Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-03 / 179. szám

1999. augusztus 3., kedd Megyei Körkép 3. oldal Keleti alkuk- Négyszázhúsz - mondja Torgyán miniszter.- Kettőszáz - így Járai. Félő, hogy mielőtt kide­rülne ennek az arab típusú alkudozásnak a befutója, Orbán ezt is megoldja. Jómagam háromszáztízre tippelek. (síké) * Homa János fogadónapot tart augusztus 5-én, csütör­tökön 10-től 15 óráig. Eger város országgyűlési képvi­selője a Telekessy utcai iro­dában várja a választópolgá­rokat. Az AVON női futóklubja keddi és csütörtöki napokon minden futni szerető höl­gyet vár az egri stadionban. Az este fél hétkor kezdődő edzéseket Garbacz Gábor vezeti. A tréningeken a részvétel ingyenes. Az egri táncfesztivál leg­közelebbi előadását az egri Ifjúsági Házban tekinthetik meg az érdeklődők augusz­tus 4-én, szerdán 20 órától „In memóriám Dienes Valé­ria” címmel, a Még 1 Moz­dulat Színház előadásában. Az Ünnepi hetek a barokk Egerben rendezvénysorozat holnap esti programjában Maros Éva hárfaművész és Geiger György trombitamű­vész ad hangversenyt a Mi­norita-templomban. A nyolc órakor kezdődő mű­sorban egyebek között Bach-, Händel-, Schubert-, Rossini-, Kodály-, Bartók-, Csajkovszkij- és Strauss- művek hangzanak fel. A „Barokk lakoma” ízeit még ezen a héten élvezhetik a Hotel Egér-Parkba elláto­gatok, ahol a vendégeket korhű ruhába öltözött fel­szolgálók fogadják, a svéd­asztalokon korabeli ételek sorakoznak, mindehhez ba­rokk zene szól. A Vitkovits-ház képzőmű­vészeti műhelyének felnőtt önképzőköre augusztus 16- 19 között tartja tűzzománc­készítéssel foglalkozó alko­tótáborát Oskóné Bódi Klára iparművész vezetésé­vel. Az érdeklődők jelent­kezését várják a szervezők. TRAF1TPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Heves belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Nehéz aratás Hevesben (Folytatás az 1. oldalról) Az előbbiből hektáronként 3,7 tonnát, az utóbbiból 2,1 tonnát értek el. A jó repcetermés elle­nére gondok vannak az értéke­sítéssel. A felvásárlók garantált áron csak a szerződött mennyi­séget veszik át. Ezért tonnán­ként 46-49 ezer forintot fizet­nek. Azért a termésért viszont, amelyre nem szerződtek, 33-36 ezer forintot adnak tonnánként. Arról is értesültünk, hogy eddig a búza területének 65 százalékán aratták le a termést, amely szerény, hektáronként 3­3,5 tonna. A kenyémekvaló minősége, beltartalmi értéke is elmarad a várttól. Növeli a költ­ségeket, hogy több helyen kény­telenek lánctalpas kombájnok­kal aratni. Ha száraz marad az időjárás, akkor a következő hét­nyolc napban befejeződhet a búza betakarítása a megyében. Egyelőre nagyon lassan halad a gabonafelvásárlás, a malmok várakozó álláspontra helyez­kedtek, és jelenleg még a tava­lyi búzából őrölnek lisztet. Továbbra is tart a júliusi eső­zések miatt kialakult ár- és bel­vízkárok felmérése a mezőgaz­dasági területeken. Ez a gabo­nán kívül főleg a napraforgó- és a kukoricatáblákat érintette. A nem végleges becslések sze­rint mintegy hárommilliárd fo­rint kárt okozott a víz a földe­ken. A falugazdászok továbbra is fontos feladatot látnak el ezek pontos felmérésében, va­lamint az agrárigazgatásban is. Ezért kérik, hogy termelők for­duljanak bizalommal hozzájuk, mert közreműködésükkel gyor­sabb lehet a szükséges infor­mációáramlás a gazdák és a hi­vatal között. Zoltai Béla, a megyei hivatal vezetője érdeklődésünkre el­mondta, hogy az ár- és belvíz sújtotta területekről 125 nagy súlyú hízósertést már elszállí­tottak, további 353-at a jövő héten visznek el a tenyésztők­től. Atány és Hevesvezekény térségéből 161 normál sertést vásároltak fel a Vágóállat és Hús Terméktanács segítségé­vel. Véleménye szerint a vágó- hidakon nem megfelelő a hoz­záállás, mert azt mondják, hogy a feldolgozó vonalakba nem fémek bele a túlsúlyos állatok, így a megye regionális vágó- hídjainak segítségével oldják meg ezt a gondot, a Pásztor Hús, a Penika, az Árvái Hús és a Ga-zsó Hús közreműködésével. (mentusz) Százezret fizet, aki gyermekkel koldul (Folytatás az 1. oldalról) Más kérdés, hogy Egerben ed­dig csupán egy koldus ellen in­dult eljárás, néhány évvel ez­előtt. A rendőrség hatásköre el­dönteni, hogy a koldust elza­varja vagy feljelenti. Ennek a díjtétele 5000 forintig terjedt, és természetesen mérlegelni kellett az illető anyagi körül­ményeit. A figyelmeztetés után mi 1000-2000 forintos bírsá­gokat vetettünk ki. Jelenleg egy ilyen ügyünk van. Jövő márci­ustól viszont teljesen új foga­lom lesz a gyermekkel történő koldulás. Ennek felső határa 100 ezer forint lesz. A törvény- alkotók meggondolása érthető: aki gyermeket koldulásra kény­szerít, annak büntetési tétele - az elkövetés súlya és a gyermek veszélyeztetése miatt - jelentő­sebb lesz.- Változik a tiltott helyen tör­ténő aláírásgyűjtés szankcioná­lása is. Mennyire?-A plafon 100 ezer forint lesz, s jegyzői hatáskörbe tarto­zik. De több esetben a szabály- sértésben eljáró hatóság is vál­tozik. Ma a játékautomaták til­tott üzemeltetése hozzánk tarto­zik, jövőre viszont a Szerencse- játék Rt. és a Fogyasztóvédelem felügyel a renitensekre.- Mi a helyzet a becsületsér­tőkkel?- A tavasszal érvényben lévő 10 ezer forintos plafon július 13-tól 20 ezerre emelkedett, jövő márciustól viszont 50 ezer forint lesz. Évente 2-3 olyan esetünk van, amelyben bizo­nyíthatóan megtörtént a becsü­letsértés.- Ön szerint lesz a díjtételek emelésének visszatartó ereje?- Nem hinném, hogy lesz. Aki ugyanis a cselekményt el­követi, az általában nincs is tisztában a büntetés nagyságá­val. Másrészt, aki mondjuk a megélhetése miatt követ el lo­pást, az valószínűleg az emelt tételek után is megteszi. (szuromi) A belvárost megmentették? EGER - A Kőkút utcai öreg­sori pincéknek a nagy esőzések idején való víz alá kerülését az idézte elő, hogy az önkormány­zat a tavalyi belvárosi áradások után a Farkasvölgy felé vezet­tette el a Hajdúhegyre hulló csapadékot - állítja Bíró Béla pincetulajdonos. A Kőkút utcában tizenöt ré­gen vágott pince található, s ezek fölött még fél évtizede is hagyományos, úgynevezett bakhátas művelésű szőlőültet­vények voltak. Mint Bíró Béla mondja, a terület nagyüzemi tí­pusú művelésre nem is volt al­kalmas, hiszen akkora a lejtése. Ennek ellenére „valakik” meg­vásárolták a szőlőföldeket, és új telepítésű szőlőt ültettek ide. Ráadásul nem a pincék előtti utcasorral párhuzamosan, ha­nem arra merőlegesen kiala­kítva a sorokat. Olvasónk sze­rint ez lett a bajok egyik for­rása, mert míg a bakhátas mű­velés vizet is biztosított a szőlő- ültetvényeknek, egyúttal meg is fogta azt. Most azonban átsza­lad a folyam, egyenesen a len­tebb lévő pincék tetejére. Tetézte a bajt, hogy időköz­ben új borospincéket is kialakí­tottak itt. A munkák során meg­fúrták a földet, ami tovább ron­totta az amúgy sem ideális víz­járást. Végezetül pedig a Haj­dúhegy csapadékvizének a Far­kasvölgyre történt terelése tette fel a pontot az i-re. Az öregsori pincék a legutóbbi esőzések idején el is jutottak az összeom­lás határára. Olvasónk úgy véli: az rend­ben van, hogy meg kell védeni a műemléki belvárost az elmúlt nyárihoz hasonló áradások megismétlődésétől. Ezt a vé­delmet azonban nem úgy kell biztosítani, hogy ugyanakkor más területeken soha nem ta­pasztalt károk keletkezzenek. A Hírlap kérdésére.Gadavies Gyula, az egri önkormányzat főmérnöki irodájának vezetője kijelentette: a Hajdúhegy csa­padékvizének elterelése nem más, mint a városban elterjedt pletyka, aminek az lehet az alapja, hogy a tavalyi belvárosi történések után a Keviterv ta­nulmánytervet készített a vízel­vezetésre a 25-ös főút irányába. Ugyanakkor azóta semmiféle műszaki beavatkozás nem tör­tént, még kivitelezési terv sem készült. Az irodavezető szerint a bel­város azért „úszta meg” a fel­hőszakadásokat, mert az esőzé­sek most a Galagonyás-dűlőre és a Farkasvölgyre koncentrá­lódtak. (sike) Tollvégen A jó, a rossz és a csúf A gazdáknak tulajdonképpen mindegy. A ma­gyar vidék képe egyhangú. Zsírjukban ful­dokló hízók lihegnek az ólak mélyén, kifejet­len tehenek panaszos bőgése hallatszik az is­tállókból, gabona és paradicsom rohad az el­öntött földeken. A természet tulajdonképpen kegyes, még kint a földön elvégezte azt, amit a termelő korábban csak hosszú, fáradságos munkával tudott elérni. Most nem kell komoly erőfeszítéssel betakarítani, tárolni, alkudozni a felvásárlóval, hogy aztán az egész évi munka gyümölcse szépen és menthetetlenül a nyakán rohadjon. Az elmúlt idők elemi kárainak legalább harmadát az agrár­veszteség „hozta”. Testvérek között is felülről súrolja a tízmil- liárdot. Éhhez mérten az agrártárca vezetőjének közelmúltbeli, vihart kavart kérése, melyben jövőre több mint 400 milliárdot követelt a mezőgazdaság számára, igazán érthető igény. Még ha távol is esik a realitásoktól. Ez a nyári lufi tehát csendesen leeresztett, miközben az ügy mögött meghúzódó valós probléma maradt. Mi történjen a me­zőgazdaság válságkezelésével, mennyi pénz lesz rá. Különösen pedig: milyen sors vár a mezőgazdasági árvízkárok elszenvedő­ire. Minderről egyelőre nem sok szó esik. Torgyán bizonyít­hatta jó szándékát, ő mindent megpróbál, de a klubtársak egy­szerűen nem hagyják élni. Torgyán mindenesetre előnyt szerzett, ő nyitott, ő kért, övé a kezdeményezés, innentől kezdve mindenki, aki nem ad és nem teljesít, csak rossz fiú lehet, de legalábbis igen csúf. A hazai mezőgazdaságban ettől függetlenül az árvíz múltán is igaz az a megállapítás, hogy ember a vízben. Hogy mikor lesz kint? Majd ha nem a bőven termő maszlagot, hanem távlatot is kínál­nak a mezőgazdaságban dolgozó százezreknek. Legalább azt, mihez kezdjenek magukkal, ha már a termeléssel végleg befü- rödtek. És ez a legfőbb politikai kérdés, hogy ki mondja meg nekik. Hogy ők a vesztesek, a lesüllyedők. Mert a mezőgazda­ság tényleg nem pusztán a termelők és nem az agrártárca gondja. Hanem a kormányzat próbaköve. Függetlenül attól, hogy ki a jó, ki a rossz, és ki az egyáltalán nem szép. Kovács János Enyhítetlen agrárkárok HEVES MEGYE - Minded­dig nem sok visszhangja volt a mezőgazdasági termelőket ért károkra figyelmeztető fel­hívásoknak - ismerte el Mali- nóczki István, a Heves megyei Agrár-érdekvédelmi Szövet­ség titkára. A közelmúltban az illeté­kes tárcáknak címzett leve­lükre semmilyen érdemi vá­lasz nem érkezett. A megyében az árvíz és az esőzések nyomán az első fel­mérések szerint legalább 2,2 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban, és ez az összeg az elmúlt időszakban csak tovább növekedett. He­vesben több ezer ember, sok száz család megélhetése ke­rült veszélybe. Az emberek utolsó tartalé­kaikat is fölélték, egyéb mun­kalehetőség, jövedelemszer­zési mód pedig nincs. Ez a kép nem csupán az árvíz pusztítását elszenvedett tele­pülésekre igaz, de akiknek a terméssel és az állatokkal együtt még a feje fölül a fede­let, az ingóságait is elragadta a természet, azok most külö­nösen nehéz helyzetben van­nak. Az önkormányzati ká­rokra megígért központi kor­mányzati segítség mellett az agrárkárok enyhítéséről azonban egyelőre nem sok szó esett, a kilátástalanság és az elkeseredés nyomán az érintett termelők így lassan, de biztosan a teljes ellehetet­lenülés szélére sodródnak.-Ez az árvízzel súlyosbí­tott mezőgazdasági krízis nem politikai, hanem szakmai kérdés, egyformán nehéz helyzetbe hozta a szövetkeze­teket és a magángazdákat - hangsúlyozta Malinóczki Ist­ván. Az agrártermelők érdek- képviseletei* legutóbbi orszá­gos megbeszélésükön kinyil­vánították: amennyiben a tár­gyalási felhívásukra nem kapnak pozitív választ, és nem mutatkozik remény a megoldásra - a károk megté­rítése, hitel elengedése stb. -, akkor az augusztus 12-i szol­noki nagygyűlésük után végső esetként készek a komo­lyabb nyomásgyakorlásra demonstrációkkal, akár a ha­tárátkelők és a hidak lezárá­sával. (kj) Az „elúszott” milliók (Folytatás az 1. oldalról) A testület Sós Tamás elnök ja­vaslatára határozott arról is, hogy az ár- és belvízkárokkal összefüggő pénzadományok kezelése, a gyors döntések elő­segítése érdekében módosítja saját szervezeti és működési szabályzatát. A külön alszám- lán kezelt adományok- felhasz­nálásához kollektív állásfogla­lás - azaz magának a tanácsnak a döntése - szükséges. Ezen az alszámlán egyébként pillanat­nyilag 11 millió 722 ezer forint található, de rövidesen újabb milliós tételek várhatók, egye­bek mellett Heves francia test­vérmegyéjétől, Loire-Atlan- tique-tól, amely százezer fran­cia frankot - mintegy 4 millió forint - ajánlott fel. Az átutalás­ról valószínűleg augusztus fo­lyamán szavaz az ottani megyei képviselő-testület. Az ülésen Nagy Sándor pol­gári védelmi ezredes, megyei parancsnok bejelentette: július végén Hevesben is megalakult a helyreállítási és újjáépítési bi­zottság, amelynek a hatósági, szakhatósági feladatokat ellátó állami szervek és a helyi vé­delmi bizottságok képviselői a tagjai. A grémium maga nem hatóság, hanem irányítással, koordinálással, szervezéssel foglalkozik. Mint elhangzott, a károsult települések vezetői legkésőbb 5-éig, csütörtökig juttathatják el a károk felméré­sével kapcsolatos adatlapot a megyéhez. Az adatokat másnap továbbítják az országos helyre- állítási bizottsághoz. (rm) Országjárás Suzukival EGER - Berkes Dezső gyön­gyösi nyugdíjas olvasónk vitte haza az elmúlt hét végére az Autó-Agria Kft. egri, Külsősor út 12. szám alatti szalonjából a Suzuki Swift 1.3 típusú sze­mélygépkocsit. Nyertesünk egyedül indult útnak, majd felvette fiát, aki a világbékefutó stafétával Bu­dapestig jutott, s még időben el tudta vinni a Balaton-átúszó verseny rajtjához. Felesége Tatán, a rokonoknál várta, s együtt folytatták útjukat Sop­ron környékére, Kőszegre (ké­pünkön), s a jáki templomhoz. Kilencszáz kilométert vezet­tek felváltva. Olvasóink figyelmét felhív­juk arra, hogy játékunk folyta­tódik! (pile) '•■‘tilt. A HEVEST HÍRLAP Mummuiuvn i'.mucm jUjI ,mj>o >rtriuju■ viouítiw.» ÜGYELETE: Újságíró: Szuromi Rita Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetés: Rudlofné Ixtbancz Piroska Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztés: Kovácsáé Tóth Márta Telefon - (36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom