Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

4. oldal Horizont 1999. szeptember 9., csütörtök Hetvenkét esztendő után újították fel az iskolát A Magyar Királyi Állam Polgári Iskolája 1927-ben épült fel a megyeszékhelyen, Károlyvárosban, a település szélén. Kezdet­ben kétszer nyolc tanulócsoport működött - külön a fiúk és a lányok - a kettéosztott iskolában. Később, 1949-ben a Líceum épületében beindult gyakorlóiskola települt az intézménybe, s így az idei az ötvenedik tanév, melyet az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola gyakorló általános iskolájaként - pár éve gimnáziumaként is - kezdenek meg. EGER - Mint azt Sándor Jó­zsef igazgatótól és Ivacs Ferenc igazgatóhelyettestől megtud­tuk, az intézmény egészen 1974-ig egyedüli bázisa volt a főiskolának. Ekkor kezdtek gondolkodni az iskola bővíté­sén, ami pénzhiány miatt elma­radt, s inkább további városi is­kolákat vontak be. így lett gya­korló a mai Szent-Györgyi Al­bert és a Lenkey János Általá­nos Iskolából, mely utólag ki­vált a „szövetségből”. Ekkor azonban már évfolyamonként három osztály működött a „ket­tesben”. Az épület azonban a régi maradt. Olyannyira, hogy a kisebb toldozgatásokon-fol- dozgatásokon kívül nem volt nagyobb felújítás sem. Egészen mostanáig. Két év­vel ezelőtt ugyanis kicserélték q szinte életveszélyessé vált tető- szerkezetet. Az idén nyáron pe­dig felújították a homlokzatot és rendbe tették a villamos há­lózatot. Ehhez természetesen hozzájött még a szokásos tisz­tasági festés, a parketta felcsi­szolása, néhány bútordarab ki­cserélése. Mindez 20 millió fo­rintba került, melynek nagy ré­szét az iskola önerőből fedezte. Ezenkívül kaptak hozzájárulást a főiskola központi költségveté­séből, s még számítanak arra a pénzre is, melyet az önkor­mányzatnál pályáztak meg. Tehát csaknem 75 év után szinte régi pompájában csil­loghat az épület. Persze, néhány dolog még elkelne. Például egy-két tanterem a főiskolá­soknak a hallgatói megbeszélő órákra, s fel kellene már váltani a technika-foglalkozásoknak helyet nyújtó régi faházat is. A taneszközbővítés pedig - mint szinte minden iskolában - ál­landó kérdés. Ennek érdekében sok pályázat születik. Az iskolának két alapítványa is van. A Művelt Ifjúságért Alapítvány és a Művészeti Neve­lésért és Tevékenységért Ala­pítvány a szabadidős progra­mok szervezéséhez, a kulturális élethez, a nyelvtanuláshoz és az utazásokhoz nyújt támogatást. Az iskola ugyanis nagy hang­súlyt fektet arra, hogy a gimná­ziumi osztályokban a diákok a szokásos fakultásokon kívül képzőművészeti, zenei speciali- zációkon is részt vehessenek. Ezen törekvésüket egyre job­ban el is ismerik. Ezt jelzi az is, hogy az idén már két és félsze­res túljelentkezés volt az intéz­mény általános és gimnáziumi részében is. Ebben az évben végül több mint 650 diák - köztük 52 első és 69 kilencedik osztályos - kezdte meg tanulmányait az ódon, de már felújított falak között. Elek Eszter Tíz év a fiatalkorúak börtönében KISKÖRE, EGER - A teg­napi folytatólagos tárgyaláson a bíróság először az orvos szakértőt hallgatta meg. Ő szakvéleményében kifejtette, az áldozatot rendkívül brutális módon ölték meg. A tettes kü­lönböző tárgyakkal igen sok esetben okozott nagy fájda­lommal járó sérüléseket a sér­tett asszonynak. A sebesülések között szerepelt koponyaalapi, kulcscsont- és állkapocscsont­törés, tüdő- és szívzúzódás, bordatörés. Bár az idős asz- szony valószínűleg már az első, kisszékkel fejére mért csapások után elvesztette eszméletét, halála mégis elhú­zódó volt. A továbbiakban két tanú állt a bírói pulpitus elé, majd a büntetőtanács elnöke ismer­tette a nyomszakértői vélemé­nyeket. Ezek egyértelművé tet­ték, hogy a helyszínen és az ölési cselekményhez használt különböző tárgyakon a vádlott lábnyomtöredékei, ujj- és te­nyérnyomatai voltak megta­lálhatók. Ezt követően a perbeszé­dekre került sor. Az ügyész fenntartotta a vádiratban meg­fogalmazott tényállást és mi­nősítést. Kijelentette: az eljá­rás során egyértelműen bebi­zonyosodott, hogy fk. Cs. Gá­bor hatolt be tavaly július 21- én özv. H. I.-né házába. A szekrényben kutatott, miköz­ben a nő felébredt. Erre a fiú ■ előbb egy négylábú kisszékkel, majd a néni járóbotjával, azt követően egy porcelán hamu­tartóval ütlegelte áldozatát, végül az ébresztőórájával súj­tott le rá olyan erővel, hogy az széttört, a felhúzója pedig benne maradt a sértett kopo­nyájában. Ebből arra követ­keztetett a vádhatóság képvi­selője, hogy az elkövető kí­vánta a sértett halálát. Állás­pontja szerint az ifjút vagyon­szerzési cél vezette, s nem zár­ható ki, hogy az asszony bán­talmazásával a későbbi eljá­rás alól igyekezett kibújni. Enyhítő körülményként csak a vádlott beismerő vallomását tudta értékelni. A védelem ezzel szemben azzal érvelt, hogy az eljárás során nem nyert bizonyítást a nyereségvágy, másrészt állás­pontja szerint védence pá­nikba esett, amikor észlelte, hogy özv. H. I.-né felébredt. Erre utal, hogy minden kezébe kerülő tárgyat válogatás nél­kül felhasznált ahhoz a csele­kedetéhez, amely végül az ál­dozat halálához vezetett. Kü­lön is felhívta a bíróság fi­gyelmét arra, hogy a vádlott végig feltáró, beismerő vallo­mást tett az eljárás során, an­nak ellenére is, hogy szülei megpróbálták befolyásolni: ne ismerjen be olyan tettet, amit nem ő követett el. Kérte a bíró­ságot, tekintsen el a nyereség- vágy szerinti minősítéstől, s enyhe büntetést szabjon ki az ifjúra. A Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa nyereségvágy­ból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntetté­ben mondotta ki bűnösnek Cs. Gábort. Ezért őt halmazati fő­büntetésül 10 év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabad­ságvesztéssel sújtotta. Mellék­büntetésül 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. El­rendelte korábbi büntetésének végrehajtását is. A fiatalem­bert ugyanis az Egri Városi Bíróság tavaly, alig néhány nappal szörnyű tette előtt, foly­tatólagosan elkövetett meg­rontás bűntette miatt 10 hó­nap, fiatalkorúak fogházában letöltendő szabadságvesztésre ítélte, ám annak végrehajtását két évre felfüggesztette. Egyúttal kötelezte a vádlottat 390.765forint bűnügyi költség megfizetésére. Indoklásában a bíróság rá­mutatott: a nyereségvágyra abból következtetett, amit a vádlott a tárgyaláson nyilat­kozott. Azt vallotta ugyanis, hogy nem ismerte a sértettet, s amikor bement a házába, az volt a gondolata, hogy valamit elhoz tőle. Egy drágább szinte­tizátorra kellett volna neki pénz, s nem tudta, hogy áldo­zatának nincs semmije... Sú­lyosító körülményként érté­kelte a bíróság a bűntény bru­tális, különösen kegyetlen jel­legét, a vádlott ittasságát, az áldozat kiszolgáltatottságát, továbbá azt, hogy a múlt év­ben megyénkben ugyancsak elszaporodtak a halálos ered­ménnyel járó erőszakos cse­lekmények. Figyelembe vette továbbá azt is, hogy a tett idő­pontjában a vádlott két bíró­sági döntés hatálya alatt is állt. Enyhítő körülménynek vette Cs. Gábor tényfeltáró jellegű, a bűnösségre is kiterjedő be­ismerését. Az ítélet kihirdetése után az ügyész és a vádlott apja, mint törvényes képviselő, három nap gondolkodási időt tartott fenn, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentett be felleb­bezést, így az ítélet nem jog­erős. A bíróság döntött arról is, hogy a Legfelsőbb Bíróság ügydöntő határozatának kihir­detéséig a vádlott előzetes le­tartóztatásban marad. (-lay) A lakás ékköve nem drága ko! A Zalakcráiiiia termékei rendkívül gaz- Es most ismét lovaid) bővül a paletta! dag szín- és méretválasztékban kap- Ráadásul szeptember 10. és október hatók. Kiváló minőségű fal-és padló- 15. között az áj termékek 15c/c-os hurkoló lapjai a lakás ékkövei. bevezető árengedménnyel kaphatók. Zalukcrámia. A lakás ékköve. ZALAKERAMIA RT. ________________________Adótanácsadó_________________________ A címkézésről és a határidőkről A legutóbbi közgyűlés döntött az alapítványoknak juttatott iparűzési adócímkézésekről, így még szeptemberben a jelölt intézmények, társadalmi szervezetek, egyesületek és alapít­ványok megkaphatják az adózók által felajánlott forintokat. EGER - Annak ellenére, hogy a város költségvetését jelentő­sen megterhelte a büdzséből kifolyó pénz, a képviselők - hangoztatva aggályaikat is - támogatták az adófizetők óha­jait. Fontos megjegyezni: az adófizetők jelölhetnek, de a város pénze kerül a civil szfé­rába, intézményekhez. Csep­pet sem elhanyagolható, hogy így az oktatási ágazat 15,5, a sport pedig 10 millió forintnyi többletbevételhez jut - mon­dotta a címkézett adóforintok sorsáról a megyeszékhely adó­irodájának vezetője, Korsós László. Ismeretes, az iparűzési adó célirányos megosztásának le­hetősége kibővített formában megmaradt azon helyi ipar­űzési adót fizető egyéni és tár­sas vállalkozók számára, akiknek az 1998-as iparűzési adóbevallásukban legalább 30.000 forint adófizetési köte­lezettségük keletkezett, és helyi adótartozással nem rendelkez­tek. A megosztásra jelölhető összeg a bevallásban feltünte­tett és megfizetett tőkeösszeg 15 százaléka, de legfeljebb 2 millió forint lehetett. Mint Korsós László el­mondta, a címkézésre jogosult 1302 vállalkozásból 666 ága­zati, illetve konkrét címkézési javaslat érkezett. Az idén leg­nagyobb támogatást az oktatás és a sport élvezte. Tény - tette hozzá -, továbbra is kedvező a fogadtatása a befizetések fe­letti rendelkezés lehetőségé­nek, ám ezzel egyre nagyobb adóösszegek kerülnek ki a költségvetés felhasználási kö­réből. Míg 1997-ben 20 millió, ’98-ban4 45 millió, addig az idén a 60 millió forintot is meghaladja a szétosztott ipar­űzési adó. A hivatalvezető arra is fel­hívta a figyelmet, hogy szep­tember 6-tól postázzák a he­lyiadó- és a gépjárműadó-fo­lyószámlákat és a második fél­évi adók befizetésére szolgáló csekkeket. Amennyiben helyi- adó-, iparűzésiadó- és gép­járműadó-fizetési kötelezett­ségeik is vannak, úgy 3 folyó­számlát és számlánként 1-1 csekket mellékel az iroda. Az ezekkel kapcsolatos észrevéte­leket elsősorban írásban várja az adóhatóság, de a Dobó tér 2. alatti ügyfélfogadó helyisé­gükben személyes egyezte­tésre is lehetőséget biztosíta­nak, viszont - az adótitok sza­bályainak megfelelően - tele­fonon csak általános tájékozta­tást adnak. A pénzügyminiszter ez év­től módosította az önkor­mányzatok számlavezetésére vonatkozó rendeletét, így - hangsúlyozta Korsós László - az iparú'zésiadó-előleg befize­tése az adóhatóság új iparűzé- siadó-beszedési számlájára, míg az egyéb helyi adók, így az 1999. adóév előtti időszakot terhelő iparűzési adó, vala­mint a jövedelemadó (termő­föld bérbeadásából származó) befizetése az adóhatóság he- lyiadó-beszedési számlájára történik.- Örömteli lenne, ha a vál­lalkozások is a megfelelő számlaszámokra utalnák adó­forintjaikat - tette hozzá -, hi­szen az első fél évben 100 mil­lióra rúgott a téves számlákra utalt adóbefizetés. Pótlékmentesen a helyi adó­kat szeptember 30-ig, a gép­járműadót pedig szeptember 15-ig lehet befizetni. (A kése­delmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegy­banki alapkamat kétszeresé­nek 365-öd része.) A hivatalvezető arról is tá­jékoztatta a Hírlapot, hogy az adórendeletek jövő évi terve­zett módosításának megvitatá­sára a belső - elsősorban költségvetési és várospolitikai - egyeztetéseket követően adóügyi munkabizottság jön létre, melyben a tisztségvise­lőkön kívül a gazdasági bi­zottságok elnökei, a kamarák megbízott képviselői is helyet kaptak. Jelenleg azonban még nem tudni, hogy az eddig tel­jes egészében helyi bevételt képező iparűzési adó megma­rad-e az önkormányzatoknál, vagy - valamilyen visszaosz­tást követően - a bevétel egy része a régió vagy a központi költségvetés bevételét növeli. Eger esetében - mutatott rá a szakember - egy 40 százalé­kos elvonás legalább 500 mil­lió. forint kiesést jelenthet, amit képtelenség más adókból pótolni. (-ne)

Next

/
Oldalképek
Tartalom