Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
Vasárnap Reggel 51. szám
Habsburgok 1999. december 19. ARCKÉP 5 Néhány nappal 87. születésnapjának megünneplése után a magát demokratának tartó diplomatával, a Páneurópai Unió elnökével, dr. Habsburg Ottóval beszélgettünk, akit Nagykónyiban díszpolgárrá avattak. ifin — Mint mondta, a gyermekeit a magyarok iránti tiszteletre nevelte. 1996 óta Budapesten élő György fiát - aki Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete - arra ösztönzi, hogy a nyomdokaiba lépve képviselje érdekeinket. H. 0. : - Igen, megpróbálom segíteni őt. fatfl — Nemsokára itt a karácsony. Mit jelentenek önnek ezek a napok? H. O,; — Nagyon szép, bensősé- ges ünnepet. fali - Melyik az az első karácsonya, amelyre szívesen emlékezik? H. O.: — Talán az 1920-as karácsony. Akkor a szüleimmel Svájcban voltunk és ott ünnepeltünk egy kis faluban. Nagyon szép, örvendetes, bensőséges karácsonyunk volt. Még kisgyerek voltam, de talán azért maradt meg mélyen bennem az emlék, mert ez volt az utolsó karácsony, amit az apámmal tölthettem. fa itt — Milyen a Habsburg- család karácsonya, összejön ilyenkor mindenki, együtt ünnepelnek? H. O.: — Nálunk sajnos kará csonykor sem lehet együtt az egész család. Hét gyerekem van, tizen kilenc unokám, lehetetlen úgy a — Tulajdonképpen ön so- ;em élt Magyarországon, nondhatjuk úgy is, hogy nem ok köze volt hozzánk, mégis izok közé tartozik, akik sokat ettek hazánk külföldi elismer- etéséért, európai elfogadta- ásáért. i. 0.: — Mindig az volt a célom, togy újra és újra felhívjam a íemzet figyelmét arra,' meny- tyire fontos és sürgős, hogy az trszág minél előbb bekerüljön íz Európai Unióba. A hadak út- án fekvő Magyarország számá- a a biztonság megteremtése löntő kérdés. Az Unióhoz való :satlakozás kapcsán kell mérle- ;elni, hogy melyek a magyar ériekek, és mit kell tenni, hogy ninél gyorsabban elérjük a cé- unkat. Ennek az én elképzelé- ;em szerint 2002-ben meg kell alósulnia. Miül — Sokan megkérdőjelezik •zt — még hálunk is. f. O.: — Ezen nincs mit megkér- lőjelezni, én nagyon konkrét le- íetőséget látok a 2002-es csatlakozásra. Húsz éven át voltam az íurópai Parlamentben a magyar igyek előadója, ismerem a iroblémákat, tudom, hol tart a lolog, ezért mondom, hogy na- ;yon jól állunk. Természetesen annak nehézségeink, de ha a nagyarok erősen be akarnak ke- ülni az Unióba, akkor ez sike- ül majd. megszervezni a dolgokat, hogy mindenki összejöjjön. Van, aki Spanyolországban él, van, aki Svédországban, mások Németországban vagy Amerikában, illetve Magyarországon, ezért képtelenség összegyűlni valamennyiünknek egy helyen. Próbáltuk többször, de ez még sósán sikerült. sm- Ön a feleségével, Regina hercegnővel otthon, Pöckin- genben tölti a karácsonyt? H. O.: — Még nem tudom, hol fogom a karácsonyi ünnepeket tölteni. Mert bár már nem vagyok tagja az Európai Parlamentnek, de talán még több az elfoglaltságom, mint azelőtt. Nálam ugyanis az olyan munka mindig prioritást élvez, ami ösz- szefügg a magyar tagsággal. De azért valószínűleg Pöckingen- ben leszünk, és a gyerekeink-, unokáink közül, aki tud, eljön hozzánk Németországba. Ma még nem tudom megmondani, hogy kik állnak majd a karácsonyfa alatt a szentestén. fatB — Ilyen nagy családban nem lehet egyszerű dolog az ajándékozás. Hogyan zajlik ez a Habsburg-házban, ki a felelős érte? H. O.: — Nálunk ezt a dolgot mindig a feleségem intézi, méghozzá nagyszerűen. Nekem, hála isten, annyi a dolgom, hogy nem érek rá ezzel foglalkozni. fiKÜS — Ha egyszer megvalósul az álma, létrejön az ön és a mi, magyarok által is oly nagyon áhított közös Európa, és ott valakinek eszébe jut egy olyan nagy, közös karácsonyt ren- d e z n i , amelyen valamennyi nép részt vesz, akkor ezt az ünnepséget milyennek tudná elképzelni? H. O.: — Gyönyörűnek, * nagyszabásúnak. Ha sor kerülne egy ilyen európai közös karácsonyra, biztos va- \ gyök benne, hogy az valamelyik s- olyan országban lenne, amelyik most kerül be az Európai Unióba. Éppen ezért remélem, hogy Magyarország lenne a házi gazdája a grandiózus rendezvénynek. Spanyolországi karácsonyok Megkérdeztük a fiát, Habsburg Györgyöt, hogy ő miként emlékezik a gyermekkori karácsonyokra. H. Gv.: — A szüleimnek harminc éve Dél-Spa- nyolországban van egy háza, így aztán gyermekkorom karácsonyait mindig ott töltöttem a családommal. Ml HB — Milyenek voltak ezek a spanyol karácsonyok? H. Gv.: - Más hangulata volt, mint Európa északabbra fekvő részében, hiszen délen nemcsak hogy nincs hó, de a fenyőfa beszerzése is mindig meglehetősen nehéz volt. Végül találtunk egy bonszaj karácsonyfát, amit a következő években is használni tudtunk. fa tfl — Ki díszítette fel a fát? H. Gv.: — A szüleim, aztán később már mi készítettük elő a testvéreimmel a karácsonyi szobát, a fát. na- Miként telt a szenteste? H. Gv.: — Huszonnegyedikén a család gyerek tagjai néhány felnőttel hat órakor német nyelvű szentmisére mentek. Amíg ők a templomban voltak, addig a többiek, akik otthon maradtak, feldíszítették a karácsonyi szobát. A fenyőfa alatt mindig ott volt a betlehemi jászol a kisded Jézussal, Szűz Máriával és Szent Józseffel. Ez a Betlehem mindig más, új volt, mert egy spanyol művész évente újat készített nekünk. A szentmise után következett a karácsony megünneplése, éneklés a fa alatt, a Bibliából felolvasás, majd a közös vacsora. Aztán addig játszottunk, beszélgettünk, míg a gyerekek aludni mentek. Ezután azok a felnőttek, akik nem vettek részt a hat órai istentiszteleten, az éjféli misére mentek. Ez minden évben ugyanígy történt. fa lR- Miiven karácsonyi ajándéknak örült a legjobban? H. Gv.: - Minden évben nagyon szép ajándékokat kaptam a szüleimtől. A legjobban mégis azoknak a társasjátékoknak örültem, amelyekkel a karácsonyi ünnepek alatt az egész család együtt tudott játszani. Hiszen ezeknek az ünnepeknek éppen az együttlét a célja. falft — Az idei karácsonyt is Spanyolországban tölti? H. Gv.: — Idén először nem Spanyolországban leszek karácsonykor, hanem Ausztriában, a feleségem, Eilika szüleivel. F. Kováts Éva Nevjegy(zet) Dr. Habsburg Ottó (Otto von Habsburg-Lothringen) politikus, író. Ausztriában, Reichenauban, 1912. november 20-án született Édesanyja: Zita királyné Édesapja: IV. Károly császár és király. 1922-től - IV. Károly halála után - a Habsburg-ház feje. Számos európai országban és Amerikában is élt. 1919-ben szüleivel Svájcba, majd Spanyolországba költözik. 1925-40 között Belgiumban élt, 1940-44-ben az USA-ban, 1944-45-ig Franciaországban és Spanyolországban. 1954-ben Németországban, a München melletti Pöckingben telepedett le, azóta itt van a Habsburg-család otthona Felesége: Regina hercegnő. Hét gyermekük van, öt lány, két fiú: Andrea, Mónika, Michaela, Gabriela, Walburga, Károly és György. Tanulmányait a louvaini katolikus egyetemen fejezte be. 1936-tól a Pán-európai Unió tagja. 1940-44-ben a szervezet washingtoni képviselője, 1957-73-ig alelnöke, majd 1973-tól elnöke a Pán-európai Uniónak. 1979-től az Európai Parlament bajorországi képviselője. Számos tanulmánykötet szerzője. Tagja a Francia Akadémiának és a madridi Erkölcs- és Politikatudományok Királyi Akadémiának. Magyarországon 1992-ben a POTE, 1993-ban az ELTE díszdoktorrá avatta. 1992-ben Maecenas-díjat kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést 1999. november 27-én vette át. Több magyarországi város díszpolgára Apa és fia- a magyar ügy és ^ Európa egységének elkötelezettjei
