Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-22 / 221. szám

4. oldal Hazai Tükör 1999. szeptember 21., szerda Sztrájk sem kizárt A közalkalmazottak keveslik bérüket A Szakszervezetek Együttműkö­dési Fóruma keddi országos érte­kezletén a kormány jövő évi költ­ségvetés-tervezetének a közalkal­mazottakra vonatkozó fejezetét tárgyalta meg a mintegy 300 kül­dött. Az eredmény egy állásfogla­lás, amelyet elküldenek a minisz­terelnökhöz, a gazdasági, vala­mint a pénzügyminiszterhez. Követelésük 11-12 százalékos bér­emelést tartalmaz a 2000. évre. A SZÉF álláspontja szerint 2000-ben nem ismétlődhet meg az, ami az idén, vagyis, hogy a kormány befagyasztja az illet­ményalapot. Fehér József, a SZÉF aielnöke lapunknak el­mondta:- A szakszervezetek bizalom­mal várták a tavaly megválasztott kormány intézkedéseit. Már a múlt év végére bebizonyosodott, hogy ez hiba volt részünkről. Az érdekegyeztetés megszűnt, dacá­ra az erről szóló törvények tartal­mának. Ami a mintegy 800 ezer közalkalmazott bérét illeti, drá­mai a helyzet. A reálkeresetük, vagyis a bérük vásárlóértéke 60 százalékkal kevesebb, mint az EU-tagországokban általában. Mi ezt az állapotot tűrhetetlen­nek tartjuk, s ezért a kormány ál­tal tervezett 8,25 százalékos bér- növekedést nem fogadjuk el.- Az önök által megfogalmazott állásfoglalásban mit tudatnak az érintettekkel?- Mi a keresetek reálszinten tartását kérjük, s szerintünk eh­hez 11-12 százalékos keresetnö­vekedés szükséges 2000-ben. Ráadásul mi ezt csak úgy tud­juk elfogadni, ha a költségvetés külön forrásként adja át a szfé­rának, ugyanis a szakszerveze­tek a létszámcsökkentésből származó bérnövekedést sem tekintik alternatívának. Mi ezek alapján szeretnénk a kor­mányzati oldallal tárgyalni.- Mit tesznek, ha kéréseik, köve­teléseik nem találnak meghallga­tásra?- Pontos menetrendet erről még nem tudok mondani, és a meglepetés ízét sem szeretnénk elvenni. Az bizonyos, hogy ész­szerű javaslatokat fontolóra ve­szünk, de a 8,25 százalék nem maradhat. Amennyiben nem ka­punk értékelhető javaslatot, kénytelenek leszünk mi is kemé­nyebb eszközökhöz folyamodni.- Sztrájkra gondol?- Nyilván ez is lehetőség, s mi­vel stratégiailag fontos helyeken dolgoznak a közalkalmazottak, egy általános sztrájk végső eset­ben megbéníthatja az országot. Azt azonban szeretném leszögez­ni, hogy mi tárgyalásos úton sze­retnénk érdekeinket képviselni, s reméljük, sikerül megegyezni a kormányzati oldallal. Igaz erre nem sok időnk maradt, hiszen az államháztartásról szóló törvény értelmében szeptember 30-ig kell benyújtania a kormánynak a jövő évi költségvetés tervezetét. Herczog László, a gazdasági minisztérium helyettes államtit­kára kérdésünkre elmondta:- Az, hogy az idén nem emel­ték az illetményalapot, nem azt jelenti, hogy nem emelkedett a közalkalmazottak bére. A tábla ugyanis a minimálisan kifizeten­dő összegeket tartalmazza, a munkáltató ennél csak többet ad­hat dolgozóinak. Hozzátette: megérti, hogy a szakszervezetek minél szélesebb réteg számára szeretnének állami garanciát a keresetnövekedésre - ez is a dolguk. Azzal is tisztában van mindenki, hogy a közalkal­mazotti és a versenyszféra azo­nos végzettségű tagjainak jöve­delme között 30-35 százalékos el­térés van. Ezen a kormányzat is változtatni kíván, de ezt a kü­lönbséget nyilvánvalóan nem le­het egy év alatt „ledolgozni” Cél az anyanyelvi oktatás megszervezése Kisebbségpolitika Nemcsak a jelenlegi és az előző kormányok elhatározása, hanem az egész magyar társadalom ere­je, türelme és elkötelezettsége kel­lett ahhoz, hogy a hazai kisebb­ségpolitikát Európa-szerte példa­értékűnek tekintsék. Az eredmé­nyek mellett természetesen van­nak még hiányosságok, amelyek megoldásához politikai akarat szükséges - állapította meg a ki­sebbségi hivatal elnöke. Magyarország kisebbségpolitiká­ja tíz éve törésektől mentes, egye­nes ívelésű, így példaértékű lehet más államok számára is - nyilat­kozta a Ferenczy Europressnek a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke azt követően, hogy az Országgyűlés emberi jo­gi bizottsága megtárgyalta a ki­sebbségek helyzetéről szóló kor­mányzati jelentést. A Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Hivatal elnöke legfontosabb feladatnak a kisebbségi nyelve­ken történő oktatás biztosítását tekinti. A kormányzat jelentős erőfeszítést tesz annak érdeké­ben, hogy a cigányság színes, sokoldalú kultúrája öröklődjön, mindeközben levetkőzhessék rendkívüli mértékű anyagi-élet­módbeli elmaradottságukat. Doncsev Toso szerint minderre legkevesebb 30 év szükséges. Ennyi idő nem kell viszont ah­hoz, hogy a kisebbségi törvény­ben foglaltak, nevezetesen a ki­sebbségek parlamenti képviselete megvalósuljon. (horváth) MNB: vétlen a jelenlegi vezetés? A kormányfő es két bizottság is meghallgatta Suranyit Az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága, valamint számvevőszéki bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak ta­lálta a Magyar Nemzeti Bank 1998. évi gazdálkodásáról szóló be­számolót, amelyet Surányi György, a jegybank elnöke terjesztett elő. Az elnök a kormányülés szünetében négyszemközti megbeszé­lést folyatatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén az MNB leánybankjának, az osztrák CW Banknak 70 milliárd fo­rintos vesztesége került ref­lektorfénybe. Kormánypárti képviselők arra keresték a vá­laszt, miért csak ez év tava­szán tájékoztatta a jegybank a parlamentet és a közvéle­ményt a veszteségről, és miért csak szeptember 13-án tettek feljelentést a bank vezetői a bécsi pénzintézet öt korábbi vezetője ellen. Surányi György a képvise­lők kérdéseire válaszolva el­mondta, a veszteségek feltárá­sára igen rövid idő állt rendel­kezésre, és a tavaszinál koráb­bi bejelentés ártott volna az ország nemzetközi pénzügyi megítélésének. Ez pedig oda vezethetett volna, hogy a bécsi betétesek megrohanják a CW Bankot, ami schilling-százmil- lióknak megfelelő forintjába került volna a magyar adófize­tőknek. Surányi György hang­súlyozta, Járai Zsigmond pénzügyminiszter szerint sem terheli szakmai vagy erkölcsi felelősség a jegybank jelenlegi vezetését. Orbán Viktor miniszterel­nök, miutáh a kormányülés szünetében megbeszélést folytatott a jegybank elnöké­vel, elmondta: a kormány nem kíván a CW Bank ügyé­ben semmit sem tenni, mivel nincs rá hatásköre. Orbán szerint Surányi György eset­leges felelőssége pedig nem tartozik a kabinetre, ezzel a parlament foglalkozik. A CW Bank ügyét kivizsgáló albizottság felállításáról a költ­ségvetési és pénzügyi bizottság három hét múlva sorra kerülő ülésén dönt majd. Torgyán zsarol, de tudja, hol a határ A koalíciós felek egymásrautaltsága miatt - Torgyán József sajátos akciója ellenére - szinte kizárt, hogy felboruljon a Fidesz-FKGP szövetség - mondja Csizmadia Ervin. A politológus ezzel együtt úgy véli: a nyugati demokráciákban is szokatlan, hogy egy miniszter rö- videbb-hosszabb időre átengedje székét államtitkárának. Mint ismeretes, a földművelé­si és vidékfejlesztési minisz­ter kilátásba helyezte, hogy a tárcájának régóta követelt 413 milliárdos támogatás el­nyerése érdekében miniszteri székéből képviselői helyére ül át, s onnan mondja el érveit a Háznak. A politológus sze­rint Torgyán azért kényszerül­ne erre a lépésre, mert kor­mánytagként másképp nem torpedózhatná meg a minisz­tertársai által támogatott 250 milliárdos költségvetési javas­latot. Csizmadia Ervin úgy véli: jogilag lehetséges, még ha igen szokatlan is, hogy egy mi­niszter átmeneti időre átadja székét politikai államtitkárá­nak - esetünkben Torgyán Szabadi Bélának. Mivel a sza­bályok megengedik, hogy aka­dályoztatás, például külföldi út vagy betegség esetén a kor­mánytag a helyettesét küldje el maga helyett a kabinet ülé­sére, illetve a politikai állam­titkár válaszoljon a parlamen­ti interpellációkra, a kisgazda miniszter egyéb elfoglaltságra hivatkozva egy időre nyugod­tan előnyben részesítheti kép­viselői mivoltát. A „helycserés támadás” a politológus szerint két ok mi­att sem fog kormányszakadás­hoz vezetni. Egyrészt azért, mert - ahogy ez lenni szokott - Torgyán az utolsó pillanat­ban kompromisszumot köt majd a miniszterelnökkel, másrészt azért, mert a Fidesz­nek is és a kisgazdapártnak is elemi érdeke a többségi kor­mányzás fenntartása. Ez utóbbi tény magyarázza, hogy noha várhatóan az MSZP is megszavazná a 413 milliárdos támogatást, a két párt hosszú távú együttműködésének alig van esélye. Takács Mariann Alkotmánysértő lehet a korlátlan határregisztráció Elégedetlen adatvédelmi biztos Forgalmi fennakadásokat csak az első napon okozott a határre­gisztráció, azonban alkotmányossági szempontból vitatható, hogy a határon átlépő magyar és külföldi állampolgárok adatait minden ok nélkül rögzítik - véli az adatvédelmi biztos. A határregisztráció keretében szeptember elsejétől vala­mennyi magyar és külföldi ál­lampolgár adatait kellene rög­zíteni a határállomásokon a ki-, illetve a belépésnél. A hi­vatalos indoklás szerint a re­gisztráció célja a körözött személyek és a lopott gépko­csik kiszűrése. Majtényi László adatvédelmi biztos szerint a regisztráció az információs önrendelkezési jog korlátozását jelenti. Erre vi­szont csak nagyon kivételes ese­tekben ad lehetőséget az Alkot­mány. Az ombudsman lapunk­nak elmondta: nem volt tudo­mása arról, nem egyeztették ve­le, hogy a szervezett bűnözés el­leni törvénycsomagba bekerül ez a rendelkezés. Mint mondta, már azzal sem értett egyet, ami­kor az első tervezetben a külföl­diek korlátozás nélküli nyilván­tartásba vételéről esett szó. Majtényi úgy véli, a bűnmegelő­zési célú regisztráció bevezeté­se azt jelenti, hogy minden kül­földi utazót potenciális bűnöző­nek tekintenek. Kretz Vilmos, a BM Határőr­ség főosztályvezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy az első napon ugyan volt némi torló­dás a nyugati országrész határ- állomásain, de ezt csak rész­ben okozta az új eljárás. Sokan ezen a napon tértek haza sza­badságukról, illetve erős volt a bevásárlóturizmusból fakadó forgalom is. Azóta minden át­kelőn a normális, szokásos ütemben folyik a ki- és belépte­tés. Megoldást ettől függetle­nül csak az jelenthet, ha az összes határállomást felszere­lik okmányolvasó készülékek­kel, mondta Kretz. Erre elő­ször a nagyobb forgalmú állo­másokon kerül majd sor, illet­ve az uniós elvárásoknak meg­felelően az ukrán és a román határ mentén. A beruházásra a kormány biztosítja a forrást. (sts) Összehangolt munka. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága keddi ülésén elfogadta Sümeghy Csa­ba (Fidesz) alelnök javaslatát, hogy az érintett minisztériu­mok összehangoltan dolgozza­nak ki előterjesztést a Munka­erő-piaci Alap hatékonyabb felhasználására. A magánnyugdíj-pénztári rendszer választhatóságának au­gusztus 31-i határidejéig a gaz­daságilag aktiv népességnek csaknem a fele, mintegy 2 mil­lió dolgozó döntött úgy, hogy a vegyes finanszírozású rendszert választja - közölte Radnai György, az Állami Pénztárfel­ügyelet elnöke kedden, budapes­ti sajtótájékoztatóján. . Javaslatok. A magyar parla­menti jog fejlesztéséhez kíván hozzájárulni Vastagh Pál az Országgyűlés vizsgálóbizottsá­gairól szóló előterjesztésével, és az ehhez kapcsolódó alkot­mánymódosítási javaslatával - közölte kedden a szocialista frakcióvezető-helyettes. A ja­vaslatok célja az, hogy a jövő­ben a kormánytöbbség ne aka­dályozhassa meg eljárási mód­szerekkel vizsgálóbizottságok felállítását. Összefogás. A 3200 hazai ön- kormányzat és azok szövetsé­geinek összefogására, haté­kony fellépésére van szükség ahhoz, hogy meghiúsuljon a tanácsrendszer újjáélesztése; ehhez vezet ugyanis, ha a kor­mány 25 százalékra csökkenti a településeknél maradó szja- részt - mondta Demszky Gá­bor egy keddi nemzetközi kon­ferencián. Szaporodó jogsértések. A vám- és pénzügyőrség augusz­tus végéig csaknem 13 ezer esetben, mintegy 40,5 milliárd forint értékben derített fel jog­sértést, ami 1998 azonos idő­szakához képest esetszámban 20, értékben 51,4 százalékos növekedés - közölte tegnap Bencze József dandártábor­nok, a VPOP rendészeti főigazgatója. Könyvvásár. A frankfurti sze­replés akár 15 évre meghatá­rozhatja, befolyásolhatja a ma­gyar kultúra helyzetét Nyugat- Európában és a világban - je­lentette ki Prőhle Gergely, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közigazga­tási államtitkára kedden, a könyvvásár végleges magyar programjának elkészülte alkal­mából. Felfüggesztés. Az Antenna Hungária Rt. (AH) üzleti prob­lémák miatt szerdán éjféltől fel­függeszti a HBCO cégcsoport­hoz tartozó MSat és Szív Tv műsorainak műholdas sugárzá­sát - közölte az AH kedden. Kinek mennyi? A Független Kisgazdapárt mó­dosító indítványt terjeszt majd a parlament elé a földművelés- ügyi tárcának kért költségvetési támogatás ügyében - . közölte Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kedden, a kormányülés szüne­tében. Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter ezt megelőzően - ugyancsak a kormányülés szü­netében - elmondta, hogy a ka­binet az eredeti elképzelések­nek megfelelően fogadta el a jö­vő évi költségvetés tervezetét. (A kormány tervei szerint a szaktárca 413 milliárd forintos igényével szemben az FVM 250 milliárd forint támogatásra számíthat.) Torgyán József kifejtette: nem lepődött meg a döntésen, de a vitás kérdésben az Ország- gyűlésnek kell dönteni. Dráma. A Szexvizsgálatot követelnek című újságcikk alapján kellett darabot írnia a József Attila Színház­ban a magyar dráma napján, kedden reggel kezdődött iróverseny három résztvevőjének, Komis Mihály­nak, Fábry Péternek és Egressy Zoltánnak (képünkön). Az újságcikk arról szólt, hogy szexvizsgálatnak vetették alá a 7. Afrikai játékokon elsöprő győzelmet aratott nigériai súlyemelőnőket. fotó: feb/körmendi Pontozás az utakon 2001-től nyilvántartják az autósok előéletét Viszonylag csendben fogadta el néhány nappal ezelőtt az Or­szággyűlés a „közúti közleke­dés nyilvántartásáról” szóló törvényt. Ebben szerepel egy különös kifejezés: a közúti köz­lekedés előéleti pontrendszer- adatai. Mit értsünk ez alatt? - kérdeztük dr. Keres Lászlót, az ORFK közlekedésrendészeti fő­osztályának vezetőjét. A pontokat a szabálytalanul közlekedő gépjárművezetők gyűjtögetik majd. Szabálysér­tés esetén, a helyszíni bírságtól függetlenül, az elkövetés mér­tékétől függően pontokat kap az autó vezetője. Bizonyos pontszám elérése után megha­tározott időre bevonjuk a jogo­sítványát.- Hogyan pontoznak majd?- Azt ma még nem tudjuk megmondani, hogy melyik sza­bálysértésért hány pont jár, de az bizonyos, hogy a sor végén a jogositvány-bevonás áll.- Hány pontot kell összegyűj­teni a jogosítvány bevonásához? S az sem mindegy, mennyi időre vonják be, hiszen egyéves eltil­tás után már csak újra elvégzett tanfolyam és sikeres vizsga után lehet ismét a volán mögé ülni.- Még első olvasatban sem került elénk a tervezet. Nem tudhatom, mit fognak javasol­ni. Véleményem szerint 12 pont lenne az a határ, amely visszatartó erővel rendelkezne, ugyanakkor egy-két kisebb sza­bálytalankodás még nem jelen­tené a véget.- Mikortól pontozzák a sza­bálysértő gépjárm ű vezetőket ?- 2001-től. K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom