Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-17 / 294. szám

4. oldal Horizont 1999. december 17., péntek Meghalt a fiam. Élt negyvenhá­rom évet. Egerben, a Széchenyi utca 15. számú ház lépcsőházá­ban találták meg 1999. november 16-án hajnalban. A halál oka a boncolási jegyzőkönyv szerint májrepedés következtében történt elvérzés. A halottvizsgálati bizo­nyítvány szerint viszont a halál oka tisztázatlan. Nehéz megérteni a két ok közötti különbséget. A vizsgálat során azt állapí­tották meg, hogy a fiam be akart menni volt felesége lakásá­ba, a Rákóczi utca 15. szám alatt. Mintha a rendőri intézkedés so­rán nem tűnt volna fel senkinek, hogy a fiam állandó bejelentett la­kása szintén a Rákóczi út 15. alatt volt. Itt éltek évek óta volt felesé­gével, akitől ugyan hivatalosan el­vált, de az élettársi kapcsolatot nem szüntették meg. Ezt igazol­hatják a környezetükben lakók, a család rokonai és ismerősei is. A halált megelőző napon utol­jára este fél tízkor beszéltem a fi­ammal telefonon, aki közölte ve­lem, nem tudja, hol fog aludni az éjszaka. A lakásba nem tud be­menni, mert a zárat kicserélték. Mondtam neki, jöjjön Gyöngyös­re, mire ő azt válaszolta, ilyen ké­sőn már nem tud busszal elindul­ni hozzánk. Ezen a napon felhívott telefo­non volt felesége megbízásából annak sógornője, és közölte ve­lem, hogy a zárat kicseréltetik, a rendőrség segítségével kitetetik a lakásból a fiamat. Felhívtam a fi­gyelmét arra, hogy törvényes kere­tek között ilyenhez nincs joga, a rendőrség ebben a „ki­lakoltatásban” nem vehet részt, mert az jogellenes. Majd ha eb­ben az ügyben a bíróság határoza­tot hoz, akkor lesz módja a rend­őrségnek közreműködni. Ekkor mondta a fiam volt feleségének sógornője, T. E., hogy beszélt a rendőrkapitánysággal, és azt a fel­világosítást kapta, hogy a rendőr­ség igenis kilakoltathatja a fiamat főbérleti lakásából. Vannak olyan kapcsolataik a rendőrséggel, hogy ezt a műveletet a kérésére elvégez­zék. A fiam holmijait összecso­magolták, három zsákba tették bele, és kiteszik a folyosóra, ha nem viszi el. Ez is azt bizonyítja, a fiam nem illetéktelenül akart be­menni az állandóra bejelentett la­kásába, különben hogyan tudtak volna ott három zsákra való ruha­neműt összecsomagolni? Nem valós tehát az indok, amit a rend­őrség a halál másnapjának esté­jén rendezett sajtótájékoztatón úgy fogalmazott meg, hogy a fiam a volt feleség lakásába akart beha­tolni, és ennek megakadályozásá­ra lépett közbe a rendőrség. A „megbilincselt rendőr” és a halál Amikor a rendőrhatóság illeté­kes főorvosával beszéltem szemé­lyesen Egerben, azt a felvilágosí­tást kaptam, hogy a rendőrségi in­tézkedés során egyetlen ütéstől re­pedt meg a fiam mája, és ennek következtében vérzett el. Hozzá­tette a főorvos, hogy a holttestet csak zárt koporsóban szabad ki­szállítani a ravatalozóba, és azt ja­vasolta, a rokonság közül senki ne nézze meg. Nagyon meglepőd­tem, és azt kérdeztem: Annyira? Mire a felelet igy hangzott: Annyi­ra. Ha csak egyetlen ütést kapott a fiam, mi indokolhatta azt, hogy zárt koporsóban szállítsák, a ko­porsót a ravatalozáskor se nyissák fel? Milyen sérülések okozhattak olyan eltorzulást rajta, aminek lát­ványa riasztó lehetett? Az ügyészségen azt kérdeztem, mi indokolta a rendőr tettét, hogy halálos következményekkel járó ütést kellett mérnie a fiamra? In­dokát ennek kihallgatása során sem tudta adni a rendőr. Megkér­deztem, úgy viselkedett-e a fiam a rendőrségi intézkedés során, hogy erőt kellett alkalmaznia vele szem­ben? Azt mondták, nem. Miért nem vitték akkor be a rendőrség­re, ha cselekvésében csak így tud­ták volna megakadályozni? A vá­lasz: semmi sem indokolta volna ezt az intézkedést. Miért nem vit­ték akkor kijózanitóba, ha cselek­vésének oka többek között a túl­zott alkoholfogyasztás volt? Azt a választ kaptam, hogy ezt az intéz­kedést sem indokolta semmi. Azt is közölték velem, hogy a rendőri intézkedés során a környezetet hangoskodás nem zavarta meg. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy halálos kimenetelű ütés nem kényszerítette a fiamat arra, hogy feljajduljon. Miután összeesett, a három rendőr közül senki sem volt kíváncsi arra, hogy a fiam mi­lyen állapotba kerülhetett. Annyit mondtak még a kihallgatás során, hogy ők még látták mozogni a fi­amat, és ez megnyugtatta őket. Tehát nyugodt lélekkel elhagyták a helyszínt, amit másként nem tu­dok magyarázni, mint cserbenha- gyásnak. Orvosszakértői véle­mény kell annak megállapítására, hogy a fiam az ütést követő orvo­si segélynyújtás alapján vajon élet­ben tudott volna- e maradni. Afelől érdek­lődtek még az ügyészségi meg­hallgatásomkor, tudok-e arról, fojtogatták-e a fia­mat. Mondtam, igen, tudok róla, mert a fiam a hét végén felhívott telefonon, és közölte, alig tud megszólalni, mert volt feleségé­nek testvére felment hozzájuk, és ő akkor azt kérdezte tőle: vesze­kedni akarsz? Mert én nem ve­szekszem. Verekedni akarsz? Mert én nem verekszem. Ha verni akarsz, mondd meg, hogy a szem­üvegemet levehessem. Ekkor volt feleségének testvére, B. L. úgy el­kapta a nyakát, hogy azt hitte, megfullad, eltörik a légcsöve. Amikor velem beszélt telefonon, még akkor is nagyon nehezen ké­pezte a hangokat. Mondta, hogy nagyon fáj a torka. Meghalt egy ember. A fiam volt. Mindez azért, mert volt felesége meg akart szabadulni tőle, és eb­ben a rendőrség érintett tagjai köz­reműködtek. A fiam régóta el akart már költözni a Rákóczi út 15. szám alól, de ehhez az kellett volna, hogy tudjon magának lakást biztosítani. Volt egy lakótelkük, amit a gyerekek nevére írattak, de a haszonélvezeti jogot a volt fele­ség fenntartotta magának. A fiam úgy gondolkozott, hogy a gyámha­tóság beleegyezésével eladja a la­kótelket, annak árán és még továb­bi pénzeszköz segítségével vásárol a gyerekek nevére egy kis lakást, ahol ő meghúzódhat. Ehhez azon­ban kellett a volt feleség haszonél­vezeti jogáról a lemondás. Hóna­pok óta állította a volt feleség, hogy ő ezt a lemondást a földhiva­talnál már beadta, de ennek sem­mi nyomát nem tudta a földhivatal igazolni. A fiam tehetetlen volt a lakása ügyében. A „megbilincselt rendőr” tehát halált okozott. Vajon most mit csinálhat? Hogyan tel­nek az éjszakái? A leírtakat a hiva­talos papírok minden részletükben bizonyíthatják. G. Molnár Ferenc Újabb károsultak jelentkeztek (Folytatás az 1. oldalról)- Összességében négy és fél mil­lió forinttal tartoznak nekünk - mondja Kovácsné. - Október­ben felkerestük a vállalkozót. Akkor azt ígérte, mindent elkö­vet, hogy fizethessen. Azóta any- nyi történt, hogy lehozott két ta­nú jelenlétében 800 ezer forintot. Ez csepp a tengerben. Tóth Aladár érdeklődésünkre elmondta: - Eredetileg 1000 mázsa magra szerződtem egy holland céggel. A csapadékos időjárás miatt nem tudtunk ha­táridőre szállítani, egyoldalúan felmondták a szerződést. Jelen­leg a saját vagyonomra veszek fel a banktól hitelt, hogy ki tud­jam fizetni az embereket. Bízom benne, legkésőbb a két ünnep között ki tudom fizetni a váraszóiakat. Információink szerint nem­csak Pétervásárán és körzeté­ben, hanem számos kisebb tele­pülésen is hiába várnak a pén­zükre a termelők. (barta) A magyar tudomány és Európa Egyre nehezebb behozni a hátrányt zőtlen tapasztalatokat szerzett Kroó Norbert, aki úgy látja: el­képzelhető, hogy a jövőben a gyáriparosoknak és a multik- nak kell lobbyzniuk a tudomá­nyért, mert a tudomány embe­reinek érdekérvényesítő képes­sége gyenge. Mindazonáltal - mondta az akadémikus - az európai tagság kikényszeríti, hogy a mostaninál többet áldoz­zunk a tudományra, a kérdés az, hogy milyen áron, s mikor döbbenünk erre rá. Ha időben meglépjük a szükséges lépése­ket, jó pozíciót érhetünk el Eu­rópában, ha viszont nem, ak­kor hosszú időre lemaradha­tunk. A mai állapotokra az a jel­lemző, hogy a költségvetésben (az oktatás és az egészségügy mellett) a tudomány sem ka­pott prioritást: ezek az ágaza­tok „megalázó” költségvetési háttérrel indulnak neki a jövő esztendőnek. Amennyiben 2001-re nem következik be válto­zás, egyre nehezebb lesz behozni a hátrányt - mondta befejezésül Kroó Norbert. (h. a.) Kell-e a magyarnak megváltó? EGER - A világtörténelemben tragédiák sorozata indul el, ha egy népet akarata ellenére akar­nak magukat felsőbbrendűnek hirdetők megváltani. Az iroda­lomban azonban csak komédiá­ba fullad a dolog. S ez így van jól. Ami a történelemnek tragédia, az az olvasónak - a nézőnek - humor. S ez történt a Gárdonyi Géza Színház legújabb, beavató színházi produkciójának bemu­tatóján is: a szabadságharcot kö­vető Bach-korszak erőszakos né­metesítése - mely kisebb tragédi­át jelentett a magyarságnak - most iróniává szelídült. A Petőfi című rendezés után ismét egy alternatív műfajjal je­lentkeztek. A nézők megint nem az „élvonalt” láthatták. S ez a tö­rekvés megmutatkozott a darab­választásban is. Madách Civilizá­tora az író kevésbé ismert művei közé tartozik. A Bach-korszak- ban az idegen eszmék betolako­dásának nemzeti sajátosságokat romboló hatását jeleníti meg a mix, jó adag iróniával és csípős va­lóságlátással. Első hallásra kicsit idegennek hathat a Bach-korszak hangulata. Később a néző rájön: az idegen civilizációk nemzet­romboló ereje a mai napig itt van köztünk, s alakítja a világot. Ez a csak papíron létező eszme tolak­szik be a magyar nemes házába, ahol évszázados békében él együtt tót, német, rác és szlovák, s igazából csak a viseletűk külön­bözik egymástól. A civilizátor ­Itt még egységben a nemzetiségek FOTÓ: ÖTVÖS IMRE aki egy sváb alakjában jelenik meg - filozófiai eszméivel fellá­zítja, a magyar ellen fordítja, aka­ratától megfosztja, nyelvében megalázza, majd a tehetetlenség­be taszítja a magyar nemes házá­ban élő nemzetiségeket. A sváb­nak futnia kell az eszméivel, s a megváltoztathatatlan magyar vi­lág sorai visszarendeződnek. A darab színpadra állitója, Fe­hér István ügyelt arra, hogy a szö­veget nehézkessé tevő nyelvi for­dulatokat elhagyja, de ezáltal a mű semmit se veszítsen finomsá­gából. Érdekes színpadi megol­dás, hogy a nemzetiségek együtt­élését zenével és tánccal formálják össze, mely valójában a legerősebb kapocs a Kárpát-medence népei között. Az eszmék iránt érzett fontosabb fordulópontok kifeje­zésében a mozgás kulcsszerepet kap. A színészek játéka össze­hangolt, az egyes ember által megjelenített egyes nemzetek mozgásukban, gondolatukban, tetteikben egységesek. A Civilizátor - ahogy a Petőfi - alapmű. Nagyszínpadra nem alkalmas. Ezért szerencsés az az irányzat, ami az egri szinházban elindult: klasszikusan nem játsz­ható darabok kerülnek alternatív feldolgozásban, de értékekkel a nézők elé. S főleg akkor érdemes ezen elgondolkozni, amikor tud­juk, az EU-csatlakozás egyre kö­zelebb kerül. (szuromi) Az Európai Unió az eltérő érde­kek miatt elsősorban kulturális egységnek tekinthető, s ebből a szempontból különösen fontos feladat vár a régiókra. Magyar- ország esetében elsősorban a kelet-magyarországi (Debre­cen), az északkelet-magyaror­szági (Miskolc), valamint a dél-magyarországi (Szeged) ré­giók szerepe nőhet meg a jövő­ben, így a tudomány és az unió kapcsolatrendszerében is a te­rületi felosztás lesz a döntő. Mindezt Kroó Norbert, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára mondta el az egri Eu- rópa-klub legutóbbi rendezvé­nyén, amelynek a Hotel Eger adott otthont. A tudomány és az európai integráció kérdéseiről tartott előadásában az akadémikus el­mondta: az unióban a régiók között ma sokkal kisebbek a különbségek, mint például ha­zánkban. Ebből az következik, hogy mindent meg kell ten­nünk a fejlettségi szint kiegyen­lítettsége érdekében. Ismere­tes, hogy az úgynevezett struk­turális alapok pénzei elsősorban az elmaradott térségekbe áramlanak, ezért elérkezett az idő arra, hogy - leg­alábbis kifelé - rendezzük, illetve újragon­doljuk a régiók határait, hiszen - például Bu­dapesten, ahol a fizetések átla­ga az uniós bérek értékének im­már 70 százalékát is elérte, egy­re kevesebb támogatás várható - csak így lehet komoly pénzek­hez jutni a továbbiakban. Az előadó figyelmeztetett: országunk versenyképessége kerülhet veszélybe, ha a politi­ka nem támogatja a magyar tu­dományt. A jövő fejlődése új ötletek és új technológiák beve­zetésén alapul. Ha a kutatásfej­lesztést elhanyagoljuk, hiába leszünk az unió tagjai, csak se­gédmunkára leszünk képesek: szakképzett dolgozók helyett jórészt bedolgozók lesznek majd Magyarországon. A Parlament költségvetési munkája során nagyon kedve­Újabb beavató színházi produkció - Madách: A civilizátor Ajándék időseknek EGER - A Családsegítő Intézet és az Egri Családsegítő Alapítvány Idősek Karácsonya címmel ünnepi programsorozatot rendezett a Lajosvárosi, az Északi Városrészi és a Belvárosi Gondozási Központban. A rendezvényeken Stefan Koglin, a Leoni Hungária Kft. ügyvezető igazgatója és Gyarmati József, az Atlant Invest Kft. ügyvezetője átad­ták az összesen több mint 400 ezer forint értékű ajándékaikat. Mind­három központba 2-2 kerti asztal és napozó, valamint 12 karosszék került, s a lajosvárosiak egy mikro­hullámú sütőt, míg az északi város­rész központja egy szobakerékpárt és egy evezőpadot is kapott a gyógytornához. Ezenkívül a há­rom klub 78 tagját egy-egy személy­re szóló ajándékcsomaggal is meg­lepték. Az idősek meghatódva fogadták az értékes ajándékokat FOTÓ: GÁL GÁBOR Csekély emelkedés jövőre (Folytatás az 1. oldalról) Körméterenként mintegy 10 forinttal többet, azaz százhar­mincnyolc, ill. 114 forintot kell majd fizetni, és mintegy 6 százalékkal drágul a helyi au­tóbuszjáratok viteldíja is: a vo­naljegy 80, az egyvonalas havi bérlet 1553, az összvonalas 2067, a tanuló- és nyugdíjas­bérlet 672 forint. Az intézmények az év végéig közel 10 millió forintos hiányt halmoztak fel. A képviselő-tes­tület hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények számláit kifizes­sék, de a jegyzőt megbízza, hogy tárja fel a fedezet nélkü­li kiadások okaitm, és tegyen javaslatot a hiányosságok be­szüntetésére. Bár Alföldi Zoltán és Friedrich Tünde képviselők azt indítványozták, hogy a testület ne döntsön a Kerekharaszti Ál­talános Művelődési Központ igazgatói posztjának betöltésé­ről, ám a grémium rövid vita után az egyedüli pályázóként megjelenő Szilágyiné Nagy Ka­talinnak szavazott bizalmat. Hatvanból és a környező 19 településről érkeztek javasla­tok a kórház felügyelő taná­csának tagjai megválasztásá­ra. A szavazás után kiderült, hogy a hatvani dr. Bőze Zsolt, a horti dr. Szabó József, a bol- dogi Révész Péter, a túrái dr. Baka Gyula és a galgahévízi dr. Bacsa Antal kerül a bizott­ságba. A városban december­től 2001 végéig szociális igaz­gatási mintahely működik, melynek fenntartásához a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium az első nyolc hó­napban 2,8 millió forintot biz­tosít. (tompa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom