Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-21 / 194. szám

4. oldal Horizont 1999. augusztus 21., szombat Városkép, árvízi csata után „A fejünk se fájna, ha lenne egymilliárd forintunk.. A Túl a sorozatos megpróbáltatásokon, amelyek a közelmúltban a várost érték, eljött az ideje annak, hogy - immár higgadt fej­jel - okuljunk a keserű tapasztalatokból, s számba vegyük: mi vezetett ide, s ebből fakadóan mi az, ami a jövő teendői közé tartozik - kezdte a beszélgetést az árvízi csata után Szabó Gyula polgármester. GYÖNGYÖS - A történet is- merős: az elmúlt két nyári hó­napban - teljesen váratlan idő­szakokban — rászakadt a senki­nek sem hiányzó égi áldás a mátraaljai városra. Hirtelen el­sötétült az ég, leereszkedett a felhő, s fél-, háromnegyed óra alatt itt volt a víz, amely gyor­san lefolyt ugyan az alföldi tá­jakra, ám meglehetó'sen fájdal­mas és költséges nyomokat ha­gyott maga után a városban.- Ez a természeti csapás igencsak keresztülhúzta a kö­vetkező évi városfejlesztési el­képzeléseinket - jegyzi meg Szabó Gyula. Ezt tények sokaságával tá­masztja alá a polgármester. Ira­tait nézve, onnan indul ki, hogy az elmúlt évi 547 milliós szja- bevételük csak kismértékben - 554 millióra - emelkedett az idén, ráadásul az állam ennek is csak a 15 százalékát hagyja meg itt. A kiesó' jövedelmet a helyi adóból próbálják pótolni: ez 549 millió helyett immár 680 millióra emelkedett. Ezek a változások végül is azt eredmé­nyezték, hogy az idei költségve­tés 278 millió forint hiánnyal számol. Ezt kell takarékosan beosztani, szükség esetén hitel­lel kiegészíteni. Az elmúlt év­ben százmilliós hitelt kellett felvennie - s időközben a tör­lesztést megkezdenie - a vá­rosnak, az idén viszont már 150 millióra is szükség lehet.- Ebben a pénzügyi helyzet­ben ért bennünket ez a kataszt­rófán esőzés - summázza a vá­rosvezető, aki térképen mutatja az árvízi csata helyszíneit. A töméntelen csapadékvíz a kiépített medrú' Gyöngyös- és a Mérges-patakon zúdult a belvá­rosra, s elárasztotta és tönkre­tette a partmenti Gyöngyöspa­tak utca burkolatát, veszélybe került a közeli iskola, illetve számos emeletes épület. A hi­dakban, átereszekben, mező- gazdasági utakban így is 150-200 millió forintos önkor­mányzati kár keletkezett. S eb­ben még nincs benne a városi intézmények mintegy 35-40 milliós kára. illetve az a 20 mil­lió, amit a városban, illetve körzetében a védekezésre köl­töttek.- Erre jönnek még a polgári védelem, a rendőrség, illetve az önkormányzati tűzoltóság kia­dásai, ráadásul nem valószínű, hogy az utóbbi testület kiadá­sait a költségvetés megtéríti. Ezt igazságtalannak tartjuk - mondja Szabó Gyula. - Bár a kormány sok mindenre ígéretet tett... A károk döntő többsége egyébként a patakmedrekben történt, ezeknek a kijavítása, új- rakövezése nem tűr halasztást, miután közelednek az őszi eső­zések. A partfalak ugyanis nem bírnak ki még egy ilyen árada­tot. De ott van például a Sár­hegy, ahol a mezőgazdasági utak szinte kivétel nélkül mind tönkrementek, az eső lehordta róluk a földet a városba, egye­bek között a Vasutas utcába. Amíg helyre nem hozzák őket, addig ki sem lehet menni a hegyre. A város északi részén, az úgynevezett Duránda negyed­ben lakossági károk is voltak. A megáradt patak itt három házat döntött romba, illetve tett élet- veszélyessé. Az érintett csalá­dokat az egyik iskolába költöz­tették, gondoskodtak az ellátá­sukról, s máshol - immár biz­tonságos helyen - vásároltak nekik házat, illetve lakást. Az önkormányzat ebben az ügyben is számít kormányzati segít­ségre, miután ezeknek a csalá­doknak sajnos nem volt biztosí­tásuk.- A város anyagi helyzetét az is rontja, hogy az idén beadott ÖNHIKl-pályázaton - ezt a TAKISZ 46 millió forintban tar­totta indokoltnak - nem nyer­tünk egyetlen fillért sem. Ezért aztán át kell rendeznünk az el­képzeléseinket - magyarázza a polgármester, aki szerint a leg­fontosabb az, hogy az eddigiek­nél sokkal komolyabban vegyük az árvízvédelmet. Az a városrész - teszi hozzá -, ahol a patak ke­resztülfolyik, egyébként is a kie­melt területek közé tartozik, mert ott a közműellátás nagyon hiá­nyos. Elsősorban a szennyvízcsa­torna-hálózat fejlesztése jöhet szóba, s ezzel összefüggésben az utak rendbetétele.- Mindezek megvalósítása attól függ, hogy milyen támoga­tásban részesül a város. Ha most lenne egymilliárd forin­tunk, akkor nem fájna a fe­jünk... - zárja a beszélgetés Szabó Gyula polgármester. Szilvás István Toka-patak: mennyit bír a meder? A vállalkozó rettegve kémleli az eget Három éve bombázza kérvényekkel a hivatalokat a vállalkozó, jelezve, hogy a Toka-patak medre nincs rendben. Júliusban bekövetkezett a baj, amelytől évek óta félt: a telephelyét ugyanis ekkor elöntötte az ár. GYÖNGYÖS - A Semiramis Kertközpont a város szélén, a Damjanich utca végén talál­ható. Szurovecz János a tulaj­donos és az üzemeltető. Mint mondja, a telep a város egyik legkeresettebb kerti növényeket forgalmazó központjává vált. Ügy véli azonban, hogy mindezek ellenére az arra hiva­tottak nem tesznek meg min­dent az árvízveszély elhárításá­ért, a magánjavak védelméért.- Három éve folyamatosan jelzem a különböző' hivatalok­nak, hogy a Toka-patak medre már nem képes elviselni a na­gyobb árhullámokat, főként azért nem, mert a hordalék részben eltömte a Gyöngyös­pata felé vezető út hídátereszét - magyarázza a vállalkozó. Egy-egy kiadósabb eső után, a víz szintje alaposan megnő, áradással fenyegetve a telephe­lyet. Az évek során többször is előfordult vészhelyzet. Július közepén a patak ki is öntött: csak a család és a barátok segít­ségének köszönhető, hogy az ár nem okozott többmilliós kárt a kertészetben. Szurovecz János azt is el­mondja, hogy a patak medrébe felelőtlen személyek teherautó­számra hordták az építkezési törmeléket. Egyszer ő is rajta­kapott egy illegális hulladék- elhelyezőt, fel is írta a gépkocsi rendszámát, ám a fuvarozót vé­gül csak nevetségesen alacsony- összegre büntették. A patak medre a hordalék-le­rakódások és a hulladék-elhe­lyezések miatt egyre szűkül, s így a vészhelyzet csak fokozó­dik. Áprilisban az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgató­ság (ÉVIZIG) megküldte a vál­lalkozónak a gyöngyösi sza­kaszmérnökség bevonásával készült vizsgálat eredményét, melyben többek között az ol­vasható, hogy az érintett pa­takmeder a külterületre előírt vízhozam levezetésére alkal­mas, ezért a vállalkozó által kért medertisztításra a fenntartó Mátraaljai Vízgazdálkodási Társulat nem kötelezhető. A választ Szurovecz János nem tartja elfogadhatónak, mi­után alig két hónap múlva a Toka-patak kilépett a medréből és a terület elöntésével éppen az ellenkezőjét bizonyította. Az üggyel az ÉVIZIG gyön­gyösi szakaszmérnökségénél Fábián János foglalkozik. Vé­leménye szerint a patakmeder az ominózus szakaszon a tör­vényben előírt víztömeg leve­zetésére alkalmas. Igaz, a tör­vény a tízévenkénti legnagyobb várható hízhozammal számol, nem pedig a százévenkéntivel, amilyen a július közepi volt. Farkas József, a Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvé­delmi Társulat vezetője szerint a meder le tudja vezetni a vár­ható vízmennyiséget. A kért medertisztítást ráadásul az is nehezíti, hogy a hordalékból felhalmozott iszap veszélyes­nek minősül, mivel a gyön- gyösoroszi vízgyűjtő területről nehézfémekkel szennyeződik. Ebben az esetben viszont az iszapot csak a veszélyes hulla­dékok számára kijelölt tárolók­ban lehetne elhelyezni. Koráb­ban már a gyöngyösi és a gyön- gyösoroszi önkormányzat is tervezte a patakmeder rendezé­sét, erre végül is pénzhiány mi­att nem került sor. A polgármesteri hivatal vá­rosüzemeltetési irodáján Szép­völgyi András tud az ügyről.- Az önkormányzatnak a kö­zeljövőben a Nagy-, a Mérges- és a Toka-patak városi medré­ben történt rongálódásokat kell helyreállítania - mondja, hang­súlyozva, hogy nagyobb vízho­zamkor a település több pontján is vészhelyzet alakulhat ki. A szakemberek a kárfelmérés után ülnek össze eldönteni, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. A Toka-patakot illetően csak ezt követően tud nyilatkozni. Tompa Z. Mihály Dr. Czimer József (1918-1999) A tudós, az orvos, a tanító, az apa, a férj, az ember, a beteg augusztus hatodikén elhunyt. A Kaposvári Kórházban és a Pécsi Orvostudományi Egye­tem II. sz. Bel. Klinikáján el­töltött évei után, (ahol Hámori professzor úr helyetteseként irányította a klinika tudomá­nyos oktató-, kutató- és gyó­gyítómunkáját), évtizedeken át az egri Markhot Ferenc Kórház I. sz. Belgyógyászati osztályának vezetőjeként, megyei belgyógyász főorvos­ként dolgozott. Életének utolsó napjait sú­lyos betegség nehezítette. A gondviselés nem volt kegyes hozzá, pedig életét az emberi szenvedés és fájdalom elleni küzdelem jegyében élte. Erdély szülötte volt, or­szágépítő, a klasszikus bel­gyógyászat-orvoslás utolsó misszionáriusa. Ránehezedett a mások sorsáért, életéért ér­zett roppant felelősség terhe. Tudta, hogy ez csakis a leg­magasabb színvonalú minő­ségi munkával viselhető el. Távozásával pótolhatatlan veszteség ért bennünket, ugyanakkor életműve, hagya­téka óriási, alig felbecsülhető, sziklaszilárd hitvalláson ala­pult. Ezt csak azok ismerhet­ték igazán, akik a sors jóvol­tából vele együtt dolgozhat­tak. Az „amit mondunk és amit megteszünk” tartalmában nála nem volt és nem is lehe­tett különbség. Az „amit meg­teszünk és megtehetünk” fo­galomkörében nála csak a minden jöhetett szóba. Az „amit mások elmulasztottak megtenni” kérdéssel nem so­kat foglalkozott, sokkal in­kább számított, hogy ő (és mi) mit tudunk majd meg­tenni, akár már-már emberfe­letti erőfeszítések árán is. Az időfaktornak a medici­nában nagyon nagy jelentősé­get tulajdonított: a „mikor” kérdésre csak két válasz volt számára elfogadható, „azon­nal” vagy „mielőbb”. Megjelenéséből, tekinteté­ből, gesztusaiból sugárzott az ORVOS: az önzetlen, a segí­tőkész, a jól képzett, a haté­kony, az együttérző. Valóban „igaz” orvos volt. Hivatalos elismerés alig érdekelte, sokkal inkább a be­tegek sorsa, és ez szent dolog volt számára! Jól szervezett osztályán mindenkitől elvárta a maxi­mumot a közös ügy, a beteg gyógyítása érdekében. Veze­tési módszere a személyes példamutatás volt, ez vilá­gossá, egyértelművé tette a követendő utat. Kiváló színvonalú angol, német, francia, román nyelv­tudása révén - hatalmas, az egyetemes orvostudomány legújabb eredményeit is in­tegráló - tudását, egyedülálló szemléletét, diagnosztikus gondolkodásmódját minden­kivel megosztotta, fáradhatat­lanul tanította a gyakorlati belgyógyászatot. A magyar orvostársadalom egyik fényes csillaga meg­szűnt ragyogni, földi külde­tése véget ért. Itthagyott ben­nünket dr. Czirner József fő­orvos úr. Emlékét szívünkben örökre megőrizzük! „Nem hal meg az, aki má­soknak szentelte élete nap­jait.” Tanítványai Atellana Táncfesztivál - A Muzsikáló Augusztus ré­szeként szervezett előadás-sorozat utolsó bemutatója ma este fél kilenckor kezdődik a Líceum udvarán. A műsorban fellép a Magyar Nemzeti Balett, akiktől a Modern balett - gyöngyszemei című koreográfiát láthatja a közönség, míg a Budapest Táncszínház (képünkön) az Esküvő-temetés című darabbal lép színpadra. J. HEVES MEGYEI LELKISEGÉLY TELEFONSZOLGÁLAT ! a 04/80/505-506 -os » katarion) »III szianii hntiató 10HO Mg (vesén»? kivételével) IstwkéM: ibwIm m; 1? h-Sél »ssmijs rtftel 1 Mg Tartalommal töltik meg nyugdíjaséveiket HATVAN - Az immár évtize­des hagyományoknak megfele­lően ebben az esztendőben is nagyszabású ünnepségen talál­koztak a Naplemente Nyugdíjas Klub tagjai, hogy köszöntsék társaikat. A Kodály Zoltán Általános Iskolában megtartott rendezvé­nyen - amelyen jelen volt a vá­ros több vezetőjén kívül Buj­dosó Sándorné, a megyei nyug­díjasszövetség vezetője is - megajándékozták a születés- és névnapjukat ünneplőket (köz­tük legidősebb társukat, a 92 éves Franci nénit), valamint aranylakodalmat ülő kortársai­kat is. A klub kultúrcsoportjának színvonalas műsorát követően ebéd és kellemes beszélgetés várt az egybegyűltekre. A rendezvényen saját klubtársaik ünnepi műsorral kedveskedtek az ünnepeiteknek fotó: t. o. Méhészek képzése EGER - Országosan jó híre van a Magyar Méhészek Egyesülete Heves Megyei Szervezete szaktanfolyama­inak. Képzési kereteik kö­zött eddig 879-en szereztek bizonyítványt. Az Országos Képzési Jegyzékben sze­replő bizonyítványért a most induló újabb egyéves tanfolyam hallgatói is vizs­gázni fognak. A jelentkezé­seket az egri (36)317-947- es telefonszámon, vagy írásban, a megyei szervezet - 3300 Eger, Hell Miksa u. 1. - címén várják. A foglal­kozásokra kéthetente, szombatonként az egri Me­zőgazdasági Szakközép- és Szakképzőiskolában kerül sor. Az elsőt október 2-án tartják. A tanfolyam díja 8 ezer forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom