Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

6. oldal Hírlap Magazin 1999. október 9., szombat Termálturizmus 750 millióért Eger tour ist: fejlesztés, kockázat, kifosztás? Sástó. Közművesített telekként többet érhet, mint kempingként. fotó: egertourist archIv Az Egertourist Kft. megalaku­lásakor, 1992-ben elmaradt az infrastrukturális fejlesztések forrását biztosító vagyon - a sástói, az egri és a szilvásvá­ráéi kempingek, s a szintén egri Tourist Motel - beapportálása, azaz beemelése a cégbe - bo­csátotta előre a most ismét fel­színre kerülő problémák hátte­rét megvilágítva Vadócz Péter, az Egertourist Kft. ügyvezető igazgatója.- így - folytatta a cégvezető -magát a kft.-t 1 millió forintos törzstőkével alapította meg a megye. E fentebb említett va­gyon - a legutóbbi illetékhiva­tali értékbecslés szerint - mint­egy 400 millió forintot ér. A kft.-nek tehát gyakorlatilag semmilyen vagyona nem volt az induláskor, s ma is jószerivel arra az 50 milliós eszközállo­mányra támaszkodhatunk, amit az elmúlt esztendők során mi magunk gazdálkodtunk ki. Vadócz Péter szerint ezen rendkívül szűkös források mel­lett a passzív, azaz a kiutazó tu­rizmus piacán látványos fejlő­dést ért el a cég; pozíciói évről évre dinamikusan javulnak, s a meghatározó túraszervezők - a West Travel, a Jorgos Travel, a Terra vagy az Eurotours - ki­emelt partnereivé léptek elő. Ez az eredmény - húzta alá az ügyvezető - „meggyőzően iga­zolja a humán erőforrás részé­ről a szellemi kapacitások tar­talékait”. Ugyanakkor - s a kft. veze­tője szerint itt jelentkeznek a komolyabb gondok - a megye aktív, azaz beutazó turizmusá­nál, amely az Egertourist tevé­kenységének és üzleti koncep­ciójának meghatározó eleme, elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések. Mindezek dacára az Egertourist az aktív turizmus piacából majd’ 20 százalékkal részesedik: a megyénkbe láto­gatókból ennyien veszik igénybe a kft. szálláshelyeit. Ráadásul mindezt jelenleg egy meglehetősen furcsa üzemelte­tési formában teszik, amely szerint az Egertourist Kft., mint 100 százalékban a megye tulaj­donában lévő vállalkozás, többmilliós bérleti díjat fizet a megyének az ingatlanok hasz­nosításáért. A megye pedig az e bérleti konstrukcióból szár­mazó bevételt a nevezett ingat­lanok karbantartására vissza­forgatja a kft. -be. Apportálás után 750 milliós fejlesztés?-A szóban forgó ingatlancso­port apportálását az a hipotézi­sünk támasztja alá, miszerint azok a fejlesztésekhez szüksé­ges hitelek fedezetéül szolgál­hatnak - fejtette ki Vadócz Pé­ter. - Persze, azt sem lehet állí­tani, hogy az apportálás ténye önmagában jelentheti az infra­strukturális fejlesztések zálo­gát. Az ügyvezető igazgató sze­rint a prekoncepciók alapján a sástói kemping értékesítéséből származó bevétel jelentheti az egri és a szilvásváradi szállás­helyek elengedhetetlen fejlesz­téséhez szükséges fedezetek egy részét, illetve a fejlesztési pá­lyázatokhoz szükséges saját forrást. Ehhez viszont szükség van a nevezett ingatlanok ap- portálására - húzta alá Vadócz Péter. Itt ugyanakkor felmerül egy másik dilemma is, neveze­tesen: a jelenlegi nyomott in­gatlanárakon érdemes-e felál­dozni e vagyont. (A négy ingat­lan értékéről lásd a bal oldali keretes írást.) Ha viszont a me­A Heves Megyei Illetékhi­vatal értékbecslése: * Eger Autós Caravan kemping (Eger) 192 millió 779 ezer forint * Tourist Motel A. B és C épü­let (Eger) 137 millió 290 ezer forint * Sástó kemping, étterem, ABC (Mátrafüred, Sástó) 39 millió 452 ezer forint * Hegyi kemping (Szilvásvá­rad) 33 millió 200 ezer forint * A négy ingatlan összértéke eszerint 402 millió 721 ezer forint. (Forrás: a megyei közgyűlés 1999. szeptember 24-i közgyűlési anyaga.) gye ezt nem teszi meg, akkor honnan lesz pénz a fejleszté­sekre...? Márpedig ötletből nincs hi­ány. A kft. vezetője szerint már formálódik egy üzleti terv, amely a termálturizmusban rejlő lehetőségeket kívánja ki­aknázni. Ez az egri kemping szűkített, 5,5 hektáros területén létrehozandó termálfaluról szól. A város termálpotenciál­jának modellértékű hasznosítá­sát taglaló project megvalósí­tása azonban - mai árakon - mintegy 600 millió forintba ke­rülne. Számolni kell azzal is, hogy a jövő évi Lovas Világta­lálkozó okán a szilvásváradi kempingben szintén komoly fej­lesztésekre lesz szükség, míg az egri Tourist Motel esetében - a fejlesztési lehetőségek feltér­képezése után - a jelenlegi egri idegenforgalmi piacról hiányzó szegmenst kívánja az Egertou­rist Kft. megcélozni. Ez a három fejlesztési program mintegy 750 millióba kerül... „Az apportálás nem egy biztonságos változat” — Ez a kft.-ben megtestesülő üz­letrész és a négy ingatlan a me­gye egyetlen vállalkozói va­gyona. Am ez a vagyon '90 óta egyetlen fillér hasznot nem ho­zott - jelentette ki dr. Gyurkó Péter, a megyei közgyűlés ügy­rendi bizottságának elnöke, aki a legutóbbi közgyűlésen is az apportálás ellen szólalt fel. Szavai szerint ez így nem maradhat, s olyan megoldást kell találni, amiből pénzt lát a megye. Miként megjegyezte, a kft. és mások által is szorgal­mazott apportálásból azonban egyetlen fillérrel sem lenne több likvid vagyona az Eger- touristnak. Szerinte ha a teljes, 400 milliós vagyont is beviszik a kft.-be, akkor is legfeljebb 150 milliónyi hitelhez juthat­nak. Ez a pénz azonban távolról sem elég a 750 millió forintra becsült fejlesztési költségek fe­dezésére. De ha még meg is szerzi a kft. a hiányzó pénzt - tette hozzá -, a megyei önkor­mányzat akkor sem lát hasznot vagy 10-15 évig. Gyurkó doktor meglátása szerint a szóba jöhető másik va­riációban a tervezett fejleszté­sek megvalósítása érdekében egy tulajdonostársat kéne be­vonni az üzletbe, amely közös tulajdon kialakulását vonná maga után. Ez a lehetőség azonban magában hordozza annak veszélyét, hogy elúszhat az önkormányzat eme féltett vagyona. - Ilyenformán - húzta alá - az apportálás nem bizton­ságos változat, az önkormány­zat nem viselkedhet úgy, mint egy vállalkozó magánszemély...- Én azt mondom - folytatta dr. Gyurkó Péter a kft.-nek újabb teendőket adva, például vásárok, kiállítások, konferen­ciák szervezése terén, az ön- kormányzat idegenforgalom­mal összefüggő kötelező felada­tainak ellátásában segíthetne az Egertourist. Magam nem is várnék egy fillér hasznot sem a cégtől, ám azt igen, hogy az e téren jelentkező költségeinket csökkentse. Ehhez azonban nincsen szükség az ingatla­nokra, azokat - természetesen megfelelő időben, megfelelő áron - adjuk el. Az innen szár­mazó bevételeket pedig nem a megye működésére, hanem ér­tékteremtésre, így például a kórházberuházásra fordítsuk. A kft. által felvázolt elképzelése­ket pedig a magántőke való­sítsa meg. „Ez az Egertourist kifosztását jelentené...”-Magam meglepőnek találom azt a szemléletet, miszerint szét kell választani a funkciót és a vagyont. Ez sarkítva az Eger­tourist kifosztását jelentené a gyakorlatban - fejtette ki Ke­resztes György, a megyei köz­gyűlés nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi bizottsága elnöke, aki szerint éppen ezért a nevezett grémium azt vizsgálta meg, hogy a megyei idegenfor­galom és az Egertourist Kft. ér­deke milyen tulajdonosi döntést kívánna meg. Keresztes György szerint amennyiben a közgyűlés úgy találja, a kft. által végzett tevé­kenység nem tartozik az ön- kormányzati feladatok közé, úgy az egészet el kell adni, de azt is csak akkor, ha olyan álla­potba hozta a tulajdonos me­gye, hogy az minél többet ér­jen. Ebben az esetben ugyanis az ingatlanvagyon és a ma már tízmillió forintos törzstőkéjű kft. hozadéka nagyobb lehet, mint a két vagyontömeg együt­tes értéke, lévén egy fejlődési pályára állított társaság feltő­késítve lényegesen többet ér. A sástói kemping értékesíté­sének lehetőségéről szólva kije­lentette: ha a közgyűlés úgy dönt, hogy eladja, azt nem kempingként, hanem közműve­sített telekként kell áruba bo­csátania. így ugyanis lényege­sen magasabb árbevételhez jut­hat a megye - viszont ennek előkészítésére sokkal több időt kell fordítani. - Abban az eset­ben - tette hozzá Keresztes György ha elfogadjuk azt a szemléletet, miszerint a vétel­árat a kft. felerősítésére kell fordítani, úgy belefér ebbe a megoldásba az is, hogy az in­gatlant az Egertourist rendel­kezésére bocsátjuk, azaz appor­táljuk, s annak értékesítéséről a társaság dönt a megfelelő idő­pontban. Gyurkó doktor azon felveté­sére, miszerint a sástói kemping értékesítéséből befolyó pénzek korántsem fedezik a fejlesztési elképzelések költségeit, az ide­genforgalmi bizottság elnöke azzal válaszolt, hogy arra pénzt részben a működőtőke bevoná­sával, részben a tőkepiacról le­het szerezni. A megye ugyanis - szállt vitába a szintén képvi­selő Kontra Gyula közgyűlés­beli kijelentésével - nem feltét­lenül rossz gazda. Az így létre­hozandó közös vállalkozás - amelyben a megye megtartaná többségi tulajdonrészét - nem rejtene különösebb veszélyeket, csupán a szokásos üzleti kocká­zatot. Erre Keresztes szerint sok példa található az országban: van ilyen Siófokon, Veszprém­ben vagy Hajdúszoboszlón is. „Mindenképpen dönteni kell” A közgyűlés döntése értelmé­ben a lehetséges variációkat és azok következményeit jelenleg már a megyei önkormányzati hivatal nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi irodája vizs­gálja. Mint itt Kiss János iroda­vezetőtől megtudtuk, lényegé­iben három út jöhet szóba. Esze­rint az első alternatíva az emlí­tett ingatlanok apportálása lenne, amikor is az iroda azt vizsgálja, hogy ez esetben mi történik, s pontosan mire kell fordítani e vagyont. A második alternatívánál arra kíváncsiak a szakemberek, hogy milyen kö­vetkezményekkel járna a me­gyére és az Egertourist Kft.-re nézve az, ha mindent eladná­nak, míg a harmadik alterna­tíva egy vegyes konstrukció lenne, azaz azt az esetet veszik górcső alá, amikor e vagyon egy részét értékesítik, a másik részét pedig apportálják. Kiss János véleménye szerint ezzel a vizsgálattal rövid idő alatt el kell készülniük ahhoz, hogy az októberi közgyűlés döntésképes legyen.-Annyi bizonyosnak tetszik, hogy az egri kempinget sem el­adni, sem apportálni nem akarja a megye, hanem - 2000. december 31-ig - a jelenlegi módon, bérleti módon működ­tetné akft.- mondotta mindeh­hez a szakember. Szerinte erre azért van szükség, hogy a kem­ping mellé elképzelt kongresz- szusi központ tervezési munkái folytatódhassanak, s amennyi­ben arra a programra van érdek­lődő, úgy azon ajánlat ismere­tében döntene a közgyűlés az ingatlan sorsáról. Hasonlókép­pen sem eladni, sem pedig ap­portálni nem szeretnék a Tourist Motelhez tartozó úgy­nevezett „rózsaszín házat”. A kft.-nek ezt is tovább kellene bérelnie, tekintve: az épületet a megye amolyan tartalék ingat­lanként megtartaná.- Mindenképpen dönteni kell - tette hozzá Kiss János -, ugyanis a kempingjeink egyre jobban pusztulnak; ma már egyszerűen nem felelnek meg az igényeknek. A színvonalas szol­gáltatások érdekében ezekbe be kell fektetni, amire viszont a megyének nincs pénze. Az in­gatlanok gyors értékesítése azonban egyelőre nem biztos, hogy célravezető volna. Kühne Gábor A még áprilisban megjelent kamarai értesítő' előzetes ada­tai szerint a megye kereske­delmi szálláshelyein tavaly 243 ezer vendég majd’ 653 ezer vendégéjszakát töltött. Eszerint a vendégek száma 7, míg a vendégéjszakáké 16 százalékkal nőtt az előző esz­tendőhöz képest. A vendégek 21 százaléka külföldi volt, számuk 9, az ál­taluk eltöltött éjszakák meny­nyisége pedig 25 százalékkal emelkedett. Több mint 60 szá­zalékuk az Európai Unió or­szágaiból érkezett szőkébb pátriánkba, közülük is a leg­többen Németországból, Hol­landiából, Ausztriából, Fran­ciaországból és Olaszország­ból. Az Egertourist Kft.-nél ösz- szesen 4/ ezer 445 vendéget és 81 ezer 594 vendégéjszakát regisztráltak. Emberi arcok, hálószobatitkok, politikai tisztesség A napokban Egerben járt Molnár Gyula, az MSZP alelnöke, aki a párt arculatának építésével megbízott munkabizottságot is vezeti. Lapunknak egyebek mellett arról beszélt, hogy az új arculat természetesen nem csupán új szimbólumokat jelent.- Idén januárban született dön­tés arról, hogy vizsgáljuk meg, a párt arculatán és belső kom­munikációján mit lehet átalakí­tani. Az első változat májusban készült el. Jeleztük, hogy alap- feltételként azért ismerni kel­lene, mit is akarunk megjelení­teni. Ez egy párt esetében a programot jelenti. Igazából tartalmi és gyökeres változás több területen akkor lehetsé­ges, ha kész az új program. Ennek persze nem kell teljesen újnak lennie, hiszen az alapér­tékeink világosak, mondhat­nám, évszázadosak, de ez mégis mindenképpen egy felté­tel. A másik pedig a működés rendje. Az új alapszabályt csak a mostani hétvégi kongresszus fogadja el. Ezért azt mondtuk: egyelőre néhány területhez tu­dunk csak hozzányúlni. Ilyen a párt belső kommunikációja, azaz a lapok, belső kiadványok ügye, valamint a működés módja is, vagyis, hogy milyen aktivitást fejt ki az MSZP, ho­gyan jelenik meg a külső nyil­vánosság előtt. Ide tartozik, hogy milyen a párt személyi megjelenése, az „emberi arca”. Végül ilyen a párt vizuális ar­culatának kérdése is. Ezek kapcsán mi megfogalmaztunk bizonyos irányokat, ami egy politikai vitával keveredett, ar­ról, hogy ki szerepeljen a párt nevében, és ki ne. Mindenki azt gondolta, hogy ez „összecsú­szott" az arculattal, holott nem erről van szó. Ami az arculaté­pítést illeti, az őszre döntésre jutottunk a belső kommuniká­cióról. Lesz új hírlevél, lesz új lap, új internetes honlap. Lét­rejön egy belső levelezési rendszer is. Közben azzal is foglalkozunk, hogy miként le­het az akciókat újragondolni, s a vizuális arculat is lassan vál­tozik. A legkényesebb dolog a személyi megjelenítés. Itt érzé­kelhető némi szándékos lassí­tás, még akkor is, ha látszik, hogy a lépések iránya jó. Az elnök sokkal tudatosabban osztja a szerepeket a frakción és a párton belül, ő maga pedig egyre inkább helyezkedik egy általánosabb politikai vezető szerepébe. Új arcok jelennek meg a frakció élén, s a szakpo­litikai kérdések is személyek­hez köthetők.- A friss alapszabály bizo­nyos etikai rendelkezéseket is tartalmaz azokra, akik a párt­ban tisztséget vállalnak. Ez összefügg az arculattal?- Aktualizáljuk Kósáné Ko­vács Magda legendássá vált mondását: nem elég az, ha va­laki tisztességesnek látszik, an­nak is kell lennie. Ez azért fon­tos, mert nem szabad, hogy az emberek végérvényesen kiáb­ránduljanak a politikából. Az MSZP megpróbálja saját ma­gán belül kiizzadni azt a politi­kai elitet, amely nem támad­ható, nem „fogható meg” még kreált indokokkal sem. Megle­hetősen szigorú erkölcsi nor­mákat vezetünk be, minden tisztségviselőnek vagyonnyi­latkozatot kell tennie és be kell számolnia gazdasági érdekelt­ségeiről. De feltétel egyfajta szolidaritás is, amiatt, hogy az MSZP „hálószobatitkai” ma­radjanak a párton belül.- A megnőtt népszerűség már a megújulás eredménye?-Elbizakodnunk nem kell, messze még a következő vá­lasztás. A dolog egyik része az MSZP teljesítménye, de benne vannak a Fidesz-kormány hi­bái is. Ám túl nagyképű lenne azt mondani, hogy itt az arcu­latváltás is komoly szerepet játszott. Nincs ennek még ak­kora külső hatása. (rénes)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom