Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap KAMARAI ÉLET 2000. Január 27., csütörtök Marketing-kiadvány készül Befektetőket keresnek Milliárdos pályázati lehetőség „Heves megye befektetési lehető­ségei" címmel marketing-kom­munikációs kiadvány elkészíté­sére nyert pályázatot a megye. A program megvalósítása érdeké­ben a Heves Megyei Önkor­mányzat, Eger Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzata, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara, a Heves Megyei Vállalko­zói Központ és az ITD Hungary Heves Megyei Szervezetei részé­ről kidolgozott kérdőívvel keres­sük meg a közeljövőben a vállal­kozásokat, önkormányzatokat. A pályázat célja olyan infor­mációs anyag létrehozása, mely nyomtatott, ill. elektronikus for­mában, nemzetközi színvona­lon mutatja be potenciális befek­tetési lehetőségeinket. A kiadvá­nyokat mind hazai, mind nem­zetközi szinten széles körben kí­vánjuk terjeszteni. A kérdőívek kitöltésével sze­retnénk, hogy közösen alakít­suk a megye ipari, kereskedel­mi, idegenforgalmi és szolgál­tatói szférája kínálatának szín­vonalát. A kérdőívek kamaránknál személyesen is beszerezhetők. Kontakt személy: Gégény Tibor ipari igazgató és Cserháti Gabri­ella, Heves Megyei Önkormány­zat Hivatala. Tel: 36/416- 660/104, illetve 36/413-011. Közbeszerzési klub a HKIK-nál A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közbeszerzés hatékonyságának és eredmé­nyességének növelése érdeké­ben szakmai klubot hoz létre - mondta lapunknak Fiilöp Gá­bor kamarai főtitkár. A klub- foglalkozások keretében az alábbi fő szakmai területekre irányítják majd a hangsúlyt: jogszabályfigyelés, értelmezés, szabályozóváltozással kapcso­latos vélemények és visszacsa­tolásuk, tenderfigyelés, Közbe­szerzési Értesítő tartalomjegy­zékének prezentálása, inter­netes tenderfigyelő szolgálat, mértékadó döntéshozó szemé­lyek, szervezetek meghívása, tenderkiírók és pályázók ér­dekegyeztető fóruma. A klub megalapítását nagy érdeklődés övezi, mind ez idáig több tucat­nyi vállalkozás, szakhatóság, illetve települési önkormányzat jelezte belépési szándékát. A közbeszerzési klub az elképze­lések alapján párhuzamosan fog működni az építőipari klubbal, illetve a kamara mel­lett működő szakmai testüle­tekkel. ■ Hírek röviden Kisvállalkozói törvény Január elsejétől törvény szabályozza a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztésének szabályait. A jogszabály értelmében a költség- vetésben a kis- és középvállalatok fejlesztésére célelőirányzatot kell létrehozni. A 2000. évi költségvetés már 7 milliárd forintot tartalmaz erre a célra. Ezentúl minden jogszabályalkotáskor kü­lön kell vizsgálni a készülő törvény kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását. A törvény kimondja a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok összehan­golásának kötelezettségét is. Bővül a Vállalkozásfejlesztési Ta­nács feladatköre, a véleményezés mellett a jövőben döntés-elő­készítő, javaslattevő feladatokat is ellát. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokban dolgozik az alkalmazottak több mint 65 százaléka, s ez a szektor állítja elő a bruttó hazai terméknek mintegy 30 százalékát. Kevesebb hitel jut A magyar kisvállalkozásoknak mintegy 85-90 százaléka tartozik abba a körbe, amelynek hiteligénye a kereskedelmi bankok által gazdaságosan nem elégíthető ki. A pénzintézetek azért ódzkod­nak a kisvállalkozások hitelügyleteinek kezelésétől, mert a köl­csönigény kis összegű, kockázata magas, s ilyenképpen nem elégséges a hagyományos értelemben vett hitelfedezet sem. Alapvetően ezzel magyarázható, hogy Magyarországon a kisvál­lalkozásoknak mintegy 90 százaléka eddigi működése során nem vett igénybe bankhitelt. Jellemző, hogy 1993 óta a kisvállalkozás­ok hitelállománya folyamatosan mérséklődik, s míg például hét évvel ezelőtt az összes vállalkozói hitelnek (761,9 milliárd forint) 11,2 százaléka jutott e körhöz, addig az 1998-ban folyósított 2069,9 milliárd forint vállalkozói hitelből csak 4,5 százalékkal részesedtek. Az előzetes adatok szerint 1999-ben is körülbelül ez volt az arány. _______________________________■ K onferencia-központ épül Egerben Újabb fázisába érkeztek az Eger északi részébe tervezett kongresszusi központ előkészületi munkálatai. A témával kapcso­latos szakmai fórumon bejelentették, hogy a Gazdasági Minisztérium, a Turizmus Rt., illetve az ITDH kiemelten támogatja a pro­jekt megvalósítását. Legalább 500 férőhelyes multifunkcionális, ét­termeket, szállodát, sport- és kulturális léte­sítményeket is magában foglaló konferencia- központot terveznek Eger északi részébe. Az ingatlankomplexum úgynevezett terve­zési szakasza már lezárult, az elemzések sze­rint ideális terület lehet a hevesi megyeszék­hely északi része, a Nagylapos környéke. A beruházás létrehozására megvalósíthatósági tervet készített a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) az Egri Építész Iroda vezeté­sével. A szakmai tanul­mányra alapozva az egri és a Heves megyei önkor­mányzat, a kamara, vala­mint az Eger-lnvest Rt. konzorciumot hozott létre a kongresszusi központ projektjének további me­nedzselésére, illetve az építési engedélyeztetési terv kidolgoztatására. A projektet támogatja az Északkelet-magyarorszá­gi Regionális Idegenfor­galmi Bizottság (ÉMRIB), valamint a Heves Megyei Területfejlesztési Ta­nács is. Mint azt megtudtuk, kamarai kezdeménye­zésre elkészült már egy háromnyelvű kataló­gus is, a Gazdasági Minisztérium, a Turiz­mus Rt., valamint az ITDH pedig kiemelten támogatja a nagy volumenű fejlesztés megva­lósítását. Az egri kongresszusi központ kon­cepciója bekerült abba a nyolc országos pro­jektbe, amelyek egész évben promóciós támo­gatásban részesülnek 2000-ben. A HKIK felmérései szerint egyébként a he­vesi megyeszékhelyen az idegenforgalom fo­lyamatosan bővül, ezzel párhuzamosan a tör­ténelmi város, illetve a környék kedveltsége is nőtt. Az M3-as autópálya Füzesabonyig tartó szakaszának átadása óta még nagyobb az érdeklődés a konferenciák, a különböző tanácskozások szervezésére, lebonyolítására. Egerben azonban csak 200-300 főt befogadó szállodai létesítmények üzemelnek, így szük­ség van egy nagy kapacitású, európai színvo­nalú ingatlankomplexumra. Szintén kamarai kalkuláció eredménye, hogy a kongresszusi központ működése hozzávetőleg 150-200 kör­nyékbeli vállalkozás forgalmát bővítené. A központ kivitelezési költségei a mai ára­kon számolva meghaladják a kétmilliárd fo­rintot, amelyhez állami források lehívását is remélik a beruházás megálmodói. Egyébként a felmerülő költségek finanszírozása az ön- kormányzatokra, a gazdasági kamarákra, il­letve az új létesítményben fantáziát látó cé­gekre hárulna, tehát „befektetők kerestet- nek” Egerben. __________________________■ A témában érintettek megbeszélést tartottak a konferencia-központról Áprilistól összeolvadás A gazdasági kamarákról szóló törvény szerint - amelyet hosz- szas politikai vita után tavaly december 21-én fogadott el a törvényhozás - országos kama­raként csak kereskedelmi és iparkamara, valamint agrárka­mara hozható létre. A Kézműves Kamara 2000. március 31-ével beolvad a Ma­gyar Kereskedelthi és Iparkama­rába, feladatát az veszi át. A kamarák október 31-ig kötele­sek ellátni közfeladataikat, s e napig át kell adni ezt a kormány által kijelölt szerveknek. A kamaráknak működésük­höz szükséges költségeiket be­vételeikből kell fedezniük. A be­vétel származhat a szolgáltatá­saikért fizetett díjakból, tagdíj­ból és egyéb bevételekből. Ez utóbbi körbe tartoznak például az önkéntesen felajánlott hozzá­járulások. A törvény megtiltja, hogy a kamarák nyereséget hozó tevékenységet folytassanak, gaz­dasági társaságnak nem lehet­nek tagjai, s ilyen vállalatban ré­szesedést sem szerezhetnek. Csak arra van mód, hogy gazda­sági tevékenység végzéséhez köz­hasznú társaságot alapítsanak. Ám arra lehetőség van, hogy ki­állítási, vásárszervezési, vala­mint ipari parkok létesítésének és üzemeltetésének céljával gaz­dasági társaságot alapítsanak vagy ilyenben részesedést sze­rezzenek. A törvény úgy rendel­kezik, hogy a kamarák a tulajdo­nukban lévő ingatlanok, gépjár­művek, üzletrészek tulajdonjo­gát 2000. október 31-ig nem ru­házhatják át, illetve ezeket nem terhelhetik meg, közhasznú tár­saságuk ilyen ügyleteihez nem járulhatnak hozzá. __________■ H EVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HKIK 3300 Eger, Telekessy u. 2. Postacím: Pf. 440 3301 Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hkik @ hkik.hu A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Miskolci Egye­tem Innovációs és Technológia Transzfer Centruma (ITTC) kö­zös szervezésében indult el 1999 márciusában az EU 5. Kutatási, Technológiai Fejlesztési és De­monstrációs Keretprogram regi­onális feladatokat ellátó infor­mációs szolgáltatása. A magyar vállalkozások, K+F intézmé­nyek folyamatosan, illetve idő­szakosan pályázhatnak a 13,7 milliárd eurós pénzalapból a je­lenlegi európai színvonalat meghaladó piacképes termék, technológia, rendszer vagy szol­gáltatás megvalósításához szük­séges támogatásra. A támogatás mértéke - pályázattípustól füg­gően - 20-100 százalék lehet. További információval szolgál a HKIK-nál Gégény Tibor ipari igazgató. Tel.: 36/416-660/104. Kötelező tőkeemelés június közepéig A cégbíróságokon befejeződött a nyilvántartások „megtisztítása”, amit a fióktelepek önálló lajstro­mozásának megszüntetése in­dokolt. Ennek következtében csaknem felére csökkent a cégek száma. A nyilvántartásban - a múlt évi november 15-i állapot szerint - 150 ezer kft. és kevés híján 4200 részvénytársaság sze­repel. A jegyzékből az is kiderül, hogy több mint 91.500 kft. és 666 részvénytársaság vár feltő­késítésre idén június 16-ig. Felte­hetőleg akad köztük olyan is, amely a törvényben előírt határ­időt valamilyen oknál fogva már nem éri meg, ám ez aligha vál­toztat a cégbíróságok várható, megoldhatatlannak látszó leter­heltségén. Június 16-ig működhetnek a gmk-k: alakulásuk vagy éppen megszűnésük ugyancsak további munkát ad a cégbíróságnak. Várhatóan a mérlegbenyújtások időszakában - az új törvényi kö­telezettségnek eleget téve - sok veszteséges társaság szállítja majd le tőkéjét a valós szintre. Külföldiek foglalkoztatása Január l-jétől új szabályok vo­natkoznak a külföldiek magyar- országi foglalkoztatásának en­gedélyezésére. A korábban ki­adott engedélyek változatlanul érvényesek, a megváltozott ren­delkezéseket csak a január 1-je után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A korábbi jogsza­bályokban meghatározott men­tesség alapján engedély nélkül foglalkoztatott külföldi - az en­gedélymentes munkakörben és ugyanannál a foglalkoztatónál - 2002. december 31-ig továbbra is engedély nélkül dolgozhat. ■ Kilencmilliárdos tétel Hevesben Közbeszerzések kamarai közreműködéssel A 2000-es költségvetésből 500 milliárd forintot különítettek el közbeszerzésekre, míg tavaly 431 milliárdot használtak fel ilyen címen - mondta Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett szakmai fóru­mon Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke. Kiemelte, hogy a jövőben a területi kamarákkal közösen szerveznek közbeszerzési szakmai tanfolyamokat. 1999-ben a központi költségve­tési szervek, az önkormányzat­ok, illetve a közbeszállítók, ezen belül is a gáz- és áramszolgálta­tók, a MÁV Rt. és a Magyar Pos­ta Rt. voltak a közbeszerzési pénzek felhasználói. Tavaly egyébként összesen ötezren pá­lyáztak. Erre az esztendőre 500 milliárd forint a közbeszerzési pénzek előirányzata. Hazánk leendő európai uniós csatlakozásának egyik feltétele a közbeszerzési törvény szabályo­zása. A törvényt ugyanis 1996­ban alkották, s a jogszabály az európai uniós felvételig műkö­dik. A tervek szerint azt követő­en új törvényt alkotnak, amely teljesen figyelembe veszi az uni­ós előírásokat. A jövőben a gaz­dasági kamarákkal közösen szerveznek közbeszerzési szak­mai tanfolyamokat. A jogszabály pillanatnyilag egyébként három fő területet különböztet meg: az árubeszer­zést, az építési beruházásokat és a szolgáltatásokat. Az alap­vető cél az, hogy átláthatóvá kellene tenni a rendszert, és ér­tékelemzéssel igyekszik javíta­ni annak hatékonyságát. A Köz- beszerzések Tanácsa - amely az Országgyűlésnek van alárendel­ve - arra a megállapításra jutott, hogy a közbeszerzések nem elég áttekinthetők, ma még bü­rokratikusak. ! A magas rangú előadó azt is elmondta, hogy Heves megyé­ben több mint kilencmilliárd fo­rintra írtak ki pályázatokat. Havas Tibor, a Közbeszerzési Tanács főtitkára arról beszélt, hogy nemrég elkészítették a közbeszerzési .pályázatokra mi­nősített ajánlattevő jegyzéket. Január l-jétől 150 ilyen céget tartanak nyilván, s ezek között 5-6 Heves megyei építőipari vál­lalkozás is felkerült a listára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom