Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-02 / 27. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap M 0 Z A I K 2000. Február 2., szerda Nem kannás bazseválás, hanem építkezés A sértődöttség és a diszkrimináció hangoztatása nem lehet eredményes GYÖNGYÖS A tavalyi az építkezés éve volt, az új esztendőben a megszi­lárdult alapokon látványosabb munkának kell következnie. Az elképzelésekről és a lehetőségekről beszélgettünk Murzsa Attilával (képünkön), a gyöngyösi Roma Kisebbségi Önkormányzat elnökével. sunk feladatokat az önkormány­zattól. Ha ez megtörténik, akkor ezek finanszírozása is hozzánk ér­kezik, s így megszűnik, de leg­alábbis csökken a kiszolgáltatott­ságunk.- A kisebbségi törvényben a kul­turális autonómia megteremtése il­letve megőrzése szerepel talán leg­fontosabb elemként, holott tény, hogy a cigányságnak nem ezen a téren vannak a legégetőbb problé­mái.- Az eltelt időszakban tudato­san nem szerveztünk nagy kultu­rális rendezvényeket. Nem szeret­nénk, ha a kisebbségi önkormány­zatiság valamiféle bazseválós-kan- nás-pergetős képet mutatna. De nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a kultúránk megismertetésére, ki­felé is. Az is igaz, hogy amíg eg­zisztenciális alapok nincsenek, ad­A választási ciklusra szóló cselek­vési koncepciót készítettünk, ami­ből az elmúlt évben korántsem va­lósult meg minden. Ez az időszak a feladatok megismerésével, a kö­zös munkarend kialakításával telt. A roma önkormányzatban külön­féle mentalitású és habitusú embe­rek dolgoznak, idő kellett az „ösz- szecsiszolódáshoz”, főként, hogy többeknek nem volt politikai gya­korlatuk. Mára azonban sikerült megteremteni az érdemi munka­végzés feltételeit, a sokszínűséget egységgé kovácsolni.- A cselekvési koncepció mit tar­talmaz, s mi az, ami már ered­ményként említhető?- Megfogalmaztuk, hogy mi­lyen politikai, kulturális és érdek- védelmi feladatokat szeretnénk el­látni, s milyen feltételekkel. Köz­ponti szerepe lenne egy közösségi háznak, amelyet nem sikerült megtalálnunk. Ebben szerepet ját­szott a városi önkormányzat teher­bíró képessége, s az is, hogy talán nem léptünk fel elég markánsan az ügy érdekében.-Ez azt is jelenti, hogy a városi képviselő-testülettel nem felhőtlen a viszonyuk?- Úgy érzem, sikeresen alakítot­tunk ki megfelelő kommunikációs csmornákat a hivatal felé, ami a to­vábbi eredményes együttműködés alapjául szolgálhat. A helyzetünk nem rózsás, hiszen korántsem be­szélhetünk mellérendelt viszony­ról, a várostól, a tőle kapott támo­gatástól függünk. Ezért szorgal­mazzuk, hogy az idén átvállalhas­hogy a 14 éves leányzónak nem a házasság a dolga, hanem az, hogy legalább a nyolc osztályt végezze el. Gyors, áttörő sikereket persze nem lehet várni, de úgy gondolom, hogy kitartó munkával igenis le­het, és az első biztató jelek már je­lentkeznek. Ugyancsak meggon­dolandó, hogy a gyerekek nagy ré­sze nem jár óvodába. Miért? A gyöngyösi romák mintegy 90 szá­ndéka romául beszél, a gyerekek ezt tanulják meg, otthon csak ezt használják. Az óvodában aztán kudarcok érik őket, eleve lehetet­len a beilleszkedésük. Javasoltuk, hogy az intézményekben alkal­mazzanak roma nyelven beszélő dajkákat, egyelőre az óvodák véle­ményét várjuk. Kétségtelen, hogy a bajok orvoslását a legifjabbaknál kell kezdeni, de az idősebb korosztályok körében is igyekszünk rendezvényeinkkel, programjainkkal és személyes pél­dákkal egy másféle értékrendet megmutatni, vonzóvá tenni. A gyerekek előrejutásának sokszor maga a szülő a gátja, hiszen a fel­Olyan emberekre van szükség, akik képesek megfogalmazni, megjeleníteni és képviselni a közösség érdekeit. dig aligha a kulturális kérdések a legfontosabbak a romák számára Nagyon fontosnak tartjuk az okta­tást. A közösség sajátosságaiból adódóan itt súlyos problémák van­nak. Elmondhatom, hogy a ki­sebbségi önkormányzatnak sike­rüli olyan tekintélyt kivívnia a ro­mák körében, hogy „adnak a sza­vunkra", s lassacskán megértik, nőtt romák körében nagyon magas a funkdonális analfabetizmus ará­nya, így aztán ők vélhetően nem a tanulást, az iskolázottságot tartják a legfontosabbnak. Nem csak a gyerekeket kell tehát nevelni.- Tehát ha lassan is, de lehet vál­toztatni. A kérdés az, hogy miként?- Véleményem szerint az a leg­fontosabb, hogy egy roma-értelmi­ség kialakuljon. Olyan emberekre van szükség, akik képesek megfo­galmazni, megjeleníteni és képvi­selni a közösség érdekeit. Óriási fe­lelőssége van a roma politiku­soknak, sajnos még ma is akadnak, akik nem ismerték fel azt: a diszk­rimináció szaj­kózása, a ku- nyerálás, a - bocsánat attól, akit nem illet - sértődöttség, a folytonos muto­gatás a többsé­gi társadalom­ra nem célrave­zető.- Az orszá­gos roma-poli­tika sem mutat egységes képet. Mit érez ebből a gyöngyösi roma önkormányzati- Úgy érzem, az Országos Ci­gány Önkormányzattól nem kap­juk meg azt a hátteret, amelyet biztosítania kellene a helyi kisebb­ségi önkormányzatok számára. Hogy ebben szerepet játszik-e, hogy nem vagyunk Lungo Drom- osok, azt én nem tudom biztosan megítélni. Szerintem az OCÖ ve­zetése felismerte, vagy hamaro­san felismeri majd, hogy nem tö­mörülések közötti harcról, hanem egységről kell szólnia a politizálá­sunknak. Egyébként komolyta­lanná, hiteltelenné válik a kifelé sugárzott kép, és eredménytelenné a munka. Hiszen az OCÖ-nek erős helyi kisebbségi önkormány­zatokra van szüksége ahhoz, hogy ne lehessen vele játszani, s komo­lyan kelljen venni. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az adott település roma tes­tületében milyen színekben indult képviselők vannak.- A gyöngyösi roma önkor­mányzat munkáját, eredményeit hol helyezi el hasonló adottságú te­lepülések szervezetei között?- Szerénytelenség nélkül kije­lentem, hogy sok tekintetben pél­daként emlegetnek minket. Az or­szág számos településéről jönnek hozzánk rend­szeresen ta­pasztalatokat szerezni, ötle­teket ellesni. Az is elárul va­lamit, hogy például a roma önkormány­zatok társulá­sának Gyön­gyös a köz­pontja. Szeret­nénk egy mód­szertani köz­pontot kialakí­tani, amely se­gítene a mi eredményeink megismerteté­sében és lehetővé tenné, hogy, kül­ső jó példákat megismerhessük, s integrálhassuk a helyi viszonyok^ ra. Ugyancsak példaértékű a ki­sebbségi önkormányzat mellett működő bizottságok létrehozása és tevékenysége. Az oktatási, kul­turális és sportbizottság, illetve a szodáüs és egészségügyi bizottság egyaránt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Mindezek alapján egy kabinet-rendszert szeretnénk fel­építeni, ahol az adott területeken működő szervezeteket a kisebbsé­gi önkormányzat integrálhatná.- Beszéltünk az iskolázottság hiányáról, aminek kétségkívül meghatározó szerepe van a romák „leszakadásában”, a munkaerő- piaci ellehetetlenülésükben. E té­ren mit tehet a kisebbségi .önkor­mányzat?- Sajnos, tavaly nem sikerült megalakítani a „Ne segélyt! Lehe­tőséget!” elnevezésű közhasznú szervezetet. Jövőre - talán nem kht., hanem alapítványi formában - mindenképpen szeretnénk, ha létrejönne ez a szervezet, amely egyrészt a romáknak megfelelő munkahelyek létesítését segíthet­né elő, illetve olyan oktatási for­mák meghonosítását, amelyek tényleg esélyt adnának a romák­nak is az elhelyezkedésre. Mert a cigányok igenis szeretnek dolgoz­ni, büszkék a munkájukra. Az más kérdés, hogy a rendszerváltás egyik legszömyűbb döntése volt, hogy megteremtette a munka nél­küli pénzhez jutás lehetőségét. Ez rengeteg probléma forrása. A mi közösségünk meglehetősen tekin­télyelvű. Ám mára szinte felcseré­lődtek a szerepek, nem a családfő tartja el az övéit, az asszonyaink kapják a pénzt. Ezt a férfiak ku­darcként élik meg, és sok esetben deviáns magatartással próbálják kompenzálni a szerepvesztésüket. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha ismét ők adhatják a kenyeret a családnak. A folyamat annál in­kább is veszélyes, mert a most fel­növő generáció már nein is tanul­ja meg a munka becsületét. S nem csupán emiatt, hanem az uniós csatlakozás-úrdekében is gyorsan íátározottan kell változtatni.- Általánosnak mondható ta­pasztalat, hogy a kisebbségi önkor­mányzati képviselők, talán egzisz­tenciájuk valamiféle megalapozott­sága okán, eltávolodnak a közös­ségüktől. Önnel beszélgetve felvető­dik a kérdés: a romákkal megtalál­ja még a közös hangot?- Kétségtelen, hogy ha eredmé­nyeket akarunk elérni, akkor el kell tudni adni magunkat. A gar- bós, hangoskodós időszaknak egy­szer s mindenkorra vége. De ko­rántsem szakadtam, szakadtunk el a cigányságtól. Élő, napi a kapcso­latunk, bármikor kereshetnek problémáikkal, s élnek is a lehető­séggel. Igaz, ha valamilyen ügyben olykor nem tudunk segíteni, akkor azt nem veszik jó néven. De mi sem tudunk mindent elintézni, bárhogy igyekszünk. _________________________(«-pl E 0 T ruck! City IVECO Daily. Megszületet Új. Az első. Vezessen személyautót egy teherautó rakományával. Ez az IVECO Daily. íme az IVECO Daily, az IVECO új kishaszongépjárműve. Az első, amely egy személyautó teljesítményét és kényelmét nyújtja. Erős és gazdaságos motorok, eddig soha nem tapasztalt vezetési élmény és különleges formatervezés. Ehhez társul az IVECO-ra jellemző megbízhatóság és erő, az acél alváznak, a rendkívül rugalmas befogadóképességű raktérnek (7-17 m3) és azoknak a speciális felszereléseknek köszönhetően, amelyek még hatékonyabbá teszik az IVECO Dailyt. • egy személyautó vezetési élménye • egy teherautó raktér-kapacitása • egy személyautó, amikor parkol • egy teherautó, amikor szállít • egy személyautó kényelme • egy teherautó ereje • egy személyautó praktikuma • egy teherautó gazdaságossága • egy személyautó teljesítménye • egy teherautó megbízhatósága IVECO

Next

/
Oldalképek
Tartalom