Heves Megyei Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-18 / 218. szám
1999. szeptember 18., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Harminc éve forgatták a faluban az Isten hozta, őrnagy úr! című filmet Kivilágíttatná a szarvaskői várat Cleveland díszpolgára Szarvaskő a Heves megyébe irányuló idegenforgalom kedvelt célpontja lehetne, véli a településen élő egykori híres labdarúgó, a nyolcvanadik életévében járó „Kislukács”. A várat kellene kivilágítani, hozzá felvonót építeni, mint ahogyan a világ más tájain teszik azt a hasonló értékekkel. Eger önálló településrészén jelenleg három és fél száz ember él: tősgyökeres helybeliek és az újonnan ideköltözöttek. Legtöbben a jó levegőt és a csodálatos erdei környezetet dicsérik. A késő nyári hétköznapon a bükki faluban tapintani lehet a csendet. Egy idős asszonyon és egy kerékpáros férfin kívül szinte senki nincs az utcán. A falu egyetlen kocsmája is kong az ürességtől. A sarokba állított két nyerőgép elhagyatottan árválkodik. Szinte mindent átitat az augusztus végi hangulat kint és bent egyaránt. A település fölött álló vár első írásos emléke az egri káptalan 1295. évi határjáró levelében lelhető fel. Ez is, mint maga a település, az egri püspökség ősi birtoka volt. Plébániáját már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék is említi „sub castri episcopi” név alatt. A község korábban a Szarvaskőváralja nevet viselte, amelyet nyilvánvalóan a tatárdúlást követően megépíttetett erődítménye után kapott. Régi és új legendák A hagyomány szerint egy vadászat alkalmával a kutyák hajszolta szarvas a sziklára tévedve - a menekülés útját nem találva - levetette magát a mélybe. Innen származhat a Szarvaskő név. Az évszázados legenda mellett persze keletkeznek újabb keletűek is, többnyire kiemelkedő események-, hez kötődően. Egy kis lélekszámú, a nagyvilág forgatagától messze lévő faluban azonban mi is jelentheti a „nagy eseményt”? Természetesen az, ha a messzi fővárosból filmforgatásra érkezik egy stáb Latinovitscsal, Sinkovitscsal és más, nem kevésbé ismert művészegyéniségekkel. Ez történt pontosan harminc évvel ezelőtt, amikor Szarvaskőn forgatták az Isten hozta, őrnagy úr! című nagy sikerű filmet. A SinJiovitvunoka A forgatás időszakára az eltelt három évtized ellenére szinte minden középkorú és annál idősebb ember emlékezik. Nagy felhajtás volt ugyanis. Mesélik: a híres jelenet arról, hogy árok vagy csak árnyék húzódik-e az őrnagy úr és a tűzoltóparancsnok előtt - tehát kell-e ugrani, vagy bele is léphetnek -, nem szerepelt a forgatókönyvben. Hogy mégis filmszalagra került, annak oka, hogy dolgoztak a felvevőgépek ennél a párbeszédnél, ami a legvalóságosabb valóság volt: Gizi néninek nehéz egyedül a színész urak berúgtak ugyanis, így valóban nem tudták eldönteni a kérdést... A helybeliek útmutatása alapján a falu Egerhez távolabbi végén - a felvégen - keressük Sinkovits Imre állítólagos unokáját. A fiatalember jót mosolyog a felvetésen. Majd határozottan kijelenti: ez is csak a „legenda ” része lehet. Nagyon, de nagyon távoli rokonság van csupán az ismert színész és az ő családjuk között. Nehéz özvegység Az idős hölgyet a katolikus templom mellett szólítjuk meg. Mint mondja, özvegyként, egyedül nehezebb az élete a faluban, mint az ide költöző fia- talabbaké, akik többnyire a megyeszékhelyre járnak be dolgozni. A gáz nincs bevezetve, de nem is nagyon lehet a kemény vulkanikus talajban lefektetni a vezetékeket. Munkahely nincs a községben, az erdőgazdaság is megszűnt, mint kenyéradó cég. A Szarvaskőben élők közül minden tizedik ember özvegyasszony - teszi még hozzá. Több mint harmincat számolt össze a napokban. Gizi néni egyszobás családi házának ámbitusán könyökölve nézi a két idegent. Amikor megszólítjuk, készséggel válaszol: két férjet temetett el. Egyikük a Don-kanyarban maradt, a második 18 éve halt meg. Mindketten szarvaskőiek voltak. Mint mondja, egyedül már nem tud gondoskodni magáról, ezért árulja kis házát. Ha sikerül eladnia, a lányához költözik, aki Makiáron teremtett magának otthont. Székelyföld szülötte A postával és az egykori iskola épületével átellenben takaros ház áll, székely kapuval. Lukács Ede lakik itt, aki 1940-46-ban a Ferencváros labdarúgócsapatának volt élvonalbeli játékosa. Kislukács- nak becézték, s ez a név akkoriban számtalan kaput megnyitott előtte. A nyolcvanadik évében járó férfi 12 évvel ezelőtt költözött „vissza” Magyarországra Romániából. ő még Trianon előtt született, magyar állampolgárként. Játszott az Erdély válogatottjában, amikor 1940-ben 6- 3-ra elverték a náluk vendégeskedő Fradit. Ő maga három gólt rúgott azon a meccsen. Minden bizonnyal ezért is „vette meg” az FTC. Amikor szakított a focival, a kultúra területén vállalt munkát. Egyszerűen nem bírta elviselni, hogy a hallatlan népszerűség évei után „kis semmi” legyen. Kultúrmenedzserként - a Marosvásárhelyi Népi Együttessel - bejárta a világot, így az USA városait. Cleve- landben még a város díszpolgári címét is odaítélték neki. Büszke arra, hogy a magyar szót elvitték Amerikába. Sütő András, Kányádi Sándor, Farkas Árpád és Bács Ferenc nevét említi, akikkel volt szerencséje együtt dolgozni. Ami Szarvaskővel kapcsolatos véleményét illeti, az nagyon kedvező. Gyönyörű a vidék - állítja az egykori jobbszélső. Csak éppen tenni is kellene érte valamit: kivilágíttatni a várat, drótkötélpályát építLukács Ede öt évig volt az FTC üdvöskéje fotó: Gál Gábor tetni. Ezt Ede bácsi mind meg is próbálta elérni, ám folyton a hivatalnokok ellenállásába ütközött. Ennek ellenére terveit a mai napig nem adta fel. Síké Sándor A katolikus templomot Pyrker érsek emeltette 18U0-A5-ben Napló VASARNAP 19.00 A Napló Magyarország legnézettebb hírmagazinja. Mert ebben a műsorban az érintettek mondják el, hogy mi nekik a fontos. A vélemény ugyanis hatalom. A néző hatalma. És nálunk a néző számít. Mérlegen a valóság. Magyarország vezető televíziója
