Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

Vasárnap Reggel 43. szám

12 ★ KÖZELRŐL * 1999. október 24.- A gyűjtemény legjelentő­sebb része a 600 darabos babakollekció - mondja Császi Irén néprajzos-mu­zeológus. - Nagyon szépek a türingiai porcelánfejű babák. Ezek az úgyneve­zett biszkvit-fejek, kétszer égették és a második égetés előtt festették rá az arc­színt. Testük fából készült, a végtagok gömbcsukló­sak, tehát minden irányban mozgathatók. A nyitott szájban láthatók a fogak. A és az Árkád Játékáruház. Egerben 1909-ben a Mino­rita-palotában a Radiál Lámpához címzett Ko­vács Bazár. S ha már Magyarország­nál tartunk: a türingiai és a francia baba mellett megjelenik a magyar nép- viseletes baba. A hazai já­tékipar a hegyvidéki, fá­ban gazdag területekre (Besztercebánya, Bánffyhunyad, Bártfa) te­lepült. Az ekkor készült fajátékok, bababútorok magyaros motívumokkal, díszítésekkel kerültek for­galomba. Érdekesség: a Tátra üdülőiben az ottani vendégeknek kifejezetten souvenirként forgalmaz­ták ezeket. A játékgyártás követke­ző nagy korszakát már a PVC megjelenése hozta. A lágy anyag lehetővé tette, hogy a hajat már be tudják fűzni a fejbőrbe, az arc, a tapintás megváltozik. haj mohairből készült, me­lyet parafára ültettek rá. Az ólomsúlyos üvegszem élet­hűséget sugall. A ruha fino­man kidolgozott, selyem vagy tiill alapanyagú. A türingiai babák között vannak 1890-től 1920-ig gyártott típusok. Csak a jobb módú polgárcsaládok tudták megvásárolni, hi­szen áruk elég borsos volt. A gyűjtemény másik je­lentős részét a francia ba­bák adják. Ezeket hölgy­babáknak is nevezik, hi­szen a nőiesség hangsú­lyos szerepet kapott. Séta­ruhában, selyem naper­nyővel, kalappal, babakof­ferrel készítették őket. Végtagjaik fából születtek, ám testük massza, azaz papír vagy fűrészpor keve­rékét gipszformába öntöt­ték. E korban a játékáru­házak katalógusokat is forgalmaztak, amelyek a teljes választékot felsora­koztatták. Ilyen volt Buda­pesten az 1920-as években a Lieber bácsi játékbolt­ja, a Párisi Nagy Áruház Játékok a jövőnek S hogy mikortól számít egy játék muzeális értéknek? S mikortól fogadja be őket a múzeum? A válasz egyszerű: a múzeum a jelenben gyűjt a jövőnek, a múltról. Tehát-a mostani játékokat - a tár­sasjátéktól a babáig, a kirakóig-éppúgy tárolja, őrzi, mint a padlásról lekerült régieket. A jövőben tervezik, hogy tovább bővítik a gyűjteményt Ezért kérik: akik az őszi nagy- takan'tás alatt megunt, már nem használt játékokra bukkannak, ne a szeme­teskosárban helyezzék el. A Dobó István Vármúzeum min­den régi és kevésbé régi játékot befogad, gyűjt és vár. Talán a lelkiismeretünk is nyugodtabb, ha az egykor kedves maci nem a szeme­teskukában köt ki, hanem társai mellett. Talán pont azok mellett, akik mellett egykor várta, hogy megveg­yék, és a karácsonyfa alatt új gazdára találjon. A játékok ára miatt nem mondhatjuk el, hogy a ba­bák népjátékok voltak. Csak a polgári réteg gye mekei játszottak velük, a szegényebbek saját ma­guk készítette babákkal gyakorolták az anyaságra történő felkészülést. Ezek alapanyaga rongy vagy csuhé volt. A népi játékok tér- A mészetes anyagból JSj készültek, s élet- J'" helyzeteket utánoz- nak. így maradt j ' ránk a szekér ló­val, az eke ökör­rel, vagy a liba- mellcsontból készült ugró szöcske. A gyűjte­mény fontos részét alkot­ják a magyar népviseletes babák. Papp Ferencné népi iparmű­vész minden tájegység jel­legzetes öltözékét és vise­letét elkészítette. A saját gyártású babatestekre me­nyecske-, menyasszony-, vőlegényviseletet varrt, mintegy 40 tájegység kor­hű és a valóságra is ügye­lő ruházatát öltötte rá­juk. Mindemellett jelen­tős nemzetközi gyűjte­mény is van, spanyol, orosz, indiai, görög, olasz, japán babákkal.- S mivel játszottak a fiúk?- Nagyon népszerű volt a fából vagy kőből ké­szült építőkocka. Ez utóbbi Richter-féle német találmány, s homok, len­olaj, kréta keveréke. Élet- hűek, várak, házak építé­sére alkalmasak. Kedvel­tek voltak a miniautók is. A Markiin cég kezdte el főúri családok gyermekei­nek gyártani a valódi au­tók kicsinyített mását, így jelent meg a Ford-modell. Később az autógyártás el­terjedésével más német és francia játékgyártók is előállítottak mini model­leket. A matchboxok gyártása csak az ‘50-es években kezdődött. A vas­utakat, terepasztalokat szintén a Markiin cég kezdte gyártani és forgal­mazni. Rendkívül súlyos darabok voltak, és óra­szerkezet működtette eze­ket. Ügyeltek arra is, hogy korhű legyen a kivitele­zésük. A miniatűr moz­kal, sorompókkal, házak­kal, emberekkel. Ezeket már transzformátor mű­ködtette. Sajnos, kevés játékka­tonát őriznek. Virágh Margit négygenerációs játékegyüttesével gyara­podott az elmúlt hónap­ban a játékgyűjtemény. E gazdag játékanyagban van négyféle katona. Kettő ólomból, egy papír­masszából készült, s kaptunk papírkatoná­kat is, melyeket öl­töztetni lehet.- A babakol­lekciók kellékei a bútorok, a ki­egészítő tár­gyak...- A bababúto­rok képviselik a XIX. század végi A Faragó-hagyaték értéke A Dobó István Vármúzeum tulajdonában lévő já­tékgyűjtemény alapját a még ma is sokak által is­mert Faragó Lóránt-hagyaték képezi. A híres gyűj­tőt, aki mellesleg fotózásból élt, gyermekkora óta kísérte a gyűjtési szenvedély. A sok-sok apróság után a játékgyűjtésnél állapodott meg. Feleségét hasonló természettel áldotta meg az élet. Az Erdélyből származó asszony már lánykorában gyűjteni kezdte a magyar népvise­letes babákat Mondani sem kell, házasságkö­tésük után egyesültek a gyűjtemények. A fény­képész megszállottan gyűjtött, vásárolt, cserélt. Mi több, javított is. Törött lábak, karok orvosa lett ő. Lakásá­ban minimúzeumot működtetett, minden ér­deklődő gyermek bepillanthatott a játékbiro­dalomba. Még vendégkönyv is létezett, amely bejegyzései által megőrizte a Fara­gó-ház hangulatát: „Köszönet a meseországért” - olvasható az örömteli sorok között. Faragó életében nem jöhetett létre az óhaj­tott játékmúzeum. Ha őszinték akarunk lenni, ez az ötlet ma is várat magára. Igaz, az Ifjúsági Ház egyik termében ötletesen berendezett vitrinek rejtik a legszebb darabokat. Mégsem olyan hely ez, ahol a száz év játéktörténetét felölelő gyűjte­mény véglegesen megpihenhetne. Ez ugyanis értékesebb és többet ér ennél. jm li-viiS donyt, a TT-modellt az NDK-ban kezdték gyárta­ni, ekkor terjedt el a terep­asztal életképek kialakí­tásához alkalmas hidak­és XX. század eleji bútor­stílusokat. A valóságos élet kicsinyített másai ezek, mint a szalonbútor, a tonett hintaszék, a csipketerítő, a porcelán­készlet, a zongora vagy a minikártya. Ugyanez megfigyelhető a népi játé­kok esetében is, ahol a pa­rasztházak bútorzata jele­nik meg kicsiben. Ezeket a szülők, nagyszülők sa­ját kezűleg készítették, vásárokból, búcsúból i kapták a kiegészítő­éi két, a taligát, a ke­replőt, a bölcsőt.- Mikortól jöt­tek divatba a plüssállatok?- A gyermekek legjobban a mac­kót kedvelték, ebből egészen régi darabok is vannak. A plüss- állatokat csak az ‘50-es évektől gyártották tömegesen. A gumiból ké­szült csecsemőjá­tékok szintén ennek a korszak­nak a termékei. De 1959- ben jelent meg az első Bar­bie baba is, amely egy né­met képregényfigura hő­sét, Lillit mintázza. A gyűjteményben több, tele­vízióból ismert figurát is őrzünk, például Böbe ba­bát és Mazsolát.- Gondolom, a játék­ipar legutóbbi találmánya már az elemes játék, az automatizáltság...- Ezeket az amerikai, a német és a japán ipar kezdte gyártani, forgal­mazni. A kezdeti idők­ből van olyan elefán­tunk, amely ötféle moz­gást képes végezni. Do­bol, cintányért üt, csör­gőt ráz, a fejét mozgatja és a szeme világít. A fan­tázia tár­háza ki­meríthe­tetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom