendezésről nem is beszélve. Nem csoda, hogy nem túl vonzó a fiatalság számára. Ezen kiváló népművelői és szerve­zői munkával sem nagyon lehet változtatni.- Elmondtam a közgyűlésen is, hogy szeretném például az ifjúsá­gi klubot kialakítani. Ehhez csu­pán az alagsorban kellene két ki­sebb termet összenyitni. Önerőből valósítanánk meg a elképzelést, maximum a szükséges anyagokat kellene megfizetni. A Megyei Mű­velődési Központban mostanában cserélik ki a bútorokat. Onnan le­hetne a régiekből egy-két használ­ható darabot hasznosítanunk, hogy otthonosabbá tegyük a helyi­séget. Sajnos, ez az elképzelés sem váltott ki osztatlan elismerést a képviselők körében. Ráadásul az idei költségvetésünk sem engedi meg, hogy látványosan emeljünk a programok színvonalán, s úgy gondolom, hogy a felelőtlen ígér­getéssel nem megyünk semmire. Ha már azok az ötletek sem szim­patikusak, amelyek csekély ráfor­dítással megvalósíthatók, akkor a legegyszerűbb bűnbakot keresni. Úgy tűnik: ez én vagyok. Minden kritikától függetlenül végzem a munkám, és igyekszem a tervei­met véghez vinni. Amíg szükség van rá, s amíg hagyják. _________________________________(BARTA) _________ SIKE SÁNDOR_____________ M int a mókus... Azt mondta a tárca vezetője pénteken, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium szívesen hozzájárul a csillebérci úttörőtábor működé­si költségeihez, ha valóban emiatt kénysze­rül az ingatlan eladására a Magyar Úttörők Szövetsége. Magam még emlékszem Deutsch Tamásnak arra a - minisz­terré történt kinevezésé követő - felsőtárkányi látogatására, amikor az egykori KISZ-tábort megtekintve kijelentette közvetlen környezetének: „Szóval, ez is a miénk". Bizonyára akadt olyan ember a megjegyzést meghallók között, aki meglepődött egy ki­csit. Akkor ugyanis a tábor még nem volt az ISM kezelésében. Csak később lett kezeik alá rendelve... A miniszter mondott még más „elmés” dolgot is. Például azt: pénze ugyan nincsen a tárcának, hogy az maga vegye meg az ingatlant, de hát végül is ingyen kapta az úttörőszövetség - jó tíz évvel ezelőtt. Deutsch nem tette ugyan hozzá, hogy akár viszsza is adhatnák, de kimondta ezt helyette pártjának sza- telit-szervezete, a Fidelitas, amely úgy véli, hogy gáláns és nagyvonalú lépés lenne, ha az úttörők az államnak ajánlanák fel a csillebérci tábort. Mielőtt még - a fenti sorokat olvasva - bárki abba a hibába esne, s azt gondolná, ellene vagyok, hogy továbbra is a gyer­mekek ügyé szolgálja a létesítmény, sietek leszögezni: én is azt vallom, hogy Csillebércet nem szabad más célra használni, mint amire létrehozták. Ugyanakkor nem tartom éppen szerencsésnek, ha épp azok vetik fel az ingyen kapott ingatlanok kérdését, akik ebben a té­mában már „nagyot fakítottak” egy egész ország megdöbbené­sétől és fél tucat másik párt szájtáti csodálkozásától kísérve. Vagyis az MDF-Fidesz székházügyhöz használt érvet - ami úgy szólt: tulajdonával azt kezd mindenki, amit jónak lát, el­adja, felgyújtja, bokrétát köt homlokzatára... -, ímjó volt ne­künk, engedjük meg másnak is. Mert jogállamban a tulajdo­nával mindenki valóban szabadon rendelkezhet. Ha ezt tiszteletben tartjuk, kezdhetünk gondolkodni a nagy kérdésen: miként mentsük meg Csillebércet a gyerekeknek. De még inkább azon, hogy mi módon teremtsük meg a feltételeit a gyermekek - széles tömegek számára elérhető áron kínált - táboroztatásának. És akkor lesz minden gyermek „oly vidám, mint a mókus fenn a fán". Múzeumot tervez a falu Helytörténeti kiállítást rendeznek A hét végén sorrendben im­már tizenegyedik alkalom­mal ült össze a helyi falu­védő egyesület tagsága, hogy a szokásos évi köz­gyűlésen értékeljék mun­kájukat, s meghatározzák további feladataikat. Kerecsend Az egyesület elnöke, dr. Lukács Béla beszámolójában kitért ar­ra, hogy a tavalyi programok közül nem sikerült mindent a közösség teljes megelégedésére megszervezni. Sokan szóvá tették a legnép­szerűbb rendezvény, a majális elmaradását. Ennek az volt az oka, hogy a terület víz alá ke­rült, s más alkalmas helyet nem találtak a szervezők. A tavaszi nagytakarítási akció jól sike­rült, így azt az idén is megren­dezik: szeretnék újjávarázsolni a játszóteret is. A tanácskozáson átadták a Tiszta udvar, rendes ház akció nyerteseinek ajándékát, melyet öten érdemeltek ki. A Legszebb virágos udvarért járó elisme­rést Friss Imre vehette át, míg a Kerecsendért kitüntető címet Gasparovics Istvánnénak ítél­ték oda. Ezt követően megválasztot­ták az új vezetőség tagjait. Az elnöki tisztet továbbra is dr. Lukács Béla tölti be. Az idei programok sorát a március 4-re szervezett bál nyitja meg, áprilisban rendezik meg a helyi termelők borverse­nyét, amelyet a hagyományos tavaszi nagytakarítás követ. Az idén sem marad el a Tisza-túra. Kiemelkedő programnak ígér­kezik a szeptember 10-re terve­zett Millenniumi Falunap, en­nek során bemutatkoznak a he­lyi vállalkozók, s egy helytörté­neti kiállításra is sor kerül. A hozzászóló tagok közül többen szorgalmazták a kerec- sendi származású Mészáros György emlékének méltó ápo­lását, s a falumúzeum létreho­zását is. _________________________________IBAHTA) Troj an Tünde bemutatja Anna történetét FOTÓ: GÁL GÁBOR Dokumentumok a menekültekről ízléses kiadvány idézi a világháborús múltat Heves megye Szombaton délután mutatták be az egri Civil Házban a nagyközönség számára azt a kiadványt, ami a vi­lágháború elől Magyarországra me­nekült lengyelek életét mutatja be a Heves Megyei Levéltár dokumentu­mait felhasználva. A Lengyel Kisebbségi Önkor­mányzat által szervezett ünnepség résztvevői előtt - Trojan Mária kö­szöntő szavait követően - a váloga­tás összeállítója, Szabó Jolán levél­táros mutatta be a kort, amikor a vi­lágháború kitörése után csak Heves megyébe több mint kétezer lengyel katonai és polgári személy volt kénytelen menekülni. Az ide érke­zettek számára Egerben és Selypen hoztak létre tiszti gyűjtőtáborokat, míg a civileket Gyöngyösön, Hat­vanban, Füzesabonyban, Hevesen, Kömlőn, Andomaktályán és Szálaimon szállásolták el. A levéltári dokumentumokból gondosan összeállított, fotókkal és az egykori menekültek karikatúrái­val illusztrált kiadvány bemutatását követően Trojan Tünde mutatta be nagy sikerrel azt a monodrámát, amelynek szövegét Kelemen Istvánné Kovács Anna elmondása alapján ő maga írt. A szervezők megemlékeztek a több mint hatvan évvel ezelőtt kezdődött események­re oly módon is, hogy emlékérmet adtak át olyan magyar családoknak, akik segítették az ide érkezetteket nehéz sorsukban, illetőleg olyan lengyeleknek, akik később Magyar- országon telepedtek le. _________■ A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES*|HÍRLAP Újságíró: SZUROMI RITA Telefon - (36)513-623 Fax - (36)513-605 •k Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom