Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-24 / 300. szám

1999. december 24., péntek Horizont 11. oldal Újabb elismerés Gál Tibor '97-es chardonnay-ának Szakismeret és hagyomány: az év legjobb bora Mintát akarunk mutatni a kistermelőknek, azt, hogy csak bec­sületes munkával lehet jó minőséget termelni, a kívánt nagyobb haszon pedig így is elérhető. Bármilyen furcsa is, de mindez - tisztelet a kivételnek - ellenkezik néhány, korábban erős pozíciót kiépített nagyüzem érdekeivel. Minderről Gál Tibor, a neves egri borász beszélt, akit a számtalan elismerés mellé a közelmúltban az év legjobb borászának is megválasztottak a fogyasztók. EGER - Bár vitathatatlan, hogy az utóbbi időkben jócskán kiju­tott a dicsőség az egri történelmi borvidéken gazdálkodóknak, ki ne emlékezne arra, hogy pár éve még milyen súlyos gondokkal kel­lett szembenéznie a vállalkozó szellemű szőlősgazdának. A bajok forrása Gál Tibor sze­rint a '70-es, '80-as évekre jellemző eladási kényszerben keresendő. Ez idő tájt gyakorlatilag mindenféle és -fajta bor vevőre talált. Még a leg­rosszabb' minőségűek is bekerül­tek a kereskedelmi forgalomba, elsősorban köszönhetően az egy­kori Szovjetunió mérhetetlen fel­vevőpiacának. Az is igaz, hogy Moszkva a '80-as évek közepén mindössze 15 forintot fizetett a 0,75 literes bor palackjáért, ak­kor, amikor már a palack, a dugó és a címke is többe került. Nem is csoda, hogy a csekélyke haszon érdekében az államnak 200 szá­zalékos támogatást kellett fizetnie a termelőnek. Persze - állítja Gál Tibor - nemcsak a keleti piaccal volt gond, a nyugati kereskedők is az alacsony árakban voltak érde­keltek. A borászat válságát pedig csak tovább mélyítette a '90-es évek elejére jellemző rablógazdál­kodás. Nos, ilyen mostoha körül­mények dacára kellett és kell a magyar borok régi hírnevét visz- szaszerezniük a termelőknek.- Ráadásul, csak a kisebbik baj volt az, hogy rossz borokat készítet­tünk - teszi hozzá a szakember -, nagyobb gondot jelentett, hogy az egész szőlészetünket a meny- nyiségi szempontoknak rendelték alá. Olyan fajták uralkodtak or­szágszerte, amelyek alkalmatla­nok voltak a minőségi termelésre. Amikor pedig ezek a problémák nyilvánvalóvá váltak, már nem volt pénz az új fajták telepítésére. A '90-es évek elejére a meglévő rossz szőlőültetvények is gyakor­latilag kiöregedtek, s csak a rend­kívül gyenge génállományú ültet­vények maradtak meg, amelyek­hez pedig csak a nagyüzemi kul­túrához kapcsolódó elavult esz­közállomány és technológia csat­lakozott. Természetesen ugyanez az állítás igaz volt a pincészetek­re, s az egész szakmát körülvevő intézményrendszerre az appará­tusra, a kutatóintézetekre, a ke­reskedelemre is. Mindez pedig ar­ra az időszakra volt jellemző, amikor a világ borászata már az önálló stílusú borok felé fordult. Gál Tibor szerint a profi szem­léletű, változtatni akaró borászok ebben a helyzetben ismerték fel, mi is szükséges ahhoz, hogy a ho­ni szakma kimozduljon e mély­pontról. Ez az időszak azért is lé­nyeges volt, mert - miként mondja - „a világ még emlékezett arra, hogy a háború előtt Magyarországon jó borokat lehetett kapni". A feladat ilyenformán adott volt: a még meglévő tradíciókat és ismerete­ket fölelevenítve, újraélesztve, azokra az új, korszerű ismereteket ráültetve kellett lépnie a szakmá­nak. Mindez Gál Tibor esetében a régi dűlők, a kiváló termőhelyek felkutatását, a megfelelő pince- rendszer kiépítését és - nem utol­sósorban - a szakmai tudás beemelését je­lentette.- Jómagam 1993- ban jöttem haza Olaszországból, s te­lepedtem meg a Verőszalában - vallja önmagáról. - Bármi­lyen furcsa, akkor ott semmiféle borászkodás nem folyt. Szerencsére ra­gadós volt a példám, s ma már tucatnyi komoly pincészet él a soron. Azt sem sza­bad elhallgatni, ah­hoz, hogy az elkép­zelések megvalósul­hassanak, szövetsé­gesekre volt szükség. Az olasz Nicolo Incisa és a német bornagykereskedő, Burkard Bovensiepen - miután sikerült a le­hetőségekről meggyőzni őket - ön­zetlenülfelvállalták az ügyet, s közö­sen létrehoztuk a GIA Kft.-t. A fokozatos fejlesztéseknek, s a haszon visszaforgatásának kö­szönhetően mára már egy igen komoly pincészetre és egy 32 hektáros, részben bérelt, részben saját tulajdonú szőlőültetvényre támaszkodhat a cég. Ez utóbbi te­rületen olyan régi-új fajtákat tele­pítettek, amelyek - részben - már korábban is ismertek voltak erre­felé. Ilyen például a kisburgundi, azaz a pinot noir, a kadarka vagy az oportó. A nevezettek mellett olyan új, úgynevezett világfajták­kal is kísérleteznek, mint a chardonnay, a merlot, a savignon blanc, a tramini, valamint az utóbbi tíz év legnagyobb világkar­rierjét befutó syrah. A fáradozás, úgy tűnik, meghoz­ta a gyümölcsét, hiszen Gál Tibor '97-es chardonnay-a a borok nyári Bordeaux-i nagy világversenyén, majd Svájcban, a Zürich-i Expoviná-n egyaránt aranyérmet nyert, s a közelmúltban, a borbarát szavazáson hazánkban is az „Év legjobb borának" választották a fo­gyasztók. Ugyanitt a pincészetek rangsorában a szintén előkelő második helyet szerezte meg a kft. (Érdekesség: az aranyérmes '97-es chardonnay a hazai borver­senyen „csak" ezüstérmes lett. A történet kapcsán Gál Tibor a Ma­gyar Mezőgazdaság című szak­lapban kritikával is illette a borítészeket, illetve a borbírálat rendszerét. A másik oldal erre ugyanezen lap novemberi számá­nak hasábjain reagált. A cikk író­ja hosszasan foglalkozik a kérdés­sel, s arra a felvetésre, miszerint „miként lehetséges, hogy a Bor­deaux-ban aranyat nyert bor itt­hon csak ezüstöt ér" - ekképp vá­laszol: „vélhetően úgy, hogy a helyszín és a bírálók mellett a bor sem volt azonos...).- A sikereket tehát nem minde­nütt fogadták osztatlan lelkese­déssel - teszi a történethez Gál Ti­bor. - Az időközben kialakult rendszerbe nem fért bele az a bo­rászati stílus, amit mi csinálunk. A vádak szerint szét akarjuk ver­ni azt a tradicionális borászatot, amelyet én is képviselek. A fo­gyasztók azonban, úgy tűnik, visszaigazolják az elképzelésein­ket, amelyek eredményeit most már a nagyvilágnak is meg akar­juk mutatni. Gondot jelent azon­ban az, hogy nincsenek kereske­dőik, így a nyugati piacokon tör­ténő megjelenés feltételeit gya­korlatilag saját erőből kell bizto­sítaniuk. Ilyen kísérlet volt a kö­zelmúltbeli frankfurti nemzetkö­zi könyvvásár, ahol Magyaror­szág mint díszvendég jelenhetett meg. Végül is a több magyar bo­rász által életre hívott Pannon Borműves Céh lobbizásának kö­szönhetően a vásáron - nem kis sikert aratva - ott lehettek a bora­ink is, köztük Gál Tibor pincé­szetének remekei is. Szerinte ha­sonlóan fontos lenne a hatalmas észak-amerikai piacon való jelen­lét is, pedig jelenleg alig 1 millió palack magyar bor talál gazdára a tengerentúlon. Mint mondja, ezért is utazott ki Frankfurt után az Egyesült Államokba, így ta­vasztól már az ottaniak is megis­merkedhetnek termékeivel.- Mintát akarunk mutatni a kis­termelőknek, azt, hogy csak be­csületes munkával lehet jó minő­séget termelni, a kívánt nagyobb haszon pedig igy is elérhető - ál­lítja a szakember. - Bármilyen fur­csa is, de mindez - tisztelet a kivé­telnek - ellenkezik néhány, koráb­ban már erős pozíciót kiépített nagyüzem, illetve azon spekulán­sok érdekeivel, akik olcsón meg­szerezték a válságban lévő válla­latokat. A céljuk ugyanis az, hogy monopolizálják a szőlőter­mesztést. A szőlő árát mestersé­gesen alacsonyan tartva pedig el­érhetik, hogy egy idő múlva már nem fogja megérni a szőlő a rá fordított energiát és pénzt. Ezek után az ültetvények így fillérekért a kezükbe vándorolhatnak. Kühne Gábor A fogyasztók Gál Tibort az év legjobb borászának választották fotó: Gál Gábor Ötven év elteltével november 27-én erősítették meg 1949. november 26-án kötött házasságukat Füzesabonyban Haj­dú Mária és Dávid Lajos. Gyermekeik családtagjánál, testvérek és a szűk rokonság gratuláltak a szép ünnephez. * ÚTMUTATÓ :SORSELEMZÉS jTAROT 5 KÁRTYÁVAL 1HERCZEG KATA ^SEGITSEGEVEL HOROSZKÓP HEDCZEGKATn ASZTROLÓGUS VONALA KOS 06-90-230-401 BIKA 06-90-230-402 IXKEK 06-90-230-403 IÁK 06-90-230-404 OROSZ1ÁN 06-90-230-405 5ZÍZ 06-90-230-406 06-90-230-402 I 06-90-230-41 06-90-230-409 NYIÚS 06-90-230-410 BAK 06-90-230-411 VÍZÖNTŐ 06-90-230-412 HALAK Éjjel-Nappal hívható! A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.60+áfa kapcsolási díj 1 Fájdalommal tudatjuk, hogy JÉ HUNYADI GYÖRGYNÉ szül. Nagy Mária ápr öÉÜ: ^ nyugalmazott tanárnő 89 éves korában elhunyt. Iftra l83iyL.^ Temetési búcsúztatója 1999. december 27-én 11.30 órakor lesz az egri Hatvani temetőben. ipigSSSa A gyászoló család (1870)­Tegnap mondták, de ma is igaz A reklám az egyetlen módszer arra, hogy valamely gyártmányáról, termékéről, árujáról a nagyobb számú fogyasztót, a ü@< rövidebb idő alatt, a M kisebb költséggel tájékoztassa. Különösen Igaz ez, ha nálunk hirdet: Tenk Köiség Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi. LXV. törvény 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján pályázatot ír ki Tenk Község Önkormányzata jegyzői állásának betöltésére. Pályázati feltételek:- büntetlen előélet,- magyar állampolgárság,- legalább 2 éves államigazgatási, közigazgatási gyakorlat, 1- igazgatásszervezői, vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés,- közigazgatási szakvizsga, vagy azzal egyenértékű szakképesítés. A pályázathoz csatolni kell: 1. Erkölcsi bizonyítvány 2. A pályázati kiírásnak megfelelő iskolai végzettségről szóló oklevél másolatát (az eredetit majd az elbírálás előtt kell bemutatni) 3. Az igazgatási szakvizsgáról - vagy az azzal egyenértékű vizsgáról - szóló okirat másolatát, vagy a nyilatkozatot a szakvizsga-kötelezettség elismeréséről. 4. Önéletrajzot, benne a gyakorlatot bizonyító munkahelyek felsorolását. A pályázat benyújtásának határideje: 1999. december 31. A pályázat elbírálásának határideje: 2000. január 20. Akinevezés kezdete: 2000. február 1. Illetmény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján. A pályázatokat Tenk község polgármesterének kell benyújtani az alábbi címre: Török Margit polgármester 3359 Tenk, Fő út 58. Tel./Fax: 36/470-033-i T n w r . f, -• > < 1. K '• Kettesben a lehetőségek vonalán! és EN! Lányoknak a hívás alapdíjas: a 488-5603 - a s telefonszám on Fiúknak: 06 90 230-395 Ä Wvchdíjo 99 Tt+tífa/perc+ó.éG Ft+áfo AtsIejöHízdm neml»MtatGa27,2$,62,63 körietekből, rádiéfetejftnról, nyilván« utcai készülékről. Éjjel-nappal hívható! Axel Springer-Bp. Kft Audiotext Tel.AS8S6lS Pályázati felhívás Gyöngyös város jegyzője pályázatot hirdet a Polgármesteri Hivatal munkahelyen, a működését megkezdő szervezetben városrendészet-vezető munkakör azonnali betöltésére. Az alkalmazás feltételei:- államigazgatási főiskolai, vagy rendőrtiszti főiskolai, vagy agrár felsőoktatási intézmény környezetmérnöki, okleveles környezetvédelmi szakmérnöki, természetvédelmi szakmérnöki szakon szerzett egyetemi, főiskolai végzettség, katonai felsőoktatási intézményben szerzett végzettség- legalább 5 év szakmai gyakorlat,- legalább 3 év vezetői gyakorlat, 3- büntetlen előélet, ­- magyar állampolgárság Előnyt élveznek a rendészeti, személy- és vagyonvédelemben gyakorlattal, maroklőfegyver, gáz- riasztófegyver kezelésére illetve használatára jogosító vizsgabizonyítvánnyal rendelkező és Gyöngyösön lakó pályázók. Akinevezés határozalan időre szól, illetmény az 1992. évi XXIII. törvény szerint. Apályázatokat bizalmasan kezeljük. Pályázni 2000. év január 10. napi határidővel. szakmai önéletrajz, 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, továbbá a képzettségre és egyéb képesítésekre vonatkozó iratok másolatának benyújtásával lehet a következő címre: dr. Komiéi Károly jegyző, 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. Érdeklődni Pataki Pál igazgatóhelyettesnél lehet a 37/313-050/153. telefonon. A pályázat elbírálásának határideje: 2000. január 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom