Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-06 / 233. szám

2. oldal 1999. október 6., szerdi Megyei Körkép A Patina Rt. 19 milliós fejlesztést hajtott végre Felkészülten várják a fűtési szezont Az önkormányzat, valamint a távhőt és a meleg vizet szol­gáltató Patina Részvénytársaság teljesítette a törvényben előírt kötelezettségeit - jelentette ki a fűtési idény közeledtét jelző sajtótájékoztatón Nyerges Pál, az rt. igazgatója. GYÖNGYÖS - Mint az ille­tékes vezető elmondta: a ha­marosan kezdődő fűtési sze­zonban csaknem 2800 lakást és 43 közületet látnak majd el hővel és meleg vízzel. A vezető hozzátette: az idén saját erőből több mint 19 millió forint értékű műszaki fejlesztést hajtottak végre. Hőközpontokat újítottak fel, s számos, füstgázt hasznosító berendezést üzemeltek be, mindezek energiamegtakarí­tást eredményeznek. A tájékoztatón elhangzott, hogy továbbra is a légköbmé­ter szerinti, hőközpontonkénti méréssel számolnak el a fo­gyasztókkal. Ugyanakkor a távhő-szolgáltatási díj nyolc százalékkal emelkedett. Ez az összeg azonban alacsony ka­tegóriának számít. Jelenleg a lakásonkénti egyedi mérést a tulajdonosok még nem igazán tudják finanszírozni. Újságírói kérdésre vála­szolva a fizetési morállal kap­csolatban Nyerges Pál el­mondta, hogy az rt.-nek mint­egy 22 millió forinttal tartoz­nak a fogyasztók. Ez az ösz- szeg azonban halmozottan ér­tendő, vagyis több évre visz- szanyúló tételekről van szó. Havera László üzemvezető ezután beszámolt arról, hogy a mostani szezonban több la­kóközösség is kérte a mérés szerinti elszámolást, s fel­hagynak az átalánydíjjal. A Patina Rt. felkészült a fű­tési szezonra, s biztosítani tudják az átlagosan 20 fokos hőmérsékletet, illetve a 40 fo­kos meleg vizet. Ettől maga­sabb értékeket csak külön ké­résre szolgáltatnak, természe­tesen a lakóközösség egyetér­tésével, és más, emeltebb tari­fák ellenében. Fáczán Attila Évente egy új játszótér kell GYÖNGYÖS - A Diósma­lom utcában létrehozott új ját­szótér ifjú használói nem vár­ták meg a hivatalos átadást, hanem szemlátomást élvezet­tel vették birtokukba a játé­kokat. Az avatáskor Szabó Gyula polgármester elmondta: az önkormányzat célkitűzése évente legalább egy új játszó­tér építése, avagy egy régebbi felújítása. A Diósmalom úti létesítményt a környéken la­kók igényei szerint tervezték, így dőlt el például, hogy ku­tyasétáltatásra más teret je­lölnek ki, vagy hogy bicikli­zésre alkalmas belső járda is kerül a tágas parkba. A mintegy 3,5 millió forin­tos beruházás kivitelezője a Lián Kht. volt: ők alakították ki a hinták és mászókák alatti faháncs talajt is, ami a játék hevéből adódó kisebb balese­teket is enyhíti. A játszótér máris kiválóan használható, bár még nincsen teljesen kész. Jó néhány játék, növény és pad kerül még ide, hogy a kicsikre vigyázó fel­nőttek is kellemesen tölthes­sék itt el az időt. J. Á. Hová lett a tornaszoba? EGER - Soros ülését tartotta tegnap a városi önkormányzat oktatási bizottsága. Előbb felosztották az intézmények taneszköz-fejlesztési igényére kapott 8 plusz 10 millió forin­tot, majd az iskolaszékbe de­legáltak személyéről született döntés. Egy izgalmas kérdést is tárgyalt az oktatási bizottság, melynek hátteréről a mező- gazdasági szakközépiskola igazgatójától tájékozódott. Nevezetesen: miért szüntette meg az igazgató - a fenntar­tóval nem egyeztetve - az is­kola tornaszobáját? A mezőgazdaságinak ugyanis nincs tornaterme. A diákok eddig a tornaszobát használhatták testnevelési cé­lokra. Most a vezető ezt meg­szüntette, s helyette öt tante­rem került kialakításra. A bi­zottsági tagok kérdésére, mi­szerint miért volt erre szük­ség, dr. Vasas Joachim igaz­gató azt a választ adta: ki­használatlan volt a torna­szoba, tanteremre pedig szükség van. A vásárlás a (Folytatás az 1. oldalról) Elismerésben részesült dr. Ba­lás István, a megyei közigazga­tási hivatal vezetője, a telepü­lési polgármesterek közül pedig Luda Sándorné (Tarnaszent- miklós) és Szén József (Kis­köre). A megyeházán tartott sajtótá­jékoztatón Nagy Sándor pv. ez­redes, a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottság operatív törzsének irányítója többek kö­zött elmondta:-A legfrissebb adatok sze­rint 1300, személyi tulajdonban lévő lakóházat már sikerült helyreállítani. A katasztrofális napokban mintegy 2200-an vol­tak kénytelenek elhagyni ottho­nukat, közülük most már csak 446-an laknak ideiglenes szál­lásokon. Főként rokonoknál és közösségi helyeken. A lakhatási feltételeket az önkormányzatok a rászorulók 80 százaléka ese­tében ingatlanvásárlással biz­tosítják. Megyénkben körülbe­lül 25-30 ház építése is folya­matban van. megoldás, nem az építés A megyei tűzoltóparancsnok, dr. Rab János ezredes veszi át jutalmát Sós Tamástól fotó: perl Márton Elhangzott az is, hogy a köte­lező feladatokat ellátó önkor­mányzati intézmények helyre- állítása a központi támogatás­ként kapott 293 millió forintnál többe került. A megye az or­szágos tárcaközi bizottságnak javasolja: a pluszban kifizetett 60 millió forintot abból a pénz­ből kapják meg, amelyet - túl­becsült kárfelmérés miatt - több településnek vissza kel­lene fizetnie. A helyreállításról és az újjá­építésről október 15-én megyei jegyzői értekezleten is áttekin­tést adnak. (budavári) Siófokra a dühös emberek csapata, Szombathelyre a Padlás utazik Tájolnak: házhoz megy a színház Ha nincs épület, akkor az ország lesz a játszási hely - adhatta volna ki a színidirektor a jelszót, amikor az idei tájelőadások szervezéséhez kezdtek. Októbertől ugyanis nemcsak Gyöngyö­sön és Hevesen, hanem hazánk több teátrumában is fogadják a Gárdonyi Géza Színház társulatát. EGER - Az elmúlt évadban a közönség fele a megye más ré­szeiből érkezett - mondta elöl­járóban Beke Sándor, a Gárdo­nyi Géza Színház direktora. - A vezérelv az volt, hogy a nézőjó körülmények között láthassa a darabot. Az idén ez a helyzet megváltozott: mivel kamarada­rabokat viszünk színre, ezért a tájolás nem lehet gond.- Mely darabok kerülnek bemutatásra?- Először is a megyében két olyan játszási hely van, ami ne­künk megfelel. Gyöngyösre ok­tóber 8-án érkezünk a Tizenkét dühös emberrel, Hevesre 25- én. A Vadkacsa és a Piaf szer­vezése folyamatban van. Az or­szág több városában is várnak, így október 12-én Szombat­helyre érkezünk a Padlással, 17-én Siófokra a dühös embe­rekkel. Sárospatakon a Vadka­csával egyeztetünk.-Mennyi idő kell egy helyi színpad berendezéséhez ?-Aznap megyünk, játszunk és jövünk. Színészeink ezt na­gyon szeretik, mert egyébként ritkán mozdulnak ki Egerből.-Megmarad ez a tendencia az új színház jövő évi átadása után is?- A nagy színpadi produkci­ókkal nem lehet így mozogni. Akkor a kamara- és a stúdió­színpadi játékok kerülhetnek vidékre. Már ha lesz rá igény, s ha a közönség nem arra vágyik inkább, hogy a megújult szín­házépület hangulatában élvezze az előadást. (szuromi) Rendszergazda-képzés kezdődött a főiskolán Az alapozástól a felsőfokig EGER - A magyarországi köz­oktatásban jelentős informati­kai fejlesztési program zajlott le az elmúlt években, kezdve a SuliNettel, s zárva a jelenleg is működő IRISZ-programmal. Mindez szükségessé teszi, hogy a pedagógusok elsajátítsák az alapvető informatikai ismerete­ket. Ennek felismerését követően határozta el az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola, hogy a pedagógus-továbbkép­zési programba illesztve infor­matikából egy modulrendszerű képzési formát kínál a pedagó­gusoknak - tájékoztatta lapun­kat Kácsor Zsolt, az intézmény sajtóreferense. Mint megtudtuk, a képzés­ben helyet kap néhány órás ala­pozó kurzus, illetve mélyebb ismereteket kínáló felsőfokú szakképzés is. Az egri főiskola jelenleg is fogad el jelentkezé­seket az oktatásinformatikus és a rendszerinformatikus prog­ramra.-Az egyes iskolákban mű­ködtetett számítógépes hálóza­tok garantált üzemeltetése csak felkészült rendszergazda segít­ségével képzelhető el - fogal­mazott a sajtóreferens. - A kü­lönböző oktatási intézmények­nek próbál segíteni a tanár­képző főiskola azzal, hogy rendszerinformatikus-képzést indít levelező formában, tanfo­lyami rendszerben, felhasz­nálva a távoktatási módszereket is. A gyakorlati felkészüléshez- mint a sajtóreferens elmondta- jó terepet biztosít a főiskola mintegy hatszáz számítógépet működtető infrastruktúrája. (s. b. s.) Nyitott ajtók a honvédségnél EGER - Csütörtökön ismét a civil lakosság rendelkezé­sére áll Mádi János ezredes, a Heves Megyei Hadkiegé­szítő Parancsnokság pa­rancsnoka. A hadkötelesek, a sorozás előtt állók, illetve a honvéd­ség nyugállományú tagjai és családtagjai szociális jel­legű kérdéseikkel, érdekeik védelmével kapcsolatos problémáikkal kereshetik fel a parancsnokot személyesen a Hatvanasezred út 3. szám alatt, vagy ugyanezen a cí­men levélben. A parancsnok telefonhívásokat is fogad a 36/313-188 vagy a 36/313-* 235-ös telefonszámon. Az ügyfélszolgálaton hétfőn, szerdán és pénteken várják a lakosságot. Török Ignác évei a Mátraalján GYÖNGYÖS - Tudomá­nyos igényű megemlékezés­sel tiszteleg az aradi vérta­núk emléke előtt a Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület. A mártírhalált halt Török Ignác gyöngyösi éveiről dr. Sereg József, a Magyar Tör­ténelmi Társulat tagja tart előadást ma 16 órai kezdet­tel a kaszinó épületében. Honi borvidékeink EGER - Ma este 6 órakor az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskolán előadást hallhatnak az érdeklődők az idei szüret kapcsán. A Líceum épületének 1- es számú előadótermében Gál Lajos, a szőlészeti kuta­tóintézet munkatársa a Ha­zai borvidékekről tart tájé­koztatót, melyben részlete­sen ismerteti ezek elhelyez­kedését, táj- és fajtajellegze­tességeit is. Virradóra: Szarajevó A Duna Televízió Virradóra című műsorának munkatár­sai holnap beszámolnak a szegedi Szarajevó-konfe- renciáról. Az érdeklődők részleteket hallhatnak a ma­rosvásárhelyi Kozma Má­tyás-emlékhangversenyról, bemutatják a Los Angeles-i művészéletet Dobay Zsuzsa portréján keresztül, majd pedig házavatóról közvetí­tenek Verőcéről. A műsor vendége lesz Schütz Ila és Balázs Péter. Szedhető a Merlot EGER - A szőlőszüret javában tart, így az Egri Hegyközség Választmánya az Egri Hegyköz­ség területén három szőlőfajta szüretelését engedélyezi. Október 8-tól a Merlot fajtájú szőlő szedhető. Az olaszrizling szüretelésének legkorábbi kez­dete október 11. lehet. A Ca- bemetet pedig október 13-tól engedélyezi szedni a hegyköz­ség választmánya. Az időjárási és növény-egészségügyi hely­zetre tekintettel a hegyközségi tag kérheti az időpont módosí­tását, de csakis a helyszíni szemle után. A hegyközség előírásainak megszegése az egri termő­helyre utaló termékmegjelölés­től való eltiltást és pénzbünte­tést vonhat maga után. A szü­reti időpontokat követően min­den termelő maga döntheti el a szüret időpontját. A varázsló nem törte el pálcá­ját, suhintott még vele egyet, barátit, meleget. Komoly, el­szánt, arany ősz volt. Fontos dolog ez egy kis kelet-mediter­rán országban, amiből gyakorta csak a nyomást, a keletet, a fő­fájást érezni. Komolyabb, mint a politika, és komolyabb, mint a lottó-főnyeremény. Mélyebb, zsigeribb a gesztenyefa hullása, a kivételezett örökzöldek hety­kesége és az ablak alatt késő éj­jeli tücsökszó, amíg el nem gémberíti végleg a hideg. De az ember mégis telhetet­len, szemérmetlenül mohó és követelőző. Nem csoda. A null­széria gyártáshibáin nem javí­tottak az eltelt idő alatt, a hiá­nyosságokat nem pótolták. A piacra dobott konstrukció né­hány ezer év óta fut különösebb változtatás nélkül, rég megérett a modellváltás. Semmi nem elég neki. Úgy van készítve, hogy maradéktalan megnyug­vást ne találjon, csak a teljes vágynélküliségben. Az meg Fél Hét Pálca minimálprogram, kevesek útja. Augusztusban még kialkud­tunk volna valami langyos szeptemberben, és slussz. Most meg már az októberre sandítva várnánk a folytatást, visszatap­solva a vasfüggöny elé a teljes szereposztást, újrázást, ráadást kérve még. Nem lehet. De egy kis előleget legalább szeretnénk még a jövő számlájára, ha már a múltét teljesen kimerítettük. Mindig magasabbra. Kintebb a határokkal. Mint a nyűgös gyermek, aki tudja, hogy itt az éjszaka, tudja, hogy aludni kell menni, de mégis hajthatatlan csökönyösséggel, le-lebicsakló fejjel szeretne még maradni, dacostul, nyűgösen és sértetten ül kockái között a szőnyegen. Fent szeretnénk még maradni, játszani kicsit. Mielőtt végleg itt az este. Mielőtt egy ismerős­ismeretlen hideg jön megint, amitől lehet, nem kell félni, de mégis új, alkalmazkodni mu­száj hozzá. Nem olyan nagy kí­vánság ez. Mélyen és egysze­rűen csakis emberi. Mint a bele­törődés. Mint minden, ami a változással kapcsolatos. Hogy boldogan fel lehet sóhajtani az­tán, szerencsére ez az ősz dolog sem rajtunk múlik. Nem kell dönteni, felelősséget vállalni, ez az egész talán egyszer s mindenkorra le van véve a vál- lunkról. Nem élünk a tévedés­sel, mint az egyetlen, kezünk ügyében lévő állandósággal. A karmesterpálca nem a mi ke­zünkben ' van. Nekünk maxi­mum csak beintenek, olyan mozdulattal, ami szemfény­vesztő napfogyatkozásként ke­rül elénk, vagy amitől földren­géssorozatok pattannak ki szerte a Földön. Fejezzük be az őszi harctér­ről reménytelibben: tisztább és szárazabb érzést az esős na­pokra, mindenkinek. Kovács János Millenniumi kerekasztal a Kálvin-házban A „szellem” és az idegenek EGER - Hagyományteremtő szándékkal rendeztek millenni­umi kerekasztal-beszélgetést a Kálvin-házban. Amint azt beköszöntőjében dr. Kádár Zsolt református lel­kész elmondta: a cél az, hogy ezeken a találkozókon külön­bözőpártállású, világnézetű, de „egy ügyben járatos”, gondol­kozó emberek nyilvánítsanak véleményt, mit várhatunk a kö­vetkező évezredtől, s mit vi­szünk át magunkkal oda. Ennek jegyében hívták meg az első kerékasztalhoz Kádár Zsolt mellé dr. Nagy Imre pol­gármestert, Habis László ban­kárt, volt alpolgármestert és dr. Löffler András ügyvédet. A beszélgetés a Létünk, lehe­tőségünk és felelősségünk he­lye, Eger címet kapta. Az érdeklődők előtt Habis László egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az „egri szellemet" a zárt közösség iránti igény, a hagyományok­hoz való erős kötődés, a kon­zervativizmus jellemzi, amely azonban egy ponton túl veszé­lyessé is válhat, mert nehezen „viseli” az idegent, az újat. Nagy Imre ezzel szemben azzal érvelt, hogy mindig fel kell ismemi, körülöttünk merre tart a világ. A mai egriek már nem csak azok, akik évtizedek­kel ezelőtt voltak a megyeszék­hely lakói. Sok ember érzi úgy, hogy nem fogadja be a város, holott a helyiek döntő többsége csak 10-20-30 éve költözött ide. Közös bennük az, hogy Egerben akarnak élni és dol­gozni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom