Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-04 / 180. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. augusztus 4., szerda Gyújtogató bútortolvajok BOLDOG - Tegnap hajnali 4 órakor riasztották a hatvani tűzoltókat: siessenek, mert lán­gokban áll egy családi ház. A helyszínre érkező láng­őrök hamarosan megfékezték a tüzet, de a pusztítás így is szá­mottevő; a kár meghaladja a kétmillió forintot. Az elsődleges adatok alapján a tüzet szándékos gyújtogatás okozta. A kifogástalan állapotú épületben ugyanis jelenleg nem lakik senki, a helyiségekben bú­torokat tárolnak. A tolvajok is tudták ezt. Az utóbbi időben 3- 4 alkalommal bementek „kö­rülnézni”, majd vitték a vihetőt. A feltételezések szerint most is így történhetett. Valakik ké­zikocsival felszerelkezve „por- tyáztak”, felpakoltak egy teljes szekrénysort, s távozásuk eló'tt - a nyomok eltüntetésének szándékával - felgyújtották az épületet. A rendőrség jelentős erőkkel folytatja a nyomozást a tettesek kézre kerítése érdekében. (—ó) Szombattól szobrok a Rossztemplomban EGER - Augusztus 7-én, szombaton 11 órakor nyílik Popovits Zoltán szobrászmű­vész kiállítása a Rossztemp­lomban. A tárlatot Heli Kanerva, a Finn Nagykövetség ügyvivője és Wehner Tibor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma képzőművészeti főosz­tályvezetője nyitja meg. Fuvo­lán közreműködik Hibay Éva. A tárlat szeptember 30-ig látható. Még a héten elkészülnek Felújítják a községi utakat DETK - Ráfért már a felújítás a település egyik-másik for­galmasabb utcájára, nem vélet­lenül jelentek hát meg az anya­got szállító, illetve a friss asz­faltot öntő és hengerlő gépek a községben. A HE-DO Kft. szakemberei - mintegy referenciamunkaként - ezekben a napokban végzik a falun átvezető Fő út, valamint az Árpád és a Rákóczi utca tel­jes felújítását. A munkálatok során új borítást kapott a köz­ség és a 3-as számú főút közötti szakasz is. Az építők - ígéretükhöz hí­ven - a héten elkészülnek fel­adatukkal, s átadják a helybeli­eknek a szemmel láthatóan is jó minőségű utakat. Tények, találgatások és félelmek egy igazgatóválasztás kapcsán (Folytatás az 1. oldalról) A pedagógusok egyértelműen a régi vezető mellett foglaltak állást. A 12 tagú tantestületből- a két érintett, illetve egy tá­vol lévő nevelő kivételével - kilencen szavaztak, közülük heten Bukovicsnéra. Ezután a szülői munkakö­zösség került sorra. A 15 jelen lévő tag közül tizenhármán ugyancsak Bukovicsnét támo­gatták. Ezt követően a vele szimpatizálók nyugodtan vár­ták a képviselő-testület dönté­sét, gondolván: szinte bizo­nyos, hogy további öt évig el­láthatja a vezetői teendőket. Csakhogy a testület 6:2 arányban Varga Sándornak szavazott bizalmat. A döntést faluszerte értet­lenség fogadta. Elsőként a szü­lők ocsúdtak: aláírásgyűjtésbe kezdtek a határozat megvál­toztatása érdekében. Az isko­lába járó 115 gyerek hozzátar­tozói közül 92-en írták alá azt a képviselő-testületnek szánt levelet, amelyben közlik, hogy meg vannak elégedve a régi igazgatónő munkájával, ezért szeretnék, ha továbbra is ő foglalhatná el a vezetői széket. Ezzel párhuzamosan - egyesek szerint nem a szülők sugalmazására - a gyerekek is aláírásgyűjtésbe kezdtek, s en­nek nyomán 66 apróság látta el kézjegyével az előbbiek szel­lemében fogant beadványt. A szülők számos érvet so­rakoztatnak fel a döntés meg­változtatása érdekében. Sze­rintük az új igazgatót nem kedvelik a gyerekek, mivel a tornaórákon túl szigorú, és - ahogy levelükben fogalmaztak- nem mindig igazságos. To­vábbá, a képviselő-testület tag­jai közül senkinek nincs álta­lános iskolás korú gyermeke, így a falu vezetői nem ismer­hetik átfogóan az intézmény­ben folyó munkát.-Ha „külső” jelentkező is akad, akkor megértem, hogy a pályázat alapján döntenek - méltatlankodik az egyik szülő. - De ebben a kisfaluban, ahol mindenki ismer mindenkit, a szubjektív szempontokat is fi­gyelembe kellett volna venni. Sokakat aggaszt az is: vajon milyen lesz a légkör a tantes­tületen belül, amikor az új ve­zető tudván tudja, hogy a kol­légák többsége a másik pályá­zót favorizálta? Már hallani olyan hangokat a településen, hogy néhányan fontolóra vet­ték: inkább más iskolába írat­ják csemetéjüket, nehogy a gyermek az intézmény „bel- harcainak” áldozata legyen. A találgatások talaját táp­lálja a polgármester szülőknek küldött válaszlevele is. Ebben ugyanis Szekeres István sem­milyen konkrét érvet nem említ a testület döntésének indoklá­sául, mi több, megjegyzi: Bu- kovicsné Gyóni Mária alkal­massága sem emberileg, sem szakmailag nem kérdőjelező- dött meg, de „az iskolában ki­alakult helyzet miatt szükség volt a váltásra”. Hogy milyen helyzet ala­kult ki, a faluvezetőtől nem si­került megtudnunk, mivel nem sikerült elérnünk őt. A község lakói mind gyak­rabban emlegetik a közel­múltbeli példát, amikor egy másik településen hasonló kö­rülmények között megválasz­tott igazgató már a döntés utáni éjszakán lemondott megbízatásáról. Az alábbi fe­jezet tulajdonképpen a törté­nések leghomályosabb része, megannyi tisztázatlan kérdés­sel. Ezek legfontosabbika: miért félnek Szűcsiben az emberek? Talán feltűnt az olvasóknak, hogy írásunkban a közvetlenül érintettekén kívül senkinek nem szerepel a neve. Amikor az igazgatóválasztás körülmé­nyeivel kapcsolatos első jel­zést megkaptam, informáto­rom ragaszkodott hozzá, hogy személyesen, és ne telefonon beszélgessünk. Több szülővel és más helybeliekkel szót váltva, minduntalan egyetlen személyre terelődött a beszél­getés; olyan valakire, akinek állítólag óriási szerepe van a dolgok ilyetén alakulásában, de senki nem mer ellentmon­dani neki, annyira tartanak tőle a településen. Az emberek még attól is ódzkodtak, hogy a monogramját elárulják. Azért összeállt a kép. Volt, aki elárulta: az illető önkor­mányzati képviselő, „melles­leg” pedagógus. Megint má­sok szerint a helyi közoktatási, közművelődési és sportbizott­ság környékén kell keresgél­nem. Egy névtelen telefonáló újabb adalékkal szolgált: kér­dezzem meg a képviselőket, a döntés előtt ki látogatta végig őket, lobbyzva az új vezető megválasztása érdekében. Aztán a nevét is megtud­tam. Kerestem, de nem talál­tam a telefonkönyvben a szá­mát, mivel az titkosított. Ám létezik olyan titok ebben az országban, ami ki ne tudódna? Egyszer majd szeretnénk kérdéseket feltenni neki. Tari Ottó Rendőrök civilben. A németországi Saarland tartomány motorozásnak hódoló rend­őrei hazánkban túráztak. Egerben megismerkedtek a rendőrkapitányság hétköznapi életé­vel, s gyönyörködtek a tarnamérai Rendőrmúzeum (képünkön) gyűjteményében, fotó: pilisy Egriek a „Pepsi-szigeten” BUDAPEST, EGER - Ma kezdődik és egy héten át tart az Óbudai Hajógyári Szigeten a Pepsi-szigetre elkeresztelt ren­dezvénysorozat, több száz programmal. Ebben az évben négy csoport is képviseli a he­vesi megyeszékhelyt - tudtuk meg Juhász Mihálytól, az egri MAS-klub vezetőjétől.- Elsőként (szombaton) a MÁS-klub dolgozói mutatják be a Mi van a színfalak mögött? című, Egerben már óriási kö­zönségsikert aratott, leleplező bábelőadást - mondotta a klub­vezető, akitől megtudtuk: a 13 órai kezdési időpont már biztos, az előadás végleges helyszíne még nem. A helyszín természe­tesen a sziget információs standjánál lévő plakátok segít­ségével megtudható. Hétfőn, hajnali 3 és 4 óra kö­zött mutatja be programját a Polly is Dead a rock- és blues- színpadon, majd kedden ugyan­itt, ugyanebben az időpontban a Forcas. A sziget utolsó napján, kedden délután 6 órakor lép fel a Banán-színpadon a Meztelen Ebéd együttes. A fejlődő kézműves iparosokért MÜNSTER, HEVES ME­GYE - Mint lapunkban koráb­ban beszámoltunk róla, a Müns- teri Kézműves Kamara a Heves Megyei Kézműves Kamarával és az Eger és Vidéke Ipartestü­lettel közösen pályázott Brüsz- szelbe, a vállalkozók szakmai továbbfejlesztését segítő prog­ramra. Ehhez jelentős anyagi támogatást kaptak, és be is indí­tották azt. Ennek keretében egyhetes szakmai úton vett részt Müns- terben szűkebb hazánk kézmű­ves kamarájának tagjaiból és a megyeszékhelyi ipartestület szakembereiből álló delegáció. Mint Demeter András, a ka­mara titkára és Molnár Zol­tánná, az ipartestület ügyveze­tője lapunknak elmondták, elő­adásokat hallgattak meg és üzemlátogatásokat tettek. Új szakmai ismereteket szereztek - többek között - a költségtaka­rékos üzleti munkáról, a kezdő vállalkozások egzisztencia-ala­pításáról, továbbá arról is, hogy a vállalkozások idősebb tulaj­donosai hogyan adják át család­tagjaiknak a tulajdont. A program keretében a Sis- dad cég a személyes szakmai tanácsadást segítő számítógépet adott ajándékba a hevesieknek, a Münsteri Kézműves Kamara pedig számítógépes tanfolyam szervezéséhez szükséges hat berendezést adományozott ne­kik. Ezeket a Heves Megyei Kézműves Kamaránál helyezik üzembe. A program következő részeként szeptember végén nyolc egri kézműves vállalkozó utazik Miinsterbe, hogy közvet­len üzleti kapcsolatokat alakít­son ki. Októberben pedig a he­vesi megyeszékhelyen értékelik majd a közös program elsőéves eredményeit. (m. k.) Tízmillió forintos kártérítést kaptak Utcarészeket mosott el a hömpölygő áradat Elvonult az áradat, a veszély azonban nem hárult el - mondta Pelle Sándor polgármester, aki szerint az elkövetkezendő' idő­szakban a károk enyhítésén túl a hasonló csapások megelőzé­sére kell fordítani a legnagyobb figyelmet. DETK - Ennek jegyében úgy­nevezett alagcsövezést kell vé­gezniük a víz által legjobban sújtott Széchenyi utcában, ahol a közelmúlt hatalmas esőzései nyomán nyolc portán keresztül ömlött az áradat. Az említett eljárással egyéb­ként szabályozni lehet majd a víz áramlását. Ez természetesen nem kevés pénzbe kerül. A község eddig tízmilliós kártérítést kapott. Mint a polgármester elmondta: ebből az összegből először is kifizetik a korábbi védekezés - a szállítás, az üzemanyag, a homok, illetve az igénybe vett gépek - költségeit. A fennmaradó összegből a megrongálódott önkormányzati létesítményeket, illetve utakat kívánják helyreállítani. További jelentős összeget kell fordítaniuk a gyaloghíd felújítására, a József Attila utca két, tönkretett szakaszának fel­újítására, továbbá a Petőfi ut­cának arra a részére, amelyet szinte teljes egészében elmosott az áradat. Az önkormányzat feladata az is, hogy megnyugtatóan ren­dezze annak az egyedülálló idős hölgynek a problémáját, akinek az otthona életveszé­lyessé vált, s ideiglenesen a Fa­luházban helyezték el. A szomszédok már biztosan felkeltek. Ne gyújts fényt, csodálkozz velük együtt, milyen közelről hallatszottak a lövések, biztosan részeg katonák randalíroztak valahol a közelben, érted? Kiment. A ház előtt nem gyúlott fény. Az a pár rövid sorozat és egyes lövés csakugyan ér­deklődést keltett. Hallottam néhány hangot az utca felől. Kalinga nyelven csiviteltek, időnként csettintve közben. Ez egy ilyen nyelv. Én köz­ben a lesötétített szobában álltam a három halott között, és lázasan töprengtem, mit tegyek. Elő­ször is összeszedtem a fegyvereket. A pisztolyt eltettem az övembe, jó lesz nekem. A telefont nem használhatom - mi van, ha Múlani nem mondott egészen igazat, és mégis lehallgatták a vonalat? A lehallgatók most is ott ülhetnek. In­nen nem szólhatok a barátaimnak. Egyáltalán, be kell-e avatni őket? Ha Múlani tényleg nem szólt a bátyjának, még megúszhatjuk. Bár a tit­kosszolgálati főnök öccsének nyomtalan eltű­nése nem könnyíti meg az igazi akciónkat sem. Gyanút, feszültséget kelthet a városban. Odakünn csend lett, visszajött Lirra. Állt a sö­tét küszöbön.- Három nagy alakú szemeteszsák - mond­tam röviden. Kiment, visszajött, zizegett a mű­Nemere István: Szomszédom a anyag. A kintről beeső holdfényben nehézkesen a zsákokba húztam a három pasast. Aztán a zsá­kokat kicipeltem az udvarra, a fal tövébe helyez­tem. Hallgatott a környék, nyugalmas csönd volt. Sóhajtottam. Azt hittem, ez az akció nem követel halottakat - és lám, hárman máris kihűl­tek. De nem volt lelkiismeret-furdalásom. Mú­lani egyszerűen túlbuzgó volt és kegyetlen. A házban Lirra várt. Hozzám simult.- Ugye, nem mondtad komolyan, hogy „egy fekete nővel kevesebb...?”- Nagyon hiányoznál - feleltem, megcsókol­tam sebes száját. Felszisszent. Kimentünk a für­dőszobába, szerencsére volt nála minden, amire szükség lehet egy sebesülésnél. Fertőtlenítés után még helyes kis ragtapaszokkal is elláttam. Aztán a három géppisztolynak is találtam egy kopott bőröndöt.-Figyelj, Lirra. Menj a hátsó kijárathoz, és hagyd nyitva az ajtókat. Ha katonák vagy rend­őrök jönnének, tűnj el, találkozunk a Hotel Li­halál (21. rész) bertyvel szemben, az árkádok alatt. Ha egy taxi jön, maradj nyugodtan, az én leszek. És már mentem is. Felkészültem rá: ha őrjá­rattal találkoznék, a diszkóból vagy mulatóból hazatérő, kellemes, pityókás, ám mégis nagy te­kintélyű fehér ember leszek. De bajtalanul elju­tottam a belváros szélére, és hamarosan le is in­tettem egy taxit. Középkorú, kopaszodó fickó vezette. Első lá­tásra elég bizalomgerjesztőnek tűnt.- Salut - ültem be melléje. Udvariasan mo­solygott, és várta a címet. De én nem siettem. Lassan gurultunk az utcán, már alig járt ott va­laki. Ekkor értettem meg, közel a hajnal. Fél kettő lehetett. - Mi a neve?-Littun, Monsieur.- Akar nagy pénzt keresni, Littun?- Nagyon - felelte őszintén, és megélénkült. Néztem az arcát, aztán mondtam az utca nevét. Hamarosan ott voltunk. Amikor megálltunk a ház előtt, szóltam, tolasson be farral a ház mellé. A környék csöndje szinte szétfolyt, amikor le­kapcsolta a motort.- Tízezer frank - mondtam. Littun döbbenten nézett rám. Tízezer...? Ez itt hatalmas összeg, egy évig is elélhet belőle egy kisebb család.- Semmi kérdés. Segíteni kell, és utána hall­gatni, míg csak él. A saját érdekében is, oké?- Oké - lehelte, még mindig az összeg hatása alatt állva. Felemeltük a csomagtartó fedelét. Szerencsére nagy kocsi volt. Littun megmar­kolta a zsákok egyik végét, én a másikat. Az ar­cát láttam a holdfényben - biztosan tudta, mi van a zsákokban. Összeszorította a fogát. Vér nem csordult, a zsákok erős anyagból készültek. Betettem a bőröndöt is. Jobb, ha a sofőr nem látja Lirrát. A sötétben talán a házat sem eléggé, így nappal nem azonosíthatja. Beszóltam Limá­nak.- Mosd fel a szobát, tüntess el minden nyo­mot. Hamarosan visszajövök. A néptelen városon át haladtunk a folyó felé. Lementünk egészen Mzinga déli végébe. Egy földúton hajtottunk ki a partra. Littun fejében alighanem megfordult, hogy most aztán vele is végzek. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom