Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-12 / 9. szám
2000. JANUÁR 12., SZERDA ÁRA: 39 Ft ELŐFIZETVE: 30,10 Ft XI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM MAI SZÁMUNKBÓL TERPLASZTIKA AZ ÁLLOMÁS ELE? Füzesabony városának önkormányzata a millenniumi esztendő megünneplésére több tervet is szeretne megvalósítani. Eperjesi László, a művelődési és oktatási bizottság elnöke képző- művészeti alkotás felállításáról és egy többnyelvű városkalauz kiadásáról is nyilatkozik. (5. oldal) AZ EGERTOURIST JÖVŐJE Az idegenforgalmi kft. értékesítéséről Vadócz Péter ügyvezető igazgató és dr. Vass Géza megyei főjegyző mond véleményt. A megyei önkormányzat döntése a 400 milliósra becsült idegenforgalmi hasznosítású ingatlanok sorsát is érinti. (6. oldal) HIÁNYOS TAJEKOZTATAS? Egyik olvasónk takarékbetétkönyves kálváriája közben még rendőrt is kellett hívni. A posta- hivatal vezetője szerint szinte naponta ki vannak téve ilyen inzultusoknak. (6. oldal) A VEZETES ELEGEDETT Lapunk sportrovata a Gyöngyösi Főiskola NB II.-es női kézilabdacsapatának őszi szereplését teszi mérlegre. Pintér Tibor edző tanítványainak teljesítményét a klubon belül is jónak értékelik. (12. oldal) 9 Tilosra állított szemaforok Megállapodás híján folytatódhat a vasutassztrájk Ez a vonat most van Indulóban, de vajon mikor kap zöld utat a többi szerelvény... fotó: gál gábor Annak ellenére, hogy mára csökkent a sztrájkoló beszüntetést. Thúróczy László, a VSZ egri titkára vasutasok száma, a VDSZSZ elnöke úgy vélte: a tár- szerint ők örülnének a legjobban, ha nem kellene gyalások eredménytelensége miatt tovább folytat- ilyen kemény módszerhez folyamodniuk. Összeál- hatják az eredetileg ma délig meghirdetett munka- lításunk a 2., további információk a 4. oldalon Beszüntetik a koporsós temetést? Heves megye Rettegnek a dél-hevesi területen élők. Most már nem csupán a házaikat, értékeiket veszélyeztető, földből előtörő vízmennyiség miatt. Egyre inkább biztosnak tűnik ugyanis, hogy a belvíz emelkedésével veszélybe kerülhetnek a koporsós temetések. Falun viszont többnyire ódzkodnak a hamvak umás elhelyezésétől. Pedig a helyzet romlását követően várható, hogy több dél-hevesi kegyeleti helyen ideiglenesen beszüntetik a koporsós temetkezést. Erre határozatot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgádat hozhat, a közegészségügyi helyzet alapos mérlegelése után. Mi ilyenkor a teendő? S mikor kell elrendelni az umás temetkezést? Erről kérdeztük a Heves Megyei ÁNTSZ üszti főorvosát, dr. Bartos Ilonát.- A temetők rendjét egy tavaly életbe lépett kormányrendelet szabályozza - mondta dr. Bartos Ilona. - A hatályos kormányrendelet szerint koporsós temetés esetén a sírgödör mélységének két méternek kell lennie, ráte- metés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább egy méter 60 centiméterre kerüljön. Átlagos körülmények között Heves megyére nem jellemző olyan magas talajvízszint, hogy az a koporsós temetkezést veszélyeztesse. A mostani helyzet viszont más. A megemelkedő talajAz ANTSZ ad engedélyt A jelenlegi belvízhelyzet miatt a napokban két esetben került sor a koporsós temetkezés felfüggesztésére. Az előírások betartása érdekében Nagyfügeden és Karácsondon kellett ideiglenesen megtiltani a temetéseket. A határozat életben tartásáig csak az umás végtisztességet lehet megrendelni. A határozat feloldására a belvízhelyzet alakulásának függvényében az ÁNTSZ ad engedélyt. vízszint miatt elképzelhető, hogy a tavaszi hóolvadáskor több helyen veszélyeztetni fogja az általános előírások betartását a jelenlegi csapadékhelyzet. (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyben, értelmetlenül Az ide vonatkozó törvény értelmében ötvenezer hiteles aláírást kell gyűjteni ahhoz, hogy a Parlament népi kezdeményezésként napirendre tűzze a sorkötelezettség megszüntetésének ügyét, s döntsön is erről a kérdésről. A szabad demokraták elképzelései szerint február végén, március elején kezdődik meg az országos aláírásgyűjtő akció, amely mellől természetesen a sajtókampány sem hiányzik majd - tudtuk meg Fodor Gábor parlamenti képviselőtől, az SZDSZ ügyvivőjétől. A gyöngyösi származású politikus lapunknak hangsúlyozta: a mostani agyhártyagyulladás-járvány is rávilágított, hogy milyen szörnyű állapotok uralkodnak a hadseregen belül. (Folytatás a 2. oldalon) Mégis lesz szeméttelep? Bélapátfalva Aggódva fordult Pepó Pál környezetvédelmi miniszterhez, úgy is, mint kedves barátjához dr. Várhelyi András országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt frakcióvezető-helyettese, az észak- magyarországi tartomány idegen- forgalmi elnöke. Levelében - melyet még október utolsó napjaiban írt - határozott és erőskezű azonnali intézkedést kért. Azt szerette volna elérni, hogy ne épülhessen meg a Bükki Nemzeti Park nyugati kapujában, Szilvásvárad külterületétől pár száz méterre az a regionális hulladéklerakó, amelynek a terveit a bélapátfalvai ön- kormányzat már elkészíttette. Mi történt azóta? - kérdeztük Barta Norbert polgármesterétől. Megtudtuk, hogy vendégek érkeztek hozzájuk a Környezetvédelmi Minisztériumból és a miskolci Környezetvédelmi Főfelügyelőségtől, s megállapították, hogy egy-két éven belül betelik a jelenlegi, a tervezett hulladéklerakó tőszomszédságában található szeméttelep. Felhívták a hivatal vezetőinek a figyelmét arra, hogy az új lerakó megépítéséhez elengedhetetlen a hatástanulmány elkészíttetése. A falu lakossága nem idegenkedik a beruházástól, s a vezetőség szem előtt tartja a törvényességet. A terv része a kisrégió és a megye fejlesztési programjának, továbbá az európai csatlakozásnak is feltétele a normáknak megfelelő, korszerű hulladék- gyűjtő létesítése. A polgármester azzal zárta a tájékoztatást, hogy nem szándékoznak meghátrálni, nincs is miért, pályázatot írnak, hogy támogatást kapjanak.- Ha nem nyerünk - mondta Barta Norbert -, mi is Egerbe visz- szük majd a szemetünket. (NÉGYESSY) Az autópálya árvízcsapdája Hatvan Lejjebb kerülhetnek az M3-as autópálya alatti átereszek, s ezzel megszüntethető az árvízcsapda a város északi részében. Az átereszek áthelyezésével jobb elfolyást lehet biztosítani az újhatvani városrészt veszélyeztető belvíznek is. Az önkormányzat már korábban is egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a Északkelet-magyarországi Autópálya Rt.-vei (ÉKMA) a sztráda alatti átereszek helyzetéről, ám akkor még a hatvaniak azt a választ kapták, hogy a részvénytársaság nem zárkózik el az ominózus álfolyók áthelyezésétől, ám a munkálatok költségeit nem hajlandó vállalni. Vajda Pál alpolgármester viszont úgy véli, hogy az 1970-es évek második felében, az autópálya építésekor a konstruktőrök nem jártak el megfelelő körültekintéssel, ezért kerülhettek a kelleténél magasabbra az átereszek, így a nyári esőzésekkor a város északi részét elöntő Bér-patak a vízszint esése után már nem tudott visszahúzódni. Ugyanez a helyzet lép fel egy nagyobb olvadás esetében, amikor az autópálya a magas átereszeivel árvízcsapdaként működik. (Folytatás a 2. oldalon) Belvizek sújtják a mezőgazdaságot •Az idei év sem lesz könnyebb a tavalyinál Kemény, megpróbáltatásokkal teli évet zárt tavaly a mező- gazdaság - mondta a Hírlapnak Zoltai Béla, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője. Ár- és belvíz pusztított, emiatt nagy károkat szenvedtek a termelők. Heves megye A bajok 1998 őszén kezdődtek, amikor a sok csapadék miatt csak kevés kalászos gabonát tudtak vetni a gazdák. Ennek pótlására tavaly tavasszal igyekeztek erőfeszítéseket tenni, amikor több napraforgót, kukoricát vetettek. A folytatás sem volt kedvező, mert márciusban és áprilisban is sok eső esett, és a nyár gazdag volt csapadékban. A kialakult ár- és belvízkárok enyhítésére a földművelésügyi tárca 650 milliós támogatást nyújtott a megyében tevékenykedő termelőknek. Az ősz kedvezett a betakarításra, különösen a szőlő minősége lett kiemelkedő, igaz, a termelők nagyon sok energiát fordítottak a gombakártevők elleni küzdelemre. Az állattenyésztésben sok gondot okozott a takarmánytermelés és a betakarítás, az árbevétel öt százalékkal csökkent. Összesen 343-an igényeltek állami támogatást, és 46 millió forintot kaptak. Tavaly vezették be a termelők regisztrációját, amely 4952 gazdát érintett. Ez azért volt fontos, mert ennek alapján részesülhettek a támogatásokból. 1999-ben 2828 termelő kapott földalapú támogatást 366 millió forint értékben. Ez két és félszerese volt a '98-as összegnek. Az elmúlt évben 209-en pályáztak ültetvénytelepítésre, és ebből 186-ot fogadtak el. Ezek összege csaknem 1,9 milliárd forintot képviselt, s ehhez 660 millió forint támogatást kaptak. Tavasszal szőlőből 71,4, gyümölcsből 258 hektáron telepítettek. Ősszel 269 hektár új szőlő és 127 hektár gyümölcsös kialakításához láttak hozzá a megyében. A modern technika vásárlására 2,5 milliárd forintot költöttek, s ehhez az érintettek 615 millió forint állami támogatást kaptak. (Folytatás a 3. oldalon) 977086591003500009
