Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnap Reggel 38. szám

1999. szeptember 19. * KÖZELRŐL * C halálos játéka Izmir, Athén. Fekete betűvel íródtak be ezek a nevek a föld­rajzkönyvekbe. Az utóbbi hetek rengése­inek következtében a több ezer, romok alatt maradt halálos áldo­zat intő jel: a föld nem nyugodott meg. A mélység folyamato­san mozog, a felszíni emberi létesítmények pedig kiszolgáltatva állnak a rengéshul­lámok előtt. E folyamat nem új keletű. Az ember a tör­ténelem során mind­végig együtt élt a föld­rengésekkel. Legfel­jebb az egekbe maga­sodó panelházak hív­ták fel a figyelmet ar­ra, mennyire törékeny a civilizáció a kőzetle­mezek mozgásával szemben. Az utóbbi hetek természeti ka­tasztrófái után joggal vetődik fel: a rengés epicentrumától 1500 kilométerre vagyunk. Vajon egy éjszaka fe­lettünk is megmozdul a csillár? Megremeghet-e nálunk a föld­kéreg? Erre kértünk választ dr. Tóth Gézától, az egri Eszterházy Károly Tanárkép­ző Főiskola földrajz tanszék­ének tanárától, a földrajztu­dományok kandidátusától. Sokunkban felvetődött a kér­dés: előfordulhat-e térsé­günkben a törökországihoz hasonló katasztrófa?- Magyarországon két kő­zetlemez találkozik a Zágráb- Balaton-Kassa vonalnál. Északra az afrikai, délre az eur- ázsiai lemez helyezkedik el. Ez a szerkezeti vonal és környéke jelentős szerkezeti elmozdulá­sok és földrengések színtere - mondja a kandidátus hiszen a római korból is maradtak ránk feljegyzések, melyek kü­lönböző erősségű földmozgá­sokat írnak le. Ha a közvetlen környezetünket nézzük, akkor az utolsó nagy rengés pusztí­tása 7,8-as értéket ért el. Osto­roson 1925-ben egy januári napon ledőltek a kémények, megremegtek a csillárok. Szinte minden ház megsérült.- Eszerint Heves megye te­rületén és Eger környékén is gyakoriak a törésvonalak?- E térségnek érdekes a szer­kezete. Recsknél húzódik és északkelet felé fordul a Darnó-vonal, ami egy ottani hegyről kapta a nevét. Ez egy jelentős másodrendű szerkeze­ti vonal. Az utóbbi 2 millió év­ben a hegységi régió emelke­dik, az alföldi régió süllyed. A Mátra és a Bükk viszonylatá­ban elmondhatjuk, hogy ezen 2 millió év alatt több száz méteres elmozdulás kö­vetkezett be. Elméletileg a hegység és az alföld találkozá­sában, a földfelszín alatt folya­matos a mozgás. Gyöngyös és Eger térsége is ide tartozik.- Mi zajlik konkrétan a mélyben?- A kőzetlemezek mozog­nak, a hegységi régió emelke­dik, az alföld süllyed. A rideg kőzettömegek között feszültsé­gek, majd szakaszos elcsúszá­sok következnek be. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor két téglát feszítünk egymásnak. Ezek a nyomás következtében időnként elcsúsznak, megpat­tannak. Ezek rengések formá­jában mutatkoznak meg. A folyamatot tompíthatja vagy felerősítheti a kőzetadottság. Ahol a gránit a felszínig ér, ott a rengés fékezés nélkül rázza meg a kéreg felszínét, ahol pe­dig ezen kőzetek felett laza szerkezetű törmelékes-üledé­kes kőzetek helyezkednek el, ezek csökkentik a mélyben ki­pattant rezgések erősségét a felszínen.- A rengések többször együtt járnak vulkáni műkö­déssel. Lát-e esélyt arra, hogy kialudt vulkánok feléledjenek?- Az időszakos működésű vulkánok tevékenységét rend­szerint földrengések vezetik be. Térségünkben évmilliók óta működésüket befejezett, erősen lepusztult vulkánok ta­lálhatók. A rengések szerkezeti mozgásokkal kapcsolatosak.- Látható, tudható, hogy mi zajlik alattunk a mélyben?- Műholdak segítségével ti- zedmilliméterre tudják regiszt­rálni a kőzetlemezek mozgá­sát, távolodását. Évente a vál­tozás során néhány centimé­tertől 10-15 centiméterig is terjed a kimutatott elmozdu­lás. Sokkal érdekesebb ez a szám, ha a földtörténeti kor tíz- és százmillió éveit szorozzuk be ezzel a néhány centiméter­rel, hiszen 1000 kilométeres mozgások is kimutathatók. Jó példa erre, hogy az a konti­nensdarab, amelyen Magyar- ország fekszik, 200 millió év­vel ezelőtt a Föld déli félteké­jén volt.- Hogyan, milyen irány­ban mozdulnak el ezek a lemezek?- Többféle lemezviszonylat is létezik. Izlandon a megfi­gyelhettem olyan felszíni moz­gást, amely évente egy centimé­tert távolodott. Anatóliában kelet-nyugati irányú távolodás­nak lehetünk tanúi. Sokkal lát­ványosabb ettől a San Francisco i Szent András-tö- résvonal. Erre épült rá egy mű- út, amely a mozgás következté­ben rendszerint kettétörik. Tö­rökországban is katasztrófát okozott földmozgás az előre­jelzések szerint nyugatra to­lódik. Nálunk azonban nem kell pánikhangulatot kelteni, mivel mi nem tartozunk ebbe az erős rengésű területbe, s több szerkezeti sajátosság is be­folyásolhatja a föld mélyében zajló változásokat. Évszáza­donként öt-hat veszélyesnek minősülő földrengés fordul elő, a katasztrofális földrengéseket kiváltó közvetlen lemeztek­tonikai övezetbe nem tarto­zunk bele. Szuromi Rita Magyarországi rengés-statisztika Jelzés, kitelepítés, menekülés Amióta az ember rájött arra, hogy a földrengéseket nem haragos égi ha­talmak okozzák, azóta folyamato­san kísérleteznek a mozgások elő­rejelzésével. A legősibb módszer az állatok figyelése. A macska és a patkány kitűnő rengésjelző. A ma ismert - közel sem tökéletes - mód­szerek segítségével is lehet azonban életet menteni. Kínában 1975-ben 7,3-as erősségű földrengés rázta meg a talajt. A katasztrófa következ­tében csak 1300 ember halt meg, ho­lott az érintett területen 8 millióan éltek. Pedig az előrejelzés technikai folyamata nem is volt túlságosan bo­nyolult. A katasztrófa előtt a kutak vízszintje megemelkedett, a mág­neses terek megváltoztak. A sikeres előrejelzést az állatok viselkedésé­nek tanulmányozása is segítette. Ám a természet nagyobb úr, mint az ember. Ugyancsak Kíná­ban néhány évvel később 280 ezer ember halt meg. A jeleket ezúttal semmibe vették. A nagy katasztrófákhoz időnként az előrejelzők óvatossága is hozzá­járul. A japán idegenforgalmi szakemberek kifejezetten üldözik a földrengés-előrejelzőket, mond­ván, rontják a vendégforgalmat a riogatással. Kaliforniában pedig egyenesen bepereltek egy tudo­mányos kutatócsoportot, mert az általuk előre jelzett rengés nem kö­vetkezett be, így riogatásnak minő­sítették az óvatosságot. A legkorábbi földrengést Kr. u. 455-ben jegyezték fel Szom­bathelyen. Ekkor az egész te­lepülés romba dőlt. Az erőssé­gére vonatkozóan' nincs adat. Egerben 1903. június 26- án rázta meg a felszínt egy 4,5-ös erősségű földmozgás. Ezt követően 1925. január 31-én Egerben 5-ös, Ostoro­son 5,2-es erősségű földren­gés pusztított. A hazai legerősebb rengé­sek Richter magnitúdóban: 1911. július 8., Kecsekemét (5,6), 1925. január 31., Eger (5), Ostoros (5,2), 1939. március 23., Álmosd (5,1), 1951. február 20., Terecske (5,1), 1956. január 12., Dunaharaszti (5,6). Össze­hasonlításként: a bukaresti rengés erőssége 7,2-es volt, s 250-szer nagyobb energiákat szabadított fel, mint a Dunaharasztiban történt. A Földön évente átlagosan 18, 7-7,9 közötti erősségű földrengés várható (ezt a fo­kozatot a tudósok katasztrófá­nak nevezik). Az 5-5,9 közti földrengés a veszélyes fokozat. Ez évente 800 esetben fordul elő Földön. A hazai legerősebb rengéseket ismerve évszázadunkban hat­szor pusztított veszélyes rengés. egymástól távolodó lemezek összeütköző lemezek felgyűrődő hegységek tűzhányó Dél-amerikai-lemez Afrikai-lemez Eger, Vörösmarty u. 30. 72 m2- es 3 szobás I. em. lakás ea. Ár: 4,8 MFt. T: 30-20 5 8-3 82 (57940) Markazon családi ház teljes közm. ipari áram, mell.ép. eladó 06-20/9253-648 (58801) Zagyvaszántón 2 szobás cs.ház ea. (gáz, tel.) Fő út 16. T: 37/340-946 (58719) ‘94-es Samara ea. kevés km-rel, 5 seb., 5 ajtós, újszerű áll. T: 37/3 89-901 (58703) Ford Escort Alba 1.3 ‘94-es el­adó. Ár: 1.420.000 Ft. Tel: 30/94 50-798 (58616) Ford Escort (gázzal is üzemel) eladó. Tel.: 37/386-111 (58956) Kocka 1300-as Lada ‘86-os, első tulaj, friss műsz. 66 ekm-rel ea. 37/388-374 (58820) Újszerű állapotú Samara eladó 9 éves. Tel: 37/3 89-774 (58656) Kdriés 3. ^Kell-e motorfelárat fizetni ASTRA CLASSIC START vásárlása esetén? I • igen ® Karikázza be 2. nCITI a megfelelő választ! A játék feltételeit a Heves Megyei Hírlap X szeptember 17-i, pénteki számában olvashatja. /JáléksziloÍMi 3. w O Z HEVES ^'HÍRIAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom