Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-15 / 12. szám
/ „Inkább rám haragudjatok, mint a MIÉP-re!”- mondja Kelemen Márta, a párt országos elnökségének tagja, Heves megyei elnöke Kelemen Mártával találkozva az ember nyomban megállapítja: a köztudatban nem ilyen kép él a politikus asszonyokról. Noha ma már ritkaságszámba mennek a slampos, kövér, konfekcióruhába bújt matrónák, azért általánosnak még nem mondható, ha egy közéleti szerepet vállaló hölgy után megfordulnak a férfiak. Ha pedig egy magát konzervatív-nemzeti radikálisként definiáló párt egyik vezetőjével szemben ragadtatják el az említett módon magukat a teremtés koronái, az több, mint rendhagyó. Bár rögtön meg kell jegyeznünk, a Magyar Igazság és Élet Pártja legismertebb megyénkbeli személyiségének talán csak huszadrangú tulajdonsága, hogy dekoratív. A küllemet háttérbe szorítja sok egyéb más. Mindenekelőtt már-már elképzelhetetlen munkabírása, amit a jövőben még inkább próbára tesz, hogy a párt decemberben lezajlott legmagasabb fórumán - egyedüli hölgyként - beválasztották az országos elnökségbe. A Gyöngyösön élő kétgyermekes családanya, megyei pártelnök, három megye régiószervezője, önkormányzati képviselő, a jogi bizottság tagja, a civil életben pedig könyvelő ezzel újabb - minden eddiginél súlyosabb - terhet vett a vállaira. Nem akármekkora megszállottság szükségeltetik mindehhez...- Megszállottság? - ízlelgeti a szót. - Több annál. Ha pedig hozzáveszem azt is, hogy az említettek mellett a GATE-n az államháztartás szakot végzem... Márta, mint mondja, jövedelem nélküli főállású politikus. Azért kell napi nyolc órában könyvelnie, hogy családja megélhetését biztosítsa, hiszen egyéb teendőit ingyen vagy társadalmi munkában végzi. A pártfeladatokkal járó teendők inkább viszik, mint hozzák a pénzt, s csupán az önkormányzati munkáért áll némi pluszbevétel a házhoz. Ám leterheltség ide, leterheltség oda, december 11-én, a MIÉP VIII. országos gyűlésén nem lehetett kitérni a küldöttek megtisztelő bizalma elől. Ha egyszer a többség úgy látta jónak, hogy Csurka, ifjabb Hegedűs Lóránt, dr. Balczó Zoltán, dr. Bognár, dr. Fenyvessy, Rozgonyi Ernő vagy éppen Schuszter Lóránt mellett Kelemen Mártára is szükség van a felső vezetésben, akkor arra nem lehetett nemet mondani. Gyanítjuk, Márta nem is akart, noha utólag azt állítja, maga is meglepődött, amikor a választási bizottság listáján felfedezte a saját nevét. Két évvel ezelőtt - amikor pedig kacérkodott a gondolattal, hogy esetleg bekerül a grémiumba - nem kapott elegendő szavazatot. Most azonban kinyílt a kapu.- Természetesen már az öröm pillanataiban elgondolkodtam, vajon képes leszek-e megfelelni azon elvárásoknak, amit az ország miépesei velem szemben támasztanak - idézi fel a gratulációkat követő pillanatokat. - Csurka István, látva hezitálásomat, azt mondta: bizonyos szint fölött már nem az egyén dönti el, hogy mit akar, hol van rá szükség, hanem a közösség. És ezt vállalni kell. Időközben már megtartották az első elnökségi ülést, ahol bizony Márta - noha kifelé talán nem mutatta - megilletődve ült az ismert politikusok között.- Szinte ittam minden szavukat - mondja. - Még meg kell szoknom, hogy ezek az emberek, akikre úgy néztem fel, ahogy a gyermek a szüleire, most megkérdezik az én véleményemet is... Kelemen Márta pályafutása nem szokványos politikusi karrier. A rendszerváltás előtt távol állt tőle a közszereplés, bár habitusa folytán már akkor is mindenről megvolt a véleménye, amit nem is rejtett véka alá. Szőkébb környezetében - elsősorban az Egri Finomszerelvény- gyárban, ahol hosszú ideig dolgozott - amolyan különös embernek, nagyszájú lánynak tartották, akit azonban a politika soha nem érdekelt. Ma már azt mondja, ő tulajdonképpen miépesnek született, csak korábban nem fogalmazódott meg benne, mi ellen harcol. Mindig az igazát kereste. A nagyvilág történéseivel való ismerkedése a romániai események idején kezdődik. Márta akkor figyelt fel az MDF-re, s tudatosan kezdte elemezni a dolgok mechanizmusát. Az igazi fordulópontra 1993-ig kellett várnia. Márta terhes lett, s megállapították, hogy ikreket hord. a szíve alatt. Ez abban az időben volt, amikor az ország egy része az MDF által partvonalra szorított Torgyánt össze akarta boronálni az MDF-ből kizárt Csurkával. Ezzel Márta is egyetértett, s romantikus gondolat kezdte foglalkoztatni, amelyen ma már ő is mosolyog. Mi lenne - tette fel magának a kérdést -, ha a két politikust felkérné, hogy legyenek majdan születendő gyermekeinek keresztapukái? Az ötlet ötlet maradt; annál is inkább, mivel az egyik gyermek meghalt, ám Márta három hónapig hordta a másik magzattal együtt a méhében. Utóbbi kislány úgy maradhatott életben, hogy az édesanyát a budapesti Schöpf- Mérei Ágost Kórházba vitték, ahol eleinte egy százalék esélyt adtak annak, hogy az újszülöttet semmi károsodás nem éri. Márta azonban hitt abban, hogy minden rendben lesz, noha rengeteget szenvedett. És valóban, három hónap elteltével egészséges gyermeke született.- A kórházban a Tanár úr azt mondta, hogy csoda történt - eleveníti fel azokat a nehéz időket Márta. - Hozzátette, hogy ha hiszek Istenben, akkor akár küldetésem is lehet. Ekkor egyébként már odabent is úgy ismertek, hogy a miépes Kelemen Márta, pedig azt sem tudtam, hogy alig kétszáz méterre vagyunk a Magyar Fórum Ráday utcai szerNÉVJE6T Név: Kelemen Márta Életkor: 36 év Lakhely: Gyöngyös Foglalkozás: könyvelő (ez biztosítja a megélhetést), jövedelem nélküli főállású politikus (ez az élete) Gyermekei: Viktória (idén érettségizik), Zsuzsanna (idén kezdi az általános iskola első osztályát) kesztőségétől. Ha tudtam volna, biztosan átmegyek. így azonban a kórteremben olvasgattam a lapot, s szűk körben „hirdettem az igét”. Ekkoriban vált egyértelművé, hogy nálam Torgyán kiesett, s csak Csurka maradt. Hazajövetelük után Márta azon töprengett, Gyöngyösön hogyan tudna hasznára válni a MIEP-nek. Elhatározta, hogy felkeresi Csurkát. A fővárosba utazva az elnökkel ugyan nem sikerült beszélnie, de a Magyar Fórum szerkesztőségében azt tanácsolták, hogy szervezze meg a városi MIÉP-et és terjessze a lapot. Sőt meghívták a párt közelgő, III. országos gyűlésére is. Az eseményre Márta azzal ment el, hogy addig onnan haza nem tér, míg nem sikerül találkoznia Csurka Istvánnal. A biztonsági őröket becsapva rá is talált a drámaíró-politikusra, aki meglepődött a hirtelen előtte termett szőke, törékeny nő láttán. „Biztosan nagyon ügyes, ha eljutott hozzám” - mondta, s köszönettel elfogadta, amikor Márta felajánlotta a segítségét. A gyöngyösi MIEP-szervezet 1994. október 29-én megalakult. Az eseményre mintegy félszáz ember gyűlt össze, akik meghallgatták Csurka beszédét, majd úgy döntöttek, hogy kell egy helyi elnök is. Választásuk Kelemen Mártára esett, aki mellett pedig akkor még szinte egyetlenegy érv sem szólt. Nő volt, fiatal, aki ráadásul soha nem politizált. A következő esztendőben már Hatvanban is szerveződött a párt, Egerben pedig sikerült feléleszteni romjaiból a hajdani alapszervezetet. A települési elnökök méltányolták Márta munkáját, s őt választották meg megyei elnökké. Legfőbb feladata a választásokra való felkészülés volt. Szerettek volna minden körzetben jelöltet állítani, a megmérettetés során sikeresen szerepelni.- Nem volt könnyű. Elképesztő, mennyi mocskolódást, antiszemitázást, fasisztázást kellett elviselnünk. Ekkor tudatosult bennem igazán, mit jelent közszereplést vállalni. A jó szándékú szavak mellett el kell viselni a kudarcokat, a megaláztatást is. Mint minden miépesnek, utóbbiakból bőven kijutott nekem is - sóhajt. - A nagyobbik lányom meg is kérdezte: anyu, miért csinálod? Miért nem vagy te csak anya? Azt feleltem, értetek harcolok, de azokért is, akik most ellenem küzdenek. És megmagyaráztam, hogy el kell mondani az embereknek az igazságot. Hogy valójában mit jelent a privatizáció, az adósságcsapda, a népességfogyás. Hogy ezek rendbetétele a MIÉP fő célja. Egyébként a politikai ellenfeleim is gyakorta emlegeKelemen Márta: „Hiteles embert a Parlamentbe” • FOTÓ: T. O. tik, hogy miért nem foglalkozom inkább csak a családommal... Márta szóba hozza a félelem kérdését is, hiszen nagyobbik lánya szerint ez is fontos tényező. Ő azonban nem .fél, annak ellenére sem, hogy állítása szerint főleg a választások előestéjén már többször megfenyegették azzal, hogy kárt tesznek gyermekeiben. Ó ezt elmesélte a lányoknak, s mivel rájött arra is, ki volt az illető, felhívta és „helyretette”. A telefonálások ezzel elmaradtak. Mindenesetre borzasztó dolognak tartja, ha egy szülő nézetei miatt a gyerekein akarnak bosszút állni. „Tudtam, hogy jobban kell vigyáznom rájuk, de nem hátráltam meg” - mondja keményen. Aztán, már önkormányzati képviselőként, kapott sanda szándékú leveleket is, de idővel ezek is megszűntek. Ők fáradtak el hamarabb - vonja meg a vállát. Kelemen Márta előtt most minden eddiginél jelentősebb kihívás áll. Annak az elnökségnek lett a tagja, amelynek fel kell készítenie a pártot a 2002-es választásokra. A programalkotó gyűlést január végén tartják. Heves megyében már az idén kiválasztják a jelölteket, hiszen minimális céljuk a '98-as eredmény megismétlése, azzal kiegészítve, hogy listáról legalább egy itteni miépes képviselő a Parlamentbe kerüljön. Vannak, akiket a korábbi aspiránsok közül meghagynak, míg másokat felváltanak. Nem baj, ha nem pártfunkcionárius a jelölt - mondja a megyei elnök -, de fontos, hogy hiteles ember legyen. Az előbbieken túl a helyi politikát sem szeretné elhanyagolni. Folytatódik a MIÉP megyei szervezése. Legutóbb Hevesveze- kényben alakult csoport, a közeljövőben pedig Heréden hívnak életre alapszervezetet. Utóbbit szeretnék még ünnepélyesebbé tenni azzal, hogy február 12-ére meghívták ifjabb Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőt, a párt alelnökét és testvérét, Hegedűs Zsuzsanna énekművészt. Az interjú végén, amikor felteszem a kötetlen beszélgetések alkalmával bevált kérdést - mi az, amit még mindenképpen szeretne elmondani? -, Kelemen Márta gondolkodás nélkül válaszol.- Egy politikus sok mindenkiben csalódhat, de az a legfájdalmasabb, ha egy harcostársa fordul ellene. Főleg, ha irigységből. De ha már így történik - szoktam mondani inkább rám haragudjatok, mint a MIÉP-re. TAHI OTTÓ SZALAY ZOLTÁN Járványjárulékok Már előre rettegek: mi lesz még üt, ha a britektől az ottani tavalyi rögbi-világbajnokságon ausztrál szurkolók állal terjesztett Sydney- B influenzavírus eléri hazánkat! Márpedig erre a szakemberek szerint is elég nagy az esély. Leginkább attól tartok, milyen újabb hiányosságokra, rendetlenségekre derül fény a nyomában. A gennyes agyhártyagyulladással kapcsolatos esethalmozódások például addig-addig bukkantak fel itt meg ott, aztán emitt meg amott is, mígnem az egészségügy felelős őrei végre - bármennyire nehezükre esett - csak kimondták: ez bizony maga a járvány! Rossz nyelvek szerint e bűvösnek tűnő szó nyilvánosság- m hozatala azért húzódik-halasz- tódik ilyen alkalmakkor, mert az átminősítés rengeteg határozott intézkedés megtáeléveljár együtt, s az persze óriási köüsége- ket emészthet fel Várnak hát a szellem kiszabadításával a palackból, ameddig csak lehetséges. Anélkül, hogy hüelt adnánk az efféle mendemondának, igyekeztünk a dolgok mélyére látni. S ebből a nézetből akár még azt is mondhatnák, hogy hozott néhány tanulságos felfedezést az elmúlt pár hónap népünk életében. Többek között azt a felismerést - bár akik voltak már sorkatonák, azok számára nem éppen újdonság, hanem évtizedek óta tudott tény -, hogy alapos rekonstrukcióra szorul honvéd laktanyáink java része. Rá kell végre döbbenni a HM-ben is: más módi, mondhatni, 200óes időszámítás szerinti egészségügyi, élelmezési ellátás és elhelyezés szükségeltetik a mai világban az egyszerű bakának is. Ellenkező esetben a hon helyett majd saját magukat kell védelmezniük mindenféle baktériumok, veszedelmes vírusok támadásaival szemben. Az is meglehetősen sajátságos volt, hogy a sereg egészség- ügyi illetékeseit mintha kissé felkészületlenül érte volna a katonák súlyos megbetegedése. Főleg kezdetben igencsak döcögősen kezelték a problémát, még inkább megrémítve az amúgy is aggódó szülők ezreit. Azután magukhoz térni látszottak, s jó magyar szokás szerint meg is találták a felelősöket - másokban. A médiában és a sajtóban, továbbá a tisztiorvosi szolgálatban. S leginkább a honvédelemben tapasztalható negatív állapotokat feltáró személyben, az ombudsman helyettesében és munkatársaiban. Azaz, megint csak nem az emberibb körülményeket megte remtő reform a lényeges, hanem a gondok, a hiányosságok elkendőzése. Mségtelen, hogy egy ideig az ÁNTSZ is bizonytalankodott, mitévő legyen, minek is nyilvánítsa az egyébként nyilvánvaló geny- nyes agyhártyagyulladásos járványt. Azután csak kibújt a szög a zsákból! Kiderült, hogy az igen súlyos következményekkel is járható baj elhárítására, de legfőképpen annak megelőzésére valójában nincs is megfelelő gyógyszer a patikáinkban. Azon egyszerű oknál fogva-bár a lakosság laikus többsége nyilván ezt mégsem tartja annak -, mert az a bizonyos szer Magyarországon még nincs törzskönyvezve. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: a kezdeti, úgynevezett esethalmozódások idején miért nem indították el mindjárt ennek az orvosságnak a törzskönyvezési eljárását?! Hiszen az tudvalévő, hogy ez a procedúra minimum két hetet vesz igénybe, természetesen sürgős szükség esetén. (Azt követően pedig - ahogyan arról a hírek szólnak - az lesz majd a gond, hogy a meningococcust semlegesítő oltóanyag a borsos ára miatt nem válik mindenki számára elérhető vé.) így viszont előállt az a nevetségesnek tetsző, de sokkal inkább siralmas helyzet, hogy magyarok bécsi gyógyszertárak bevételeit növetik ezerszázalékosra vagy azon felükre. Ezzel tulajdonképpen arról tesznek tanúbizonyságot, hogy nem bíznak a hazai egészségügyi szervekben, s tegyük hozzá rögtön; meg is van rá az okuk. Az ember persze az első ria- dalom után - némiképp lehiggadva - hajlamos a töprengésre. Mindenekelőtt kíváncsi lenne arra, hogy a vállalkozóktól, dolgozóktól, de különösen a bérből és fizetésből élőktől szigorúan behajtott, tetemes összegű társadalombiztosítási (újabban APEH-) járulék valójában mire is megy el, amikor rendszeresen fizetni kell a háziorvosnak, muszáj a jattot leróni a kórházi főorvosnak, kezelőorvosnak és ápolói személyzetnek? Ellenkező esetben ugyanis cseppet sem biztos a gyógyulás (olykor még így sem). Szeremé az állampolgár tudni azt is, hogy a mostani járvány járulékaiként felszínre jutott hibáknak, mulasztásoknak vajon lesznek-e felelősei? Levon- ták-e a történtekből az ületéke- sek a megfelelő tanulságokat? A kérdések megválaszolása, a kételyek mielőbbi eloszlatása annál is inkább sürgető, mert - mint már bevezetőnkben szó volt róla - nyakunkon az újabb fenyegető járvány. S mindennap mégsejárhatunk Bécsbe a patikába.. Hír(telen)kék... Nagy érdeklődésre számot tartó cirkuszfesztiválnak ad helyet ezekben a napokban az ország fővárosa. Parlamenti produkciók előnyben... * Többnapos harci szünetet tartottak a közelmúltban a szembenálló felek Groznij központjában. Pihenő orosz, elbágyadt csecsen... * A Malév nem követett el mulasztást abban a sajnálatos esetben, amikor a Ferihegyi repülőtér 2A termináljáról megszökött hat kínai férfi. Csak szárnyakat adott a vágyaiknak... * Nagy-Britannia legnagyobb kiskereskedelmi ruházati cége, a Marks and Spencer a napokban elkezdte az eddigi legtöbb nőt érintő méretfelmérési akcióját, méghozzá a legkorszerűbb testletapogató módszerrel. Ajánlom magamat... ____________________________________________________________________________(SZILVÁS)
