Heves Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

Vasárnap Reggel 43. szám

1999. október 24. * KÖZELRŐL ★ 3 KOZÁRI JÓZSEF ÖSSZEÁLLÍTÁSA 1956. október 23. - október 28. Hevesben Október 23. Eger korábbi min­dennapjait élte, csak a főiskolán ér­ződött a készülő változás szele. Az első nyugtalanító hír az volt, hogy az egri ezredet riadó­készültségbe he­lyezték. Október 24. Hajnalban több He­ves megyei alaku­latot is riadóztat­ták. A 26. közepes harckocsi zászló­aljat Hatvanban, a 8. sz. lőszerrak­tárat Kálban, a 35. nehézharck­ocsi ezredet Verpeléten, a 3. sz. rob­banóanyag-raktárat Recsken. Egerben este cso­portosulások voltak, a civil lakosság megjegy­zéseket tett a katonák­ra, és felszólította őket a sapkacímer eltávolí­tására. Gyöngyösön is ria­dókészültséget ren­deltek el, és a teljes katonai állományt fel­fegyverezték. A város­ba felderítő járőrök in­dultak, amelyek nem tapasztaltak semmi rendkívülit. I Október 25. * A megyeszékhely és a megye üzemei már csak csökkentett munkaidőben, vagy egyáltalán nem dolgoz­tak. Eger utcáin és terein dél­előtt egyre nagyobb csoporto­sulások voltak, melyek jelen­tős részét a pedagógiai főiskola kerti szovjetkatona-szobor- hoz vonult, s azt ledöntötte. Ezután került sor a Vorosilov téri szovjet hősi emlékmű le­döntésére. Megkezdődött a városban az önkényuralmi jelképek eltávolítása. A peda­gógiai főiskola előtt közel 8000 fős tömeg követelte a vörös csillag eltávolítását a Líceum tornyáról. Gyöngyösön az intézmé­nyek és üzemek megszokott munkájukat végezték, a lakos­ság nagy részének figyelmét a szüret kötötte le. Kálban 18 órakor a község lakói fáklyás felvonulást ren­deztek. A tüntetés fegyelme­zetten zajlott, majd a tömeg feloszlott. Hatvan nyugodt volt. Késő délután Hatvantól 2 km-re egy szovjet harckocsiez­red jelent meg, és készenléti állást foglalt. Október 26. Az egri üzemek már egyáltalán nem dolgoztak, az emberek az utcán csoportokban vitatták az eseményeket, és az újabb híre­ket várták. A tömeg nőtt, és hangulata egyre erőteljeseb­ben fordult a szovjetek és a kommunisták ellen. Gyöngyös keleti bejáratánál hajnalban megjelent négy te­herautónyi fegyveres fiatal. Az egyik gépkocsi utasai feltör­tályparancsnok uta­sította telefonon a hatvani zászlóaljat, hogy tartóztassák föl, és fordítsák visz- sza a szóban forgó gépkocsikat. Hajnali három és négy óra között a hatvani zászlóalj­parancsnok jelentet­te, hogy a jelzett gépkocsikat feltar­tóztatta és vissza­indította. Délután 5 óra kö­rül zömében fiata­lokból álló tömeg lepte el Gyöngyös utcáit, akikhez a vá­ros lakossága nagy számban csatlako­zott. A tömeg 18 óra tájban a városi pártbizottság elé vonult, eltávolította az épületről a vörös csillagot, majd ugyanezt tette a köz­épületeken lévő címerekkel is, miközben „Ruszkik, ha­za”, „Vesszen Gerő” és „Ráko­sinak kötelet” jelszavakat kia­báltak. A többezres tömeget a laktanya előtt a hadosztálypa­rancsnok fogadta, a géppiszto- lyos tiszti őrséggel. A fegyve­rek láttán a tömeg megtorpant. Ezt kihasználva a hadosztály­A vörös csillag veszte 1956. október27-én távolították el a Líceum tornyáról a vörös csillagot Az egriek már napok óta követelték. A Vas- és Fémipari Ktsz vezetője elvállalta a munkát, de csak ha a megyei pártbizottságtól erre engedélyt kap. Az azonban késett. A munkákat azzal igyekeztek elodázni, hogy a csillag leszerelése a toronyról állvá­nyozás nélkül életveszélyes. Ez igaz is volt, hiszen azel- távolítandó szimbólum 7 mázsát nyomott A mintegy 30 perces helyszíni szemle után, 10 óra tájban érkeztek a szerelők a Líceumba. Mint Kaknics Alajos, a csillag egyik leszerelője elmondta: tíz óra felé járhatott az idő, amikor megjött az engedély az MDP megyei bizottsága harmadtitkárának aláírásával. A vörös csillagot az egri lakatosárugyár készítette. Forgószerkezet volt, a kupola alatti teremben egy más­fél méter átmérőjű fogaskerék volt elhelyezve. Ennek a középpontjából nyúlt ki a csillagot tartó csőszerkezet, amelyet sebességváltó közbeiktatásával egy 10 lóerős villanymotor forgatott. A váz akkora volt, hogy egy em­ber kényelmesen sétálhatott benne. A csillag szárny­távolsága 6 méter volt, középpontja a kupola fölött nyolc méterrel helyezkedett el. A leszerelés nem kis szakértelmet igényelt, de legalább ennyi bátorságot is, hiszen az 53 méter magas torony tetején magasló szerkezeten egyensúlyozni embert próbáló feladat. Ezt Kaknics Alajos és Győifi István, a ktsz 1-s mű­hely dolgozói végezték el. Legelőször felhágóbilincse­ket szorítottak a szerkezetet tartó rúdra, melyen felka­paszkodtak a csillag belsejébe. Ezután az egyik oldalt borító üveglapokat, majd a másik oldalt fedő lemezbo­rítást távolították el. Minthogy a beszáradt gitt eltávolí­tása nagyon sok időt és energiát vett volna igénybe, ezért az üvegtáblákat kalapáccsal verték ki. Ez a csö­römpölés hívta fel a Líceum környékén járó emberek figyelmét a munkálatokra, s rohamosan terjedt a hír a városban: »verik a csillagot a Líceum tetejéről".- Nyírókalapáccsal „elcvikkoltuk” a csavarokat - emlékezett Kaknics Alajos -, aztán a szárnyakat, egyi­ket a másik után, kötélen leeresztettük. A legnehezebb az utolsó szárny leeresztése volt, hiszen akkor már csak az egy szál rúd és a felhágóbilincsek álltak ren­delkezésünkre. Dél felé járhatott az idő, amikor az utolsó szárnyat is leengedtük, s ott állt magában a tar­tóoszlop. hallgatói, a Dobó István Gim­názium diákjai, illetve tanárai alkották. A dohánygyár előtt nagy tö­meg alakult ki, amely a nép­ték a gyöngyösi TEFU-telep benzinkűtját, így szerezve üzemanyagot az út folytatásá­hoz. Miután eltávoztak Buda­pest felé, a gyöngyösi hadosz­parancsnok kijelentette, hogy a nép hadserege természete­sen nem fog lőni a népre, de a laktanyát megszállni nem engedi. Javaslatot tett, hogy a tüntetők válasszanak bizottsá­got, amely bejöhet és meggyő­ződhet arról: a laktanyában nincsenek fogva tartott polgári személyek. A tömeg a parancsnoktól kapott harckocsival a szovjet emlékműhöz vonult, és le­döntötte. Október 27. Forró hangulat uralkodott Egerben. Különösen a rendőr­ség és a pedagógiai főiskola előtt volt nagy a csoportosulás. A tüntetők a szovjet csapatok kivonását követelték, illetve fegyvert, hogy Budapestre vonulhassanak harcolni. Az egyik fegyvert követelő csoport megpróbált az utcán egy tisztet lefegyverezni, de az a levegőbe lőve elszaladt, és befutott a megyei pártbi­zottságra. Ott egyre nagyobb tömeg gyűlt össze. Több lö­vés is eldördült, de a párt­házból nem viszonozták. Se­besülés nem történt. Végül a tömeg behatolt az épületbe, ahol addig kutattak, míg a ke­resett tisztre nem találtak. Ki­vonszolták az utcára, miköz­ben többen bántalmazták. A rendőrség azonban közbelé­pett, és a hadnagyot bevitték a rendőrségre. A tömeg azon­ban követte őket, és az általuk ÁVO-snak tartott tiszt kiadá­sát követelték. Mind a forrá­sok, mind a szemtanúk egy­behangzóan állítják, hogy a hadnagyot kidobták a rend­őrség épületéből. A kinyíló kapuszárny mögött egyesek a megyei első titkár alakját vélték felfedezni. Andrásfi hadnagyot a tö­meg a Dobó tér felé hurcolta. Útközben többen odakiáltot­tak a több sebből vérző had­nagy kísérőinek, hogy enged­jék el, mert nem ÁVO-s, ők is­merik. A hadnagyot végül a főiskolások szabadították ki, és bevitték a kórházba. A tö­meg azonban a kórházhoz is követte őket, és tovább köve­telte a tiszt kiadását. A diákok vezetője ezt megtagadta, mondván: sebesültet nem akasztunk, ítéletet pedig csak a bíróság hozhat. Egerben megkezdődött az ÁVH-s beosztottak és a párt­funkcionáriusok összegyűj­tése, hogy alkalmas időben át­adhassák őket az ügyészség­nek. Többen jelentkeztek ön­ként a börtönben, mert nem érezték biztonságban magu­kat. Jobb László, az egri forra­dalmi események egyik irányí­tója még egy harckocsit is kive­zényelt a börtön védelmére, nehogy valakinek bántódása essen. Gyöngyös is felzaklatott ál­lapotban volt. Az esti órákban többezres tüntetés kezdődött. A tüntetők a középületek elé vonultak, majd az épületek birtokbavétele után az ott talál­ható okmányok égetéséhez fogtak. A helyszínre érkezett Ezen a napon választották meg a városban a Forradalmi Nem­zeti Tanácsot. A választásra a. színházban megtartott nagy­gyűlésen került sor. 17 órakor parancs érkezett az egri lakta­nyába, hogy mindenki vonul­jon a kis kultúrterembe. Miu­tán mindenki felsorakozott, megérkezett Jobb László fő­hadnagy, az egri ezred itthon maradt hadműveleti tisztje há­rom főiskolai hallgató kíséreté­ben, akik valamennyien az Eg­ri Forradalmi Nemzeti Bizott­ságot képviselték. Nagy Pál fő­iskolai hallgató közölte, hogy a forradalmi bizottság átvette a helyőrség feletti parancsnok­ságot, és egyben bejelentette, hogy a Nagy Imre kormányt nem ismerik el, ezért a Hon­védelmi Minisztériumtól semmiféle utasítást nem sza­bad elfogadni. Bemutatta a forradalmi katonatanács veze­tőjét, Jobb Lászlót, és felhívta mindenki figyelmét, hogy pa­rancsokat ezután csak tőle fo­gadhatnak el. Gyöngyösön is a várost irá­nyító forradalmi testület, a munkástanács megalakításá­nak napja volt. A munkásta­nács a hadsereggel karöltve igyekezett fenntartani a ren­det a városban, és előkészüle­teket tett a nemzetőrség felál­lítására is. Összegzésképpen az eddig ismertetett adatok alapján el­mondható, hogy a hadsereg parancsra várt az októberi napokban, de azt nem ka­pott. Legalábbis Heves me­lóiigjioi uyuio ej i/umuiui luiiqii nciiuciuiun harckocsiszakasz azonban szétzavarta a tüntetőket. A hatvani harckocsizász­lóalj a megyében elsőként megválasztotta a forradalmi katonatanácsot. Ezen a napon jött létre Hatvanban a Nemzeti Forradalmi Munkástanács is. A munkástanács és az utcákon tüntető tömeg harckocsikat kért a szovjet emlékmű le­döntéséhez, de ezt a parancs­nok megtagadta. Október 28. Nagy tömeg hömpölygött Eger főutcáján, a Széchenyi úton. gyében nem. A katonák és a parancsnokok, ha kaptak vala­milyen utasítást a kormánytól a Honvédelmi Minisztériumon keresztül, azt igyekeztek vég­rehajtani, de olyan is előfor­dult, hogy megtagadták azt. Az egyes alakulatok parancs­nokai - ami számukra koráb­ban teljesen szokatlan volt - belátásuk szerint voltak kény­telenek dönteni. Ki jól, ki rosz- szul. Az viszont mindenkép­pen becsületükre válik, hogy az októberi napokat nem fes­tette vörösre értelmetlenül ki­ontott vér Hevesben. Forradalmi krónika

Next

/
Oldalképek
Tartalom