Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

Köhgésző 1999. szeptember 24., péntek EU Médiaklub: Magyarország és a bővítés A pénz önmagában nem elég Három ország felvételére különítettek el megfelelő összeget Milyen hatása lehet Magyarország felvételére az Európai Unió belső reformja, s érdemes-e meghatározni hazánk felvételének konkrét időpontját? - többek között ezekről a témákról volt szó azon a rendezvényen, ahol kutatók, politikusok, valamint diplomaták találkoztak a sajtó munkatársaival. BUDAPEST - A Külügymi­nisztérium által elindított - és a DHV Magyarország Kft. által megszervezett -EU Médiaklub első összejövetelének a Magyar Sajtó Háza adott otthont. Elsőként Szombati Béla he­lyettes államtitkár (Külügymi­nisztérium, Integrációs Állam­titkárság) szólt az uniós belső reformokról, amelyek érintik az Európai Bizottság munkáját, valamint a szervezet szavazási technikáját is. Mint a minisztérium illetékes vezetője elmondta: Magyaror­szág arra számít, hogy 2000 végéig megoldják ezeket a fel­adatokat, amelyek - meglátása szerint - előfeltételei az unió bővítésének. A sajtóklub összejövetelének további részében Hannu Hah­nen, a Finn Köztársaság buda­pesti, nagykövete - mint az uniós elnökséget ellátó ország képviselője - arról beszélt, hogy a belső reformok folya­matát szeretnék a féléves el­nökségük végén megrende­zendő helsinki csúcsértekezle­ten lezárni. A bővítés és a nemrégiben lezajlott balkáni háború össze­függéseiről szólva a nagykövet arra hívta fel a figyelmet, hogy a konfliktus legfőbb tanulsága: a különböző országokat azonos kritériumok alapján kell meg­ítélni. A társult országok felvételé­vel kapcsolatos konkrét dátum kérdésében a nagykövet fi­gyelmeztetett: amennyiben arra „kényszerülne” az unió, hogy közösen és egységesen hatá­rozzák meg a csatlakozó orszá­gok felvételének időpontját, úgy ez a döntés Magyarország számára biztosan hátrányos lenne, mert ebben az esetben 2005 előtti időpont nem jöhetne szóba. Csaba László kutató (Ko- ping-Datorg Rt.) a csatlakozás gazdasági összefüggéseiről tar­tott előadásában elmondta: sze­rinte az unióban zajló belső el­méleti viták nem függenek ösz- sze a bővítéssel, mert nincs szükség arra, hogy minden kér­désre válasz szülessen. A ber­lini csúcson elfogadott doku­mentum alapján viszont tud­ható: akármilyen szempontok vetődnek is fel, csupán három kis ország felvételére különítet­tek el pénzt... A kutató beszélt arról is, hogy önmagában a pénzek fo­lyósítása még nem határozza meg egy tagország gazdaságá­nak fejlődését. Példaként utalt arra az összehasonlító elem­zésre, amely Írország, valamint Görögország uniós pénzeinek felhasználását vizsgálta. Ebből kiderül: ugyanaz az összeg Írországban sokkal na­gyobb fejlődést eredményezett, mert alapvető fontosságú, hogy egy-egy adott ország hogyan használja fel a kapott összeget. Mindez Magyarországot arra figyelmezteti, hogy az uniós pénzalapok önmagukban nem oldják meg a problémákat. Csaba László az általános véle­kedéssel ellentétben nem tartja jelentős gondnak - legalábbis hazánk csatlakozása szempont­jából - sem a munkaerő-piaci, sem pedig a mezőgazdasági te­rületet, elsősorban azok volu­mene miatt. Számítások szerint Magyar- országról maximum 10-20 ezer ember vállalna munkát Euró­pában, és ez nem okozhat gon­dot az unió számára. Ugyanak­kor, miután nálunk a népesség mindössze három százaléka él csak mezőgazdaságból, ez a témakör sem nehezítheti igazán felvételünket. Természetesen egyes termékcsoportoknál je­lentkezhetnek feszültségek - hangsúlyozta Csaba László. Más kérdés a területfejlesz­tés. A kutató szerint itt valóban komoly pénzek állnak majd rendelkezésünkre, ám az úgy­nevezett depressziós övezetek­ben mind a szakemberek, mind a vállalkozói érdekvédelem hi­ánya, mind pedig az ottani köz- igazgatási szakemberek felké­születlensége komoly nehézsé­geket jelenthet majd a jövőben. Az igazi bajok a környezet­védelem területén tapasztalha­tók. Ezekkel a kérdésekkel iga­zában a múltban sohasem fog­lalkoztak Magyarországon, s amikor egyáltalán felmerültek ilyen szempontok, már nem volt pénz a beruházások meg­valósítására. Ezen a területen tehát valóban új szemlélet- módra lesz szükség, s az eddi­giektől teljesen eltérő iparpoli­tikát kell kidolgozni. Mindeh­hez pedig idő kell - mondta be­fejezésül Csaba László. (havas) Játszási hely: Ifjúsági Ház (3300 Eger, Széchenyi u. 16.) NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR BÉRLET 01. Péntek 19.00 PIAF Bemutató előadás Gárdonyi bérlet 02. Szombat 19.00 PIAF Illyés bérlet 07. Csütörtök 19.00 PIAF Bródy bérlet 08. Péntek 19.00 PIAF Latinovits bérlet 09. Szombat 19.00 PIAF Egri Páholy 10. Vasárnap 19.00 PIAF Bérletszünet 14. Csütörtök 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Madách bérlet 15. Péntek 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Gárdonyi bérlet H. 16. Szombat 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Kelemen L.bérlet 28. Csütörtök 17.30 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Petőfi bérlet ül. Játszási hely: Megyei Művelődési Központ (3300 Eger, Knézich K. u. 8.) NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR BÉRLET (Mi. Kedd 19.00 A VADKACSA Csokonai bérlet 06. Szerda 19.00 A VADKACSA Radnóti bérlet 07. Csütörtök 19.00 A VADKACSA Dobó bérlet 18. Hétfő 19.00 A VADKACSA Madách bérlet H. 19. Kedd 16.00 A VADKACSA Ady bérlet 20. Szerda 19.00 A VADKACSA Németh L. bérlet 21. Csütörtök 19.00 A VADKACSA Dobó bérlet H. 22. Péntek 19.00 A VADKACSA Pedagógus bérlet 26. Kedd 19.00 A VADKACSA Csokonai bérlet IL 27. Szerda 19.00 A VADKACSA Bérletszünet 29. Péntek 19.00 A VADKACSA Gárdonyi bérlet s 1. Tajelőadás NAP ÓRA 1999. OKTÓBER HAVI MŰSOR HELYSÉG ; 08‘ Péntek 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Gyöngyös 25. Hétfő 19.00 TIZENKÉT DÜHÖS EMBER Heves Megnyílt a Bajza-galéria Audiovizuális tanteremként is működik HATVAN - Farkas Kál­mánná polgármester asszony nyitotta meg a Bqjza-gimnázi­umban kialakított állandó ga­lériát, amely a jövőben audio­vizuális tanteremként is funk­cionál majd. A diákok az ősszel V. Kedei Zoltán festőművész alkotásai­ban gyönyörködhetnek. (FOTÓ: T. O.) ___________Adótanácsadó___________ A z 1+1 százalékról Az adózók immár harmadik alkalommal élhettek azon jo­gukkal, hogy adójuk 1+1 százalékát meghatározott célokra fordítsák. Ez a szándék azonban csak akkor valósulhat meg, ha a kedvezményezettek ismerik a kedvezményezetté válás feltételeit - tájékoztatta a Hírlapot az APEH Heves Megyei Igazgatóságának illetékes munkatársa. Kedvezményezett tár­sadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos köz­gyűjtemény és kulturális intézmény, egyház, az elkülönített állami pénzalap, színház, közművelődési intézmény lehet. HEVES MEGYE - A társa­dalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány kedvezmé­ny ezhetősége szempontjából fontos, hogy közhasznú tevé­kenységet végezzenek. Ezek többek között egészségmegőr­zés, betegségmegelőzés, gyó­gyító, rehabilitáló, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, tudo­mányos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, kulturális örökség megóvása, műemlék- védelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvéde­lem, gyermek- és ifjúságvéde­lem, emberi és állampolgári jogok védelme, sport, közrend és közbiztonság védelme, ön­kéntes tűzoltás, mentés, ka­tasztrófa-elhárítás, munkae­rőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése, euroatlanti integráció elősegítése stb. Társadalmi szervezetek, ala­pítvány esetében feltétel még a nyilatkozat évét legalább há­rom évvel megelőző bírósági nyilvántartásba vétel. A társa­dalmi szervezeteknek, alapít­ványoknak, közalapítványok­nak belföldi székhelyűeknek kell lenniük, politikai tevé­kenységet nem végezhetnek, pártot nem támogathatnak, vá­lasztásokon jelöltet nem állít­hatnak. Ezeket az alapsza­bályzatban is rögzíteniük kell. Ezen szervezeteknek nyilat­kozniuk kell, hogy az APEH- nél, a társadalombiztosításnál és a vámhivatalnál nincs tarto­zásuk, de szükséges az ön- kormányzattól egy 30 napnál nem régebbi adóigazolás is. Ha a szervezetnek köztarto­zása van, úgy a felajánlott ősz- szeggel a tartozását egyenlít­heti ki. Az egyházak, vallási felekezetek az APEH elnöké­től egy technikai azonosítót kaptak, mely után bankszám- laszám-bejelentési kötelezett­ségük van; ezen jelenik meg a felajánlott összeg.- Hogyan értesülnek a szervezetek arról, hogy ked­vezményezettnek tekinthetők?-Az adóhatóság a beérke­zett rendelkező nyilatkozatok alapján értesíti a kedvezmé­nyezettet. Az ettől számított 30 napon belül - a törvényi feltételek meglétét igazoló dokumentumok csatolása mel­lett - lehet a pénzösszeg átuta­lását kérni. A 30 napos határ­idő elmulasztása jogvesztő ha­tályú, azt követően a pénz át­utalására már nem kerülhet sor. Az adóhatóság legkésőbb október 31-ig átutalja a ma­gánszemélyek által elrendelt összeget a kedvezményezett­nek - az esetlegesen fennálló köztartozások levonása után. Az APEH az igénybejelentő­vel határozatban közli, ha a törvényben meghatározott fel­tételek hiányoznak. A határo­zat ellen bírósághoz lehet for­dulni, ahol nem peres eljárás­ban 15 napon belül döntenek az ügyben.- Van-e elszámolási köte­lezettsége a szervezeteknek az összeg felhasználásáról?-A cél szerinti felhaszná­lásról a nyilvánosság előtrkell számot adnia. E kötelezettsé­gének az 1999. évi átutalást követő év - tehát 2000. - ok­tóber 31-ig sajtóközlemény út­ján kell eleget tennie. A közzé­tétel igazolásaként a közle­mény eredeti példányát az el­évülési idő végéig meg kell őriznie. Az egyházak, illetve a költségvetési kiemelt előirány­zat részére felajánlott összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év - tehát 2000. - ja­nuár 10-éig utalja át az Vasárnap sem marad friss hírek, Amiről vasárnap olvashat: • Szerelmem, Suomi- barangolás Finnország szép tájain • Egy mulatós nép portréja- Görögország, nem turistaszemmel • Lyuk a fejünk fölött- Amit az ózonrétegről tudni kell 4 oldalas autós melléklet: • Teszt: Fókuszban a Focus és a Puma- avagy fordulatok egy témára • Mennyiért vezethetünk?- Összeállítás az új büntetőtarifákról • Újra hódít a mini!- A Mini Morris őrületről • Az autószalon csillagai?- Jövő héten nyit az Automobil '99 • Sztárok a volánnál- vendégünk Nemcsák Károly (59834) Keresse az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban, benzinkutaknál! /

Next

/
Oldalképek
Tartalom