Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-19 / 15. szám

:: H 2000. Január 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Névtelen csillagok Valóságos háború tört ki a belga fővárosban egy édesanya és a városi közigazgatás között a Csillagok háborúja című film nyomán. Az anya fiúgyerme­kének az Anakin keresztnevet akarta adni, a nagy sikerű film egyik hősétől kölcsönözve azt. Egy városházi tisztviselő megta­gadta a név anyakönyvezését, jóllehet, már létezik ilyen név a kerületben. Hogy a baba addig se maradjon keresztnév nélkül, ideiglenesen Dorian Jolán Noel Roy néven anyakönyvezték, ám a mama az éhségsztrájktól sem riad vissza igazáért. Igaz, az okiratot a tisztviselő Dart Vaderként írta alá, miután kétszer kelet felé suhintott a fénykardjával. Az erő vele van... __________________1*?*1 N YITVA AZ IDEGEN NYEL­VI RÉSZLEG. Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tájékoztatása szerint az Ifjúsági Házban működő idegen nyelvi részleg ismét a megszokott nyitva tartási idő­ben - hétfőtől péntekig 11 és 19 óra között - várja az ér­deklődőket. MESEVETÉLKEDŐ. Hevesen a Gyermekházban január 20- án a meghirdetett Mesevetél­kedő elődöntőjét rendezik meg. Január 22-én pedig Far­sangi játszóházat tartanak, maszkok, szemüvegek és arc­festési ötletek börzéjével. ÁLLAMISÁG ÉS SZENT KO­RONA. Január 20-án a Kon­zervatív estek című előadás- sorozat keretében dr. Hende Csaba igazságügyi államtitkár tart előadást Egerben A ma­gyar államiság és a Szent Ko­rona címmel. A programra 17 órától az MDF Sándor Imre ut­cai székházában kerül sor. TENKI ARANYCSENGŐ. A tenki önkormányzat, a helyi általános iskola, illetve a He­ves Megyei Pedagógiai Intézet január 21-én 9 órától Arany- csengő elnevezéssel ünnepsé­get rendez az oktatási intéz­ményben, mely a községi Mil­lennium éve rendezvénysoro­zat nyitánya is egyben. Ezen a napon kerül sor a Tenk község története című kiállítás meg­nyitójára is. A gyermekek ré­szére játszóházat és kézmű­ves-foglalkozást, a pedagógu­soknak pedig szakmai elő­adást terveznek. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 Gvönavös-Gvöoavősnata belterület ?406 sz út. 11.00- 19.00 3 R7 főút Hatvan városi szakasza 14.00- 22.00 Eger belterület Ki kívánkozna rossz hírű kórházba? Jó dolgok is történnek a kórházban, ám a lapok inkább a tragikus eseményekről, a nővérek daganatos megbetegedé­séről írnak - rótta meg a médiát dr. Tóth-Daru Péter (ké­pünkön), a Markhot Ferenc Megyei Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa. Eger Mielőtt a főigazgató ismertette a kórház állásfoglalását a gyermek- osztály dolgozóival és a perrel kap­csolatban, friss hírekkel is szolgált. A jövő héten látogatást tesz az in­tézményben dr. Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Minisztérium poli­tikai államtitkára, s fórumot tart az egészségügyi reformról. A radioló­giai osztálym érkezett egy 15 millió forintos ultrahangkészülék (erről az átvételt követő napon lapunk is beszámolt), így lerövidül a vára­kozási idő, s ja­vul a betegellá­tás. Privatizálták a kórházban az őrző-védő szolgálatot és a takarí­tást. A nyertes külső cégek átve­szik az intézmény dolgozóit, így senki sem kerül utcára. Csaknem egy éve együttmű­ködési szerződés jött létre az Or­szágos Onkológiai Intézet, a BYK Gulden Képviselet diag­nosztikai osztálya és a megyei kórház között. A nővérek tumor-marker vizsgálaton ve­hetnek részt. A speciális vizsgá­latok a tudomány mai állása szerint a daganatos betegséget igen korai stádiumban nagy va­lószínűséggel kimutatják. A program indulásakor tájékoz­tatták a csecsemő- és gyermek- osztály dolgozóit a lehetőség­ről, s a legutóbbi értekezleten ismét felhívták a figyelmet: mi­nél többen vegyenek részt a vizsgálatokon. Sikertőke és felmelegítés Több sajtóorgánumban is megjelent a hír: az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete által felkért „magán igazságügyi orvos szakértő” elkészítette szakvéleményét az egri kór­házban történt daganatos megbetegedésekkel kap­csolatban. A szakértő nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy az etüén-oxid okozhatta azon dolgo­zónk daganatos megbetegedését, akit a perben az EDDSZ által megbízott ügyvéd képvisel. Fentiek­kel kapcsolatban a kórház vezetése leszögezi: egy folyamatban lévő munkaügyi pert nem a sajtón keresztüli „üzengetéssel” lehet megnyerni. A szak­értői vélemény arra szolgál, hogy szakvéleményt szolgáltasson a bíróság döntéséhez. A mérlegelési jog viszont a bíróságé, az hivatott kimondani, hogy a konkrét esetben volt-e valójában ok-okozati összefüggés. Az intézmény menedzsmentje úgy látja: előfordulhat, hogy lesz olyan érdekvédelmi vagy politikai szervezet, amelyik sikertőkét igyek­szik majd kovácsolni magának a tragikus esemé­nyekből. Annál is inkább tartunk ettől a helyzet­től, mert egyes médiumok érzékelhetően a folyó per tárgyalási napjaihoz „igazítják” az ügy „felme­legítését”. Ez azonban a megtépázott kórházi image-nak nem használ. Kórházunk pedig nem rossz. Gazda­ságilag stabil, valamint sok vonatkozásban az or­szágos átlag felett teljesítő, magas szakmai színvo­nalat reprezentáló szakterületek is jelen vannak. A daganatos betegségek miatt kialakult kép elrettent­heti a betegeket, és elősegítheti, hogy más kórhá­zat válasszanak. Ez senkinek sem jó. Amikor a da­ganatos megbetegedések ügyét ismét a sajtóban „szellőztetik”, vajon átgondolták-e annak az 1800 alkalmazottunknak a sorsát és érdekeit, akik a me­gyei kórházban jelenleg is dolgoznak, és akiknek a megélhetése is függ ezen a bizonyos kórházi ima- ge-en? Átgondolták-e a betegek és hozzátartozóik dilemmáit, akik vélt félelmektől hajtva keresnek távoli intézményt. Meggyőződésünk szerint a kórház korábbi és jelenlegi vezetése a problémát a legjobb szándék­kal igyekezett orvosolni. A magunk részéről mindenesetre kijelentjük: nekünk - jelen helyzetben - a nagyfokú hivatástu­dattal tevékenykedő kórházi dolgozókat, bérüket kell védenünk, és azon betegek érdekeit, akik hoz­zánk fordulnak a gyógyulás reményében. A szo­morú megtörténteken változtatni nem tudunk, ugyanakkor nagyon szeretnénk, ha nyugvópontra jutna, és megnyugtatóan lezárulna az ügy. Termé­szetesen a bíróság ítéletét el fogjuk fogadni - fogal­mazott kommünikéjében dr. Tóth-Daru Péter fő­igazgató^ ___________________________■ T úljutottak az első lépéseken Minőségbiztosítás a Szilágyi-gimnázium katedráin Manapság egyre többet emlege­tik ezt a témát, illetve a vele járó gondokat és az esetleges ered­ményeket egyaránt. Az újnak tű­nő elképzelések ott lelnek meg­értésre, ahol az iskolavezetést és a tantestületet már régebben is foglalkoztatták ilyen témák. Ez történt a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is, ahol a holna­pok nemzedékeiért érzett fele­lősségtudattól irányított gárda munkálkodik. Az egykori kezdeményezésről így beszél Finta István direktor.- Már 1996-ban hozzáfogtunk ehhez a munkához. Tudtuk, hogy biztos információkat kell szereznünk, mivel csak ekként alakíthatunk ki olyan értékelési rendszert, amely világos, érthető és hiteles, továbbá precízen meg­határozza az intézmény szerep­körét, s az ebből fakadó feladato­kat. Ezért többrétegű felmérést készíttettünk: megkérdeztük a szülőket, a diákokat és a nevelő­ket egyaránt. Az ívek 70, illetve 90 százaléka érkezett vissza. Ezt feldolgoztuk, jómagam összesí­tettem a meglátásokat. Az érin­tettek - s ez esetükben eddigi te­vékenységünk igenlése - egyér­telműen jelezték, hogy a tovább­tanulásra felkészítés a legfonto­sabb tennivaló. Ezt világították meg, csak más-más oldalról kö­zelítve. Kollégáink mindehhez társították a személyiségfejlesz­tés meghatározó voltát, de hát ez következik hivatástudatukból, alkotókedvükből. Az így szerzett ismeretanyag kétségkívül olyan fundamen­tum, amelyre érdemes építeni.- Ha meghatároztuk a straté­giát, amely megvalósítható, a közreműködők a célt elérhető­nek minősítik, akkor a részletek kidolgozását az arra illetékes csoportokra bízzuk, miután ők valóban tisztában vannak azzal, hogy mit kell cselekedniük, s megszabhatják a leginkább be­váló eszközöket és módszereket. Ebben a körben a katedrán állók konkrét megbízásokat kapnak, s ezek teljesítési szintje már két­ségkívül feltérképezhető. Bízunk abban, hogy a megfelelő feltéte­lek biztosítása esetén az effajta összefogás is sikerszülővé vál­hat. Nem kis munka lesz, de ná­lunk novemberben elkezdődött. Egy azonban - s ezt nem ő mondja - jórészt hiányzik. Még­hozzá a pénz, a nagyobb lendü­lettel dolgozók helytállásának érdemleges méltatására. Ezt bizony pótolni illene. Ha a kormányzat is úgy kívánja... p. i. A minap az illetékesek közösen keresték a megoldást a selypi vasúti átjáróban kialakult köz­lekedési nehézségekre. A hely­színen megállapították - nem volt nehéz dolguk -, hogy tenni kell valamit. A cukorgyár pél­dául vállalta, hogy hamarosan jégmentesíti az ipari vágányt. Utóbbi deklarálása igencsak dicséretes. Még akkor is, ha ezt inkább természetes állapot­ként, semmint érdemként, ne­tán szívességként kellene érté­kelni, lévén a nevezett objek­tum a cég tulajdona. Ebből kö­vetkezik, hogy joggal tehetik fel az arra járók - vagy mostanság inkább az azt elkerülök - a kér­dést: idáig ez miért nem történt meg? Na de jobb későn, mint még később. Esetleg akkor, amikor már nem is lesz mit tisztán tartani. A Mátra Cukor Rt. jelenlévő egyik vezetőjének volt ugyanis egy olyan félmon­data - idézte Varga Antal pol­gármester, s csak remélni lehet, hogy a későbbiekben mindenki emlékszik majd rá, szemben például a kultúrházzal kapcso­latos kijelentések némelyikével -, aminek alapján feltételezhe­tő, hogy az itteni üzem telep­hellyé történő lefokozása után fontolgatják az ipari sínpárok felszámolását is. És itt meg kell állnunk egy szóra Idáig úgy tudtuk - mert ezt mondta a ve­zérigazgató -, hogy az egykori gyárat mielőbb értékesíteni sze­retnék. Ez jó lenne a részvény- társaságnak, s-ha ismét ter­melőegység létesülne a helyén - a környéknek is. Csakhogy nem lenne-e köny- nyebb az eladás, ha jól kiépí­tett infrastruktúrával - egyebek mellett vasúti összeköttetéssel - is kecsegtetnék az érdeklődőt? Vagy nem is komoly a szán­dék? - tamáskodhatunk laikus módon, hiszen honnan tud­nánk, valójában milyen moz­gatórugói (ehetnek egy tranzak­ció létrejöttének. Vagy létre nem jöttének. De ne akarjunk mindenáron a jövőbe látni, végül is még minden képlékeny. Ehelyett te­kintsünk a múltba Például ar­ra az időszakra, amikor a pető- fibányai kerékpárút megépült. Ekkor elég gondot okozott, hogy a település hajdani üze­meibe vezető sínpár keresztezte a nyomvonalat. Többen java­solták is, hogy szedjék fel a talpfákat, miután úgy sincs rá­juk szükség, évek óta nem járt arra egy fia vagon sem. Ám a községbeli illetékesek ragasz­kodtak ahhoz, hogy minden maradjon úgy, ahogy van, s in­kább más módot találtak a bi­ciklisták áthaladására Mert noha ők sem ismerhetik ugyan a jövendőt, de legalább opti­misták. Azok is akarnak lenni. Mozi helyett parkoló? Kiköltöztetik a lakbérrel tartozókat Eger Egyebek mellett a Kertmozi ideig­lenes parkolóként történő haszno­sításáról tárgyalt e heti ülésén a városi közgyűlés urbanisztikai és környezetvédelmi bizottsága. A területen a filmvetítés megszűnik, a belvárosi parkolási gondokon vi­szont enyhítene, ha az autósok igénybe vehetnék az ingatlant - tudtuk meg Vízi Gyula tanácsnok­tól, az említett grémium elnöké­től. A parkolásért az Egészségház utcára vonatkozó szabályok sze­rint természetesen fizetni kellene. Az ingatlan eredetileg a megyei könyvtár bővítésére van fenntart­va, ezért csak ideiglenesen hasz­nálhatják majd a közlekedők. A költségvetési bizottság ezút­tal a közbeszerzési eljárásról szó­ló rendelet módosításáról tár­gyalt. A testület elnöke, Habis László tanácsnok szerint eszerint az előkészítő és a bírálóbizottság munkájában is eggyel több kép­viselő vesz majd részt. Foglalkoz­tak továbbá azzal az anyaggal, amely az EÚ-csatlakozás kapcsán a városnak a régióban betöltött szerepét elemzi. Ezeket a témá­kat megvitatta a gazdálkodási bi­zottság is, amely két megürese­dett önkormányzati bérlakás sor­sáról is döntött: az egyiket el sze­retnék adni, a másikat bérbe ad­ják annak, aki a lakásigénylők még létező névjegyzékében a so­ron következő. A legutóbbi városházi sajtótá­jékoztatón elhangzott, hogy szi­gorúan kívánnak fellépni a bérla­kások hátralékosaival szemben. A legnagyobb, s reménytelen helyzetű adósoknak felajánlot­ták, hogy költözzenek a Tárkányi utca 40. szám alatti, kifejezetten e célra kialakított, hét család be­fogadására képes szociális lakás­ba. Három család vállalta a költö­zést, ezt azonban a szociális és egészségügyi bizottság után - e grémium kedden tárgyalt az ügy­ről - a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. _______________■ S zabályok szerint költik a közpénzt Hazánk leendő európai uniós csatlakozásának egyik fel­tétele a közbeszerzés törvényi szabályozása - mondta tegnap Berényi Lajos (képünkön), a Közbeszerzési Ta­nács elnöke. A törvényt 1996-ban alkotta meg az Ország- gyűlés. Az azóta szerzett tapasztalatok alapján szakmai ajánlásokat tettek a módosítására, amelyet tavaly ősszel fogadott el a T. Ház. Heves megye Berényi Lajos arra is utalt, hogy tavaly 431 milliárd forintot hasz­náltak fel közbeszerzésekre. Ezekre ötezren pályáztak. A ke­retből a központi költségvetési szervezetek, az önkormányzat­ok, valamint a közszállítók ré­szesültek. Heves megyében több mint kilencmilliárd forintra írtak ki közbeszerzési pályázatokat. Ebben az évben országosan az állami költségvetésből 500 milli­árd forintra pályázhatnak majd. A szakmai törvény három fő te­rületet különböztet meg: az árubeszerzést, az építési beruházáso­kat és a szolgáltatáso­kat. A közbeszerzési szabályozás alapvető célja, hogy átláthatóvá tegye a rendszert, és értékelemzéssel igyek­szik javítani annak ha­tékonyságát. A tanács - amely az Ország- gyűlésnek van alárendelve - arra a megállapításra jutott, hogy a közbeszerzések nem elég átte­kinthetők, ma még bürokratiku­sak. Ezért a jövőben igyekeznek ezeken változtatni. Bejelentette, hogy a módosí­tott közbeszerzési törvény ha­zánk európai uniós felvételéig működik. Azt követően új tör­vényt alkotnak, amely teljesen fi­gyelembe veszi az uniós előírásokat. A jövőben a gazdasági kamarákkal közösen szerveznek közbeszerzési szakmai tanfolyamokat. Havas Tibor, a Közbe­szerzési Tanács főtitkára arról beszélt, hogy nem­rég elkészítették a köz- beszerzési pályázatokra minősített ajánlattevők jegyzékét. Január l-jétől 150 ilyen céget tar­tanak nyilván, s ezek között há­rom Heves megyei építőipari vál­lalkozás is felkerült a listára _______________________nmnmzi T öbb száz „órahibát” jeleztek Lejárt a büntetésmentes bevallási időszak Miskolc, Heves megye Tegnap sajtótájékoztatót tartot­tak az ÉMÁSZ Rt. Igazgatósá­gán. Ennek keretében többek között bejelentették, hogy 2000. január 1-jével gazdasági igazga­tóvá nevezték ki Ravasz Irént, aki az elmúlt év második felében - az értékesítési és behajtási fő­osztály vezetése mellett - meg­bízottként látta el a gazdasági igazgatói feladatokat is. Az érté­kesítési és behajtási főosztály új vezetője Major György lett. Az igazgatóság 2000. január 1-jei hatállyal dr. Kocsis Istvánt általános igazgatóként alkal­mazza, akinek elsődleges fel­adata az ÉMÁSZ Rt. új értékesí­tési területének felépítése lesz. Dr. Kocsis István az elmúlt években a német RWE Energie AG-nél dolgozott, ahol fontos tapasztalatokat szerzett az áramszolgáltatói versenyhely­zetre való hatékony felkészü­lésre. A sajtótájékoztatón azt is be­jelentették, hogy január 15-ével lezárult az az időszak, amelyre az ÉMÁSZ Rt. még az elmúlt esztendő végén moratóriumot hirdetett a szabálytalan áramvé­telezés csökkentése érdekében. Az eredmény felülmúlta az ille­tékes szakemberek várakozását, mert több mint 340 fogyasztó jelzett valamilyen vélt vagy va­lós hibát, gondot a mérőórával kapcsolatban. Ezeket a társaság munkatársai folyamatosan el­lenőrzik és megszüntetik. A társaság vezetése ezúton is köszönetét mond a fogyasztók bizalmáért. m A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES ^ HÍRLAP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)413-644 Fax - (36)413-145 * Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon - (36)410-880 Fax - (36)412-333 * Terjesztő: MURÁNYI GERTRÚD Telefon - (36)412-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom