Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-24 / 223. szám
Köhgésző 1999. szeptember 24., péntek EU Médiaklub: Magyarország és a bővítés A pénz önmagában nem elég Három ország felvételére különítettek el megfelelő összeget Milyen hatása lehet Magyarország felvételére az Európai Unió belső reformja, s érdemes-e meghatározni hazánk felvételének konkrét időpontját? - többek között ezekről a témákról volt szó azon a rendezvényen, ahol kutatók, politikusok, valamint diplomaták találkoztak a sajtó munkatársaival. BUDAPEST - A Külügyminisztérium által elindított - és a DHV Magyarország Kft. által megszervezett -EU Médiaklub első összejövetelének a Magyar Sajtó Háza adott otthont. Elsőként Szombati Béla helyettes államtitkár (Külügyminisztérium, Integrációs Államtitkárság) szólt az uniós belső reformokról, amelyek érintik az Európai Bizottság munkáját, valamint a szervezet szavazási technikáját is. Mint a minisztérium illetékes vezetője elmondta: Magyarország arra számít, hogy 2000 végéig megoldják ezeket a feladatokat, amelyek - meglátása szerint - előfeltételei az unió bővítésének. A sajtóklub összejövetelének további részében Hannu Hahnen, a Finn Köztársaság budapesti, nagykövete - mint az uniós elnökséget ellátó ország képviselője - arról beszélt, hogy a belső reformok folyamatát szeretnék a féléves elnökségük végén megrendezendő helsinki csúcsértekezleten lezárni. A bővítés és a nemrégiben lezajlott balkáni háború összefüggéseiről szólva a nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus legfőbb tanulsága: a különböző országokat azonos kritériumok alapján kell megítélni. A társult országok felvételével kapcsolatos konkrét dátum kérdésében a nagykövet figyelmeztetett: amennyiben arra „kényszerülne” az unió, hogy közösen és egységesen határozzák meg a csatlakozó országok felvételének időpontját, úgy ez a döntés Magyarország számára biztosan hátrányos lenne, mert ebben az esetben 2005 előtti időpont nem jöhetne szóba. Csaba László kutató (Ko- ping-Datorg Rt.) a csatlakozás gazdasági összefüggéseiről tartott előadásában elmondta: szerinte az unióban zajló belső elméleti viták nem függenek ösz- sze a bővítéssel, mert nincs szükség arra, hogy minden kérdésre válasz szülessen. A berlini csúcson elfogadott dokumentum alapján viszont tudható: akármilyen szempontok vetődnek is fel, csupán három kis ország felvételére különítettek el pénzt... A kutató beszélt arról is, hogy önmagában a pénzek folyósítása még nem határozza meg egy tagország gazdaságának fejlődését. Példaként utalt arra az összehasonlító elemzésre, amely Írország, valamint Görögország uniós pénzeinek felhasználását vizsgálta. Ebből kiderül: ugyanaz az összeg Írországban sokkal nagyobb fejlődést eredményezett, mert alapvető fontosságú, hogy egy-egy adott ország hogyan használja fel a kapott összeget. Mindez Magyarországot arra figyelmezteti, hogy az uniós pénzalapok önmagukban nem oldják meg a problémákat. Csaba László az általános vélekedéssel ellentétben nem tartja jelentős gondnak - legalábbis hazánk csatlakozása szempontjából - sem a munkaerő-piaci, sem pedig a mezőgazdasági területet, elsősorban azok volumene miatt. Számítások szerint Magyar- országról maximum 10-20 ezer ember vállalna munkát Európában, és ez nem okozhat gondot az unió számára. Ugyanakkor, miután nálunk a népesség mindössze három százaléka él csak mezőgazdaságból, ez a témakör sem nehezítheti igazán felvételünket. Természetesen egyes termékcsoportoknál jelentkezhetnek feszültségek - hangsúlyozta Csaba László. Más kérdés a területfejlesztés. A kutató szerint itt valóban komoly pénzek állnak majd rendelkezésünkre, ám az úgynevezett depressziós övezetekben mind a szakemberek, mind a vállalkozói érdekvédelem hiánya, mind pedig az ottani köz- igazgatási szakemberek felkészületlensége komoly nehézségeket jelenthet majd a jövőben. Az igazi bajok a környezetvédelem területén tapasztalhatók. Ezekkel a kérdésekkel igazában a múltban sohasem foglalkoztak Magyarországon, s amikor egyáltalán felmerültek ilyen szempontok, már nem volt pénz a beruházások megvalósítására. Ezen a területen tehát valóban új szemlélet- módra lesz szükség, s az eddigiektől teljesen eltérő iparpolitikát kell kidolgozni. Mindehhez pedig idő kell - mondta befejezésül Csaba László. (havas) Játszási hely: Ifjúsági Ház (3300 Eger, Széchenyi u. 16.) NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR BÉRLET 01. Péntek 19.00 PIAF Bemutató előadás Gárdonyi bérlet 02. Szombat 19.00 PIAF Illyés bérlet 07. Csütörtök 19.00 PIAF Bródy bérlet 08. Péntek 19.00 PIAF Latinovits bérlet 09. Szombat 19.00 PIAF Egri Páholy 10. Vasárnap 19.00 PIAF Bérletszünet 14. Csütörtök 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Madách bérlet 15. Péntek 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Gárdonyi bérlet H. 16. Szombat 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Kelemen L.bérlet 28. Csütörtök 17.30 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Petőfi bérlet ül. Játszási hely: Megyei Művelődési Központ (3300 Eger, Knézich K. u. 8.) NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR BÉRLET (Mi. Kedd 19.00 A VADKACSA Csokonai bérlet 06. Szerda 19.00 A VADKACSA Radnóti bérlet 07. Csütörtök 19.00 A VADKACSA Dobó bérlet 18. Hétfő 19.00 A VADKACSA Madách bérlet H. 19. Kedd 16.00 A VADKACSA Ady bérlet 20. Szerda 19.00 A VADKACSA Németh L. bérlet 21. Csütörtök 19.00 A VADKACSA Dobó bérlet H. 22. Péntek 19.00 A VADKACSA Pedagógus bérlet 26. Kedd 19.00 A VADKACSA Csokonai bérlet IL 27. Szerda 19.00 A VADKACSA Bérletszünet 29. Péntek 19.00 A VADKACSA Gárdonyi bérlet s 1. Tajelőadás NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR HELYSÉG ; 08‘ Péntek 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Gyöngyös 25. Hétfő 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Heves Megnyílt a Bajza-galéria Audiovizuális tanteremként is működik HATVAN - Farkas Kálmánná polgármester asszony nyitotta meg a Bqjza-gimnáziumban kialakított állandó galériát, amely a jövőben audiovizuális tanteremként is funkcionál majd. A diákok az ősszel V. Kedei Zoltán festőművész alkotásaiban gyönyörködhetnek. (FOTÓ: T. O.) ___________Adótanácsadó___________ A z 1+1 százalékról Az adózók immár harmadik alkalommal élhettek azon jogukkal, hogy adójuk 1+1 százalékát meghatározott célokra fordítsák. Ez a szándék azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kedvezményezettek ismerik a kedvezményezetté válás feltételeit - tájékoztatta a Hírlapot az APEH Heves Megyei Igazgatóságának illetékes munkatársa. Kedvezményezett társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos közgyűjtemény és kulturális intézmény, egyház, az elkülönített állami pénzalap, színház, közművelődési intézmény lehet. HEVES MEGYE - A társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány kedvezmény ezhetősége szempontjából fontos, hogy közhasznú tevékenységet végezzenek. Ezek többek között egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, rehabilitáló, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, kulturális örökség megóvása, műemlék- védelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, gyermek- és ifjúságvédelem, emberi és állampolgári jogok védelme, sport, közrend és közbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése, euroatlanti integráció elősegítése stb. Társadalmi szervezetek, alapítvány esetében feltétel még a nyilatkozat évét legalább három évvel megelőző bírósági nyilvántartásba vétel. A társadalmi szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványoknak belföldi székhelyűeknek kell lenniük, politikai tevékenységet nem végezhetnek, pártot nem támogathatnak, választásokon jelöltet nem állíthatnak. Ezeket az alapszabályzatban is rögzíteniük kell. Ezen szervezeteknek nyilatkozniuk kell, hogy az APEH- nél, a társadalombiztosításnál és a vámhivatalnál nincs tartozásuk, de szükséges az ön- kormányzattól egy 30 napnál nem régebbi adóigazolás is. Ha a szervezetnek köztartozása van, úgy a felajánlott ősz- szeggel a tartozását egyenlítheti ki. Az egyházak, vallási felekezetek az APEH elnökétől egy technikai azonosítót kaptak, mely után bankszám- laszám-bejelentési kötelezettségük van; ezen jelenik meg a felajánlott összeg.- Hogyan értesülnek a szervezetek arról, hogy kedvezményezettnek tekinthetők?-Az adóhatóság a beérkezett rendelkező nyilatkozatok alapján értesíti a kedvezményezettet. Az ettől számított 30 napon belül - a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok csatolása mellett - lehet a pénzösszeg átutalását kérni. A 30 napos határidő elmulasztása jogvesztő hatályú, azt követően a pénz átutalására már nem kerülhet sor. Az adóhatóság legkésőbb október 31-ig átutalja a magánszemélyek által elrendelt összeget a kedvezményezettnek - az esetlegesen fennálló köztartozások levonása után. Az APEH az igénybejelentővel határozatban közli, ha a törvényben meghatározott feltételek hiányoznak. A határozat ellen bírósághoz lehet fordulni, ahol nem peres eljárásban 15 napon belül döntenek az ügyben.- Van-e elszámolási kötelezettsége a szervezeteknek az összeg felhasználásáról?-A cél szerinti felhasználásról a nyilvánosság előtrkell számot adnia. E kötelezettségének az 1999. évi átutalást követő év - tehát 2000. - október 31-ig sajtóközlemény útján kell eleget tennie. A közzététel igazolásaként a közlemény eredeti példányát az elévülési idő végéig meg kell őriznie. Az egyházak, illetve a költségvetési kiemelt előirányzat részére felajánlott összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év - tehát 2000. - január 10-éig utalja át az Vasárnap sem marad friss hírek, Amiről vasárnap olvashat: • Szerelmem, Suomi- barangolás Finnország szép tájain • Egy mulatós nép portréja- Görögország, nem turistaszemmel • Lyuk a fejünk fölött- Amit az ózonrétegről tudni kell 4 oldalas autós melléklet: • Teszt: Fókuszban a Focus és a Puma- avagy fordulatok egy témára • Mennyiért vezethetünk?- Összeállítás az új büntetőtarifákról • Újra hódít a mini!- A Mini Morris őrületről • Az autószalon csillagai?- Jövő héten nyit az Automobil '99 • Sztárok a volánnál- vendégünk Nemcsák Károly (59834) Keresse az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban, benzinkutaknál! /