Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-30 / 304. szám
1999. december 30., csütörtök Gazdasági Tükör 7. oldal A pénzügy tervei A 2000. évi költségvetésben nincsenek feszítő pontok, nem túl szigorú vagy laza, tartható lesz az államháztartás tervezett 3,5 százalékos hiánya - mondta Járni Zsigmond pénzügyminiszter szerdán a tárca jövő évi feladatairól. A miniszter szerint a GDP növekedése a negyedik negyedévben meghaladhatja az 5 százalékot, s így az 1999-es évre számítva a 4 százalékot. Ennek alapján elképzelhetőnek tartja, hogy a költségvetésben tervezett 4,5 százaléknál nagyobb legyen a GDP növekedése 2000-ben, s akár az 5-6 százalékot is elérje. A 2001-es költségvetésben a pénzügyminiszter reményei szerint már 4-5 százalékos inflációval, ebből következően a csúszó leértékelés megszüntetésével, a forintárfolyamnak az euróhoz kötésével, gyors gazdasági növekedéssel, és az EU normáinak megfelelő, 3 százalék alatti államháztartási hiánnyal lehet majd számolni. Járai nem törekszik a költségvetési hiány nagyon gyors csökkentésére, mert az akadályozhatná a növekedést, de folytatni akarja a deficit lefaragásának eddigi tendenciáját. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 408,30 Cseh korona 7,07 Euró 254,92 Német márka 130,34 Osztrák schilling 18,53 Lengyel zloty 61,11 Svájci frank 158,85 Szlovák korona 5,98 USA-dollár 252,52 A vállalkozók bíznak lehetőségeikben Kevésbé jellemző a derűlátás a nemzetgazdaság egészét illetően A vállalkozások kedvezően ítélik meg saját lehetőségeiket, a magyar gazdaság egészére vonatkozó várakozások viszont fokozódó elbizonytalanodást tükröznek - derül ki egy reprezentatív felmérésből, amelyet a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság készített a cégek jövő évi fejlődési elképzeléseiről. A válaszadók - az agrárvállalkozások kivételével - lényegében kedvezően ítélik meg saját vállalkozásaik lehetőségeit. Ebben a tekintetben tehát ismét élnek az 1997 őszétől regisztrált kedvező tendenciák. A magyar gazdaság egészének várható fejlődésére vonatkozó várakozások azonban erősödő bizalomvesztésről tanúskodnak. Bár 2000-et illetően - ismét csak az agrárvállalkozók kivételével - még mindig többen számítanak javulásra, mint romlásra, de a derülátó cégek aránya a nemzetgazdaság többi ágazatában is jócskán visz- szaesett a tavaszi és a tavaly őszi felméréshez képest. A vizsgálódás során 720 vállalkozó adott számot lehetőségeiről. 2000-ben az értékesítési volumen 4,8 százalékos bővülésére számítanak, a jövő évi várakozásokat illetően az ipar, az építőipar és a kereskedelem cégei számolnak a legnagyobb mértékű értékesítési növekedéssel. Új fejlemény, hogy a belföldi magáncégek forgalmi reményei meghaladják a külföldi többségű cégek prognózisait. A kis-, közép- és nagyvállalatok közötti különbség csökkenőben van, a közép- és nagy- vállalatok kedvezőbb kilátásai csak a külpiacokon maradtak fenn. A termelés, a szolgáltatás bővítése előtt álló akadályok köre évek óta szinte változatlan. Elgondolkodtató azonban, hogy az állam magatartásának kiszámíthatatlanságát ismét nagyon sokan kifogásolják. Továbbra is számos megkérdezett panaszolja a keresleti korlátokat, mindenekelőtt a hazai piacokon. Kedvező jelenség, hogy a kiélezett versenyt némileg gyakrabban említették a felmérés résztvevői, mint a tisztességtelen versenyt. (sts) A TERMELÉS/SZOLGÁLTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK KORLÁTÁI (említési gyakoriság százalékban) 1993 1995 1997 1998 1999 Kereslethiány-belföldön 65 50 55 66 71-külpiacokon 20 14 10 20 22 Tőkehiány 33 30 27 39 42 Kiélezett verseny 20 25 25 38 38 Tissztességteien verseny 15 23 27 32 31 A vevők fizetési késedelmei 25 25 22 28 33 Az állam kiszámíthatatlansága 19 43 28 31 38 Meglévő kapacitások alacsony műszaki színvonala 9 11 7 14 14 Gyenge versenyképesség 5 4 3 5 7 A 2000. év első törvénye A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény január elsején lép életbe. A fejlett piacgazdaságú országokban általánosan elismert a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben játszott kiemelkedő szerepe. Ezért a legtöbb ország megalkotta a maga kisvállalkozásokkal foglalkozó törvényét. A kormányprogramnak megfelelően most nálunk is megszületik ez a törvény, amely kijelöli azt az irányt, amelyhez a különféle finanszírozási, támogatási intézkedéseket igazítani kell. A törvénytervezet kimondja, hogy célunk: „A mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését előmozdító gazdasági feltételek kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják a verseny- és foglalkoztatási képesség növekedését, valamint az EU követelményeihez való felzárkózást.” A törvénynek a többi között két igen fontos szakasza van. Az egyik, amelyik előírja, hogy a gazdasági szabályozó rendszer elemeinek módosítása során és a kisvállalkozásokat érintő jogszabályok változásai esetén a törvényhozóknak be kell mutatni a tervezett változtatásoknak a kisvállalkozók gazdasági helyzetére gyakorolt hatását A másik fontos rendelkezése a törvénynek, hogy létrehozza a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot, amelynek feladata a kisvállalkozások működési feltételeinek javítása, a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése. Támogatandó területként jelöli meg a vállalkozói információs rendszer fejlesztését, a kisvállalatok felkészítését az egységes európai piaci folyamatokba való bekapcsolódásra és a beszállítói kapcsolatok erősítését is. Azt is előírja, hogy a kisvállalkozások méreteiből eredő természetes versenyhátrány csökkentésének érdekében fejlődésüket központi eszközökkel is segíteni kell. A Gazdasági Minisztériumban elmondták, hogy ez a cél- előirányzat nem kizárólagos eszköze a kisvállalkozások támogatásának. A vállalkozások továbbra is részt vehetnek egyéb gazdasági célokat szolgáló programokban és így más költségvetési forrásból származó pályázaton is. A BUX ALAKULÁSA XII. 22-29-IG Részvénvárfolvamok 8742,82, >^^8819,45 j B.chem: 10 350 Ft t 8875,18 i Fotex: 92 Ft t ; Matáv: 1 770 Ft t I Mól: 5 250 Ft t OTP: 14 795 Ft 1 Rába: 2 340 Ft 1 i Richter: 16 620 Ft * 8458,01 ^^8519,73 zL.kéldlkklei. 1 Bzo rí T Szerda Csütörtök Hétfő Kedd Szerda Nyitóár: 8916,20 Náci érték Minimumár: 8758,30 Maximumár: 8921,08 2000. január 2-tól új díjfizetési rendszer kerül bevezetésre az Ml autópálya teljes szakaszán és az M3 autópályán. Ennek megfelelően a két autópályát csak előre megvásárolt heti (kilenc napos), havi vagy éves matricával lehet igénybe venni. Az új, egységes matricák megvásárolhatóak az autópályák Ügyfélszolgálati Irodáiban valamint a nagyvárosokban és az autópálya vonzáskörzetében lévő benzinkutaknál, a Magyar Autóklub irodáiban, a Magyar Posta kiemelt postahivatalaiban, a Volán Egyesülésnél, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete értékesítési helyein és a hegyeshalmi határátkelőnél az Euro- spednél. A 2000. január 2-tól érvényes díjtételek: Gépjármű kategória Dl D2 D3 Heti (9 napos) Havi Éves matrica matrica matrica 1.300 Ft 3.300 Ft 5.200 Ft 2.400 Ft 6.000 Ft 9.600 Ft 22.000 Ft 55.000 Ft 88.000 Ft További információ az MTV Teletext 198. oldalán, vagy az autópálya- információs kék számon: OE 40 EOO EDE Éjjel-nappal hívható! Axel Sprinqer-Bp. Kft Audiotext TeVASS-SGIS Kettesben a lehetőségek vonalán! és EN! Lányoknak a hívás alapdíjas * .488-5603-as telefon szám on Fiúknak: 06 90 230-395 A Mvdi dffa 99 Ft+dJo/perc+6,60 Ft+ójo A tclejóraiam namMvHatóa27,25,62,63 körzetekből, rádió te lejönről, nyílván« utcai készülékről. Szaktanácsadási Központ Gyöngyösön Gazdag programokat ajánlanak a jövő évre A GATE Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával idén januárban hozta létre a Szaktanácsadási Központot Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei illetékességgel. A Szaktanács- adási Központ programirodája Tass-pusztán a főiskolai kar tangazdaságában kapott helyet, a Borsod megyei aliroda pedig az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskolában működik. A Szaktanácsadási Központ szolgáltatásai Állandó ügyeleti rendszer: A 37/351-352-es telefonon, illetve a 37/351-461-es faxon 8-16 óráig mindig elérhető diszpécserünk Szabóné Pap Hajnalka. Szaktanácsadói ügyeleti rendszer: Minden hét egy kijelölt napján személyes találkozót biztosítunk a szak- tanácsadásra jogosult vállalkozók, termelők és a szaktanácsadók között. Minden alkalommal másmás területen tevékenykedő szaktanácsadó tart ügyeletet az aktuális igényeknek megfelelően. Rendszeres rovat: 1999-ben a Heves Megyei Agrárkamara rovatában jelentek meg közleményeink (híreink), jövőre pedig külön rovat megjelenését tervezzük, melyben havonta ismertetjük várható programjainkat. Technológiák, technológiai ajánlások kidolgozása: Az igények alapján a növénytermesztés, állattenyésztés, a kertészet és gyepgazdálkodás területére technológiai változatokat dolgozunk ki. A technológiákat a félüzemi és kisparcellás kísérletek adatbázisára alapozzuk. Ajánlást teszünk különböző értékmérő tulajdonságok vizsgálata alapján külön böző fajták, hibridek termesztésére. Bemutatók, tanfolyamok szervezése és lebonyolítása: A Szaktanácsadói Központ szervezi és bonyolítja a tanfolyamokat, bemutatókat. A speciális bemutatókon lehetőség nyílik a régió szaktanácsadóinak és gazdáinak találkozására, információ- cseréjére. Az idei évben Heves megyében különböző (témákban) szakterületeken összesen 1204 fő részvételével 15 bemutatót, 5 szakmai napot és 12 tanfolyamot tartottunk, továbbá egész éven át folyamatosan történt növényvédelmi szaktanács- adás. A jövő évi programokat a termelők és gazdák igényeinek felmérése után falugazdászok segítségével állítottuk össze, melyeket elsősorban Falugazdász Körzetközpontokban (Eger, Detk, Füzesabony, Heves, Nagyréde, Pétervására) tervezzük megrendezni. A Szaktanácsadói Központ 2000. évi tervezett programjai EGER: Szőlő tavaszi munkái, hangsúlyozva ennek szerepét a minőségi termesztésben. Szövetkezetek szervezése, perspektívái és támogatásuk. A szőlő integrált növényvédelme. Gyenge termőképességű szántóterületek hasznosítása. A birtokmérethez igazodó gépi technológiák összeállítása. Az Agroturizmus fejlesztése az EU-csatlakozás tükrében. Extenzív állattenyésztés lehetőségei Eger körzetében. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. DETK: Szőlőmetszés és termesztéstechnológia. Szőlő növényvédelem. 2000. évi mezőgazdasági támogatások és feltételeik. Szarvasmarha- és juhtenyésztés. Növénytermesztési technológiák. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. FÜZESABONY: TESZEK Gépszövetkezetek alakítása, szervezése. Növénytermesztés (búza, repce, napraforgó). Szőlőtermesztés. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. HEVES: Dinnyetermesztés, különös tekintettel a fó- liaalagutas termesztésre. A szőlő növényvédelmi munkái. Kalászos növények termesztése, növényvédelme. Zöldségnövények fóliás termesztése. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. NAGYRÉDE: Szőlőmetszési bemutató. Szőlőtermesztési művelési módok, alkalmazásuk, megválasztásuk az egyes fajták esetében. Dinnyetermesztési szakmai nap. Szőlőfajták telepítése, különös tekintettel az EU- igényekre. Korszerű szőlőművelő gépek, eszközök. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. PÉTERVÁSÁRA: Méhészet időszerű kérdései. Állattenyésztés ( juh, nyúl, szarvasmarha). Erdőtelepítés, erdőművelés, erdőgazdálkodás, illóolaj- és gyógynövénytermesztés. Mező- gazdasági gépbemutató. Szarvasmarha-gyepgazdál- kodás, takarmánytermesztés. A kistérség vidékfejlesztési lehetőségei. Olvasóinknak és a szaktanácsadásban részt vevő termelőknek ezúton kívánunk eredményekben gazdag boldog új évet! GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar Szaktanácsadói Központ Heves Megyei FVM Hivatal munkatársai
