Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-14 / 291. szám
1999. december 14., kedd Kamarai Elet 9. oldal HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA HKIK 3300 Eger, Telekessy u. 2. Postacím: Pf. 440 3301 Tel.: (36)429-612 Ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hklk @ hkik.hu Az ünnepi nyitva tartási rendről Ami aktuális a közbeszerzésekről A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívja tagjait a közbeszerzések aktuális kérdéseinek megtárgyalására. Az esemény helye: Egerben a Liget Kaszinó lesz. Időpontja: 2000. január 18., 11.00 óra. A hazai közbeszerzés tapasztalatairól és jövőjéről Berényi Lajos, a Közbeszerzési Tanács elnöke tart előadást. Küldöttgyűlést tart a kamara December 16-án - csütörtökön - délelőtt tartja VIII. küldöttgyűlését a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egri Polgármesteri Hivatal dísztermében. A küldöttgyűlésen Dunai Péter, az MKIK főtitkára ismerteti az új kamarai feladatokat, majd Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára előterjesztésében szavaznak a kamarai költségvetésről. Ezt követően Gyetvai József, a HKIK elnöke értékeli az 1994-99 közötti időszak eredményeit és kitüntetéseket ad át. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Iparkamara az OKSZ, valamint egyes érintett munkaadói érdekképviseleti szervekkel és vállalkozókkal való egyeztetés alapján, a fogyasztók zavartalan kiszolgálása érdekében, az alábbi egységes karácsonyi és újévi nyitva tartási rendet ajánlja a kiskereskedelmi és szolgáltató egységek részére. December 18. (aranyszombat) Valamennyi elsősorban belvárosban lévő ruházati és iparcikk áruházban hosszabbított nyitva tartás (általában 17 vagy 18 óráig.) December 19. (aranyvasárnap) Elsősorban a belvárosban lévő valamennyi iparcikk és ruházati üzletben, áruházakban hétköznapi nyitva tartás (általában 9-18 óráig.) Az élelmiszer- üzletek és élelmiszer-áruházak általában 14 óráig. December 24. (péntek) Az üzletek szokásos szombati nyitva tartási rendjük szerint, de legfeljebb 14 óráig tartanak nyitva. December 25-26. (szombatvasárnap) Az üzletek általában zárva tartanak. December 31. (péntek) Az üzletek általában szombati nyitva tartási rendjük szerint, de legfeljebb 14 óráig tartanak nyitva. 2000. január 1. (szombat) Az üzletek, áruházak általában zárva tartanak. Január 2. (vasárnap) Szokásos vasárnapi nyitva tartási rend szerint. A kereskedelmi egységek az általánostól eltérő nyitva tartási rendjüket külön táblán jelölik. Az éjjel-nappal nyitva tartó üzletek szokásos nyitva tartási rendjük szerint tartanak nyitva. A szolgáltatásokról, szervizekről, közüzemi és tömegközlekedésről az illetékesek külön tájékoztatják a vásárlóközönséget. Az adóés tb-jogszabályokról A jövő év januárjában az új adó- és tb-jogszabályváltozásokról indul rendezvénysorozat Heves megyében. Az adóügyekkel kapcsolatosan Gábriel Péter közgazdász, a társadalombiztosítás változásairól pedig az APEH Heves Megyei Igazgatóságának képviselői tájékoztatják az érdeklődőket. Január 12-én 10 órától Hevesen, a polgármesteri hivatalban, 14- én 10 órától Hatvanban, az Ady Endre Könyvtárban, 19-én 10 órától Gyöngyösön, a Kolping Oktatási Központban, valamint 21-én 10 órától Egerben, az Uránia moziban lesznek majd az előadások, amelyekre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Készül az idegenforgalmi koncepció Az egri kihelyezett ülésen sok szó esett az új elképzelésekről FOTÓ: SZÁJÚI CSABA A jövő év áprilisára a parlament elé kerülhet az országos idegenforgalmi koncepció, amely előreláthatóan tízéves időtartamban határozza meg az ágazat legfontosabb teendőit - jelentette ki az Országgyűlés Gyógyturizmus Albizottságának egri, kihelyezett ülésén Bánki Erik, a testület elnöke. A fideszes politikus hangoztatta, a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát az idegenforgalom adja. Fekete László, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője elmondta, az idei első háromnegyed évben 1,9 milliárd dollárnyi bevételt hozott az idegenforgalom. Ebből az összegből a fizetési mérleg hiányának 80 százalékát fedezik. Tavaly egy turista átlagosan 75 dollárt költött el Magyarországon, addig idén 90-et. Örvendetes, hogy a belföldi turisták 29 százalékkal több pénzt áldoztak a kikapcsolódásukra. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára beszédében kiemelte, a kamara vállalja, hogy közvetít az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, valamint a Gazdasági Minisztérium között. Úgy készül nyolcadik küldöttgyűlésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, hogy nem tudja, mit hoz a holnap, s úgy ünnepli az elmúlt öt esztendő vívmányait, hogy folyton magyaráznia kell, miért is alapították, illetve ruházták fel különböző teendőkkel az elmúlt évek során. Közhelynek tűnik, de leírom, mind a mai napig nem született meg a döntés a gazdasági kamarák leendő jogállásáról, noha a kérdést immár másfél éve lebegtetik a politikusok. Az elmúlt hetekben a parlamenti pártok csupán egy tételben állapodtak meg: a gazdasági kamarákra szükség van, tevékenységük nélkülözhetetlen. A Heves Megyei • •• Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette a jövő évi költségvetését, hosszú távú stratégiájának következő évi programpontjait s köztestülethez illő módon emlékezik meg az elmúlt periódus eredményeiről, annak hibáiról. Csalódni fognak tehát azok, akik az e heti, csütörtöki küldöttgyűléstől látványos bejelentéseket. netán „kirohanásokat”, kormányszidalmazást várnak. A kamarai rendszer ugyanis, mint a piacgazdaság egyik legfiatalabb intézménye, nem erről szól. Csak a gazdaságról! Szajlai Csaba A nyolcadik Elnökségi állásfoglalás született A gazdasági kamarákra vonatkozó kormányjavaslatról A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége nek visszaszorítására, köztestületi jellegük jelentős nem ért egyet a kormány javaslatával, mely a gazda- csorbítására, a gazdálkodók összességét érintő érsági kamarák gazdaságban eddig betöltött szerepé- dekérvényesítő funkciójuk megszüntetésére irányul. A gazdasági kamarákra vonatkozó törvény megfelelő előkészítésének hiánya miatt ma már teljes bizonyossággal állítható az a sajnálatos tény, hogy a vállalkozók összességét és a gazdagság egészét érintő jelentős törvényről, sem a kormánykoalició, sem a vezető kormánypárt, sem a kormány nem rendelkezik politikai, szakmai konszenzuson alapuló koncepcióval. Ezt jelzi a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok szokatlanul nagy száma, valamint a koncepcionális elképzelések különbözősége. (Az 50 paragrafusból álló törvényjavaslathoz 391 módosító indítvány érkezett.) Az MKIK elnöksége egyetért azzal az eredeti kormányzati céllal, hogy a kamarai rendszer - mint piacgazdaságunk egyik legfiatalabb intézménye - megreformálandó. Az erre vonatkozó javaslatait már a törvény előkészítésének kezdetén, majd azt követően folyamatosan eljuttatta a törvényelőkészítőknek. (Tagdíj- mentesség a kezdő és bizonyos árbevétel alatti vállalkozóknak, továbbá a gazdálkodók tevékenységét érintő közfeladatok és közigazgatási feladatok átvétele az államtól, szolgáltatások bővítése, teljesebbé tétele, szervezeti korszerűsítés stb.) Az ezekről lefolytatandó érdemi vita helyett a kormány által támogatott javaslat azt célozza, hogy a közjogi kamarák egy jelentősen csökkentett közfeladatokkal rendelkező, a gazdálkodók összességét semmiképp nem reprezentáló, formálisan köztestületnek nevezett, valójában azonban ágazati, szakmai érdekképviseletet ellátó „lobbyszervezetté" alakuljanak át. A kormány és a vezető kormánypárt Az új évezred küszöbén című kormányprogramjában leirt azon elképzelésétől, mely szerint „a kormány eltökélt szándéka, hogy felgyorsítsa a gazdaság által igényelt és vállalt feladatok fokozatos átadását a gazdasági kamarák részére, az évezred küszöbét lassan átlépve eljutott a már átadott feladatok visszaállamosításáig. Ez a kormányzati elképzelés ellentétes az európai gyakorlattal, amit alátámaszt az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Chartája is: „A kereskedelmi és iparkamarák elvégzik az állam és a közhivatalok által részükre átadott feladatokat, összhangban a szubszidiaritás elvével”. A Chartát idén október 15-én harminchárom európai ország kamarájának elnöke, köztük az MKIK-elnöke is aláírta. Az ebben megfogalmazott kamarai feladatstruktúra megfelel a jelenlegi kamarai törvényben foglaltaknak. A kormány e törvény hatályon kívül helyezését javasolja. Az MKJK elnöksége szerint az elsődlegesen eldöntendő kérdés nem az, hogy kötelező vagy önkéntes legyen-e a kamarai tagság, hanem az, hogy a gazdasági kamarák milyen szerepet töltsenek be a gazdaságban, mik legyenek a feladatai, milyen típusú szolgáltatásokat nyújtsanak a vállalkozóknak. Az erre adandó válasz ismeretében dönthető majd el, hogy a gazdaság és annak szereplői által igényelt feladatokat végző kamara és a vállalkozók között milyen szervezeti, jogi, pénzügyi kapcsolat létrehozása célszerű és indokolt. Elhibázott törvényalkotási módszer, melynek során egy prekoncepció alapján megfellebbezhetetlenül eldöntjük a járulékos, másodlagos kérdést (önkéntes tagság) és ehhez keresgéljük a feladatokat, vagyis a gombhoz illő kabátot. Ennek egyenes következménye csak a 391 módosító indítvány lehet, nem kis részük a koalíció pártjainak képviselőitől. A fő kérdés tehát a következő: igénylik-e a vállalkozók, hogy a gazdasági tevékenységgel összefüggő közfeladatok és közigazgatási feladatok ellátásában (szakképzés, infrastruktúra fejlesztése, gazdasági információk nyújtása, vállalkozások és gazdasági tevékenységek regisztrálása, engedélyezése, üzleti forgalom biztonságának növelése, kis- és középvállalkozásokat segítő alapok képzése, kereskedelmi viták rendezése, stb.) az általuk létrehozott és irányított kamarák szerepe továbbra is fennmaradjon, illetve bővüljön, vagy a kamarai feladatok jelentős része ismét állami szervekhez kerüljön? Szükséges-e, hogy a gazdálkodók integrált érdekeit hitelesen megjelenítő és képviselő kamarák működjenek? Több területi kamara közelmúltban tartott küldöttgyűlésének tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a kamarai rendszer a vállalkozások túlnyomó többsége körében elfogadottá vált. A működést javító reformokat, a tagdíjfizetési könnyítéseket a tagság támogatja és igényli, de továbbra is szükségesnek tartja a teljes körben érvényesülő regisztráció és a természetes tagság fenntartását, mert csak ez teszi lehetővé a gazdasági önkormányzat önszabályozó funkciójának érvényesülését a gazdálkodók összessége tekintetében. A közigazgatási feladatokat 1998-ban a kamarák zökkenő- mentesen átvették, azok ellátásához kialakították a korszerű technikai és személyi feltételeket, e tekintetben a kamarákat érdemi elmarasztalás, kritika a törvényességi felügyelet, a társhatóságok és a vállalkozások részéről nem érte. A kamarák folyamatosan törekszenek arra, hogy közigazgatási tevékenységüket - komplex szolgáltatásként felfogva - gazdasági, műszaki, jogi tanácsadással kiegészítve lássák el és készek a további feladatok átvételére is. A közigazgatási feladatok visszaállamosítása mellett semmilyen praktikus érv nem hozható fel, ugyanakkor jelentős pénzpocsékolással jár. Az előzmények alapján valószínűsíthető, hogy a gazdasági kamarákról egy elhibázott, szakmai, politikai konszenzust nélkülöző törvényjavaslat kerül a parlament elé, melynek elfogadása jelentős visszalépés lenne a jelenleg hatályos törvényhez képest, és több évre visszavetné a kamarák fejlődését. Végül az MKIK elnöksége hangsúlyozni kívánja, hogy a gazdasági kamarák a vállalkozók összessége érdekében, a mindenkori kormány partnereként, politikai befolyástól mentesen kívánnak működni. Ehhez kérik a kormány támogatását és a törvény- javaslatról történő szavazáskor a képviselők józan mérlegelését. Okmányirodák 2000. január 1-től A megye városaiban, a hozzájuk tartozó környező településekre is kiterjedően ún. okmányirodák kezdik meg működésüket 2000. január 1-től, melyek feladata lesz ^lső lépcsőben az új típusú személyi igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézése. Az új típusú, bankkártya formátumú személyi igazolványok kiadására már itt kerül sor azok esetében, akiknek 2000-ben jár le a személyi igazolványuk érvényessége. A folyamatos fejlesztés eredményeként várhatóan 2000. január 1-től teljesedik ki az okmány-ügyintézés új formája, mivel ekkortól ezen irodák a személyi okmányok teljes körét (személyi igazolvány, útlevél, tartózkodási engedély, jogosítvány stb.), valamint a gépjárművekkel kapcsolatos iratok (forgalmi engedély) ügyintézését is végzik. Ily módon a rendőrség igazgatásrendészeti feladati köréből ezen ügyek átkerülnek az önkormányzati igazgatás keretébe. Kamarai tagozati ülések A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara temetkezési szolgáltató tagozata 1999. november 24-én Egerben nagy érdeklődés mellett munkaértekezletet tartott, melynek keretében elemzésre került a temetőkről és temetkezésekről szóló törvény és az egészségügyről szóló vonatkozó rendelkezés végrehajtásából adódó vállalkozói feladatok. A megbeszélésen részt vettek és tájékoztatást adtak a Heves Megyei ÁNTSZ munkatársai, valamint Eger, Gyöngyös, Hatvan város tiszti főorvosai, a Heves Megyei Önkormányzat, a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet Patológiai Osztály főorvosa és a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság egészségügyi osztályvezetője. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a vállalkozók részére az igényelt szakmai anyagokat Molnár István tagozati elnök koordinálásával biztosítja. Egyidejűleg tájékoztatjuk a vállalkozókat a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosának intézkedéséről. Megváltoznak a banki fizetési határidők Megváltoznak a banki fizetési határidők az év végén, illetve a jövő év elején a 2000. év számítástechnikai problémája miatt. Az ez év végi és a jövő év eleji bankszünnapok a fizetések teljesítése szempontjából munkaszüneti napoknak számítanak. A december 30., 31., január 3., illetve január 4-i bankszünnapokra eső fizetési határidők így a szünnapot követő első munkanapon járnak le.