Heves Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-15 / 12. szám

/ „Inkább rám haragudjatok, mint a MIÉP-re!”- mondja Kelemen Márta, a párt országos elnökségének tagja, Heves megyei elnöke Kelemen Mártával találkozva az ember nyomban megállapítja: a köztudatban nem ilyen kép él a politikus asszonyokról. Noha ma már ritkaságszámba mennek a slampos, kövér, konfekcióruhába bújt matrónák, azért általánosnak még nem mondható, ha egy közéleti szerepet vállaló hölgy után megfordulnak a férfiak. Ha pedig egy magát konzervatív-nem­zeti radikálisként definiáló párt egyik vezetőjével szemben ragadtatják el az említett mó­don magukat a teremtés koronái, az több, mint rendhagyó. Bár rögtön meg kell jegyez­nünk, a Magyar Igazság és Élet Pártja legismertebb megyénkbeli személyiségének talán csak huszadrangú tulajdonsága, hogy dekoratív. A küllemet háttérbe szorítja sok egyéb más. Mindenekelőtt már-már elképzelhetetlen munkabírása, amit a jövőben még inkább próbára tesz, hogy a párt decemberben lezajlott legmagasabb fórumán - egyedüli hölgy­ként - beválasztották az országos elnökségbe. A Gyöngyösön élő kétgyermekes családanya, megyei pártelnök, három megye régiószervezője, önkormányzati képviselő, a jogi bizottság tagja, a civil életben pe­dig könyvelő ezzel újabb - min­den eddiginél súlyosabb - terhet vett a vállaira. Nem akármekkora megszállottság szükségeltetik mindehhez...- Megszállottság? - ízlelgeti a szót. - Több annál. Ha pedig hozzáveszem azt is, hogy az em­lítettek mellett a GATE-n az ál­lamháztartás szakot végzem... Márta, mint mondja, jövede­lem nélküli főállású politikus. Azért kell napi nyolc órában könyvelnie, hogy családja megél­hetését biztosítsa, hiszen egyéb teendőit ingyen vagy társadalmi munkában végzi. A pártfelada­tokkal járó teendők inkább vi­szik, mint hozzák a pénzt, s csu­pán az önkormányzati munkáért áll némi pluszbevétel a házhoz. Ám leterheltség ide, leterhelt­ség oda, december 11-én, a MIÉP VIII. országos gyűlésén nem le­hetett kitérni a küldöttek meg­tisztelő bizalma elől. Ha egyszer a többség úgy látta jónak, hogy Csurka, ifjabb Hegedűs Lóránt, dr. Balczó Zoltán, dr. Bognár, dr. Fenyvessy, Rozgonyi Ernő vagy éppen Schuszter Lóránt mellett Kelemen Mártára is szükség van a felső vezetésben, akkor arra nem lehetett nemet mondani. Gyanítjuk, Márta nem is akart, noha utólag azt állítja, maga is meglepődött, amikor a választási bizottság listáján felfedezte a sa­ját nevét. Két évvel ezelőtt - ami­kor pedig kacér­kodott a gondo­lattal, hogy esetleg bekerül a grémiumba - nem kapott ele­gendő szavaza­tot. Most azon­ban kinyílt a ka­pu.- Természe­tesen már az öröm pillanatai­ban elgondol­kodtam, vajon képes leszek-e megfelelni azon elvárásoknak, amit az ország miépesei velem szemben tá­masztanak - idézi fel a gratuláci­ókat követő pillanatokat. - Csurka István, látva hezitáláso­mat, azt mondta: bizonyos szint fölött már nem az egyén dönti el, hogy mit akar, hol van rá szük­ség, hanem a közösség. És ezt vállalni kell. Időközben már megtartották az első elnökségi ülést, ahol bi­zony Márta - noha kifelé talán nem mutatta - megilletődve ült az ismert politikusok között.- Szinte ittam minden szavu­kat - mondja. - Még meg kell szoknom, hogy ezek az embe­rek, akikre úgy néztem fel, ahogy a gyermek a szüleire, most megkérdezik az én vélemé­nyemet is... Kelemen Márta pályafutása nem szokványos politikusi karri­er. A rendszerváltás előtt távol állt tőle a közszereplés, bár habi­tusa folytán már akkor is min­denről megvolt a véleménye, amit nem is rejtett véka alá. Sző­kébb környezetében - elsősor­ban az Egri Finomszerelvény- gyárban, ahol hosszú ideig dol­gozott - amolyan különös em­bernek, nagyszájú lánynak tar­tották, akit azonban a politika soha nem érdekelt. Ma már azt mondja, ő tulajdonképpen miépesnek született, csak koráb­ban nem fogalmazódott meg benne, mi ellen harcol. Mindig az igazát kereste. A nagyvilág történéseivel való ismerkedése a romániai esemé­nyek idején kezdődik. Márta ak­kor figyelt fel az MDF-re, s tuda­tosan kezdte elemezni a dolgok mechanizmusát. Az igazi fordulópontra 1993-ig kellett várnia. Márta terhes lett, s megállapították, hogy ikreket hord. a szíve alatt. Ez abban az időben volt, amikor az ország egy része az MDF által partvo­nalra szorított Torgyánt össze akarta boronálni az MDF-ből ki­zárt Csurkával. Ezzel Márta is egyetértett, s romantikus gondo­lat kezdte foglalkoztatni, ame­lyen ma már ő is mosolyog. Mi lenne - tette fel magának a kér­dést -, ha a két politikust felkér­né, hogy legyenek majdan szüle­tendő gyermekeinek keresztapu­kái? Az ötlet öt­let maradt; an­nál is inkább, mivel az egyik gyermek meg­halt, ám Márta három hónapig hordta a másik magzattal együtt a méhében. Utóbbi kislány úgy maradhatott életben, hogy az édesanyát a bu­dapesti Schöpf- Mérei Ágost Kór­házba vitték, ahol eleinte egy százalék esélyt adtak annak, hogy az újszülöttet semmi károsodás nem éri. Márta azonban hitt abban, hogy min­den rendben lesz, noha rengete­get szenvedett. És valóban, há­rom hónap elteltével egészséges gyermeke született.- A kórházban a Tanár úr azt mondta, hogy csoda történt - ele­veníti fel azokat a nehéz időket Márta. - Hozzátette, hogy ha hi­szek Istenben, akkor akár külde­tésem is lehet. Ekkor egyébként már odabent is úgy ismertek, hogy a miépes Kelemen Márta, pedig azt sem tudtam, hogy alig kétszáz méterre vagyunk a Ma­gyar Fórum Ráday utcai szer­NÉVJE6T Név: Kelemen Márta Életkor: 36 év Lakhely: Gyöngyös Foglalkozás: könyvelő (ez biztosítja a megélhe­tést), jövedelem nélküli főállású politikus (ez az élete) Gyermekei: Viktória (idén érettségizik), Zsuzsanna (idén kezdi az általános iskola első osztályát) kesztőségétől. Ha tudtam volna, biztosan átmegyek. így azonban a kórteremben olvasgattam a la­pot, s szűk körben „hirdettem az igét”. Ekkoriban vált egyértelmű­vé, hogy nálam Torgyán kiesett, s csak Csurka maradt. Hazajövetelük után Márta azon töprengett, Gyöngyösön hogyan tudna hasznára válni a MIEP-nek. Elhatározta, hogy fel­keresi Csurkát. A fővárosba utaz­va az elnökkel ugyan nem sike­rült beszélnie, de a Magyar Fó­rum szerkesztőségében azt taná­csolták, hogy szervezze meg a vá­rosi MIÉP-et és terjessze a lapot. Sőt meghívták a párt közelgő, III. országos gyűlésére is. Az eseményre Márta azzal ment el, hogy addig onnan haza nem tér, míg nem sikerül talál­koznia Csurka Istvánnal. A biz­tonsági őröket becsapva rá is ta­lált a drámaíró-politikusra, aki meglepődött a hirtelen előtte ter­mett szőke, törékeny nő láttán. „Biztosan nagyon ügyes, ha elju­tott hozzám” - mondta, s köszö­nettel elfogadta, amikor Márta felajánlotta a segítségét. A gyöngyösi MIEP-szervezet 1994. október 29-én megalakult. Az eseményre mintegy félszáz ember gyűlt össze, akik meghall­gatták Csurka beszédét, majd úgy döntöttek, hogy kell egy he­lyi elnök is. Választásuk Kele­men Mártára esett, aki mellett pedig akkor még szinte egyetlen­egy érv sem szólt. Nő volt, fiatal, aki ráadásul soha nem politizált. A következő esztendőben már Hatvanban is szerveződött a párt, Egerben pedig sikerült fel­éleszteni romjaiból a hajdani alapszervezetet. A települési el­nökök méltányolták Márta mun­káját, s őt választották meg me­gyei elnökké. Legfőbb feladata a választásokra való felkészülés volt. Szerettek volna minden körzetben jelöltet állítani, a megmérettetés során sikeresen szerepelni.- Nem volt könnyű. Elké­pesztő, mennyi mocskolódást, antiszemitázást, fasisztázást kellett elviselnünk. Ekkor tu­datosult bennem igazán, mit jelent közszereplést vállalni. A jó szándékú szavak mellett el kell viselni a kudarcokat, a megaláztatást is. Mint minden miépesnek, utóbbiakból bőven kijutott nekem is - sóhajt. - A nagyobbik lányom meg is kér­dezte: anyu, miért csinálod? Miért nem vagy te csak anya? Azt feleltem, értetek harcolok, de azokért is, akik most elle­nem küzdenek. És megmagya­ráztam, hogy el kell mondani az embereknek az igazságot. Hogy valójában mit jelent a privatizáció, az adósságcsap­da, a népességfogyás. Hogy ezek rendbetétele a MIÉP fő célja. Egyébként a politikai el­lenfeleim is gyakorta emlege­Kelemen Márta: „Hiteles embert a Parla­mentbe” • FOTÓ: T. O. tik, hogy miért nem foglalko­zom inkább csak a családom­mal... Márta szóba hozza a félelem kérdését is, hiszen nagyobbik lá­nya szerint ez is fontos tényező. Ő azonban nem .fél, annak elle­nére sem, hogy állítása szerint főleg a választások előestéjén már többször megfenyegették azzal, hogy kárt tesznek gyerme­keiben. Ó ezt elmesélte a lányok­nak, s mivel rájött arra is, ki volt az illető, felhívta és „helyretette”. A telefonálások ezzel elmarad­tak. Mindenesetre borzasztó do­lognak tartja, ha egy szülő néze­tei miatt a gyerekein akarnak bosszút állni. „Tudtam, hogy jobban kell vigyáznom rájuk, de nem hátráltam meg” - mondja keményen. Aztán, már önkor­mányzati képviselőként, kapott sanda szándékú leveleket is, de idővel ezek is megszűntek. Ők fáradtak el hamarabb - vonja meg a vállát. Kelemen Márta előtt most minden eddiginél jelentősebb ki­hívás áll. Annak az elnökségnek lett a tagja, amelynek fel kell ké­szítenie a pártot a 2002-es válasz­tásokra. A programalkotó gyűlést január végén tartják. Heves me­gyében már az idén kiválasztják a jelölteket, hiszen minimális cél­juk a '98-as eredmény megismét­lése, azzal kiegészítve, hogy listá­ról legalább egy itteni miépes kép­viselő a Parlamentbe kerüljön. Vannak, akiket a korábbi aspirán­sok közül meghagynak, míg má­sokat felváltanak. Nem baj, ha nem pártfunkcionárius a jelölt - mondja a megyei elnök -, de fon­tos, hogy hiteles ember legyen. Az előbbieken túl a helyi poli­tikát sem szeretné elhanyagolni. Folytatódik a MIÉP megyei szer­vezése. Legutóbb Hevesveze- kényben alakult csoport, a közel­jövőben pedig Heréden hívnak életre alapszervezetet. Utóbbit szeretnék még ünnepélyesebbé tenni azzal, hogy február 12-ére meghívták ifjabb Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőt, a párt alelnökét és testvérét, Hegedűs Zsuzsanna énekművészt. Az interjú végén, amikor felte­szem a kötetlen beszélgetések al­kalmával bevált kérdést - mi az, amit még mindenképpen szeret­ne elmondani? -, Kelemen Márta gondolkodás nélkül válaszol.- Egy politikus sok mindenki­ben csalódhat, de az a legfájdal­masabb, ha egy harcostársa for­dul ellene. Főleg, ha irigységből. De ha már így történik - szoktam mondani inkább rám haragud­jatok, mint a MIÉP-re. TAHI OTTÓ SZALAY ZOLTÁN Járványjárulékok Már előre rettegek: mi lesz még üt, ha a britektől az ottani tavalyi rögbi-világbajnokságon ausztrál szurkolók állal terjesztett Sydney- B influenzavírus eléri hazánkat! Márpedig erre a szakemberek szerint is elég nagy az esély. Leg­inkább attól tartok, milyen újabb hiányosságokra, rendetlenségek­re derül fény a nyomában. A gennyes agyhártyagyulla­dással kapcsolatos esethalmozó­dások például addig-addig buk­kantak fel itt meg ott, aztán emitt meg amott is, mígnem az egészségügy felelős őrei végre - bármennyire nehezükre esett - csak kimondták: ez bizony maga a járvány! Rossz nyelvek szerint e bűvösnek tűnő szó nyilvánosság- m hozatala azért húzódik-halasz- tódik ilyen alkalmakkor, mert az átminősítés rengeteg határozott intézkedés megtáeléveljár együtt, s az persze óriási köüsége- ket emészthet fel Várnak hát a szellem kiszabadításával a pa­lackból, ameddig csak lehetséges. Anélkül, hogy hüelt adnánk az efféle mendemondának, igye­keztünk a dolgok mélyére látni. S ebből a nézetből akár még azt is mondhatnák, hogy hozott né­hány tanulságos felfedezést az el­múlt pár hónap népünk életé­ben. Többek között azt a felisme­rést - bár akik voltak már sorka­tonák, azok számára nem éppen újdonság, hanem évtizedek óta tudott tény -, hogy alapos re­konstrukcióra szorul honvéd lak­tanyáink java része. Rá kell végre döbbenni a HM-ben is: más mó­di, mondhatni, 200óes időszá­mítás szerinti egészségügyi, élel­mezési ellátás és elhelyezés szük­ségeltetik a mai világban az egy­szerű bakának is. Ellenkező eset­ben a hon helyett majd saját ma­gukat kell védelmezniük min­denféle baktériumok, veszedel­mes vírusok támadásaival szem­ben. Az is meglehetősen sajátsá­gos volt, hogy a sereg egészség- ügyi illetékeseit mintha kissé fel­készületlenül érte volna a kato­nák súlyos megbetegedése. Főleg kezdetben igencsak döcögősen kezelték a problémát, még in­kább megrémítve az amúgy is aggódó szülők ezreit. Azután ma­gukhoz térni látszottak, s jó ma­gyar szokás szerint meg is talál­ták a felelősöket - másokban. A médiában és a sajtóban, továbbá a tisztiorvosi szolgálatban. S leg­inkább a honvédelemben tapasz­talható negatív állapotokat feltá­ró személyben, az ombudsman helyettesében és munkatársai­ban. Azaz, megint csak nem az emberibb körülményeket megte remtő reform a lényeges, hanem a gondok, a hiányosságok elken­dőzése. Mségtelen, hogy egy ideig az ÁNTSZ is bizonytalankodott, mi­tévő legyen, minek is nyilvánítsa az egyébként nyilvánvaló geny- nyes agyhártyagyulladásos jár­ványt. Azután csak kibújt a szög a zsákból! Kiderült, hogy az igen súlyos következményekkel is jár­ható baj elhárítására, de legfő­képpen annak megelőzésére való­jában nincs is megfelelő gyógy­szer a patikáinkban. Azon egy­szerű oknál fogva-bár a lakos­ság laikus többsége nyilván ezt mégsem tartja annak -, mert az a bizonyos szer Magyarországon még nincs törzskönyvezve. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: a kezdeti, úgynevezett esethalmozódások idején miért nem indították el mindjárt ennek az orvosságnak a törzskönyvezé­si eljárását?! Hiszen az tudvalé­vő, hogy ez a procedúra mini­mum két hetet vesz igénybe, ter­mészetesen sürgős szükség ese­tén. (Azt követően pedig - aho­gyan arról a hírek szólnak - az lesz majd a gond, hogy a meningococcust semlegesítő oltó­anyag a borsos ára miatt nem vá­lik mindenki számára elérhető vé.) így viszont előállt az a nevetsé­gesnek tetsző, de sokkal inkább siralmas helyzet, hogy magyarok bécsi gyógyszertárak bevételeit növetik ezerszázalékosra vagy azon felükre. Ezzel tulajdonkép­pen arról tesznek tanúbizonysá­got, hogy nem bíznak a hazai egészségügyi szervekben, s te­gyük hozzá rögtön; meg is van rá az okuk. Az ember persze az első ria- dalom után - némiképp lehig­gadva - hajlamos a töprengésre. Mindenekelőtt kíváncsi lenne ar­ra, hogy a vállalkozóktól, dolgo­zóktól, de különösen a bérből és fizetésből élőktől szigorúan be­hajtott, tetemes összegű társada­lombiztosítási (újabban APEH-) járulék valójában mire is megy el, amikor rendszeresen fizetni kell a háziorvosnak, muszáj a jattot leróni a kórházi főorvos­nak, kezelőorvosnak és ápolói személyzetnek? Ellenkező eset­ben ugyanis cseppet sem biztos a gyógyulás (olykor még így sem). Szeremé az állampolgár tudni azt is, hogy a mostani jár­vány járulékaiként felszínre ju­tott hibáknak, mulasztásoknak vajon lesznek-e felelősei? Levon- ták-e a történtekből az ületéke- sek a megfelelő tanulságokat? A kérdések megválaszolása, a kételyek mielőbbi eloszlatása an­nál is inkább sürgető, mert - mint már bevezetőnkben szó volt róla - nyakunkon az újabb fenye­gető járvány. S mindennap még­sejárhatunk Bécsbe a patikába.. Hír(telen)kék... Nagy érdeklődésre számot tartó cirkuszfesztiválnak ad helyet ezek­ben a napokban az ország fővárosa. Parlamenti produkciók előnyben... * Többnapos harci szünetet tartottak a közelmúltban a szembenálló felek Groznij központjában. Pihenő orosz, elbágyadt csecsen... * A Malév nem követett el mulasztást abban a sajnálatos esetben, ami­kor a Ferihegyi repülőtér 2A termináljáról megszökött hat kínai férfi. Csak szárnyakat adott a vágyaiknak... * Nagy-Britannia legnagyobb kiskereskedelmi ruházati cége, a Marks and Spencer a napokban elkezdte az eddigi legtöbb nőt érintő méret­felmérési akcióját, méghozzá a legkorszerűbb testletapogató mód­szerrel. Ajánlom magamat... ____________________________________________________________________________(SZILVÁS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom