Heves Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-11 / 289. szám
1999. december 11., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Extrakönnyű olaj - extrakönnyű pénz? A kilencvenes évek a nagy olajüzletek kora. Az olajkereskedelem liberalizációját követően, az 1991-től 1997-ig tartó aranykor idején a szőkítők és forgalmazók kezén a becslések szerint mintegy 500 és 1000 milliárd forint közötti összeg vándorolt (az államkassza helyett) a magánzsebekbe a meg nem fizetett adókkal és járulékokkal. A gomba módra alakult és üstökösszerűen hirtelen felfutó cégek, vállalkozások az olajemlőre tapasztották szomjas ajkukat. így történhetett meg, hogy néhány taggal és minimális, egymillió forintos alaptőkével kft.-k százmilliárdos forgalmat bonyolítottak röpke néhány hónap alatt. Az „olajtej” elapadását, a csatornák szűkítését, az ellenőrzések szigorítását követően látványosan omlottak össze olyan, kívülről szilárdnak tűnő társaságok, vállalatbirodalmak, melyek alapvető léte végső soron erre a csúszós talajra épült, így történhetett meg az is, hogy az olajcégek bukása számos távoli, váratlan helyen is válságtüneteket idézett elő a magyar társadalomban. A jövedéki terméknek minősülő olajjal szerzett könnyű pénzekből ugyanis az évezred utolsó évtizedében például számtalan sportmecénás lépett elő a semmiből. Emlékezetes történet a '90-es évek derekáról az egri röplabdacsapatot bőkezűen egészen a hazai és nemzetközi csúcsokig támogató Kordax Rt. esete. Kelemen Iván, a cég vezetője minta-szponzornak bizonyult mindaddig, míg az rt. ellen egy szlovák-magyar olaj- bérmunka-ügylet - 3,5 milliárdos értékben - kapcsán indult eljárás meg nem pecsételte az üzleti birodalom sorsát. A magyar olajpiacon a kezdetek kezdetén alapvetően kétfajta társaság tűnt föl, egyrészt a kitűnő helyzetfelismeréssel, jó vállalkozó- és szervezőkészségei rendelkezők, nevezzük őket „ügyeskedőknek”. A kép árnyasabb oldala, hogy mihelyst kiderült, a hagyományos bűnözési ágazatokban - gép- járműlopás, rablás, kábítószer-, lány- és fegyverkereskedelem, prostitúció, vendéglátás, szeszpancsolás, pénz- és zárjegyhamisítás - pillanatnyilag kevesebb jövedelem szerezhető, vagyis a haszon itt jóval meghalad minden korábbi elkép- zelhetőt, a masszív bűnözők és a bűnözői pénzek is megjelentek az olajkereskedelem körül. Később a körülmények változásával, a szabad lehetőségek korlátozásakor befolyásuk egyre nőtt. Megteremtődtek a komoly hazai szervezett bűnözés biztos gazdasági alapjai. Az induláskor ez még nem volt szükségszerű, ugyanis az olajon akkora volt a tiszta nyereség, annyit lehetett rajta keresni s olyan gyorsan forgott a pénz - ez vonzotta persze a bűnözőket is -, hogy az újszülött cégek akár a magas banki hitelkamatokat vagy a normál baráti kölcsönöket is simán tudták törleszteni, és nem szorultak alvilági uzsoraügyletekre. Mindezeket az általános tapasztalatokat alátámasztja a Vám- és Pénzügyőrség Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnokságának olajügyben tett nyilatkozata is. A parancsnokság véleményére legutóbb az extrakönnyű fűtőolaj kapcsán voltunk kíváncsiak. A hűvösebb idő és a fűtési szezon közeledtével elszaporodtak az északi országrészben is azok a felhívások, amelyekben mérsékelt - 70-99 forint literenkénti - áron nagyobb tétel (minimum ezer liter) extrakönnyű fűtőolajat kínálnak eladásra. Az extrakönnyű fűtőolaj paramétereiben meglehetősen közel áll a motorhajtó anyagként alkalmazott gázolajhoz. Értesülésünk szerint némi adalékolással elősorban mezőgazdasági felhasználásra, erőgép-üzemeltetésre alkalmas és használható. A vámparancsnokság ebbéli szakmai állásfoglalása viszont - a közvetlen szócska megen...a haszon itt jóval meghalad minden korábbi elképzelhetőt... gedő jellege nélkül - meglehetősen egyértelmű: a fűtőolajok üzemanyagként történő közvetlen felhasználása nem lehetséges. A dolog viszont úgy fest, és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy eddig is történtek sikeres kísérletek erre, ami tág teret biztosít a szakmai szöveg értelmezésére. A telefonszámmal jelzett eladóknál potenciális vevőként magunk is érdeklődtünk a dolog igazsága felől, az egyik válasz így hangzott: - lehet. Majd a válaszoló azért önkritikusan hozzátette: - de ez nem szabályos. A gyakorlat szerint az olajértékesítők csak egy mobilszámot adnak meg a hirdetésekben, ahol a bróker, egy külső közvetítő fogadja a hívásokat és továbbítja az igényeket a tényleges eladónak, aki az üzlet megkötése után gondoskodik arról, 1990 és 1999 között Heves megyében 34, olajjal kapcsolatos ügyről tud a Heves Megyei Ügyészség. Azokról az esetekről van szó, melyeknél valamilyen hatósági eljárás indult. A Heves Megyei Ügyészség a közelmúltban készítette el erről szóló jelentését a legfőbb ügyésznek. Az országban az olajbotrányok őszi felszínre kerülése nyomán a miniszterelnök szorgalmazására történt meg az olajügyek megyénkénti összegzése. Mint dr. Misi László megyei helyettes főügyész elmondta: a 34 ügyben találhatók adócsalással kapcsolatos esetek, zártörés, a már lefoglalt áru önkényes elvétele, olajtermék hatósági eljárás alóli kivonása, rossz minőségű termék forgalmazása és olajtermék árának meg nem fizetése miatti adósságbehajtás is. Az egyes ügyekben forgó elkövetési érték a néhány millió forinttól - 10-20 milliótól - a több száz millióig terjed. A legnagyobb 600 milliós elkövetési érték között szerepei az egri vámosok által Mezőkövesden lefoglalt 20 vagon szőkített olaj. Leggyakoribb a néhány tízmilliós visszaélés. Az összérték több mint másfél milliárd forint.- Heves megye nem volt az olajügyek főszereplője. A határmente és a tanyavilág rejtekhelyei alkalmasabbak erre. Az esetek nagy számában a helyi vállalkozások mellett rengeteg gazdasági társaság érintett egy-egy olajügyben, a szereplők jelentős része pedig sejthetően fantomcég - szögezi le a helyettes főügyész. Ami igaz lehet, hiszen az egyik alapvető módszer - már csak a nyomok eltüntetése miatt is - az olaj országon belüli utaztatása volt. Felvételünk illusztráció hogy az ország különböző részein veszteglő vasúti tartály- kocsikból vagy földbe süllyesztett tárolókból eljusson az áru a rendeltetési helyére. így mindez jó és szép, legális és nem is ütközik törvényi korlátokba. Rossz, aki rosszra gondol. A szerteágazó olajügyletek nyomon kísérése nem kis feladatot jelent az érintett hatóságoknak - vám- és pénzügyőrség, vámnyomozók, rendőrség, gazdaságvédelem, adónyomozók, polgári titkosszolgálatok -, akiknek szoros együttműködése, információ- cseréje nélkül ezen a területen lehetetlen hatékonyan föllépni és eredményeket elérni, s amint látható is, eddig többnyire az eseményeket követő kényszer- pályák irányították a felderítést. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a hatóságokat és a bűnüldözést a hivatalos állami politika, a kormányzati lépések és maga a törvényhozás hozta nehéz helyzetbe. Kiskapu viszont nem volt. A szabályozás ugyanis maga volt a létező fekete lyuk, ami szabad átjárást biztosított - a meggazdagodás felé. A kuszaságra példa, hogy az 1998 január elseje előtti szabályozás szerint vámszempontból a vámtarifa, adószempontból viszont a statisztikai hivatal (KSH) ipari termékjegyzéke (ITJ) volt az irányadó. A két árubesorolási rendszer nem volt egységes és összehangolt. Az ismert vámtarifaszámú olajtermék ugyanis több ITJ szám alá is besorolható volt, amely - a kedvező, alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelentő tételként való minősítéssel - jelentős visszaélésekre adott lehetőséget. A jelenleg alkalmazott vámtarifa szerinti árubesorolás már a nemzetközi szabályozást követi - tudtuk meg a Borsod és Heves megyei vámparancsnokságon. 1992 előtt a vám és a kapcsolt közterhek megfizetésére két hónap állt az ügyfelek rendelkezésére. Ez idő alatt lehetőség volt minél nagyobb számú behozatalra, majd az importcég felszámolására. Nem csoda, ha rendkívüli mértékben megnőttek a vámáruk utáni kintlevőségek. A kiskapu bezárása meglehetősen felemásan sikerült. Bár 1992 nyarán bevezették az azonnali vámfizetési kötelezettséget, ám - ki tudja, mi okból - a halasztott vámfizetésre 15 napos határidő állt rendelkezésre. Ekkor kezdődött az okmányok szerint létező, de konkrét személyekkel nem azonosítható fantomcégek megalakulása. Az ügyfélkör a gazdaság fejlődése miatt is rohamosan bővült, a gazdálkodók száma olyan nagy lett, ami a hatósággal szembeni korrekt kapcsolatot kizárta - ismeri el a megyei vámfőhatóság. 1993-tól bizonyos magasabb adótartalmú - például olaj- származékok - termékek vámkezelését csak az erre kijelölt vámhivataloknál lehetett kezdeményezni. Ebben az időben a legfontosabb varázsszó a háztartási tüzelőolaj, röviden a HTO volt. 1993 júliusa előtt a tüzelőolaj üzemanyagcélú fel- használását ugyan kormány- rendelet tiltotta, ám betartását az állam nem ellenőrizte rendszeresen. 1993 derekától a HTO felhasználását a vám- és pénzügyőrség ellenőrzi, ez kiterjed az importra, a belföldi előállításra, a forgalmazásra és a továbbfelhasználásra. Az ekkori jogsértések összes esetszámának egyharmadát tették ki a háztartási "tüzelőolaj tiltott felhasználásával kapcsolatos ügyek. A gázolaj és a HTO ára a fogyasztási adó mértékével, valamint a köztük lévő, 25, illetve 10 százalékos forgalmi- adó-különbözettel tért el egymástól. Az adatok szerint a kilencvenes években annyi fűtő- és tüzelőolaj került be az országba - egy olyan időszakban, amikor a gázprogram miatt amúgy is a földgáz fűtési föl- használása vált uralkodóvá -, amely egy Magyarországnál háromszorta nagyobb állam igényét is fedezte volna. A gázolaj és a háztartási tüzelőolaj minőségi paraméterei jelentősen a HTO magasabb kéntartalmában és a feloldott színanyagban tértek el. Az „olajszőkítők” épp ezt az árulkodó színezést igyekeztek eltüntetni, lekötni a savazással. 1995-ben a vámtörvény, illetve a jövedéki szabályozás jelentős módosítása értelmetlenné tette a HTO-val kapcsolatos visszaéléseket, mivel a tüzelőolaj és a gázolaj adótartalma gyakorlatilag azonos volt. Csakhogy. A jogszabályok szerint a fűtőolajnak minősülő termék viszont továbbra is adómentességet élvezett. Ez az olajfajta ráadásul meghatározott eljárással alkalmassá vált motorikus célokra is. Sokan tudtak a meghatározott eljárásról. Ezt bizonyítja, hogy bár a vámhatóság ellenőrizte a fűtőolajok behozatalát és értékesítését, ám az olaj felhasználására az engedélyt minisztériumi szinten adták ki. A minisztérium a jogszabály szerint nem volt köteles vizsgálni a felhasználó tényleges gazdálkodási viszonyait. Az engedély kiadásához elegendőek voltak a cégalapítási okmányok, a cégbírósági bejegyzés. A tátongó joghézag miatt az importőrök teljes körű elszámoltatása nem valósult meg, mert a felhasználók fantomcégek voltak. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE latot tett az Egri Városi Ügyészségnek a megyei vámparancsnokság két vámtisztje ellen. A hivatali bűnpártolás gyanúját az olajtermék visszaadására szóló utasítás szolgáltatta. (Később a fővárosban lefoglalták a szállítmányt, majd 600 millió forintos jövedéki bírságot szabtak ki.) Az ügyészség ’98 júliusában terjesztette a vádiratot az Egri Városi Bíróság elé. Pillanatnyilag az alapügyben folyó nyomozás idejére jogerősen felfüggesztették az eljárást. A lappangó, látens visszaélésekre becslésekkel - a termelési, az import-export és forgalombahozatali adatok értékelésével - lehet következtetni. A legfrissebb értékelés 2000. februárban várható. A hazai olajmúltból kiviláglik: a jogalkotóknak, a kormányzatnak és a szakhatóságoknak alapvető és meghatározó szerepük volt abban, hogy gondatlanságból vagy hozzá nem értésből - a szándékosság körülménye sem zárható ki néhány eleménél - jelentős pénzhez juttatták a feketegazdaságot és az alvilágot, jelentős bevételtől fosztva meg a költségvetést és a legális nemzetgazdaságot. Számtalan olyan lobby, érdek- csoport működött és működik a mai napig, amely valamilyen módon kapcsolatba kerül az olajjal. Az Országgyűlés október közepén például a kormány elutasító álláspontjával szemben megszavazta Zsikla Győző (FKGP) képviselő indítványát, amelynek lényege: a mezőgazdasági termelőknek a gázolaj jövedéki adójának 80 százalékát 30 napon belül térítse vissza az állam. Az eredeti előterjesztés az adó 65,6 százalékának 60 napon belüli visszatérítését írta volna elő. A Borsod és Heves megyei vámparancsnokság területén az első fél évben 8668 igénylést dolgoztak fel a mező- gazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszatérítése kapcsán, s 768 millió forintot utaltak vissza az érintetteknek. Több esetben régi vagy hamis számlákkal is megkísérelték a visszatérítést. A jogosulatlan visszaigénylés mintegy 10 millió forintra rúgott. Az olajügyeket vizsgálják, a kis- és nagyobbacska kapukat elrekesztették - ilyesmiket hallani. Az olajra mindenesetre szükség van, a szükségnek pedig ára - amit meg kell fizetni. A hazai olaj történetnek nincs vége. Az új fejezetet most írják. Kovács János A jövedékiadó-törvény módosított rendelkezése szerint a felhasználó 1998. január elsejétől közvetlenül ellenőrizhető, elszámoltatható. Jelenleg azonos az adó mértéke (de mint láttuk, a beszerzési ára nem!) a gázolajnak és a tulajdonságaiban közel azonos(!) minőségű fűtőolajnak. A megyei vámparancsnokság szerint a vámhatóság tevékenységét jelenleg meghatározó eljárási szabályok a kor színvonalának megfelelőek, és biztosítják bármely jövedéki termék útjának teljes körű nyomon követését. A jövedéki tevékenységet folytatók esetében az engedélyezési szabályok alkalmazása pedig kizárja a fantomcégek tevékenységét. A szakmai nyilatkozat ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy visszaélésre bármely termékkel kapcsolatban Ásványi olajok és desztillációs termékeik A/ „könnyűpárlat”: motorbenzin céljaira. B/ „speciális benzin”: mosóbenzin, nem motorikus felhasználásra, nem tartalmaz kopásgátló készítményt. C/ „lakkbenzin”: festékipari alkalmazás. D/ „középpárlat”: petróleum, nehéz gázolaj. E/ „nehézpárlat”: kenőolajok. F/ „gázolaj”: motorhajtó- anyag. G/ „fűtőolaj”: fűtésre használt gázolaj - fűtőolaj, főbb tulajdonságai a gázolajjal közel azonosak, pl. extrakönnyű fűtőolaj. Forrás: Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék, szakértők van lehetőség, de például az extrakönnyű fűtőolaj kapcsán sem nagyobb erre az esély, mint bármely más esetében. A felderített és komolynak nevezhető ítélettel végződő hazai olajügyek száma minimális. Nincs még döntés például abban az ügyben sem, ami az egri vámhivatal munkatársainak ellenőrzése nyomán indult, s melyről korábban lapunkban is hírt adtunk. A Benefit 2000 Kft. mezőkövesdi telephelyén 20 vagon savazott olajterméket foglaltak le még 1997 áprilisában. Az egri ügyészségi nyomozóhivatal az ügyben 1998 márciusában vádemelési javas
