Heves Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12 / 36. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap

2000. Február 12., szombat

Az 1938. évi fertálymesterek és a negyedmesteri testület vezetőségi tagjai

REPRODUKCIÓ: PILISY ELEMER

Az utolsó gyöngyösi zongorahangoló

se, a kalapács által kicsalt hangok rezzenése... Mind külön szólam. Onnan, a kovácsműhely mellől került az egri kántorképzőbe. Közben dolgozott, mert otthonról nem tudták állni a taníttatás költségeit. Szerette a kántorképzőt, ám befejezni nem tudta, mert a munkahelyén nem

A zongorahangoló belép a szobába, néhány pillanatra megáll az ajtó mellett, majd lassan közelíti meg a hangszert. A zongora olyan, mint egy- érzékeny királynő: elég egy meggondolatlan mozdulat, és máris megsértődik, magába zárja legfinomabb hangjait, és akkor zongorahangoló legyen a talpán, aki elővarázsolja egykori csillogását. Nagy próba ez, mint a mesében a királyfiaké. És a veszély is hatalmas: a zongorahangoló az egekig emelhet egy hangszert, de örökre a kaca- tok közé is süllyesztheti.

Vérbeli zongorahangoló sohasem hagyja veszni a hangszert. A legreménytelenebb helyzetben is megküzd érte, mint orvos a menthetetlennek tűnő betegért. Sokan lemondanak róla, de az igazi zongorahangoló nem adja tel, mert tudja, érzi, hogy van még egy pici szunnyadó szikra, amelyből újra nagy tüzet lehet csiholni. A zene nagy tüzét.

A zongorahangoló nagyszobájában ott áll a fényvesztett királynő. Egy fatőkés bécsi. Mert ez a legjobb. Egykor koncerttermek megtapsolt csodája volt, nagy művészek simogatták, miközben felállva hosszan köszönték a publikum tapsát. Később sokkal rosszabb napok jöttek, és a zongora egy sufniban végezte. Ott talált rá a zongorahangoló. Elhozta, panellakása legnagyobb szobájában félretologatta a bútorokat, és megkezdte küzdelmét a királynő hangjának megmentéséért. Azt mondja, csak türelem kérdése, és ezt a zongorát nemsokára újra a régi hangján lehet majd megszólaltatni. Az unokára vár majd a nemes feladat, hogy a hangszer billentyűit leüsse. A zongorahangoló arcára a boldogság ráncai ülnek ki, amikor azt mondja: sikerülni fog!

Az öröm megmarad az arcán akkor is, amikor leülünk beszélgetni. Kétszobás panellakás, Gyöngyös magasabbik részén. A telefonkönyvben ez áll: Nagy Sándor hangszerhangoló. Ez volt az „árulkodó” nyom.

Tiltakozik is nyomban, hogy ő már több éve nem dolgozik, visz- szaadta a vállalkozását, ám a telefonkönyvben ottfelejtették a neve mellett az egykori foglalkozását is. Egykorit? Végül is most is hangoló, csak már nem dolgozik. 0 volt az utolsó hivatásos zongorahangoló Gyöngyösön. Mert hát most akad, aki felvállal egy-két munkát, meg más városokból is eljárnak hangolni, de hivatásos, az nincs több. A máshonnan érkezőkre haragszik Nagy Sándor. Felvállalnak öt-hat munkát egy napra, azt összecsapják, felveszik a pénzt, aztán eltűnnek. Pedig egy jó hangolás közel ötórás munka. Vérbeli mester nem lehet felületes. És az a legjobb, ha zongorái közelében él, ha időnként meglátogatja a hangszereket. Mert hangolni rendszeresen kell. Elég, ha arrébb tolják a zongorát, és máris más a hangja. Ráadásul a mostani száraz lakások levegője sem tesz jót nekik, „állva” is elállítódik a hangjuk.

Apja kovácsmester volt Tarnamérán. Meglehet, högy a családi háztól jön a hangok sze- retete. Az üllőn vert vas csengénézték jó szemmel, hogy a papokhoz jár. Más idők voltak - mondja -, amikor tudtak, keresztbe tettek, akkor osztottak be munkára, amikor a képzőbe kellett mennem. Végül ott kellett hagynia a kántorképzőt. Ekkor kereste meg egyik barátja, hogy zenekart akar alakítani Tarnamérán. Igent mondott, és ő lett a formáció gitárosa. Közben Gyöngyösre jött dolgozni, és beiratkozott az itteni zeneiskolába is.

Farkas Zoltán lett a tanára. Azt mondja, roppant kedves számára ez a név, mert a tanár úr amellett, hogy a zenetudását gyarapította, rávette, hogy hangoljon zongorát. Olyasmire tanította, ami csak keveseknek adatik meg. Akkor kezdődött, 1973-ban.- Hogyan kell zongorát hangolni? Az ember ütögeti a billentyűket és aztán állít a húrok feszességén?

Elmosolyodik. Ilyet is csak egy laikus kérdezhet. A magasabb hangoknál már három húr is tartozik egy-egy billentyűhöz, tehát a klaviatúra használata szóba sem jöhet. Kézzel kell megpengetni a húrt és utána a hangolókulccsal beállítani annak feszességét.

Ma már kifinomult rezonancia-érzékelők segítik a zongorahangoló munkáját.

Van aki teljesen rábízza magát a műszerre, de a vérbeli zongorahangoló tudja, hogy a fülénél nincs finomabb műszer.

Legjobb, ha a mester a ban bízik.

Hangolás közben bensőséges viszony alakul ki a zongorával. A hangolónak fel kell fognia minden apró rezdülést, olyasmit is meg kell hallania, amit a műszer nem képes. Munkája csakis így lehet tökéletes. Fárasztó is a hangolás. Nagy Sándor azt mondja, úgy áll fel a zongora mellől az ember, mintha sódert lapátolt volna. Egész testét átjárja a fáradtság. Alaposan meg kell dolgozni azért, hogy a zongora hangja ismét szépen csengjen.- Sok zongorával találkozott. Volt-e olyan, amelyik igazán közel került a szívéhez?- Szinte mindegyiket megszerettem. Anélkül a hangolást nem lehet jól megcsinálni. De volt egy csodálatos pianínó Petőfibányán. Az nagyon megtetszett. Mondtam is, ha el akarják adni, akkor elsőként nekem szóljanak. Van ennek talán már húsz éve is. Nem kaptam üzenetet. Lehet,

hogy még mindig megvan...

Új zongorát már nemigen vesznek, leginkább a régiek cserélnek gazdát. Zongoráz- gat a gyermek, aztán felnő, abbamarad a zenélés, a hangszer gazdát vált. Gyöngyösön több száz zongora vándorol így lakásról lakásra. Áruk hetvenezertől háromszázezerig mozog. Az érték nemcsak az állapottól függ. Van fatőkés és páncéltőkés zongora is. Az előbbi hangjai szeb- fotó: t. z. m. bek, de nem tartja úgy a hangolást, hiszen a húrokat feszítő keret fából van. Aztán van angol mechanikás (ez a drágább), meg bécsi mechanikás is. Es aki zongora vásárlására adja a fejét, az nem árt, ha szakértővel érkezik a helyszínre: kívül lehet, hogy csillog a hangszer, de belül lehetnek bajok.

A nyolcvanas évek végén Nagy Sándor mellékállású zongorahangoló lett. Úgy tűnt, vállalkozóként is megél a hangszerdoktor. Nemcsak Gyöngyösön hívták sokfelé, hanem Miskolcról és Budapestről is érkezett megrendelés. Ám a zongorahangoló három évvel ezelőtt súlyos balesetet ' szenvedett: otthonában megcsúszott, és olyan szerencsétlenül esett, hogy megrepedt az egyik csigolyája. Úgy tűnt, hogy ötvenévesen tolószékbe kényszerül. Szerencsére ez nem következett be, de a hangolást már nem tudja folytatni. Pedig naponta hívják telefonon. Szívfájdalom visszautasítani az ismert klienseket, de a szervezete már nem bírja az effajta munkát.- A legjobban a zongorákat sajnálom - mondja. - Valameny- nyit ismerem, és amikor hívnak, akkor mindig arra gondolok,

A legjobban a zongorákat sajnálom. Valamennyit ismerem, és amikor hívnak, akkor mindig arra gondolok, hogy illetéktelen kezekbe kerül a hangszer, és elrontják azt, amit hosszú éveken át féltve óvtam: tönkrevágják a zongorát.

hallásáhogy illetéktelen kezekbe kerül a hangszer, és elrontják azt, amit hosszú éveken át féltve óvtam: tönkrevágják a zongorát.

Az utóbbi időben egyre jobban betör a piacra az elektromos zongora. Kis helyen elfér, hangzásban szinte ugyanazt tudja, a kis lakásban élők inkább ezt vásárolják. Ám a zongorahangoló szerint az elektromos hangszer sohasem fogja azt tudni, amit a hagyományos, más a kisugárzása is. Sajátos hangulatot teremt, olyat, amilyenre csak a megszokott zongora képes.

És mindig lesz, aki ezt méltányolja.

TOMPA Z. MIHÁLY

„Parantsolatok” fertálymestereknek

negyedek közösségének szervezése, a közösségi élet kialakítása, valamint a negyedek történelmi hagyomá- nyainak, szokásainak feltárása, dokumentálása. A korabeli kötelességek sora ennél jóval hosz-szabb. 1805-ben például a következő “Parantsolatok jegyeztettek fel a’ Fertálly Mesterek Listájokra

1. A Bor mérés tiltott időben nem szabad; úgy a’ külső Boroknak és Pálinkáknak vétele; ’s ide be hozása Confiscatio büntetése alatt tilalmaztatik.

2. Hernyók szedése, ’s a’ gyümölts fáknak tisztítása, a’ fáknak kivá- gattatása büntetés alatt parantsoltatik ’s meg ha- gyatik kinek- kinek közönségessen.

3. A szemeteket az Uttzákra önteni nem szabad, úgy á lövöldözés, és Uttzákon való Dohányozás mind a’ Városon mind pedig a’Hóstyákon meg nem engedtetik, nem külömben az ivó tartás, Betlehem és Mátkatáll hordás, Húsvéti öntöz- ködés, karjongatás az Uttzákon, ’s lárma, és maskarában való járás tiltatik.

4. A sertéseknek Uttzáról- uttzára, 's piartzra való ki eresztése meg nem engedtetik, az Ispitályra teendő Confiscationak büntetése alatt.

5. Az Uttzákon való tsoportozás úgy á Templomok előtt való átsorgás, vagy összve gyűlve tenni szokott hiába való fetsegés tilalmas.

6. Tavasznak eleitűi fogva egész hideg Őszig, hogy miniden háznál a tűztűl eshető szerentsétlen- ségeknek eltávoztatására hordóban víz tartasson, parantsoltatik.

7. Télben 9. óra, nyárban pedig 10. óm után a’ Kortsmákon való Musika és az Uttzákon, vagy akár hol szokott tsavargás tilalmaztatik.

8. Az idegeny tsavargóknak Szállást adni, vagy idegenyt lakóul az Elöljáróknak teendő Jelentés nélkül befogadni, senkinek sem szabad.

9. Úton úttfélen való Vásárolás, úgy semmiféle Vásárra való rakodás, vagy le pakolás Vasárnap, avagy Ünnepen, nem külömben a’ be jövetel vagy ki menetei Vetsemyéig meg nem engedtetik.

10. A Kiminyek tisztítása, ’s a rósz Kiminyek meg újjítása parantsoltatik, és hogy á Városon senki az udvarába szénáját rakni nem merészellye, meg hagyattatik.

11. Szöllő Munkásoknak, vagy akármelly féle napszámosoknak fizetések, és rendgyek iránt való, úgy a’ cselédek felül tett rendelések mindenektől meg tartassanak á kiszabott büntetések alatt.

12. A meg határozott órák után szállásoknál kinnt maradott Deákokat az elől Járóknak tartozik fel ad- s# ni a gazdák szoros feleleteknek terhe alatt: nem külömben meg hagyatik minden Deák tartó gazdának, hogy a’ Deáknak pénzt ne adgyon, és a’ Boltosok hitelben portékát ne adgyanak, 's be ne fogadgyanak a’ Lakosok házukhoz a’ Deákot, ha tsak a’ Szüleitűi Levelet nem vesznek, merít ha károsodnak, magoknak tulajdonítsák. Mind ezeknek által hágói a’ kiszabott büntetéseket ell veszik, vagyis az alább való renden levők 12 páltza avagy korbáts ütésekkel; a felsőbb rendűek pedig 12 forintokra valahányszor tapasztaltaim fognak, meg bűntetteinek. ”

A fertálymestereket mindig egy évre választották az úgynevezett „suttogón”, ami a korábban tisztséget viselt, kiérdemesült egykori fertálymesterek zárt társaságának tanácskozását jelenti. Az említettek itt hányták és vetették meg, hogy a negyedekből ki lenne a legalkalmasabb a következő esztendőben a feladat ellátására. A jelöltnek köztiszteletben álló és lehetőleg házzal rendelkező - ez mutatja, hogy megtelepedett, nem „gyüttment” - polgárnak kellett lennie. A választási szabályok gyakorlatilag fennmaradtak a jelenre, amikor az 1950- ben megszüntetett fertálymesterség 1996-ban újjáéledt, Várkonyi György négy idős emberrel, a négy, még életben lévő utolsó egri fertálymesterrel nézte végig a neveket, s az ő javaslatukra, a régi szokás szerint történt az újkori fertálymester-jelöltek felkérése. Egyébként a suttogón - ami persze azóta is működik, külön tartják a negyedekben, s aztán városi szinten - valamennyi korábbi fertálymester részt vehet.

A testület tagjainak sajátos öltözete a kívül fekete, piros bélésű „százráncú köpeny”, jelképük pedig a szalagos bot, amelyre mindig rákerül az éppen hivatalban lévő fertálymesterek szalagja a nevükkel és az évszámmal. Eger tizennégy hagyományos negyedének (ezek az alábbiak: az anno fallal körülvett város I-11-1I1-IV. negyede, a Szent János város Hatvan I. és II. negyede, az Alsó-Ká- rolyváros Hatvan III. és a Felső- Károlyváros Hatvan IV. negyede, a Felnémeti, a Cifra-sánc, a Szent István, a Makiár I—II. negyed és a Lajosváros) lesz ma új fertálymestere. Várkonyi György elmondta: a tervek szerint a fertálymesteri testület egyesületté alakul, s az elképzelések között az is szerepel, hogy a negyedekben összegyűjtött hagyományokat, történelmi emlékeket valamilyen formában, például egy könyvben, a nyilvánosság elé tárják.

_________________________________(RÉMES)

Öt esztendővel ezelőtt, 1996-ban éledt újjá Egerben a fertály mesterség. Az évtizedekkel korábban megszüntetett hagyc mányos tisztség nem a régi tartalommal került vissza a ma korba, hiszen az egykori fertálymesteri feladatok nagy részét immár ellátja az önkormányzat és a városi pol- ^=5 gármesteri hivatal. Ma délelőtt a Bazilikában tar- j tandó avatóünnepségen újabb tizennégy, köztisz teletben álló polgár veszi át a megbízatás egyik fő jelképét, a szalagos botot.

„A történelemben nincs ugrás, éppen jgyfca úgy, mint a természet- kWmÚ ken slncs- A jelen a

•aj" múlton épül föl s ajö- vő alapja a jelen; a múltat tisztelni tehát a legnemesebb hagyomány s a régiek példáját követni: okos célszerűség és célszerű okosság.

Ezért tartotta fenn Eger város közönsége a fertálymesteri intézményt, amely nálunk egyedüli e nemben. Kialakult pedig a török hódoltság megszűntével, a XVII. század végén, amikor - jóllehet az idők zűrzavarosak voltak - alig egy pár tisztviselője volt a városnak. A körül- r ~~ mények szükségesség tették, hogy minden városrésznek legyen a polgárok köréből egy-egy köztisztelet ben álló bizal mi embere, aki tudjon írni és olvasni, í akinek személyes tekintélyt segítségére le hessen a várót vezetőségének a közigazga tásban éi igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint ’decurió’-ról (később tizedesről), akinek neve idők folytán fertálymesterré lett.

Magyarázata pedig ennek a hagyományos elnevezésnek az, hogy a német iparosok és kereskedők mind nagyobb számban árasztották el Egert, amely - mint a roppant kiterjedésű egri püspökség székhelye - módot nyújthatott a tisztes megélhetésre. (...) Mivel pedig 1700 táján a városnak csak a fallal bekerített része volt meg, ez pedig négy kerületre, seriesre oszlott, a német nyelvhasználat e városrészeket elnevezte 'viertel- ek'-nek, fertályoknak. Ez a szó tehát, mint fogalomjelző, szinte egykorú magával az intézménynyel, amely így kapott fertálymester elnevezést. ”

Az egri Fertálymesteri Testület tb. elnöke, Breznay Imre írta azt az 1939-ben kiadott könyvet - a címe: „Az egri fertálymesterségről” -, amelyből a fenti mondatokat idéztük. Várkonyi Györgytől, az Egri Lokálpatrióta Egylet alel- nökétől, a mai fertálymesterek főkapitányától, akinek nevéhez a hagyomány újjáélesztése fűződik, megtudtuk azt is: bár a fertálymesterek közvetítették a városi tanács rendeletéit a lakosság felé, e tisztség viselői mégsem voltak képviselők. Jellemzően ma sem azok. Ami a mostani teendőket illeti, a két alapvető feladat a

Kocsis Bernát és Siller Imre: fertálymesterek a századfordulón

Hangolás közben a fül a legmegbízhatóbb műszer