Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-10 / 7. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap T Ü K Ö R Heves Megyei Hírlap - 2000. Január 10. hétfő GAZDASAG BÁT Nőtt a takarmányindex A Budapesti Árutőzsde határ­idős gabonapiacán 985 millió forint, a pénzpiacon pedig 28,8 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek az el­múlt héten. Az ótermésű búza árfolyamai csökkenő tendenci­át mutattak, míg az újtermésű- ek határidős jegyzései 100-880 forinttal emelkedtek. A takar­mánykukorica a közelebbi le­járatokra 360-590 forinttal drá­gult, a távolabbi terminek kö­zül viszont a december 100 fo­rinttal csökkent. A takarmány- árpa árfolyamai a jövő decem­ber kivételével 400-1400 fo­rinttal erősödtek. A takar­mánybúza és a szója árai vál­tozatlanok maradtak. A repce augusztusi árfolyama 100 fo­rinttal csökkent. A takarmányindex jegyzése 550, illetve 200 forinttal nőtt. A pénzpiacon 108272 kontrak­tusra kötöttek üzletet. A legke­resettebb az eúró volt, amely­ből 77 567 kontraktus cserélt gazdát. Az amerikai dollárból 30135 kontraktus, míg a japán jenből 570 kontraktus forgott. Az amerikai dollár árfolyamai 6,30-9,00 forinttal csökkentek. A legnagyobb mértékben a de­cemberi határidő esett, 258 fo­rinton zárt. Az euró 0,20-1,80 forinttal gyengült, januári elszámolóára 255,10 forint lett. A japán jen árfolyamai mélyre­pülésbe kezdtek, és a hét végé­re 12,50-16,60 forinttal estek a jegyzések. Az angol font márci­usi árfolyama 4 forinttal zu­hant, 411 forinttal zárta a pén­teki kereskedést. A svájci frank árfolyamai a január kivételével gyengültek. A határidős hús­piacon nem találkozott a piaci résztvevők elképzelése. A jegy­zések mindkét kategóriában változatlanok maradtak. Állami Számvevőszék - 2000 Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés szerve. Minden vizsgálatáról jelentést terjeszt a parlament elé. Tavaly 40 vizsgálatot fejeztek be, ezalatt 2200 helyszíni ellenőrzést végeztek, mintegy 40 ezer ellenőri nap alatt. Idei terveikről kérdeztük az intézmény elnökét, dr. Kovács Árpádot.- Milyen szempontok szerint állítják össze programjukat?- Ott vizsgálódunk, ahol sok pénz fordul meg, és ahol az alkot­mányos működés, az átlátható­ság szempontjából az fontos. Pél­dáiként említhetném a pártokat és a társadalmi szervezeteket, vagy a közintézményeket.- Mondana ezekből legalább kettőt?- A kórházak 16,5 milliárd fo­rintot fordítottak korszerű beren­dezések beszerzésére. Ugyanak­kor a betegellátás több területén a korszerűtlenné vált eszközök cseréje, pótlása, illetve a mini­mumfeltételekben előírt műsze­rek beszerzése - pénz hiányában - nem valósult meg. Az általunk vizsgált önkormányzatok például 91 milliárd forintot kaptak átfogó szociális ellátásra, valamint pénz­beli és természetbeni ellátásokra. Ebből e célokra csak 69 m'illiárdot használtak fel, a többit másra for­dították.- Több mint 3200 önkormány­zatunk van. Hogyan lehet náluk átfogó vizsgálatot tartani?- Az önkormányzatok vizsgá­lata nem egyszerű dolog. Az elap­rózott önkormányzati rendszer 3200 települése 70 féle jogcímen és 210 összetételben kap támoga­tást a költségvetéstől. 2900 tele­pülés előírt összeget kap üzemel­tetésre, ellátásra, például az okta­tásra. Ezeknek az önkormányza­toknak vagyona, helyi adóbevéte­le, számottevő telke nincs, tehát nincs mivel gazdálkodniuk. Sze­retnénk ezért feladatmegosztást csinálni. Ezeket a szabályszerű­ségi vizsgálatokat a TÁKISZ vé­gezné, és akkor mi a nagyobb te­lepülések közül 60-70-et tudnánk vizsgálni egy év alatt.- Idén az önkormányzatok mi­lyen ellenőrzésre számíthatnak?- Vizsgáljuk a megyei, városi és fővárosi kerületek gazdálkodá­sát. A rendelkezésre álló források 80 százaléka erre a . helyre kon­centrálódik. Ezenkívül jelentősek a kockázati elemeket tartalmazó vállalkozásaik is. k. t. ________________________Bálint György rovata_________________________ L apok a kertész noteszából Az ünnepek utáni első munkanapok nem problémamentesek! Ilyenkor kell elmesélni az átélt élményeket, az elfo­gyasztott ételkölteményeket és nagy­szerű italokat, meg a pihenőnapok sokféle egyéb tapasztalatait. Aki gyökeres fát állított be kará­csonyfának, az minél előbb helyezze el a szabadban, öntözze meg alaposan. Ha a fenyőfa helyét korábban előkészítette, akkor mihelyt a föld fagya kiengedett, ültesse el, mert így fogja legjobban megőrizni zöld tűruháját. Ajánlatos átvizsgálni a telelőben lévő ládás és dézsás növényeket. Ha a földjük megszik­kadt, öntözze meg kisebb mennyiségű vízzel. Semmi esetre se öntözze meg a növény föld fe­letti részeit, mert a vízcseppek nyomán pené- szesedés, rothadás indulhat meg rajtuk. Ha a leandereken, pálmákon pajzstetveket fedez fel, akkor ezek ellen minél előbb védekezni kell. A zimankós, hideg januári napokon csak a szobában tudunk a tavaszi feladatok előkészíté­sével foglalkozni. Igen hasznos tevé­kenység most a vetőmagkészlet átvizs­gálása. A vetőmagvak csak egy ideig tartják meg csíraképességüket, tehát többéves magvakat nem érdemes el­vetni. Legtovább (4-5 évig) a bab, a borsó és a kobakosok magja tartja meg eredeti értékét, de akadnak olyan zöldségfélék, amelyek magjai csupán egy évig csíraképesek. A vetőmagok tasakján mindig fel van tüntetve, hogy a mag meddig csí­raképes; ezt ajánlatos figyelembe venni. Ha meg kíván győződni valamely mag hasz­nálati értékéről, csináljon csírázási próbát. La­pos tányérba vagy tálcába fektessen két-három réteg itatóspapírt, és azt alaposan nedvesítse meg, majd rakjon rá magokat szép szabályos rendben. A magokat fedje le nedves papírral. Néhány nap múlva tapasztalni fogja, hogy a magvak csírázni kezdenek. Ha a 90 százalékuk csírát fejlesztett, akkor a mag vetésre alkalmas. DR. BÁLINT GYÖRGY CCGWCXCTéS a cégvezetők havilapja HatEridik. c0gvezetiknek A ma kezdidi h0ten a k vet- kezi , k telezetts0geket kell teljes teni k a cögvezetiknek (az sszeEll - tEst a QZgvezet0s c mß foly - irat bocsffitotta rendelkez0s nkre): JanuEr 10.- Társas vállalkozók utáni járulékfizetés- Adóraktári adójegyigény (havi) bejelen­tése- Egészségügyi adatszolgáltatás JanuEr 12.- Osztalékadó megfizetése- Személyi jövedelemadó megfizetése- Személyi jövedelemadó-előleg meg­fizetése- Cégautó adója- Külföldi személytől levont adó meg­fizetése- Termőföld bérbeadásából származó jöve­delemből levont adó befizetése- Százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése- Tételes egészségügyi hozzájárulás meg­fizetése- Tb-kötelezettségek bevallása, megfize­tése- Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók tb-kötelezettségeinek bevallása, megfizetése- Tb-összesítő bevallás- Táppénz-hozzájárulás bevallása- Magánnyugdíjpénztárnak szóló bevallás- Adatszolgáltatás a tb-biztosítottakról JanuEr 14.- Vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése JanuEr 15.- Helyi adó bevallása- Idegenforgalmi adó megfizetése- Könyvelési kötelezettség- Külföldi rendszámú teherszállító gépjár­mű adózása- Átképzési támogatás igénylése- Köteles példány megküldése- Termékmérleg-nyilvántartás benyújtása- Jövedéki termék adómentes felhasználá­sának elszámolása- Vízkészletjárulék befizetése p t0s gyi szabvEnyok 1999. október 15-től meghatározott építésügyi nemzeti szabványok alkal­mazását tette kötelezővé a földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A rendeletben felsorolt felvonó-létesítési szabványokat, kéményszabványokat, légtechnikai szabványokat, hőtechnikai szabványokat, alapozási szabványokat és tervezési szabványokat 2001. de­cember 31-ig kötelező alkalmazni. Ez­zel párhuzamosan a korábbi környezet­védelmi miniszteri rendeletnek a fenti szabványokra vonatkozó előírásai 1999. november 5-én hatályukat vesz­tették. A szabványok vagy azok egyes elő­írásainak kötelező alkalmazása alól az FVM felmentést adhat. A felmentést az építmény, illetve a berendezés engedé­lyezését, létesítését megelőzően lehet kérni. A felmentés iránti kérelmet a mi­nisztériumhoz kell benyújtani. Az eljá­rás illetékköteles. A felmentés iránti ké­relemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, székhelyét; az érintett szabvány azonosító jelzetét és azt a részét, amelyre a felmentési kérelem vonatko­zik; a szabványtól való eltérés indokát; a tervezett megoldás (eltérés) műszaki dokumentációját, amely bizonyítja, hogy a kötelező szabványban foglalt előírásokkal legalább egyenértékű biz­tonságot nyújt; az arra kijelölt intéz­mény szakvéleményét a tervezett mű­szaki megoldásra vonatkozóan, vala­mint az engedélyezési, létesítési és üzembe helyezési eljáráshoz kapcsoló­dó szabványok esetében az eljáró ható­ság előzetes állásfoglalását, szakvéle­ményét a tervezett megoldásról. A felmentést az FVM visszavonja, ha a használatbavételi eljárás során bebizo­nyosodik, hogy a kérelmező eltért az en­gedélyben foglaltaktól. A szabványok al­kalmazását a 96/1999. (XI. 5.) FVM-ren- delet tette kötelezővé. A legjobbat, *A, - a legjobbkor! m Tm/n+a Al/pin ^ * Millenniumi Toyota Akció Toyota AVENSIST ABS-szel, dupla légzsákkal, légkondicionálóval es eredeti Toyota riasztóval COROLLAT ülésfütesset, teli gumival es ködlámpává! beépített rádiómagnót m feledje: amilyen a kezdet, olyan a folytatás... Bízhat u jelben • T0Y0TA-EGER EGER TEL.: 06-36-426-400 • Csendes évtizedek után: újra támad a tüdő vész A tbc visszaszorult, de nem véglegesen „A tuberkulózis és a nyomor apokaliptikus társak" - állapít­ja meg találóan a neves kutató. Ez a betegség szinte egyidős az emberiséggel, azonban igazi rémmé a XIX. században vált, amikor kialakultak az ipari nagyvárosok, velük együtt a nyomornegyedek és a tömeg- szállások is. Az immunitással nem rendelkező, a létminimum szintjén tengődök között ara­tott a halál. Magyarországon - még a XIX. század első ötven évében is - ezer halálozásból százas nagyságrenddel szere­pelt a tbc. A második ötven évre ez csökkenni kezdett, majd az utóbbi évtizedekben az arány­szám egyszámjegyű lett. A tbc visszaszorult - de nem véglege­sen.! Mostanában a fejlett or­szágokban is újra támad, ezért ismét a közegészségügy homlok­terébe került. Európa több államában 30 százalékkal nőtt a frissen fertő­zöttek aránya, sőt az USA-ban is meghaladja a 18 százalékot. A WHO jelentése szerint 1996- ban a Föld lakosságának csak­nem egyharmada fertőzött volt, az új betegek száma pedig elérte a 8 milliót. Hárommillió ember halt meg egyetlen év alatt a tbc következtében! Nálunk 1990-hez képest az új esetek száma 1998-ra,; 11,5 százalékkal nőtt, habár 1995 óta némi javulás mutatkozik. A tbc azon túl, hogy bakteriális eredetű, járványos betegség, elsősorban a rossz szociális kö­rülmények között élőket fenye­geti. Jól mutatják ezt a WHO (az ENSZ egészségügyi világszerve­zete) által meghatározott rizikó- csoportok. Első számú veszé­lyeztetettek a hajléktalanok, a szociális otthonokban élők, az alkoholisták, a drogfogyasztók, az AIDS-betegek, a bevándorlók. Ami a hajléktalanokat illeti, már a nyolcvanas évek végén egy amerikai vizsgálat kimutatta, hogy New Yorkban 21 százalé­kuk szenvedett e kórban. Az AIDS-betegeknél pedig az im­munrendszer gyengülése hajla­mosít a tbc-re, illetve a már lezaj­lott betegséget újból fellobbant- hatja. A hazai felmérések szintén azt támasztják alá, hogy a kedvezőt­len szociális tényezők, a rossz élet­viszonyok szorosan összefüggnek a tuberkulózis terjedésével. Kérdőíves és interjú módszer­rel végzett vizsgálat által feltárt adatok szerint a megkérdezett betegek 28,8 százaléka hajlékta­lan, 6 százalékuk szociális ott­hon lakója és csaknem 10 száza­lékuk albérletben él. Az anyagi helyzetre utal, hogy körükben 28 százalékos a munkanélküliség, 19 százalé­kuknak nincs állandó jövedel­me, mindezekkel összefüggés­ben pedig minden második vizs­gálati alanynak rendezetlen a családi élete. Az országos sta­tisztika adataival is egybevágó vizsgálati tény, hogy a betegek túlnyomó része férfi. A betegség szociális hátterére mutat a bete­gek alacsony iskolázottsága: 12,5 százalékuk az általános is­kolát sem fejezte be, 35 százalék pedig csak nyolc osztályt vég­zett. Sajnálatos, hogy a betegek 92,3 százaléka dohányos, 38 százalékuk pedig rendszeres al­koholfogyasztó. Még sajnálatosabb, hogy 61,5 százalékuk a betegség megálla­pítása után sem akar felhagyni a káros szenvedélyeivel. Egész­ségügyi kultúránk alacsony fo­kára utaló tényező az is, hogy az érintettek 65,4 százalékánál nem a szűrővizsgálat mutatta ki a be­tegséget, - csak a súlyos tünetek megjelenése vagy más megbete­gedés miatt elvégzett általános vizsgálat után utalták be tüdő- gyógyászati kezelésre. így jó ide­ig felderítetlen góchordozóként fertőzhették környezetüket. Veszélyes jelenség az is, hogy a közvéleményben tapasztalt előítéletek és félelem okán a tbc- sek egy része igyekszik eltitkolni a betegségét. Az említett betegek, több mint 23 százaléka úgy nyilatko­zott, hogy környezete nem tud a betegségéről, főleg a munka­helyükön igyekeznek ezt el­hallgatni. ___________________a i ngyenesen hívható » telefonszámot, akkor vasárnap már otthonába kézbesítjük a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom