Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA Heves Megyei Hírlap - 2000. Január 10. hétfő ___________________________Adatbázis____________________________ Intern etkapu a pénztárcában Az internet felhasználói hozzáférhetnek az egész világhoz, ám igazán felhasználóbarát hoz­záférést eddig csak az asztalunkon álló személyi számítógépről élvezhettünk. Mindeddig ugyan­is ez volt az egyetlen olyan eszköz, amely egy helyen tárolta jelszavunkat, kedvenc honlapja­ink címét (az úgynevezett könyvjelzőket) és elektronikuslevél-címeinket. Ráadásul a világ­háló elérése ahhoz a terminálhoz van kötve, amelyet éppen hasz­nálunk: az otthoni PC, a munkahelyi profi gép, a mobiltelefon vagy éppen a tévédekóder. Ezt a problémát igyekszik áthidalni az ún. intelligens kártyával egy francia informatikai nagyvállalat. A világ első, egyszerűsített és biztonságos személyi hozzáférést nyújtó internetkártyája olyan processzort tartalmaz, amelyen raj­ta van a világháló eléréséhez szükséges program. Ha a hitelkártya méretű okos lapocskát beillesztjük a megfelelő olvasó berende­zésbe - ez csatlakozhat PC-hez, mobiltelefonhoz, nyilvános inter­netkioszkhoz vagy akár televíziónk dekóderéhez -, akkor kapcso­latba léphetünk internetszolgáltatónkkal. Mivel a kártyachip tar­talmazza a felhasználó azonosító kódját, akárhonnan hozzáférhe­tünk internettel kapcsolatos személyi adatainkhoz. E-személyi Finnországban Nálunk ebben az esztendőben kezdődik meg a személyi igazolványok korszerűbb­re cserélése, Finnországban a maga nemé­ben egyedülálló állami program indult meg. Az ottani népszámlálási hivatal ugyanis a személyazonosításra szolgáló kártyáknak intelligens változatát dolgozta ki. Bródy Já­nossal szólva, a „kis szig-emmel” (a személyi igazolvánnyal) öt­vözték az előző hírben sze-replő újdonságot: a mikrochipet tar­talmazó, hitelkártya méretű plasztiklap az interneten is azonosít­ja tulajdonosát, amikor adatot cserél vagy elektronikus úton vá­sárolni szeretne. Minthogy Finnországban a világon a legmaga­sabb az egy főre eső internethasználók száma, a program nagy­mértékben megkönnyíti a lakosság elektro-nikus kereskedelem­ben való részvételét, mindemellett fontos szerepet játszhat a hi­vatalos ügyek intézésében is. Ezentúl az északi országban min­denki kapcsolatba léphet - mégpedig biztonságosan - a különfé­le közintézményekkel, akár otthonról, akár nyilvános inter­netkioszkokból. Távmunkatervek Kiaknázva a távmunka adta lehetőségeket, új munkahelyek megteremtését célzó együtt­működésről döntött nemrégiben a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Matáv; lényegében egy korábbi ötletet he­lyeznek új alapokra. 1998 januárjában ugyanis már elindult a projekt, ám a végre­hajtással megbízott közhasznú társaság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a távmunkaprojektek gya­korlatilag nem indultak be. A korábbi tapasztalatokat felhasználva ezúttal a fő feladat a távmunkahelyek feltárása, a munkaközvetí­tés, a munkaerő-kölcsönzés, a távmunkahelyek kialakításában va­ló közreműködés, a távmunka-vállalkozások előkészítése és meg­valósítása lesz. A Matáv a távmunkásoknak különféle kedvezmé­nyeket ad, így például ISDN-hozzáférésnél elmarad az adatkom­munikáció 25 százalékos felára, továbbá forgalmi kedvezményt is nyújtanak. A Matáv vállalkozik a távmunkahely kialakítására és a hálózat távfelügyeletére. ____________________________________■ T erjed a számítógépes bűnözés Ahogy fejlődik a társada­lom, a gazdaság, ahogy új üzletágak jelennek meg, az új területeken szinte azonnal megjelenik a bű­nözés. A személyi számító­gépekkel együtt értelem­szerűen megjelent a szá­mítógépes bűnözés is. Kezdetben nem akadtak külö­nösebben súlyos esetek, a kü­lönféle programok jogtalan, az­az engedély nélküli másolásán túl. Ám amióta a berendezések és a számítógépes programok rohamos fejlődésnek indultak - megjelent például az internet -, az ügyeskedők már egész rend­szereket manipulálnak: betör­nek adatbázisokba, bankokat fosztanak ki, vírusokat küldöz­getnek. A számítógépes bűnözés egy része vagyon elleni, más része pedig gazdasági bűncselek­mény. Magyarországon 1993- ban iktatták a vagyon elleni bűncselekmények közé az ille­gális szoftvermásolást; 1998- ban ezt azzal súlyosbították, INteRNeTTo hogy nemcsak szándékosan, hanem gondatlanságból is el­követhető a vétség, vagyis nem számít mentő körülménynek, ha valaki nem tud a program jogvédelméről. A gazdasági bűncselekményeket taglaló jogszabályokban először 1993- ban jelent meg a számítógépes csalás bűntette, s 1996-ban egé­szült ki a telefonszolgáltatás igénybevételével elkövetett cse­lekményekre vonatkozó kitéte­lekkel is. A Legfőbb Ügyészség adatai szerint míg 1994-ben a vagyon elleni bűncselekmények közül 95, gazdaságiból pedig mind­össze egyetlen eset vált ismert­té, addig 1998-ban már 1560 va­gyon elleni és 368 gazdasági számítógépes bűncselekményt derítettek fel. Az okozott kár is alaposan megnőtt: míg 1994-ben az is­mertté vált számítógépes bűn- cselekményekből 703 ezer fo­rint kára származott a gazda­ságnak, tavaly már több mint 326 millió forint! Internetto - az informatív Aj ofdoH a CMnputwworW SzámiMis1ethn8aj munkatértől kéuítették a Ft» So)iéOBynél«o»a «gyDItmWUkltttwI. Iroda a ruházatban Hamarosan vége szakad annak a világnak, amikor az úton lévő menedzserek minden­féle, nem teljesen tökéletesen működő tech­nikai mütyürrel tömik meg aktatáskájukat abban a reményben, hogy azok majd segí­tik őket mobil munkájukban. Szinte már karnyújtásnyi időre van, hogy el­foglalt menedzserünk csak előkapja zsebpécéjét - ezt szükség szerint internet­böngészésre, faxolásra vagy telefonálásra is használhatja -, és rácsatlakozik cégének háló­zatára. El is kel a számítógép segítsége, mivel egy nemrégiben elvégzett vizsgálat szerint egy menedzser agya percenként 800 szóból álló információhalmazt tud feldolgozni, holott egy csúcsvezetőt ennek az ötszöröse bombáz. A technológia fejlődése befolyással lesz a menedzseri munka mikéntjére is. A jó írás­készség elengedhetetlen egy úton lévő top- menedzser számára, ám ha véletlenül elfelej­tett volna írni, a kutatások legújabb állása szerint az sem olyan égbekiáltó baj - kéznél lesz ugyanis a varázstoll. Elég lesz, ha e szerszámmal éppen csak papírra veti gondo­latait - akár egy éttermi szalvétára is, mivel az okos toll kézmozdulatai alapján memori­zálja a szöveget. Vezérünknek már csak an­nyi a dolga, hogy az íróeszköz parányi mik­rofonjába mondja: „Küldd el ezt a levelet az értékesítési osztálynak!”, majd a szállodába visszatérve a tollat belehelyezi egy kis tinta­tartóhoz hasonló íróeszközbe. Ez a ketyere aztán digitalizálja a feljegyzést, a rákötött noteszgép pedig elmenti és elfaxolja rendel­tetési helyére. És mi lesz azokkal az „elpuhult” igazga­tókkal, akik utálják és nem is bírnák maguk­kal cipelni 2-3 kilós táskagépüket?! Nekik igyekeznek kitalálni azt az öltönyt, amely „önmagában” tartalmazná a komputert is. Az egyik elképzelés szerint az adatokat a zakó hajtókájába varrt fémszálak továbbíta­nák, a hozzájuk csatlakozó kis lapos billen­tyűzet pedig a szivarzsebben lapulna. Né­hány „viselhető” technológiai megoldás pro­totípusa már a következő egy-két évben piac­ra kerülhet. így egy szemüveg is: bal oldali lencséjének felső sarkába egy apró képernyőt helyeztek. Az imigyen felszerelt okuláréval szöveget lehet olvasni, szörfölni a neten, va­lamint elektronikus postát küldeni és kapni. A szemüvegkeretet vékony drót köti össze a fél kézben elférő billentyűzettel, ez pedig a zsebben lapuló, modemmel, merevlemezzel és memóriával felvértezett dobozkához, a szupermini zsebszámítógéphez csatlakozik. Mindez egyelőre a jövő zenéje. De bemu­tathatunk egy létező példát a hordozható, mi több, „magunkon viselhető” számítógépek köréből. A számítógép központi egységét az övén vi­seli a felhasználó - ez ugyan nem látszik a ké­pen, az viszont annál inkább, hogy a fején egy eddig csak sci-fi filmekben látott alkalmatos­ság van. A gép billentyűzete pe­dig a karjára van fűzve. A számító­gép valóságos in­formációs köz­pont, mobil-tele­fonként, sőt kép­továbbító eszköz­ként is működik. Egyes szakterüle­teken, például a repülőgép-szere­lőknél igen hasz­nos kiegészítő­nek tartják az ilyen számítógé­peket a speciális szakmunkák el­végzéséhez. Az ilyen újdonságok közzétételekor általá­ban diadalmas sikerkrónikákat lehet olvasni. Pedig nem könnyű a technikai siker mellett az anyagi sikert is elérni. Példa erre a „hordható” számítógépek kifejlesztésében élen járó ameri­kai cég, a Xybernaut esete. Dollármilliók árán sikerült kifejleszteniük a számítógépek e különleges, új családját, im­már piacra is érett a termékük - nemrégiben a cég mégis majdnem csődbe ment. Óriási az anyagi veszteség. Csak az elmúlt évben 13 millió dolláros hiánnyal zártak! Talán meg­előzték a korukat? Valószínűleg még a csúcs- technikai iparágakban (autógyártás, repülő- gépipar, űrtechnika) sem képesek megfizetni - azaz honorálni - az úttörő fejlesztést. Hajszálpontos idő A dátumváltás alkalmából csupán számítógépeinket kellett vizslató szemekkel figyelni, óráinkat szerencsé­re nem. Ám ha valaki a 2000-es esztendőben már a kor szavához méltón kíván­ja óráját „halálpontosan” beállítani, az internet segít­ségével is megteheti! Az Egyesült Államok kereske­delmi minisztériuma, a felügye­lete alá tartozó szabvány- és technológiaügyi intézettel és az amerikai tengerészeti obszer­vatóriummal közösen időoldalt nyitott a hálózatok hálózatán: http://www.time.gov Az új website legfőbb szolgál­tatása a nevéből kiderül: időt kö­zöl, mégpedig a legpontosabbat, amelyet az USA két atomórája mutat. Szakértők állítása szerint az órák által mutatott idők leg­följebb egy tízmilliomod másod­perccel térnek el egymástól. Egyetlen szépséghiba: csak az USA-ra érvényes időövezetek ol­vashatók le, ettől még azonban a pontos idő az pontos idő szá­munkra is. Legfeljebb öt (hat) egész órát kell hozzáadni a kép- emyőn leolvashatóhoz. ______■ „ Komputerkéz” az új tömegbetegség A számítógépen dolgozók több mint 70 százaléka pa­naszkodik a kézcsontok és - izmok túlterhelése miatt fellépő tartós fájdalmakról- állapította meg egy spa­nyol munkahigiénés intézet egy, a dolgozókhoz intézett körkérdés alapján. „A billentyűk monoton és tartós nyomogatása árt a kéznek és ízületeinek, a kar és a váll izmai­nak, mainak és idegeinek. Ez krónikus panaszokat okozhat egészen a munkaképtelenségig”- figyelmeztetett egy szakértő. A gyors, állandóan ismétlődő meg­erőltetés (RSI=Repetitive Strain Injury) nyomán idővel jelent­kezhet az ún. „komputerkéz” szindróma. Több nő (67 száza­lék), mint férfi (54 százalék) szenved RSI-szindrómában. A komputerkéz korai felisme­résére Barcelonában egy olyan munka-egészségügyi tanácsadó és érdekvédő központot létesítet­tek, ahol minden munkavállaló - kérés esetén névtelenül - taná­csokat és információkat kaphat. A megelőzést legjobban az szolgálja, ha megfelelő testtartás­ban ülünk a gép előtt. Erre vonat­kozólag a szakemberek tanácsa: az alkar a szék (természete­sen állítható) karfáján nyugod­jon, a felkarral közel 90 fokos szöget zárjon be és az ujjakat tartsuk lazán, kissé begörbítve. A lézerlemez sem örök életű ban mágnesszalagra rögzített információk ötödé máris örök­re elveszett! Ráadásul nem pusztán az adathordozókkal van baj, hanem az adatrög­zítőkkel és -leját­szókkal is. Egy mai PC használójának gondot okozhat egy első nemzedékbe tartozó, 5,25 hüvelykes (nagy) flopin őrzött anyag kiolvasása. Ma­napság már alig van olyan PC, amelybe „öt- negyedes” meghajtót is beépítettek. Ugyancsak ritkaságszámba mennek a nyolcvanas években üdvözí­tő archiváló megoldásnak tar­tott képlemez-leolvasók is. Miközben a világ valamennyi fontos könyvtárában restaurá­torok százai gondoskodnak az állomány védelméről, a papír, az írás, a kép megmentéséről, az emberiség kulturális-tudo­mányos kincsének számító, elektronikusan rögzített infor­mációk végleges elvesztése fenyeget. Ma is kibetűzhetők a sumér ék­írással agyagtáblába vésett föl­jegyzések, az egyiptomi király­sírok hieroglifái és a phaestosi korong jelei - még ha a krétaiak ősi írását eddig nem is sikerült megfejteni. Hanem amit a ma embere rögzített elektroniku­san mágneslemezekre, lézerko­rongokra, az néhány évtized el­múltával könnyen az enyészeté lehet. Egyesült államokbeli szak­emberek kiderítették: a mág­nesszalagok élettartama legföl­jebb tíz év, a flopilemezeké, vi­deoszalagoké valamivel hosz­szabb, ám 15 év elteltével ezek is elveszítik „emlé­kezőtehetségüket”. Még az elnyűhetetlennek tar­tott optikai tárolóesz­köz, a CD-ROM sem örök életű: néhány évti­zed múltán hasznave­hetetlenné válik. A NASA, az Amerikai Űrhajózási Hivatal mun­katársai kénytelen-kellet­len tapasztalták, hogy az adatvesztés nem csak a jö­vőben, hanem már most is súlyos károkkal jár. A Viking űrszondák által küldött és 1976-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom